A júniusi bejegyzéseden (Tájépítés Erdélyben - pallagkultúra) elérhető bejegyzésünkbe ágyazott youtube felvételek ugyanazon sorozatra mutatnak, csupán nem listába fűzött módon. Az általad (illetve az általam az 1. résztől) idézett csatoló azért jobb, mert egybefüggően (automatikusan - ómagyarul: önműködően :) hívják be egymás után a továbbiakat. Az egész pontosan 1óra csupán.
Krizsa Katinak akartam megmutatni ezt a csodát, de mivel az én honlap-ajánlataim között ez a link IE böngészővel már nem működik, kerestem egy másikat. Valójában az a link is elérhető, de csak Mozilla Firefox-szal.
István legutóbbi hozzászólásához, azzal nem vitatkozva, sőt, csupán kiegészítve:
Siralmas világunkban a KÖZÉLET már nem közügy, hanem POLITIKA, s mintegy hatalmi, megélhetési harc csupán mindenért, de semmikre alapozva. A mai világunk POLITIKA fogalma és főként gyakorlata valóban eltávolodott attól, ami a tények és a kerek egészség, azaz igazság kutatása, megismerése és valóságszemléletünk netovábbja lehetett valaha. Szóval, tegyük úgy, hogy azok, akik ma politizálnak a legkevésbé se vegyék észre, hogy nyelvünk, történelmünk, egyáltalán gyökereink kutatása valójában kőkemény "politika", magyarán: közügy, a közélet alapja, avagy veleje, magva. :)
Mielőtt még hamis következtetéseket vonnának le elveimről és felfogásomról:
1. Erősen bízom az emberben.
2. Tudom, hogy jobb világot is képesek vagyunk csinálni a jelenlegi, embert és természetet egyaránt megrontó, pusztító világnál.
3. Biztos vagyok benne, hogy ez érvekkel, meggyőzéssel elérhető. Amit ma rosszul teszünk, abbahagyhatjuk és holnap mást, jobbat tehetünk, másképp csinálhatjuk.
Nem vagyok emberellenes, az ellen vagyok, amit jelenleg tesz az ember. Tehát nem a KI ellen, hanem a MI ellen vagyok. (Ha mindezeket nem mondom el, nem tudnék őszintén, tiszta szívvel hozzászólni semmihez, sőt nem tudnék jóízűen aludni sem.)
Most már tényleg lapozzunk túl a lereszténységen. S főleg a poltikán (mert valahogy odakanyarodtunk), mellyel egyáltalán nem szeretek (s nem is szeretnék) foglalkozni. Térjünk vissza a nyelvhez, meg a történelemhez.
Ezek (kicsit) túlzó általánosítások. A keresztény emberek sem belenyugvóbbak, mint bármely más. A kereszténység kialakult vagy inkább átalakult elveiben rejlik e dolog lényege. S nem belenyugvásnak, hanem inkább toleranciának (türelemnek, tűrésnek) lehetne nevezni. Ez kezdetben inkább az emberek egymással szembeni és a más vélekedésekkel, hitekkel, vallásokkal szembeni toleranciáját és tiszteletét jelentette. Aztán ezt lassan átalakították a mindenkori hatalommal szembeni toleranciává (türelemmé, tűréssé). Ennek oka, éppen az, hogy a kereszténység hatalmi tényezővé vált. (Már Theodosius (347–395) felismerte ennek „jelentőségét” és államvallássá tette.) Később világi hatalmát elvesztve is annak részese, befolyással bíró tényezője akart maradni. Ez magyarázza, hogy ellentmondásai és tévtanai ellenére is a mindenkori államhatalmak fenntartották, életben tartották. Hiszen (valamelyes) hatalmuk van az emberi lelkek fölött, s éppen a hatalom tűrésére, zúgolódás nélküli elviselésére bíztatják híveiket. Nem emberellenes – hiszen (főleg) kinyilatkoztatva, de ténylegesen is karitatív –, hanem hatalompárti. De ezen keresztül végül mégiscsak emberellenes. (Ld a középkorban is)
Sem a vallás, sem a történelem nem biznisz. Ez mai torz világból és az eltúlzott (pl „minden biznisz”) vélekedésekből ered. Továbbá mai fogalmakat semilyen tekintetben nem lehet visszavetíteni a múltba.
Pillantsál bele - ha van időd - az itteni Gyöknyelvész fórumba. Meg a Nyestbe, ami kb. két hete úgy védekezik ellenem, hogy az én hozzászólásaim nem jelennek meg az új hozzászólások listáján. Mindegy, bármi a téma, bármire hozzászóltam, nem vagyok "egyenlő" az egyenlők küzött. NEM LÉTEZEM. SZÁZÖTVEN éve hagytátok negligálni a magyar gyöknyelvet? - Most már mindent lehet.
A mai keresztény ember semmiben nem hibás. Alapelvei ember-védőek, csak még "belenyugvóbbak", mint a zsidóké. A kereszténység, mint HATALMI intézmény, a világ eddigi legtovább "túlélő" BIZNESZE. 2000 éve fennáll. A legprofitabb hozamú, leg-ember ellenesebb intézmény. Éspedig Rómaiak óta az - vagyis 2000 éve. S erről egyetlen keresztény ember nem tehet.
Ismerve írásait és alaposságát, ezúton szeretném meghívni egy előadásra és az azt követő beszélgetésre hozzánk október közepétől valamelyik kedd esti időpontunkban egy már több, mint négy éve és lassan a 200. előadáshoz közeledő, közéleti, egészségügyi, közmúvelődési és történelmi előadóest sorozatunk előadó vendégeként, ha vállalkoznék ilyesmire is. Részletek: Hétvezér Est: http://fejerszovetseg.blogspot.hu/p/hetvezer-est.html
Szívesen vennénk egy előadást pl. a "Termékeny félhold" című írásában ismertetett összefüggésekről (http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2011/11/folmuveles-oshazaja-nem-mezopotamia.html), avagy ha Ön ajánlana őstörténeti avagy bármely történelmi témában előadás(oka)t (tartalmat és címet is), amelyek közül válogathatnánk, melyeket ütemezhetnénk akár.
Önerőből működő szövetség lévén utiköltség térítésre és saját sütésű és termelésű ajándékokra van lehetőségünk és keretünk (az esti időpontra tekintettel szállást is tudunk biztostani).
Tisztelettel (mint e honlap rendszeres látogatója és időnként bele-belekotyogója):
Boór Ferenc
ui: Kedves Imre! Lassan Te is választhatnál egy kedd estét, mikor meglátogatnál bennünket. Van a tarsolyodban mit magaddal hozz és megossz velünk, úgy hiszem. :)
Semmit nem kenünk – ezek történelmi tények –, főleg nem mindent. A különbségeket meg ugyanúgy látod mint én. Nyugaton nagy barbárság, mészárlások, vallásháborúk, stb. Nem véletlen, hogy ők írtották (sok esetben:ki) az amerikai indiánokat, ők hurcoltak be amerikába 6 millió négert rabszolgának, ők gyarmatosítottak és gyarmatosítanak ma is, stb. Mellesleg, másokra erőszakolni, hogy mit higyjen? Meg ilyenért elégetni, megnyúzni?? A bocsánatkérés nem törli el múltat, az benne marad a könyvekben, s főleg nem törli el a kereszténység jellegét és hamisságát. (Szerintem be kéne fejezni, már túltárgyaljuk a dolgot)
Azért nem kell mindent a kereszténységre kenni. Nézzük meg mi történt a lutheri reformációt követően Európában. Egyik féle keresztény nekiesett a másik félének és évszázadokig ellenségeskedtek. (Megj.: ugyanezt tapasztalhatjuk bármely más vallás felekezetei között, tehát nem kereszténység-függő a jelenség, ld. síita-szunnita szembenállás az iszlámban.)
Mo.-on az 1990-es években bocsánatot kértek egymástól az egyházak, a katolikusokat pár száz vagy pár ezer gályarabságra elhurcolt ember, a protestánsokat a három elevenen megnyúzott kassai vértanú terhelte és mindkét oldalt elvétve egy-két ember (de sosem nagy tömegek) halála. Viszont Európa első vallásbékéjét a tordai országgyűlés mondta ki.
Franciao.-ban ezzel szemben tízezres lélekszámú nagyvárosokat mészároltak le a hugenották is és a katolikusok is, szintén ott a Szent Bertalan éjen annyi hugenottát öltek meg, amennyit csak tudtak. Németo.-ban 15 éves vallásháború.
Miben különbözik akkor pl. a magyar helyzet a francia vagy német helyzettől? A szemben álló vallások ugyanazok. A népek gondolkodása más.
Nem hinném, hogy összeollóztak bármit is más népektől. Mégha így is lett volna, más népek mitológiájából sem lehet történelmi következtetéseket levonni. Anonymust mások is bírálták, de senki sem mondta, hogy hazudós vagy minden kijelentése hazugság. Mellesleg a „hazugság” helyett célszerűbb azt mondani, hogy tévedés. Valóban művében több tévedés van, azaz olyanok, melyeket ő igaznak vagy helyesnek vélt.
Egy film többszörös áttét, nem gondolom, hogy hiteles lenne. Arról nem is beszélve, hogy érzelmileg nem lehet tárgyilagosan megítélni dolgokat. Mellesleg, számos „pofát” láttam már, akit felületesen szemlélve akár ördögnek is nézhetnénk, azonban derék és nagyszerű emberek voltak. S megfordítva: nyájas, szép arcok mögött olykor maga az ördög lakozik.
