Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy kik és milyen indíttatásból "cáfolták meg ezerszer"!
2018.06.02 07:21
varnaijanos
„
Tudom, hogy most nagyon gonosz leszek, de ez a Kásler Miklós ugyanaz az ember, aki a Nemzeti Nagyvizit című tévéműsor sorozatot csinálta. Valamelyik köztelevízióban adták. Azóta ugyanilyen címen könyvsorozatot is megjelentettek. A filmsorozatban történészekkel, régészekkel, stb. beszélgetve történelmünk szinte összes, ezerszer megcáfolt hazugságát újra elmondták, a nevezett úr erős helyeslésével. Én ilyen embertől nem várok semmi jót. Ha mégis kapok, annak azért örülni fogok.
Jövőkép. Ez a nemzedék, ha tudja is, hogy miből van a boltban a becsomagolt „szelet”... persze, hogy undorodik. De ha már kisbaba korától etetik vele – és a nagyok folyton mondogatják is, hogy a tücsök-husi milyen fincsi – akkor már nincs probléma.
A kérdés az, hogy árt, vagy nem árt? Nézzünk körül. Vannak olyan populációk a földön, ahol tücsköt-békát-bogarat is esznek? Bőven. Akkor a féreg nem is (nem mindegyik) ártalmas. A tudomány meg, ha csak egy mód van rá, úgyis kiszolgálja a piaci érdekeket, bebizonyitja (már meg is tette), hogy a rovarevés direkt hasznos. Mi mindentől alakult ki leküzdhetetlen (genetikus) undorunk? Mindattól amitől sokan meghaltak, vagy megbetegedtek (mérgező növény, keserű iz, döghús mert az biztosan fertőzőtt – kivéve, ha friss). Pedig eleinte az ősember is dögevő volt – kicsit romlott? áh, fő hogy nekünk is maradt. Persze akkoriban még olyan immunisak voltunk a legtöbb fertőzésre, mint egy jólképzett sakál. Csak amióta „nagyvadászok” lettünk, már sokkal kifizetőbb, ha mi magunk öldösünk: akármit és akármennyit. A friss húsban se toxinok, se férgek sincsenek – igaz, hogy azóta immunitásunk sincs!
Na végül megjött az értelmes, egészség- és természetvédő, mindent gondosan előiró monotesta – a 613 vallási parancsolatával. A tucatnyi kézmosási parancs / a halotthoz hozzá se nyúlhatsz / vért nem szabad megenni (alaposan ki kell mosni a húsból) / de még egy barackot se ehetsz meg, ha csak egy pöttyöt látsz rajta, mert hátha kukacos – lesz majd. (Igen, a zsidó valláson viccelek, pedig én nagyon tisztelem őket. Azért ezt (a 3000 évvel ezelőtti) viselkedési kódexet – egy kicsit túltólták. Van egy magyar közmondás: „Amék gyerök nem ött meg egy marék tikszart, az nem is lehet egészséges”.
A normális ember, akit se az éhség, se félelem nem szoktatott még rá az ölésre (sajnos anélkül is könnyen rászokik), semmilyen élőlényt nem szeret megölni. Még az elveszetten kódorgó egy szem hangyát is kirakja, egy papirlapra tólva a lakásból. De ha sok van belőlük, pláne ha csótány, akkor bizony kiirtja. Egy csirkét se képes levágni – csak a nagyi. Ő már hozzászokott. A katona is...
De jó is lenne, ha a magyar akadémikus tudomány valóban független lenne! Bele se merek gondolni, hol tartanánk, ha mindig is az lett volna! Tisztán értem én, hogy évi 28 milliárdot sokkal jobb úgy elkölteni, hogy aki a pénzt adja, nem szólhat bele a költésbe. De ez így nem tisztességes, és talán éppen ez az oka annak, hogy a magyar őstörténet tisztázása a mai napig várat magára.
A Horvát Istvánt ért kritikák, és Szalay Károly írását olvasva elgondolkodik az ember, miféle indulatok, miféle emberek munkálkodtak itt az igazság, és a magyarság ellen az elmúlt másfél évszázadban? Szinte érthetetlen, és mindenképpen megdöbbentő.
Aztán, ha jól belegondolunk, ezek a magyarellenes indulatok még most is itt vannak körülöttünk, hiszen a liberális hangadók szerint például azért kellene befogadnunk mindenféle migránsokat, mert ők jobbak, mint mi, magyarok.