Itt nem a keresztényekről, pláne nem az összes keresztényről van szó, hanem a kereszténységről, mint a középkori társadalmak ható, sőt meghatározó tényezőjéről. Ez bizony egy kalap alatt van. Bár voltak különbségek. Pl. a nyugati inkvizíció sokkal durvább volt, mint a keleti. Pl. a spanyol inkvizíciót kifejezetten a zsidók ellen működtették, üldözésükre és kiüldözésükre. Mj: Lenne bőven mit a gőgős, magát magasabb rendűnek képzelő és „művelt” (erősen idézőjelben), nyugat orra alá dörgölni.
A történelmet komolyan kutatók általában több forrást is elolvasnak (több korból való vélekedéseket) Éppen a történelem nem egzakt volta miatt, s gondolkodva, következtetve próbálják megközelíteni a dolgokat. Például az erkölcstelen pápáknál sem ezt (az erkölcstelenséget) nézik – ez történelmileg semmit nem jelent – , hanem főleg tetteiket, továbbá írásaikat, vélekedéseiket. Természetesen vannak különbségek pap és pap, pápa és pápa között. De kizárt, hogy közülünk bárki is úgy vélné („azt hazudná”), hogy minden pap vagy pápa erkölcstelen és gonosz, vagy hogy az összes keresztény rossz vagy buta ember lenne.
A Biblia ószövetségi részét, ami a történelemízű dolgokat tartalmazza nem a keresztények írták, hanem a zsidók ollózták össze más népek mitológiáiból. Valószínű hogy több igazság van benne mint azt sokan gondolják, csak a régies kifejezéseket nehéz értelmezni. (Talán éppen ezért is maradtak ránk...)
Ugyanúgy ahogy Anonymus művében is jóval több lehet az igazság, bár egyesek ahogy az elmúlt évtizedekben, most is igyekeznek őt hazudósnak nevezni, mintha mindent jobban tudnának mint az az Anonymus, aki szinte kortársa volt a műve szereplőinek.
Van egy film, Agora a címe, néha még a tévében is megy. Hypatiáról szól. Az abban szereplő "keresztények" pofáit nézve az jut az ember eszébe, hogy úristen, honnan is jöhettek ezek a "keresztények"?
(Egyébként tényleg, kik is alapították a keresztény egyházat? Így kiknek a találmánya a kereszténység? Mert Jézussal ők már köszönőviszonyban sincsenek.)
Mindig feldühít, amikor egy kalap alá akarják egyesek vonni az összes keresztényt, papot, nemest.
Ha csak annak néz utána az ember, hogy a szoci időkben használt történelemkönyvekben hogyan, miket írtak az erkölcstelen pápákról és a kortárs magyar papokról, főleg a pálosokról, észre kéne már venni hogy hatalmas különbség volt köztük! Aki ennek az ellenkezőjét terjeszti az hazudik.
Nos, épp itt van a kutya eltemetve! A Biblia ugyanúgy mese, ahogy a görög mitológia. Anonymus is innen vette „történelmének” elejét. A népek mitológiáiból főleg csak gondolkodásmódjukra, elképzeléseikre a világról, emberről, esetleg életformájukra és mindennapi dolgokra lehet következtetni, konkrét történelemre aligha. Mellesleg az is a kereszténység elképesztő nyomulásának jele, hogy még ma is készpénznek vesszük a Bibliát. Anonymus a „kor szellemének” megfelelően át ís írta a történelmet. (Ld még, sötét középkor) Mint tudjuk a kereszténység nemcsak régi isteneket üldözte, de a régi tudást és ismereteket is. Miért lett volna épp a történelem kivétel? Adalékként és érdekességként – a matematika történetét tanulmányozva találkoztam ezzel:
Hipátia – A történelem első ismert matematikusnője. Az alexandriai iskola utolsó tudósai közé tartozott. Atyja, az alexandriai Theon kommentálta Eukleidész „Elemek” c. művét. Hipátia Arkhimédész, Apollóniosz és Diophantosz követője és a neoplatóni filozófia híve volt. Amikor 412-ben a keresztény papság nyomására a pogány intézményeket megszüntették, feloszlatták az alexandriai tudósok utolsó csoportját is. Hipátiát Szent Cirill szerzetesei gyilkolták meg 415-ben. Vadállatokkal tépették szét. Könyvtárát megsemmisítették.
Ha még hozzávesszük, hogy nézeteiért Giordano Bruno-t 1600-ban égették el máglyán, akkor érzékelhetjük a keresztény erőszak és barbárság nagyságét, kiterjedtségét. (több mint 1200 év, sőt)
"Hirtelen bukkantak fel, mégpedig Ezékiel próféta képzeletében. (iu. 38–39)"
Ehhez a következőket fűzném hozzá:
Teremtés könyvében (10,2): Noé 3. fia Jáfet, Jáfet 2. fia Magóg, akitől lovas-íjász népek származnak.
Ezekiel könyve a "babiloni fogságbóli" visszatérést és új államalapítást írja le, a Kr. e. 600 körüli időt. A 38-39. fejezet jövendölés a Magóg földjén lakó Góg (Mesek és Tubal fejedelme) ellen, aki vagy szkíta, vagy azzal rokon íjfeszítő lovasnép(ek) királya.
(Képes Krónika: "Jáfet második fia Magóg; Jeromos szerint ettől származnak a szittyák ... Tubáltól erednek a spanyolok; Mosochtól a kappadóciaiak".)
Aki olvassa Ezekiel könyve említett fejezeteit, annak fel fog tűnni, a jövendölésben ez áll: ha a kor legerősebb hadereje hitványságból rátörne a zsidókra, akkor Isten elveszejti azt (tehát az egész nem a lovas-íjász népek ellen szól, ha ma írnák, akkor messze észak helyett messze nyugatról jönne a sereg és íjak elégetése helyett atomfegyvereket szerelnének le a harc végén). A jövendölés a magyaroknak is szól, hiszen a sereget nem Góg, hanem a gőg vezeti. Aki nem hiszi, járjon utána. (A Góg - gőg szójáték más nyelvekben is megvan?)
Jelenések könyve 20,7-9: "Amikor eltelik az ezer esztendő, a sátán kiszabadult börtönéből, és útra kel, hogy a föld négy sarkán félrevezesse a népeket, Gógot és Magógot, és harcra toborozza őket. Számuk annyi, mint a tenger fövenye. Felvonultak szerte az egész földön, bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost. De Isten tüzet bocsátott le az égből, és elhamvasztotta őket."
(Miért az igazságszerető "szkítákat" küldi Szent János a szeretett város ellen? Ha már ők is meghülyülnek, akkor - lesz vége/vége lesz - a világnak? Ez is nekünk szól! Az elhülyülés pedig eléggé előrehaladott ...)
Anonymus, Gesta Hungarorum: "A Szcítiával szomszédos keleti tájon pedig ott voltak Góg és Mágóg nemzetei, akiket Nagy Sándor elzárt a világtól. ... Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király."
"Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai".
Nem értem, miért következne az elmondottakból a beduin. Nemcsak földművelés és pásztorkodás létezett az ókorban! Kereskedelem, hajózás, halászat és még igen sok minden más. Továbbá rengeteg ezekhez kapcsolódó tevékenység, mondhatnám ipar. A hajókat meg kellett építeni, a kivitt és behozott árukat feldolgozni, finomabbá, értékesebbé tenni. Mindezekhez szerszámok, eszközök is kellettek, melyeket el kellett készíteni. Nyilván igen sokféle nyersanyag és ércek hajón is szállíthatók voltak, s azokat feldolgozva szerszámokat és hasznos, értékes árucikkeket készíthettek. belőlük. Valamint ékszereket aranyból, drágakövekből, féldrágakövekből, borostyánból, stb. stb. Továbbá – mai példával élve (Svájc) – igenis lehetséges kevés nyersanyagból is sok igen hasznos és értékes dolgot előállítani.
Az meg vitathatatlan, hogy minden termelő tevékenység és a kereskedelem is csak békében tud fellendülni és virágzani, s nem rabló szomszédokkal való viaskodás közben. Minden bizonnyal az igazi kánaáni korok hosszabb békés időszakok voltak.
Az is igen valószínű, hogy az ókori népek békés érintkezések közben eszmét cseréltek és kölcsönösen tanultak is egymástól. Pl. ilyeneket (is): Hogyan célszerű előkészíteni az agyagot, mit kell beletenni és milyen alakokban célszerű megformázni, hogy ne repedjen el az agyagedény a kiégetéskor, vagy hogy minél erősebb, keményebb, tartósabb legyen. Vagy különféle fonal-előkészítési, fonó és szövő praktikákat. Szőrmék, bőrök feldolgozásában a saját módszereiket, tapasztalataikat átadták egymásnak. Stb. stb. stb
Azonban alapvetően mindig abból kell kiindulni, hogy a népek minden dolgot maguk készítettek, a háztól az asztalig, ágyig, a tűzhelytől, kemencétől az ekéig, kapáig, a lábbeliktől, öltözékektől az ennivalóig. Ez még a XIX. századi székelyeknél is így volt. S nem lehet igaz az, hogy mindent másoktól tanultak. Azaz teljességgel hamis az, hogy pl a földművelés egy helyen alakult ki és azt más népek „átvették”. Éhenhaltak volna, ha erre várnak.
A héberek egy kivált törzs(főnök), egy beduin törzs leszármazottai az akkádokból. Megutálták a... mindet. Majd a "rómaiak" szétszórták őket a világ minden tájára. A Holokauszt után újra államot alapítottak végre a saját, régi hazájukban. Eddig a TÉNYEK.
Csakhogy, akkor még „Góg és Magóg” nem létezett. Azaz nem volt ilyen (keltett) híre a szkítáknak. Következőleg, a kánaáni időkben a szkíták nem viselkedtek asszír vagy babilóni módra. Biztos, hogy békések voltak.
Csak felvetés: A kánaán az aranykor szinonímája. Lehet, hogy ezen kor egy részében valóban aranykor volt? S éppen a szkíta időkben, amikor ezek erős védelmet jelentettek. A szkíták termékenyítőleg (felvirágoztatólag) is hatottak, ahogy a sumér, a pártus, stb és egyiptomi korokban is.
Góg és Magóg Hungárok, kikről soha azelőtt nem hallottunk, hanem éppen a legújabb időkben tűntek fel.
Pontosan. Hirtelen bukkantak fel, mégpedig Ezékiel próféta képzeletében. (iu. 38–39) Azaz Góg és Magóg nem léteztek. Ezek olyanok, mint a mesék óriásai meg óriásországai. A próféta körüli időkben nagy messiásvárás volt. A megváltást valamilyen óriás néptől vagy embertől várták. Aki erős, de igazságos, aki mumus is és szent is. S aki képes a gyűlölt rómaiakat kiverni. Éppen azért vonatkoztatták "Góg és Magóg népét” a szkítákra, mert azok nagy híre minden tekintetben megfelelt ezen elvárásoknak és reményeknek.* (Éppen az előbbiek együttes meglétének hiánya miatt nem fogadták el saját messiásukat.)
Azonban a szkíták (hunok, avarok, hungárok) nem feleltek meg az elvárásoknak**, de a később rájuk aggatott egyoldalú mumus szerepnek sem. A szkíták nem törtek be Ezékiel országába. Sőt, a szkíták legtöbb utódnépe (legyelek, ukránok, szlovákok, stb, s nem utolsó sorban őseink) testvérként befogadták a kegyetlenül üldözötteket, akik testvéreink ma is.
*Csak felvetés: Lehet, hogy a Kelet-római birodalom (Bizánc) ellen kerestek szkíta szövetségeseket a kazárok személyében?
**Pontosabban, a történelem nem úgy alakult, hogy a szkíták vagy a hunok egyértelmüen és végérvényesen megdöntsék, megdönthessék Rómát, majd később Bizáncot. Ezen birodalmak sokáig düledeztek, lassan buktak meg. Így a korábban felmentőnek, megszabadítónak várt nép lassan átalakult mumussá, akivel már csak ijesztgetni lehet.
A városban és a körülötte található sírok és temetõk tanúsága szerint a város lakott volt egészen a 16. századi török háborúkig. A honfoglaló magyarok feltehetõen részben vagy egészen keresztény népességet találtak itt. A település neve a középkorban, a 11. századtól kezdve, Föveny. A tatárjárásig az egykori ókeresztény bazilikát használták templomnak. Föveny a 16. századi török háborúkban pusztult el.
Megjegyzésként: Nem kell kiragadni a Hungri nevet, mert én nem emlitettem semmi ilyet! Az, hogy ezt a szót ki, hogyan értelmezi az........
2013.09.20 09:59
Krizsa
Először is egyetértek Arató érveivel. Az "éhesek" nem a KM-ben voltak, mert ott volt MINDEN, és a nincstelenek aligha harciasak, mert inkább szédelegnek...
Gyöknyelvészet: 516-522. oldal:
A HN gyökváz(HANGÁR-HUNGÁR,henger, hentereg, hinta-hintó,hon-honol,hő(n),hun)
nagyon egyértelműen táborozás és a kényelmes helyzetbe kerülés értelmeit hordozza.
A lényeg a HN gyök: letáboroz.
A hungri (éhes) ősi (velünk született) értelme pedig a fészeklakók tátott csőre.
Ezt egy kicsit nehezebb elmagyarázni, de nem sokkal nehezebb. Tehát a bizonyítás:
a héber gár = lakik (góré), és a gur = a fészeklakó fióka.
A hun-gár: TÁBOR-LAKÓ. Semmilyen más lehetőséget nem látok és nincsenek kétségeim.
A táborban maradottak(kicsinyek, nők)persze éhesek is lehetnek, de a vadászok úgyis mennek már a bölényboltba...
Először is egyetértek Arató érveivel. Az "éhesek" nem a KM-ben voltak, mert ott volt MINDEN, és a nincstelenek aligha harciasak, mert inkább szédelegnek...
Gyöknyelvészet: 516-522. oldal:
A HN gyökváz(HANGÁR-HUNGÁR,henger, hentereg, hinta-hintó,hon-honol,hő(n),hun)
nagyon egyértelműen táborozás és a kényelmes helyzetbe kerülés értelmeit hordozza.
A lényeg a HN gyök: letáboroz.
A hungri (éhes) ősi (velünk született) értelme pedig a fészeklakók tátott csőre.
Ezt egy kicsit nehezebb elmagyarázni, de nem sokkal nehezebb. Tehát a bizonyítás:
a héber gár = lakik (góré), és a gur = a fészeklakó fióka.
A hun-gár: TÁBOR-LAKÓ. Semmilyen más lehetőséget nem látok és nincsenek kétségeim.
A táborban maradottak(kicsinyek, nők)persze éhesek is lehetnek, de a vadászok úgyis mennek már a bölényboltba...
Kedves Imre, az nagyon hoszzú lenne, éppen e miat ajánlottam a könyv elolvasását, mert minden kapcsolódik mindenhez, és a szlávokat sem sclavik-nak nevezték. A Scribd-en megvan mid a négy kötet.
Üdv:
Zsolt
2013.09.19 16:21
Botond
„
Kedves Zsolt!
Megköszönném, ha néhány mondatban összefoglalnád a lényeget!
Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni Berenik Anna munkáját: A félremagyarázott Anonymus 1-3
2013.09.18 16:49
Botond
„
A szkíták tehát, már csak azért sem lehettek "indoeurópaiak", mert genetikailag ilyen embertípust kimutatni nem lehet, az "indoiráni" eredeztetés felett is eljárt az idő.
De ha már itt tartunk, érdemes megnézni azt is, mióta beszélnek egyáltalán ilyenekről? Mesterházy Zsolt szerint a "finnugor őrület" előtt még mindenki tudta mi az igazság, csak úgy kétszáz esztendeje fordult a feje tetejére minden, azóta hallunk indogermánokról, szlávokról, meg hasonlókról.
Ha ez igaz, akkor a népek eredeztetése kicsivel korábban még közel állhatott az igazsághoz. A XVI-XVII. századi források lehetnek tehát a bizonyítékok például atekintetben, hogy a lengyelek (vagy inkább a lengyel nemesek) valóban szarmatáknak valloták-e magukat. Nem tartom kizártnak, a szarmaták szerintem is szkíták voltak.
Hová lettek a szkíták? Ismét csak Mesterházy Zsoltot idézve:
„A szkíták mindenütt beolvadtak Eurázsiában, de részünkké is váltak. Ezért ők bennünk és még több tucatnyi népben élnek tovább mind a mai napig. Így mindenkinek igaza van, ha őket büszkén vállalva tiszteli. Egy uralkodásra termett, tenni kész és képes nép fiai ők. A megszállt területek földműveseit uralva és kiszolgálva (!) az öntudatos, független ember eszményét terjesztették el. Ők szervezték ütőképes állammá Magyarországot, ők törvénykeztek a hagyományok alapján és az uralkodáson kívül az ő "kiváltságuk" volt csatatereken meghalni is. Létrehozták a földművesek és az erősek szövetségét. Emiatt sok más kiváltságot is szereztek maguknak. Az ő kiváltságuk volt pl. a magyar díszviselet is, amelynek párhuzamai visszamutatnak a párthus-szkíta korba. Jól uralkodni csak független, erős és szellemileg felkészült, hagyományaikat megtartó, istenüket félő emberek tudnak. Ez a nemeslelkű szkíták üzenete. Az ilyen emberek ettől szabadok, ettől járnak egyenes gerinccel.”
A szkíták tehát, már csak azért sem lehettek "indoeurópaiak", mert genetikailag ilyen embertípust kimutatni nem lehet, az "indoiráni" eredeztetés felett is eljárt az idő.
De ha már itt tartunk, érdemes megnézni azt is, mióta beszélnek egyáltalán ilyenekről? Mesterházy Zsolt szerint a "finnugor őrület" előtt még mindenki tudta mi az igazság, csak úgy kétszáz esztendeje fordult a feje tetejére minden, azóta hallunk indogermánokról, szlávokról, meg hasonlókról.
Ha ez igaz, akkor a népek eredeztetése kicsivel korábban még közel állhatott az igazsághoz. A XVI-XVII. századi források lehetnek tehát a bizonyítékok például atekintetben, hogy a lengyelek (vagy inkább a lengyel nemesek) valóban szarmatáknak valloták-e magukat. Nem tartom kizártnak, a szarmaták szerintem is szkíták voltak.
Ami a kérdés embertani részét illeti, olyan, hogy indoeurópai embertípus, nem létezik. Csak európai van, de ebbe a körbe mi is ugyanúgy beletartozunk. Nem véletlen tehát az, hogy a nyelveket korrekt módon összehasonlítók összefüggéseket látnak, ahogy azt Várnai János már megírta.
Béres Judit a genetikai kutatások alapján jutott hasonló következtetésre:
"A klasszikus genetikai markerek, valamint az anyai öröklődésű mitokondriális-DNS és az apai öröklődésű Y kromoszóma- polimorfizmus összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján kimondhatjuk, hogy mi magyarok a finnekkel együtt az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó népességekkel vagyunk közeli rokonságban, de egymással nem."