..talán sikerül ezt közreadni...a Horvát közléshez írom..
Az-- Élő Horvát István, --az Szikora Sándor írása...nemrég a Zsarátnok 90.számában olvashattuk...
Horvát Rajzolatok műve legutóbb 2015-ben a Két Hollós kiadó által jelent meg, amelyben Végvári József és munkatársai nyomán, magyarul is olvashatjuk az eredeti műben idegen nyelvű idézeteket...
Szőcs Istvánnak is van Horvátról való emlékező Irása...emlékszik rá valaki?...
Jó, elismerem, hogy a "hosszadalmas szócséplés" nem volt tisztelettudó kifejezés. (Idegesitett, hogy a hosszú szöveget, a számtalanszor ismétlődő kéttucat ókori néppel, amiknek se eredetét, se „magyarságát” úgyse tudjuk bizonyitani – elolvasni se volt türelmem). Talán egy rövid összefoglalás tett volna jót, mondjuk a fórumon – mert szerintem másnak se lesz türelme...
Szóval nem „a magyar nyelv” jutott el szerte a világba, hanem az európai ősnyelv. Ami még köszönő viszonyban sem volt a mai éneklő (pl. kinai) / sémi / és láncragozó nyelvekkel. (Ilyen sorrendben jöttek létre.) Az ősnyelvnek még „nyelvtana” sem volt! Tévedés – a sumér se volt ragozó nyelv! Az még nem ragozás, hogy egyszótagú, különböző jelentésű gyökszavakat csak úgy egymásután tesznek. Ez csak egy elsődleges nyelvállapot, amiből bármely fejlettebb (éneklő, sémi, ragozó) nyelv kialakulhatott később – és mind ki is alakult.
A természetben hallható hangzatok felismerése (ssssz, csrr, mrr, bmm, kotkot, zümzüm, stb.) – hogy veszélyt, vizet, kaját, vagy mit is jelentenek: genetikus, velünkszületett képesség. Nem kell megtanulni – s ez már a fejlettebb állatoknál is igy van. A következő lépés, a külvilág hangjainak utánzása lett alapja az ősi, gyökszerkezetű beszédünknek. S akkor mégis mondhatjuk, hogy az ősmagyar nyelv terjedt el a világon? Hát... feltéve, hogy a magyar nyelv azóta is a KM-ben épült-szépült, fejlődött tovább – ha tehát nem jött sehonnan! Akkor igen, ősmagyarnak is nevezhetjük a félvilág nyelvét. (Persze amig nem tudjuk mindezt fixen bebizonyitani – nem volna muszáj mindenkit ránkharagitaniJ.)
Hát én azért azt gondolom, hogy nem haszontalan újra elővenni Horvát Istvánt, akármit állít is a mai nyelvészet.
Az, hogy a "magyarok" nyomait sokfelé felfedezni vélte, korszakalkotó felfedezés volt, bár ez még ma is érthetetlen sokak számára. Magyar Adorján adott rá később magyarázatot, ő ugyanis rájött, hogy a XIX. század végén ismert történelem előtti időkben, valamikor nagyon régen, elindult egy ősrobbanás jellegű földműves terjeszkedés a Kárpát-medencéből keletre és nyugatra, északra és délre, amelynek során az itt élő nép és az itt beszélt nyelv elterjedt egész Európában, sőt, még azon túl is. Később aztán fordult kocka, megindultak az ellenkező irányú népmozgások, de ne feledjük el, itt évezredekről van szó. Horvát István ennek már csak a végét láthatta, és azt is csak a fennmaradt írott dokumentumokból.
Azt gondolom tehát, hogy az ő írásai, nyelvi rokonításai, mindenképpen figyelmet érdemelnek!
Jó, ismerjük el a korai nyelvészkedők érdemeit is – csakhogy ma már mindez hosszadalmas szócséplés.