Kicsit furcsa az eredmény, főleg az, hogy a finnek genetikailag távolabb állnak tőlünk mint a szomszédaink, de ahogy Krizsa Katalin írta a Gyöknyelvészetben, ennek oka az, hogy a finnek ősei már nagyon korán elköltöztek északra, és ott keveredtek másokkal. (Valamikor az utolsó jégkorszak végén.)
Ez egy nagyon bonyolult, szerteágazó kérdés, amit nem is lehet egyetlen hozzászólásban megválaszolni. Megpróbálom több lépcsőben. (A hozzászólásra csak pár perc áll rendelkezésre, aki sokat totojázik, azt kilépteti a rendszer.)
Az egyértelműség kedvéért én most a szkíta helyett a halomsíros kifejezést használom, mert ez teljes biztonsággal jelzi, hogy ugyanarról a népről van szó, nevezzék őket akár "kurgán", akár "Yamnaja" - műveltségűeknek, akár gödörsírosoknak, harcibaltásoknak, ős-indoeurópaiaknak, vagy "halomsíros kultúrájúaknak" . Ahogy Horvát István már régen megírta, ezek a halomsírok mindenütt a szkíta népek alkotásai. (A kunhalom kifejezés is önmagáért beszél, ha már tudjuk, hogy a kun=hun, azaz szkíta.)
No igen, effélék bizony Nyugat-Európában is előfordulnak. Hogy miért? Mert a szkíták, és a velük rokon kelták ott is megfordultak, sőt, némely részeken még ma is élnek, igaz, ma már más néven.
Mesterházy Zsolt szerint viszont:
„Európa egyetlen népe, amelynek hagyományai, krónikái, az akkori kor dokumentumaival egyezően a szkíta eredetet tanúsítják, a magyar." (M. Zs. A magyar ókor)
Vajon miért van ez így?
2013.09.17 11:05
bognarf
„ Feltenném a kérdést, hogy mi van akkor, ha az indoeurópaiak is szkíta-utódok valóban?"
"az indoeurópaiak is szkíta-utódok?" "a népekkel elfeledtették az ősi gyökereiket?"
A kedves emlékű Varga Csaba is ugyanarra jutott a német és angol nyelv vizsgálata során, mint amire Czuczor Gergely és Magyar Adorján: az indoeurópaiak a magyarral egyező elemekből építik fel a nyelvüket, mesekincsüket, hagyományaikat, csak mindent "öszve-vissza hányva", mert nem értik az összefüggéseket. Michelangelo Naddeo munkáiban is fellelhető, hogy az ősi kultúránkat az indoeurópaiak torzan vették át.
Bár az én véleményem nem mérvadó, szerintem lehet valami igazság a feltett kérdésekben.
(Csak a kultúrát érintettem, a kérdések embertani részét nem, bár ott is van jelentős összefüggés.)
Justinus és Trogus Pompejus írt arról, hogy a szkíta a világ legősibb nemzete. (Mások meg arról, hogy a hungárusok a szkíták utódai.) Az Egyiptomba Kr.e. 1800 körül betörő szkíták a "hükszoszok" voltak.
Elég baj, hogy az átlagmagyar nincs tisztában ezzel, és még nagyobb baj az, hogy akiknek ezzel hivatalból tisztában kell lennie, azok meg elhallgatják ezt.
Valamelyik előző kormány idején hallottam az akkori kultur-minisztertől, hogy a magyar nyelv egy szedett-vedett nyelv, a színházakban talán nem is ezt kellene használni. Minden különösebb következmény nélkül megúszta.
Visszatérve Hajdúnánásra: ha a rézkor végén-bronzkor elején nem ütötték agyon azok a halomsíros beköltözők az itteni földműveseket, akkor joggal feltételezhető, hogy azok megérték még a bronzkor végét is. De mennyien lehettek ezek a földművesek a rézkor elején?
A Magyar Nemzeti Múzeum honlapján erre utaló információt is találhatunk:
"Az Alföld település- sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét."
Hát ez nagyon hűha volt, legalábbis nekem. (A történelemhez nem igazán értek.) Még érdekesebb lett, amikor utánanéztem: Wikipedia Kurgán: "...az eredeti, régészetileg jól megalapozott kurgán-művelődés területét térben és időben kiterjesztve a kurgánok terjedését akár az i.e. 5. évezredtől és a kelet-európai sztyeppe helyett akár Közép-Európából, a Balkánról vagy Anatóliából kiindulva megpróbálják az indoárja népek helyett az indoeurópai népek őstörténetével összekötni." Ezt azért hagyjátok már el, hogy indoeurópai... sose voltatok semmilyen "indo". Menjünk vissza a KM-be, na! Nem szeretem (sokkal későbbi visszatéregetéseknek tartom) ezt a keleti, meg a sztyeppés ügyet. A jégkorszakokban csak a KM belsejében lehetett állandóra fennmaradni. Meddig lehet ezt még tagadni...?
A hajdúnánási feltárásról szóló újabb tudósításból megtudhatjuk, miért is olyan nagy jelentőségű ez a leletegyüttes:
"Az ásatásnak ebben rejlik a rendkívüli jelentősége, hiszen egy késő rézkori, úgynevezett badeni-kultúrához tartozó, letelepedett földműves nép, illetve egy a sztyeppékről ide vándorolt, az orosz nyelvből kölcsönzött kifejezéssel, a Jamnaja-kultúrába tartozó nomád törzs együttélésére találtak bizonyítékot."
Bizonyítékot találtak tehát a letelepedett földműves lakosság, és a keletről be-, vagy talán visszaköltöző halomsírosok (ős-szkíták) békés együttélésére. Erről beszélek magam is egy ideje.
A térkép készítőinek szándékairól árulkodik, hogy a budakalászi kocsimodellt - Európa első ilyen modelljét - Észak-Olaszországba helyezték. (Viszont nagyon helyesen, teheneket rajzoltak eléje.)
Ezek szerint "rettenetes/zsarnok-gyíkok" lennénk? Ugyanis a természettudományok főként a görög (jelen esetben is), kisebb mértékben a latin nyelvből adják az elnevezéseket. Ezek egy részét tényleg le lehet vezetni a magyarból (is), csak nem vagyok biztos abban, hogy jelen esetben van értelme.
Félreértés ne essék, nem szemétkedni akarok (amúgy jóindulatú vagyok mindenkivel), csak óvatosságra buzdítani.
Itt van pl. a "hungár" szó. Ismerjük az "ungros eliminandum esse!" parancsot is. Akárhanyadik Henriknek nincs olyan szép szeme, sem akkora befolyása, hogy évszázadokon át annyi germánt össze tudott volna szedni a magyarok kiirtására. Viszont ha azt mondja, hungar = hunger (magyarul éhezés), és hogy a germánok a magyarok miatt éheznek, akkor összejönnek 100 000-en a pozsonyi csatára.
És azóta is bármikor. (Ki kellene találnia valamely nyelvzseninknek egy új magyarázatot a "hungar" szóra, hogy végre leszálljanak rólunk.)
Már megírtam, Kolumbán egy indulatos, zavart személyiség. Abban valóban igaza van, hogy a gyász szó nem származhat a török jászból, mert a j-gy hangcserét a magyar nyelvnél semmi sem indokolja. Van ez is meg az is. (Fordítva annál inkább, mivel az őstörökben a szó nem kezdődhet gy-vel.)
Viszont ami a "magyar" mássalhangzópárokat illeti, mesebeszéd! Ha igaz lenne hogy pl. az ML magyar sajátosság, akkor magyar lenne a Hamlet, meg Novaja Zemlja is. Nem folytatom.
Magyar = Maga,Magas[ ahogy hivtuk valszeg a kiralyokot [ 'magi papokot ' ha ugy teccik]
panonia= nap hon
transilvania=turan-savaria [ turkia ,tracia etc ]
avar=uar-hun=hon ura
hun=hon
turk,trak= ami 'letort' a szkitakrol [ parthus-- elpartolt- [ vagy inkabb az o partjukon volt ,velik volt] ami nem azt jelentette valszeg hogy 'ellenik lettek' hanem az o erdekukot kepviseltek valahol -szerintem]
Dr. Aczél József nem azt írta, hogy a magyarból ered a görög, hanem éppen fordítva. (Ami amúgy mindegy, mert valóban nem lehet egyiket sem a másikból eredeztetni.)
Szó szerint ezt írta: "...mi elsősorban görögök vagyunk. Nyelvünk szókincsének kilenctized része görög, grammatikánk is nagyrészben az. Fajilag is kétségtelen ősgörög eredetünk..."
A szó eredete és konkrét jelentése (a névadás alapja) a latinból nem fejthető meg. Mégcsak távolról hasonló szót sem találhatni a latinban. Mellesleg helyesen jártam el, hiszen az ősnyelvi gyökökbőli végső származását is érintettem. Továbbá azért is, mert az ősnyelv régibb, mint a görög, a görög pedig régibb, mint a latin. Azaz a származási irány korrekt: ősnyelv → görög → latin.
A szó görög összetett szó és annak elemei az ősnyelvből erednek vagy származtathatók. Mellesleg, a cél nem az volt, hogy mi a gepida végső forrása (bár ez is kitűnik az írásból: a görög*), hanem az, hogy mi lehetett a jelentése, mi volt a névadás alapja. Tekintettel a történelmi vonatkozásra (dákok)
*Mj: Maga az egész gepida szó keletkezett a görögben. Az összetétel egyes tagjai is görög szavak, melyek az ősnyelvből erednek.
* * *
Imre hozzászólásához: Mi másból lehetne kiindulni, mint a görögből és latinból? Benne van a gepida a szótárban! Más szótárban meg nincs vagy csak úgy, hogy az megerősíti a gepidoi, gepidosz szavakat. Ld pl az angol gepids ("gepidek" v. "gepidok").
Minden tisztelet Aczél Józsefé és más, nagy munkát végző kutatóké, de több dologban ellentmondanom kell nekik. Mind következtetéseiknek, mind módszereiknek. Minden szóbúvár hangsúlyozza a gyökök jelentőségét, de mégsem gyökökből eredeztetnek, hanem már kialakult magyar szavakból. Le kell szögeznünk, teljességgel kizárt, hogy a magyarból eredne a görög nyelv, sőt az is, hogy – néhány kivételtől eltekintve – görög szavakat lehetne a magyar szavakból származtatni. (Ilyen csak gyökszavak esetén fordul elő) Ugyanez igaz a latinra és más nyelvekre. Ugyanis, ez történelmileg lehetetlen.
Ugyanakkor mindannyian jól látjuk, hogy rendkívül sok közös vonás van a magyar és igen sok más nyelv között. Ennek oka, hogy ezen nyelvek gyökei a magyar nyelv gyökeivel egyeznek vagy rokonok. Ebből sokan vonták le helyesen azon következtetést, hogy léteznie kellett egy eurázsiai ősnyelvnek, melyből a legtöbb nyelv eredt, s melyhez a magyar nyelv áll a legközelebb. (A magyar az ősnyelv közvetlen származéka) Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ezen ősnyelv nem más mint a magyar gyökei, amelyben még sem ragozás, sem képzőkkel való szóképzés nem volt.
Tehát helyesen azt állapíthatjuk meg, hogy a görög, a latin, stb ezen ősnyelvből – azaz a magyar nyelv gyökeiből – ered. Megjegyzem, az ősnyelv gyökeiből nemcsak néhányszáz görög vagy latin szót lehet származtatni, hanem a teljes görög és latin alapszókincset.
Ezért semmiképpen nem eredhetett pl. az angol foot a magyar fut szóból és megfordítva sem, a fut nem eredt az angol foot-ból. De nem eredhetett a foot (és a német fusz) még a görög pousz (láb, lábfej; pata; futás, fürgeség, stb) szóból sem. Mindezek a FU v. FÚ gyökből, azaz az ősnyelv FU v. FÚ szavából erednek. Ez folyás-fúvás jelentésű gyök. S ez a magyar fut szó jelentései között fenn is maradt.
Ld: kifutott a tej – kifolyt, felfutott a fára (felfolyt; – a futónövény, a folyondár), kifutott a vér az arcából (elsápadt – mert kifolyt, lefolyt onnan a vér), stb [ld még CzF. FUT 3. jelentését]
Hasonlóan a corona az ősnyelv KOR szavából, sőt K♣R bokrából ered, méghozzá a -(o)na képzővel képezve. Mely képző jelentéseit már több írásban is említettem. S ezen képző is a magyar nyelv gyöke, azaz az ősnyelv szava.
Azaz hibás származtatás, hogy szavakat tesznek egymás mellé, mondván egyikből ered a másik. Ráadásul az így párosított szavaknak csak egyetlen jelentését adják meg. Azonban a nyelvekben a szavaknak többnyire sok jelentése van, így ez nagy hibalehetőséget hordoz magában. S mivel indoklás nélkül választanak ki adott jelentést, ez önkényes is. Ebben ugyanazon hibát követik el, mint a hivatalos eredeztetés. Így a szavak jelentései közötti összefüggéseket sem kutatják, pedig azok szinte mindig elvezetnek a szógyök és jelentéseinek felismeréséhez.
Megjegyzem a gepida szó nem axióma, hiszen benne van a latin szótárban. S nem ismeretlen népet jelöl, hanem azt amelyről most beszélünk. Továbbá gepidah alakban nem létezik.
A magyar és a héber gyöknyelv GP/F gyök(váz) szavainak elvont értelme: ami körülfog, bezár.
A G/Gy-P gyök magyar gyökszavai (legrövidebb, ragozatlan szavai):
GYEP, GYEPÜ és a gép, gyufa (de ezek egészen újkori szavak).
A héber GP/F gyökszavai: GAF = szárny, kar, bedugaszol, GAPÁ = folyópart, sövény, GUF = test, testület, lényeg, GUFÁ = törzs (holttest is).
A gyök viszonylag szegényes alapszókincsén azért nem csodálkozunk, mert a G nem őshang, hanem a H/K későbbi – de azért így is sokezer éves – rokonhangja.
A gyöknyelvészetet elsősorban a láncragozó nyelvekre dolgoztuk ki, de úgy, hogy a szabályai a továbbra is hajlítgató sémi nyelvekre is alkalmasak maradjanak.
(Megjegyzés: eredetileg a láncragozó – „magyarféle” – nyelvek is hajlítgattak, csak ezt az első szótag után általában már beszüntették. Pl.: kar, kár, ker(t), kér, kir(ály), kor, kór, kör, kúr.)
Sem a „gepidát”, sem más szót nem nem lehet úgy elemezni, hogy GE + PIDA. Azért nem, mert a láncragozó nyelvek szigorú egymás utániságban, értelem szűkítő sorrendben veszik fel a további mássalhangzó vázakat. Tehát mindig csak egyet adunk hozzá a már meglevő szóhoz, így kell elemeznünk újra és újra. (Csak a biztosan összetett szavakat szabad „belül is” szétszedni.)
Az általam jól ismert két gyöknyelv, a magyar és a héber általában párhuzamosan adják meg a gyökvázak értelmét. Esetünkben a G/GyP gyökét: olyasmi, ami bekerít, átkarol.
Folytatjuk: gepi-da, vagy gyepü-da.
Az -xd/-dx képzők (az x bármilyen magánhangzó) állandó adottsággá változtatják az alapszó értelmét. Az eredmény: a gepida (nagy valószínűséggel) olyan „testület”, amely állandó jelleggel bekerít.
Köszönöm a hozzászólásaidat, nagyjából egyet is értek velük. Arató Istvánnak is köszönöm az írását, és valóban, neki is igaza van, ha a latinból meg a görögből indulunk ki.
Nem hallgathatom el ugyanakkor, hogy még Krizsa Katalinnak is igaza van, aki szerint a nyelvi megfeleltetések, párhuzamok, csak akkor az igaziak, ha rendszerbe foglalhatók, és a szótári anyagokkal többszörösen alátámaszthatók. Egy-egy szó ilyen-olyan megfejtése tehát önmagában még semmit sem bizonyít.
De én az ilyen ügyekben nem akarok döntőbíró lenni, azt szeretném, ha itt mindenki bátran kifejtené a véleményét, a ledorongolás veszélye nélkül.
Ami a hozzászólások hosszúságát illeti, a rendszer sajnos korlátozott. Nem tudom pontosan mennyi a maximum, de az biztos, hogy aki sokat akar írni, az jobban teszi, ha két részre osztja!
Hogy Arató Istvánnak is van igaza, avagy igaza van?! Persze. Sőt, ha abból indulok ki, hogy a latin nem vett át az ősnyelvből semmit sem valaha, avagy nem érdekel, hogy a latin szavaknak mi a forrása, akkor mindenképpen, hiszen feledésbe is merülhetett volna a GEPIDA(HA/NA). Azaz nekem nem a latin értelmű GAPIDAE volt a kérdés, hanem hogy a GEPIDAE népnév mit is fejezhetett ki hajdan (talán előbb is, minthogy a latin nyelv kialakult RIM~RIMA~RÓMÁval), ahogy a kereszténység és a biblia sem pottyant a semmiből, hanem valaminek csupán 'hozománya'.
Mindenesetre, ha feltételezem, hogy volt EGY ŐSnyelv, akkor ahhoz nem lehet más közelebb ma, mint a leginkább őrző, ragozó, kép- és hanghű magyar, s akkor a magyar nyelv segtségével kell keressem az okokat (persze, hogy óvatosan, de azért felvetve azaokat, amik gyanúsak). A tünetek ismertek a nyugaton elterjedt latin és kelta-germán visszahatásból (nemcsak nyelvi vonzattal). Kevés már, ha valaminek van latin forrása, hivatkozása. Ott tartunk, hogy rájöttünk: a latin és a görög is valaminek a folyománya, azaz nem az ok, a forrás és nem is a teljesség maga. Akkor is, ha ÓRIÁSI a BEFOLYÁSA! Arató úgy állt meg (időben visszafelé) a latinnál, mint az ázsiai szkítáknál Obrusánszky Borbála. Bocsánat.
Ettől még nem hiszem, hogy az ANJOUK kifejezésnek az ANYJUK kifejezés a forrása, még ha anyai ágon tettek szert is a TURUL házi koronára. :))))))
DE! Továbbra is fenntartom, hogy a KÖRANYA ~ KORONA a forrása a latin határ, uralkodó jelvény értelmű CORONA-nak és nem fordítva!
Bocsáss meg Imre, de ez most hosszú lesz. Még hosszabb, mint az előző, holott valójában a többi téma tán fontosabb, hiszen tényszerűek (genetika, edények és a hamisságok az avarokkal). A nyelv talán az összes közül a legbizonytalanabb (egyelőre).
Arató István gepida fejtése (sajnos) teljesen megegyezik a finnugrászok fejtegetésével! Hogy miért?