Idézek: „Az élő Horvát István Ő azok közül a nagyműveltségű, nagy magyarok közül való, mint Körösi Csuma Sándor, Katona István, Fejér György, Kállay Ferenc, Jernyei János, kik Körösi Csoma Sándor kivételével mindannyian a Kaukázus, a Kaszpi-tenger illetve Transzkaukázia és Perzsia térségében keresték a magyarság eredetét, s őseinket az ókorban e területen élt népekkel, nevezetesen a médekkel, pártusokkal, kusánokkal, eftalitákkal, valamint az akkori általános nemzetközi tudományos véleménnyel teljesen összhangban(Krizsa: akkoriban – a 17.-18. évszázad derekán – még semmilyen történeti nyelvészet nem volt. Olyan vacak se, mint a mai hivatalos...) a szkítákkal, a szarmatákkal illetve a Kr. u. 1. évezredben a hunokkal, avarokkal, szabírokkal, onogurokkal, kazárokkal hozták összefüggésbe, közelebbi történelmi és etnikai kapcsolatba. Körösi Csoma Sándor pedig Kína nyugati határain a "jugarok országában" akarta keresni azt a népet, melyből a magyarok elszármazását hitte.”
Ezzel szemben: A KM népességéből már kb. 10.000 évvel ezelőtt áramlottak KIFELÉ a Kaukázus, Mezopotámia, satöbbi vidékére. Egy részük (akiket nem öntött el, vagy nem zárta el az útjukat az utolsó Özönviz, vissza is jutott még a KM-be – a többi meg továbbkószált kelet felé. Más részeik a sokkal későbbi, 3-1 ezer éves „nagy népvándorlások” idején érkezett VISSZA – rengeteg-féle népneveken.
Mitől biztos, hogy igy volt? Attól, hogy a magyar nyelv kb. 450 gyök(váz)a, azok 2000körüli egyszótagú gyökszavának egy jó része (a mai értelemben vett nyelvtani cuccok nélkül, mert olyan még nem volt) – Észak-Afrika és Eurázsia (sőt Amerika őslakóinak) összes nyelvével is osztozik. Az európai ősnyelv tehát elsősorban a KM-beli magyar nyelv őse. A többi nyelv pedig az ELSZÁRMAZÓ populációk / népek, ahol-esetleg bizonyitható vándorlásának és letelepedésének - a történelme. És NEM a miénk!
Ami lemaradt az előző hozzászólásomból: A szabad vallásgyakorlás azonban szintén demokratikus követelmény. Itt jönnek be a szabad vallásgyakorlás korlátai. A különböző vallások különböző elvárásai nem befolyásolhatják az állampolgár mindennapi életet / nem torzithatják a társadalom oktatási programjait / nem emelhetnek falat a tud. fejlődése elé sem.
Mire megoldás a kereszténység? 37 éve jöttem el Magyarországról (de évente többször beutazok). Akiket élőben is jól ismertem: 3 nagyszülő, apám, 7+1 féltestvér, azok partnere-házasfele-gyerekeik – unokatestvér és néhány oldalági rokon. Városiak és falusiak. Formálisan (rajtam kivül: én az ostrom alatt születtem), mind meg volt keresztelve. A kb. 5o ember közül mennyi volt vallásos? (Olyan, aki gyakorolta is a vallását.) Egyetlen egy volt. Nem, nemcsak a kommunizmus miatt – mert már az előző nemzedékünk se. Azt, hogy más családokban / és Európa más országaiban mi a helyzet, nem tudhatom. De szerintem az elmúlt 6o-7o évben a népesség 1/3-ánál több, más országokban se volt vallásos.
„Objektív igazság nem létezik, még az istenek kinyilatkoztatásai is emberek alkotásai.” Valóban? Döntsük el: létezik objektiv igazság vagy sem? S ha létezik, megállapithatja azt ember is, vagy szükség van ehhez a „Fennvalóra”? Ha szükség van, akkor az európai népesség minimum 2/3-a ki van zárva abból, hogy jogrendet, tudományos törvényeket (persze a valódi tudományokét), ERKÖLCSI NORMÁKAT legyen szabad felállitania. Ezesetben a vallástalan többség „nem is szavazhat”. Az objektiv erkölcsi normákról van egy szép példám. Az apámról, akire egész életemben büszke vagyok. A II. világháborúban végig egy részben beomlott alagútban bujkált. Az utcákon ki volt téve, mint egy reklám: „A katonaszökevény felkoncoltatik.” Hogyhogy nem féltél? kérdeztem, amikor egy kicsit nagyobb lettem. Katikám, én annyira féltem, hogy ha egy gyanus zajt hallottam, bepisáltam. Ennél csak attól féltem jobban, hogy egy másik embert meg kelljen ölnöm. Azt - elképzelni se tudtam.