1. Axiómaként kijelenti, hogy a gepida (gepidák) szó latin, avagy görög eredetű, majd 2. Ebből következően értelmezi magyarul a szót. Valójában a többtagú ok/-ek/-ök/-ák/-ak végű főneveknél az utókor egy idő után bizonytalanná válik (ha a szógyökök felejtődnek), hogy most akkor mi is a többes és mi az egyes szám (törvényszerűen). A FAROK ezért lett FARKAK, a MOCSOK, meg MOCSKOK, a VACOK, meg VACKOK, ...! A GEPIDA' kifejezést még az is bonyoltja, hogy a DAHA~DAKA~DÁKÓ~TAHÓ~DÁK népként lejegyzett népcsoport másik megnevezése (párja) DANA~DÁN a krónikákban. (Valaha így vélték, vagy így tudták?!)
Meggyőződésem, hogy a nyelvben kőkemény logika van, de nem axiomatikus (matematikai) logika. Példaként említem meg újra (megfigyeltem a latin és kelta-germán-angol nyelvekben, hogy nagyon is gyanúsan így van), hogy a FOOT azért LÁB, mert azzal FUT. Ahogy a HILL azért HEGY és a KEEL azért központi ERŐD/bástya angolul, mert KÖRKÚP/-OSZLOP alakú volt valaha, ... és sorolhatnám a sólyom, lángnyelv kifejezéssel is (ez utóbbira csak kérdezem, hogy miért nem ismeretes a LÁNGNYELVre más szavunk, mint a NYELV, s hogy miért is LANGUAGE angolul a NYELV) ?!?! ...
Érdekes, hogy Varga Csaba és mások (saját) latin-kelta-germán-angol szófejtései rengeteg esetben olyan azonosságokra alapulnak, mikor kiderül, hogy ami magyarul a fogalom (főnév, ige, melléknév) ok-okozatát (gyökrendszerből adódóan) fejezi ki, addig a más nyelvekben már a torzult szó annak a fogalomnak valamely egyedi sajátosságát fogalmazza meg csupán (Magyar Adorján rege/mesekutatásai is erről számolnak be, ha nem is vonta le ezt a következtetést).
Pl1. PIROS szavunk gyöke a PIR~BAR~BÁL~VÍR~VÉR (F~V~B hangkör alapján), de mi is használtuk a RÚT~RŐT kifejezést a PIROSnak egyedi megjelenésére, sajátosságára. Milyen érdekes következmény az angol RED és a német ROT?! Mennyi véletlen van (Persze: nem vélt/feltételezett/vizsgált!).
Pl2. A SÁTÁN szó minden nyelven ismert, de az ISTEN már szinte minden nyelven más. Biztos, hogy más? Az ISTEN három fő sajátossága szerint mi használjuk az ÚRISTEN (ERős ŐRző URalkodó Isten), JÓISTEN~ÉLŐISTEN ("ti bennetek vagyon") és TEREMTŐ/MINDENHATÓ/TUDó) VANISTEN megnevezéseket, miközben tudva tudjuk, hogy EGY AZ ISTEN, azaz EGYISTEN, az AZ EGY. Véletlen-e, hogy a német JÓ az GUT és az ISTEN meg GOTT, hogy az angol JÓ~GOOD és az ISTEN~GOD, ..., s hogy a német VAN~IST és az angol VAN~IS, ..., s hogy a német EGY~EINe és az angol egy ONE oly' szörnyen egybecseng mind a magyar VAN, mind pedig a HUN szavunkkal. Megjegyzés: az utóbbi ráadásul (mint a KÖR) egy, minden és semmi jelentéssel is bírt valaha, s br ott, ahol a HUN szó még mindennapi használatban van (mongol). Milyen érdekes, hogy a káldi-szumr-mahgar bibliában IZ az örök-minden és TEN a még semmi-minden EGYesüléséből származó IZTEN~ŐSTEN~ISTEN első megnyilvánulása: VAN?!!!!! S nem voltak nagyon is fontosak a legendák az "ŐSKOR" "ŐSKÖR"-eivel ITT, HUNGÁRiában és OTT (a raccsoló) ANGÁRiában?
Összefoglalva: nagyon is el tudom képzelni, hogy a (latin nyelven fennmaradt) GEPIDAE~GAPIDA'~GEPIDÁK népmegnevezés forrása kettős és helyenként más értelmet (vagy értelmet is) takart. Azaz egyesek számára GYEPI/GYEPÜ/GEPI-DAE/DAHA/DÁK/DÁN/DANA, míg másokak/máshol KAPITÁNY lehetett valaha, főként, ha a GEPIDÁ'-nak nevezett népcsoportból származtak a KAPITÁNYok, akiket hol DÁKnak, hol DÁNnak mondottak ezek, vagy azok valaha.
Hogy Arató Istvánnak is van igaza, avagy igaza van?! Persze. Sőt, ha abból indulok ki, hogy a latin nem vett át az ősnyelvből semmit sem valaha, avagy ne
Kristóf Zoltán genetikai témájú kritikája nagyon érdekes, jól látja a hamisító szándékú mesterkedéseket is. Mindössze a végkövetkeztetése rossz: szerinte mi magyarok a belső-ázsiai hunok utódai vagyunk. Tévedésének oka az, hogy nem vesz tudomást a honfoglaláskor már évezredek óta itt élő nagy számú, magyar nyelvű őslakosságról. Mint már említettem, a környezetünkben élő európai népek genetikailag nagyon hasonlítanak ránk, - tehát a gyökereink közösek, - az pedig kizárt, hogy ők is mind a hunok utódai lennének. Erre a genetikai rokonságra elfogadható magyarázatot csak az újkőkori-rézkori, Kárpát-medencéből kiinduló földműves terjeszkedés adhat.
Nem tudom, csupán felvetődik bennem, hogy ez azért több, mint véletlen. Valójában szumírul a VÍZ nem VÍZ, a HÁZ sem HÁZ volt (bár majdnem), de a szófajok kapcsolatára jó példák (s talán nem is annyira alaptalanok). Bizonyosság nincsen, csupán figyelemre érdemes felvetés ebben a példamondatban.
S mégis: a HÁZ és HOZ/-HOZ, VÍZ és VISZ, hogyan lehetne egy-ugyanaz?
Ahogy a HÁZ-hoz HAZA HÚZ vagy HOZ a szívem és a lábam. Ahogy a VÍZ, VISZ valahova. Ahogy FOrr és FŐ a FEj és FEnn van, ami FEl FElé jutott, FEnt avagy FÖnt van, ami FŐ, azaz FEje valami(k)nek/valaki(k)nek. ... S, ahogy kelta-germán-angol-gaelül LÁB lett az, ami FUT~FOOT, mert minek lába nincs az már nem fut, csak mászik.
Félretéve a tréfás példát: a mondat arra volt példa, hogyha nem volt szófaj valaha, akkor a szavak, ahogy ma is az angolban, több értelműek (tehát több főnévként, igeként, jelzőként és akár mindegyikként is használatban) voltak. Lásd pl. angolul a FILE szót, aminek nyilvánvaló a kapcsolata a FIELD (longobard szóként: FELD, magyarul: FÖLD, sőt HOLD) szóval, de közben a FILE jelentése: RESZELŐ, RÁSPOLY, MEZŐ, FÖLD, KÖTEG, KÉVE, OSZLOP, KARTOTÉK, AKTA, IRAT, DOSSZIÉ... és mindezek után egy -Z/-OZ/-EZ/-ÁZ képzővel képzett ige is egyben, azaz RESZEL(ŐZ), RÁSPOLYOZ, MEZŐZ, FÖLDEZ, KÖTEGEZ, KÉVÉZ, ... és még FILÉZ is!
Amennyiben Varga Csabának is igaza volna, hogy nemcsak a szumírra, hanem az ősnyelvre is igaz volt, hogy valaha nem voltak szófajok (: tán nem dumáltunk feleslegesen annyit, mint amennyit tettek együtt magától értetődően :), akkor nemcsak az volt igaz, hogy névmás, főnév, ige, melléknév, ... is lehetett egy-ugyanaz a szó, hanem az is, hogy a mai ragjaink is önálló szavak voltak ugyane sajátosságokkal.
Azaz: -HOZ/-HEZ/-HÖZ ragok fogalmi gyökere az volt, hogy valamiHEZ valaki HOZ, HÚZ valamit (Kiss Dénes). Nos, vajon mi volt az a valami, ami főnév is, s ami a leginkább kifejezheti, ahova HOZ/HÚZ valaki valamit, ha nem a HAZA, HÁZ? Avagy fordítva, mihez tegyek hozzá egy olyan szót, mint a szumírban az AGU, MU (ÉN), vagy LU, DU (TE), hogy az a valami igévé változzék és azt fejezze ki, hogy HOZok (HÁZ AGU), vagy VISZel (VÍZ LU) valamit, vagy HÚZom (HÁZ MU), vagy VISZed (VÍZ DU) azt? Ha ma találnád ki, akkor is a HÁZ, HAZA szót választanád a HOZ igére és -HOZ/-HEZ/-HÖZ ragra és a VIZET a VISZ igére, avagy fordítva, nem?
Csak példaként: BÉL, BELE, BELÉ, -BÓL, -BŐL, ... a fogalom és rag kapcsolatára, vagy például a HOL az a HELY (egyébként KÖR-JEL), amire kérdeznek, akik válaszra várnak. Természetesen óvatos duhajként írom ezeket is, de vessük csak fel a dolgokat bátran.
A kérdés ettől még továbbra is jogos: hogyan is lett a HÁZ-ból HOZ, vagy fordtva, de talán nincs is olyan messze ez a Padányitól, Vargától, Kisstől összegyúrt, de koránt sem bizonytott magyarázat. :)
2013.09.06 19:18
Imre
„ Na jó, de a házból hogy lett hoz? (Vagy fordítva, ha úgy jobban tetszik.)
Kedvenc példamondataim szumír-magyarul: APÁHOZ VISZED? HOZOL VIZET? VÁRLAK.
Lássuk szumír-magyarul, figyelembe véve, hogy a szumrban két ÉN szerepelt (AGU és MU) és két TE (LU~ZU/SZU és DU), melyek a megelőző szót megmozdították, azaz cselekvő IGÉ-vé alaktották és amely szumír nyelvben nem voltak még szófajok (Varga Csabát idézve: romlás virágai) és az érthetőség kedvéért feltételezve, hogy a szógyökök mintegy ugyanazok (azaz nem szumirul mondjuk, hanem csak szumr-magyarul:
APA_HÁZ VÍZ_Du? HÁZ_Lu VÍZ áT/iTT/iDe? VÁR_Lu_AGu.
Azaz, bár még ige sem volt a szumír nyelvben, de már használták az alanyi és tárgyas ragozást. Személyes névmásaink pedig a ragjainkban lakoznak, azaz nem kell ahhoz semmi más, hogy magyarul értsük, ha várlak, az nyugati gondolkodással azt jelenti, hogy én várlak téged és nem valaki/valami mást!
Padányi szenzációs felvetése, ami azóta sem hatotta meg a finnugrász MTA-t.
A szumír-magyar ragozási összehasonlítás Padányitól való (itt, az oldaladon is olvasható: http://www.leventevezer.extra.hu/Padanyi.pdf). Telitalálat és elképesztő tárlatokat nyitó írása volt. A személyes névmások felvetését tettem én csak hozzá.
2013.09.05 19:27
Imre
„ "szumír: MU/AGU, DU/LU (helyenként: ZU/SZU)
magyarul teszeM/teszeK, teszeD/teszeL (régiesen: teszeSZ, ahogy játszoL~játszaSZ), ..."
Hát ez fantasztikus!
Hová juthatnánk, ha a nyelvészek előfeltételek nélkül hasonlítanák össze az eurázsiai nyelveket?!
„Ha a jászok történelme is bevonatik a magyarok történelmébe, kitűnik, hogy nincs olyan nemzetiség a Duna és Kárpátok térein, mely a magyarságnál régibb volna ... Mily anachronizmus tehát Magyarország alapításáról beszélni Árpád korában, midőn Magyarország már ezer évvel előbb létezett Iazigia, Hunnia, Siculia, Avaria nevek alatt és csak ezután következett a Hungária nevezet!" (Szombathy Ignác: Kutfőtöredékek a magyarok történelme Jász Korszakához)
Imre! Szerintem nem keveredik ott a többes szám Práczkinál. DÁK=DÁKÓ=DAHA, többeszáma: DÁKOK-DÁKÓK-DAHÁK, tehát ott tévedünk, mikor azt hisszük, hogy a gepidák többeszámú, pedig nem. A gepidák többes száma gepidákok, ahogy a jürcsik/jüehcsik többese meg jürcsikek/jüehcsikek, ... stb.
A nyelvi fejtegetés akkor válik persze igazán hitelessé, ha fejlődéstörténeti magyarázattal is társul. Egy meglepő példa, amit kevesen vizsgáltak: a személyes névmások európai nyelvi hasonlósága itt volt/van/lesz az orrunk előtt (csak a K hangkört kell figyelembe venni a T~D áthangzáson kívül, azaz hogy: H~K~G~GY~J~H)
szumír: MU/AGU, DU/LU (helyenként: ZU/SZU)
magyarul teszeM/teszeK, teszeD/teszeL (régiesen: teszeSZ, ahogy játszoL~játszaSZ), ...
orosz (szláv): JÁ=GÁ, TI, ...
görög: EGO, eSZOU, ...
latin: EGO, TU, ...
német: ICH, DU, ...
angol: ÁJ~áG, YOU (~THOUgh óangolul; kiejtve DHOU)
francia: JE~GE, TU
spanyol: YE~GE, TÚ
... stb.
VÉLETLEN?! (: magyarul: nem vélt/feltételezett? :)
Péterfai komolytalannak tűnik, de nem akarok megsérteni senkit, lehet hogy én tévedek.
A hasonló szófejtegetők közül nekem leginkább Práczki István tetszett, szerinte példáuk a gepidák=gyepü dák. Csak hát a görögöknek nem volt gy meg ü betűje, így lettek ők gepydák. Itt persze keveredik az egyes és a többes szám, de még így is érdekes. Práczki szerint a kvádok (quad-ok) is dákok, csak visszafelé olvasták a nevüket. Viccesnek tűnik, de a hivatalos történelem se sokkal komolyabb.
A fent említett arcos edények és csőtalpas tálak mellett nem látszanak a feliratok. Remélem nem "óbolgár", "avarszláv", "sztyeppei mongol", "finnugor", "bantunéger" és egyéb hülyeség van rajtuk, mert amúgy nekem tetszenek így képről, személyesen megtekinteni meg mostanában biztosan nem tudom.
Rendkívül tanulságos összehasonlítani őket, mert csak így tünik fel, mennyire sulykolja egyik-másik a "nomád", "nagyhatalmú törzsfőnök", stb. kifejezéseket, holott ezekre semmi bizonyítékuk nincs. (Ha ez a "törzsfőnök" a megtalált településen élt, akkor nem lehetett nomád. Nagyhatalmú törzsfőnök helyett pedig minden további nélkül írhattak volna köztiszteletben álló személyt is, mert a halomsír csak ilyeneknek járt.)
De mitől is olyan nagy jelentőségű ez a lelet? Csak nem attól, hogy ilyen régiek a "Jamna" kultúra Kárpát-medencén kívüli lelőhelyein nincsenek?
Magam is úgy gondolom, hogy a "zsugorított" testhelyzet rossz kifejezés, indokolatlanul sugall valamiféle primitívséget. Sokkal helyénvalóbb alvónak nevezni.
A többezer évvel ezelőtt élt ősök hitvilágáról igazság szerint csak feltételezéseink lehetnek, ezért ezt a témát általában kerülöm. Ezúttal azonban kikívánkozik belőlem, hogy ez a póz erősen hasonlít az anyaméhben lévő, születésre váró magzatéra. Nem tartom kizártnak, hogy a természetes körforgás rendjének próbáltak megfelelni akkor, amikor a halottat ugyanolyan pózban helyezték vissza a Földanya méhébe.
''Nem jelent gyászos eseményt a bugi csata a magyar történelemben, sőt, méltatlanul feledkeznek meg a tankönyvek a jelentőségéről. Ha a magyarok győztek volna, nem kényszerülnek nyugatra húzódni, úgy pedig talán sor sem kerül a napjainkban már 1100 éve fennálló magyar állam megalapítására a Kárpát-medencében''
Nagyon ügyes emberek voltak ezek a "közel-keleti eredetű" kereskedő népek! Eladták a tejet a tejivóknak, eladták a disznót a disznóhús-evőknek, miközben ők maguk feltehetően nem is fogyasztották ezeket. (Arról már nem is beszélve, hogy a valóságban el sem jutottak odáig, ahol most ilyeneket próbálnak a nyakukba varrni.)
Már csak arra lennék kíváncsi, mit adtak cserébe a vadászok!??
Eleink a feltételezések szerint Baskíriából a Volga és a Don vidékére vándoroltak. Ezt a földet egy bizánci forrás (Bíborbanszületett Konstantin) híradása alapján „Levédiának”nevezzük. Új szálláshelyükön a magyarok a Kazár Birodalommal kerültek szoros kapcsolatba (kb. a 8. században). A kazároktól vették át a kettős fejedelemség intézményét. A törzseket a kultikus-szellemi hatalommal rendelkező kündü vagy kende (nap) és a tényleges hatalmú katonai vezető, a gyula (hold) irányította. A magas szintű földművelést végző ...
Giacomo Filippo Foresti ( 1434-1520 ) is azt irta a Supplementum chronicarum-ba (1483) , hogy a Szkitak kiralysaga rogton az emberiseg kezdeten jott letre.
Es hogy a Szkitak ose Magog volt. A Szkitak koze sorolja az Amazonokat, Baktriaiakat,Partusokat,Hunokat,Hungarokat,Lombardokat,Gotokat,Katalanokat (akiket Alanoknak mond) es a Torokoket.
Epiphanius of Salamis egyhazatya ( 320 A.D.- 403 A.D. ) azt irta hogy a Szkitak epitettek a Babel tornyot es az ő ‘Schytism‘ cimű irasa a Vizozontol a mai napokig terjed.
Es azt hogy mas nemzetek atvettek a Szkitak torvenyeit, szokasait, magatartasat, mint a tisztessegesseg, udvariassag es tisztelettudo tanulas mercejet
es hogy a Szkitak voltak az elsok akik bevezettek az emberiseget a Vizozon utan az udvarias gesztus, a kormanyzas muveszete, es a jo modor, viselkedes fogalmaba.
Marcus Porcius Cato ( 234 B.C.-149 B.C. ) azt irta hogy Szkitiaban elte tul az emberiseg a Vizozont ami Ninus kiraly elott 250 evvel tortent.
Ugyancsak o mondja hogy az Umbri-k azok Gallok voltak akik Szkitak.
Plinius ( 23 A.D.-79 A.D. ) azt mondja hogy az Umbri-k Italiaba a legregebbi nep es hogy Szkitak.
Annius of Viterbo ( 1432-1502 ) is azt irta hogy az az emberiseg Szkitiaba szuletett ujja a Vizozon utan
Giacomo Filippo Foresti ( 1434-1520 ) is azt irta a Supplementum chronicarum-ba (1483) , hogy a Szkitak kiralysaga rogton az emberiseg kezdeten jott letre.