Van tehát objektiv (vallástalan) erkölcs? Persze, hogy van, mondjuk génszinten: a saját faj védelme. „Ne csalj, ne hazudj, ne tégy hamis tanuságot!” Meg tudod határozni, hogy pontosan miről van szó? (Aki nincs teljesen szétrohadva belülről, az meg tudja...). Azért kell OKTATNI IS az erkölcsi szabályokat, hogy mindenki tudhassa, mik egy demokratikus társadalom elvárásai. Csakhogy, a különböző vallások különböző normái – nem demokratikusak!
Európa népességének, legalább 6o-7o éve (ez Izraelben is igy van) több mint 2/3-a vallástalan. (Nem imádkozik, nem kér semmit és nem számit arra, hogy személyes párbeszédében az I.-ével bármit is kaphat.) Egy vallási törvények alatt működő európai államban a többség kitaszitott státuszba kerülne!! A vallás és a jog szétválasztása tehát alapvető követelmény. Az sem érv, hogy Európa kultúrája „keresztény gyökereken alapszik”, mert – ténykérdés – a 2o-21. században a nagy többség nem vallásos.
...gondoltam – de ezt még május elején. Például, hogy egy vallásos minisztert aligha lehet rászorítani arra, hogy a genderkedést / vagy a „gyermek-nemvállalás” kikaparós formáját – normális dolognak tartsa. Remélhetőleg az oktatásban (de legalább az alapképzésben) se fog megtűrni ezzel összefüggő tananyagot.
Az erkölcs, mint tantárgy oktatása is alapvető követelmény (volna). Egyszerűen elképesztő, hogy nem az. Sebaj, induljanak ki akár a Tizparancsolatból – fő, hogy az erkölcs oktatás része legyen.
Azt se lehet bedumálni egy vallásosnak (amivel a Nyesten kéthetenként mosták az agyakat) hogy a nemzet fogalmát csak a 19. századi romantika találta ki, és azóta megint nincs semmi értelme. Szemenszedett hazugság! Ha viszont az ókortól is voltak törzsek-népek-nemzetek, akkor azoknak történelmük és nyelvük is volt. A magyarnak csak nyelvcserével? Mert másképp sehogy se jön össze az a bevándorlásos sztori... Rabszolgák se voltunk Amerikában. A birodalmi műlatin nyelvre pedig pont a magyarokat nem sikerült átképezni. Nos, arra lehet jó egy vallásos oktatás- és egészségügyi miniszter, hogy az Európai Unió „értékrendjét”, hála az I.-nek, sehogyse tudják rárőltetni.
Eltelt egy hónap. A következő kérdés: Mire megoldás a kereszténység?
Biztosan állíthatjuk, hogy a honfoglalók (de legalábbis a vezető rétegük) a szkíták-hunok utódai voltak. Ha nem így lenne, nem állították volna ezt a krónikáink. Kásler is a krónikákra hivatkozik, és én úgy érzem, ő azon fog dolgozni, hogy ez a kérdés tisztázódhasson. Már csak az kellene, hogy valaki elvégezze ezt a munkát. (Nagyon kellenének most a Varga Csabák, Kiss Dénesek, Padányi Viktorok, Götz Lászlók, Barabássy Lászlók, de talán akadnak a mai magyarok közül is méltó utódok.) Az egy másik kérdés, hogy ezzel mire jutunk, de legalább a finnugor hazugságoktól megszabadulhatunk.
A kérdést pedig újra feltehetjük: na és az itt lakó magyarok?
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy kik és milyen indíttatásból "cáfolták meg ezerszer"!
„ Tudom, hogy most nagyon gonosz leszek, de ez a Kásler Miklós ugyanaz az ember, aki a Nemzeti Nagyvizit című tévéműsor sorozatot csinálta. Valamelyik köztelevízióban adták. Azóta ugyanilyen címen könyvsorozatot is megjelentettek. A filmsorozatban történészekkel, régészekkel, stb. beszélgetve történelmünk szinte összes, ezerszer megcáfolt hazugságát újra elmondták, a nevezett úr erős helyeslésével. Én ilyen embertől nem várok semmi jót. Ha mégis kapok, annak azért örülni fogok.
Várnai János