Es hogy a Szkitak ose Magog volt. A Szkitak koze sorolja az Amazonokat, Baktriaiakat, Partusokat, Hunokat, Hungarokat.
Károly Róbertet én is említeni akartam Zách Felicián kapcsán.
A király tett amit tett Zách Klárával. Ezek után az apa, Zách Felicián bejutott a palotába, átjutott a királyi testőrségen, a király ebédlőasztaláig és majdnem megölte a királyt. Ezt csak úgy tudta megtenni, ha haver, koma, jóbarát segített neki terve megvalósításában. Ez az én szememben azt sejteti, hogy a komaság - sógorság - ha esetleg nem is olyan kiterjedten, mint a parasztságnál - de a nemeseknél is meg lehetett. Ez megmagyarázná azt is, miért rendezett akkora vérfürdőt Károly Róbert, hogy a teljes Zách nemzetségnek írmagja sem maradt a merénylet után. Azt is, miért egész nemzetségeket radíroznak le, ha csak egyetlen fővel gyűlik meg a baj.
(Egyébként a "vérszerződés" kapcsán a szerződő felek nem olyan, mintha komaságot kötöttek volna egymással ?)
"előfordultak koholt vádak is": egyetértek, pont Károly Róbert esete az egyik legjobb példa arra, hogy nagy hatalommal rendelkező emberek néha elveszítik a józanságukat. Ha a király az, akkor a kortársak nem sok jóra számíthatnak, ha egyetlen főúr, mint Ajtony, akkor jó esetben kivégzik, ha sok főúr, mint 1514 és a Werbőczy-féle Hármaskönyv kapcsán, akkor a Magyarok Istene bosszút áll rajtuk (1526-ban az életüket, 1541-ben a megmaradtak a birtokaikat veszítették el, ráadásul a Hármaskönyv soha nem lett törvény, nem sikerült kihirdetni, ezért végig csak szokásjogként hivatkoztak rá).
"Az eredeti nagybirtokosok fokozatos lecserélődése során én úgy látom, nem valami szervezett elmagyartalanítás az ok, hanem akiket elmozdítanak, azok általában rászolgáltak erre v.milyen (többnyire király-ellenes) tettükkel. A jövevények sem mind hitványak, legalábbis sokan beilleszkedtek később és magyarrá lettek. A Habsburg-korban már nem egészen ez a helyzet, de még 1848-ban is fel lehetett kérni egy mindenét a dinasztiának köszönhető Esterházy Pált király személye körüli miniszternek (az ő feladata volt elmondani a királynak, hogy a Pesten hozott, a király érdekeivel ellentétes törvények miért szolgálják mégis a királyt)."
Ezzel nagyjából én is egyetértek, de előfordultak koholt vádak is, pl. Károly Róbert idejében.
Saját kútfőből, de nem előzmények nélkül (mostanában több különböző helyen is találkoztam pl. "beszédes nevekkel"), és bizonyára sokan mások is megfogalmazták már ugyanezt.
És ha már megemlítettem A Silla királyság ékköve sorozatot, ajánlom mindenkinek, aki az Árpád-kori államszervezetünket meg akarja érteni, mert úgy látszik sem az európai, földközi-tengeri, sem a sztyeppei térségből nem ismerünk hasonló teokratikus monarchiát, a koreai pedig néha részletekbe menően hasonlít a miénkhez. (Ilyesmiken döbbentem le: hazaárulással vádolnak a filmben egy tábornokot, akire halálbüntetést kérnek a főurak. A királynő inkább száműzi, de közben titokban elküldi az ellenséghez kémkedni. Honnan ismerős a halálbüntetés, száműzés, nagy veszélynek kitevés? Szkíta törvények a világ túlfelén?)
Az eredeti nagybirtokosok fokozatos lecserélődése során én úgy látom, nem valami szervezett elmagyartalanítás az ok, hanem akiket elmozdítanak, azok általában rászolgáltak erre v.milyen (többnyire király-ellenes) tettükkel. A jövevények sem mind hitványak, legalábbis sokan beilleszkedtek később és magyarrá lettek. A Habsburg-korban már nem egészen ez a helyzet, de még 1848-ban is fel lehetett kérni egy mindenét a dinasztiának köszönhető Esterházy Pált király személye körüli miniszternek (az ő feladata volt elmondani a királynak, hogy a Pesten hozott, a király érdekeivel ellentétes törvények miért szolgálják mégis a királyt).
Valahol olvastam hogy a behívott "német" lovagok Atilla idegen földön maradt hunjainak leszármazottai voltak. Tehát az idegenségük is annyira igaz mint amennyire a ferdítésekben az igazság szokott lenni.
Egyébként ilyesmikről Tóth Gyula ír és lehet benne valami...
Az eredeti nagybirtokosok fokozatos lecserélődése tény, elegendő csak Ajtony, Vata és Koppány példáját említenem. (Károly Róbert idején meg a Csákokat, hazai Ákos nemzetséget, stb. Még a gyerekeiket is kiirtották.)
Krónikáinkat pedig öngól lenne hamisítványokká minősíteni, mert ezzel a saját bizonyítékainkat hajítanánk a szemétdombra.
''hogy a szkíta nemesség nagybirtokos része Szent István működésétől kezdve fokozatosan lecserélődött''
azok a kronikak hamisitottak -egyetlen hasznuk az volt hogy peldaul ma 2013-ban is mi ilyeneket irjunk s ezen lovagoljunk, ja es az, hogy a szekelyek az olahoktol vettek azt az irast es hogy olahok voltak erdelyben
azok a ''magyar kronikak' [''anonymus,kezai stb] = hamisitvanyok
egyszer csak ugy ''elokerultek'' a 17-18ik szazadban????
amikortol kezdtek parhuzamosan a finnugor hazugsagot meg az olahoknak a 'dakoromant'
Visszatérve még a nemesség kialakulására, (illetve Kézaira,) tudjuk, hogy a szkíta nemesség nagybirtokos része Szent István működésétől kezdve fokozatosan lecserélődött. Kézai le is írja, miféle külföldi lovagok és családok nyertek itt nagyobb birtokokat különféle szolgálataik révén:
Minden egyes népnév magában hordoz egy programot is a jelentése révén. Amikor a nemeseink magukat hunnak nevezik, akkor azt hangsúlyozzák, hogy ők Atila király, az Isten Ostora örökösei.
(Talán véletlen, hogy a 2. világháborúban a németek egyik neve hun? Vagy a harciasságukra utal? Az Atilától való származásukat nem hiszem.)
Minden népnévnek általában több jelentése is van, mindegyik jelentés a program része. (Ma már nem tudjuk pl. a magyar név jelentését, én eddig legalább tíz magyarázatát olvastam, ennek 2/3-a igaz lehet és meggyőző is).
Utalnék egy koreai filmsorozatra (A Silla királyság ékköve), ahol a film egyik lényeges pontja éppen a Silla szó jelentése, ez ugyanis megadja az ország programját. (Két jelentése közül az egyik a vashoz kötődik, utalva a kiváló helyi vasgyártásra; másik a hálóhoz, utalva arra, hogy az ország igyekszik befog(ad)ni a számára hasznos idegeneket; a harmadik jelentést pedig egy rejtvényből tudják meg: egyesíteni a koreai királyságokat. Ez a három jelentés olyan programot ad az országnak, amit aztán igyekeznek is megvalósítani.)
az Orosius Hungariajaval a z a bajom hogy nem talaltam meg kulfoldi irasban ő s amig nem latom kulfoldiben nem hiszem 1öö%
az onogurozast be kene fejezni mert a zhunogur azaz hungar [ csak adnak egy mas magyarazatot majd azzal telenyomtak mar 100 eve mindent hogy nem hunogur]
Külön felhívom a figyelmét mindenkinek arra, hogy ez az egyetlen forrás megcáfol mindenféle finnugor, török, ugor, onogur, ogxr, stb. eredeztetést! Kr.u. 477-ben még nem is léteztek azok a népek, akiknek a nyelvéből nyelvészeink származtatni szeretnék a Hungária szót. Minden valószínűség szerint igaza volt tehát Orosiusnak, aki Kr. u. 417-ben azt írta, "Pannóniaeurópai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi".
„
Legalábbis Gyeics-Gejsa-Géza idejéig. Aztán - ahogy az öröklési rend, a kereszténység felfogása, ... - ez is bemerevedett, megváltozott valami "primitiv" származási tételre, pecsétes papírgyűjtésre, sőt, nemesi névjegyzékre. Nem?
Nekem az az érzésem, hogy Kézai itt csak a szkíták közül kivetettekről beszél, akiket "a köznép szolgaságába taszítottak", de még ezek szerint is létezett a "köznép", amely nem azonos a szkítákkal. Zavart okozhat még itt az is, hogy a "magyar" szót számtalan esetben automatikusan behelyettesítették a scytha, hun, hunnus, stb. szavak helyére, mondván, hogy ez ugyanaz. De nem ugyanaz. Látni kéne az eredeti szöveget!
2013.08.23 16:48
Ferenc
„ A nemesség kialakulásáról talán azt érdemes tudni, amit krónikáinkban is találhatunk. Én még mindig úgy hiszem, hogy valósnak feltételezhetők, amit Kézai erről írt:
"Valaki tehát a parancsot, helyes okát nem tudva adni, megvetette, az olyat a scythiai törvény karddal vágatta ketté vagy veszett állapotoknak tétette ki, vagy a köznép szolgaságába taszította. Tehát az illyes vétkek és kihágások választották el egyik magyart a másiktól: különben, miután minden magyar egy apától s egy anyától származott, hogyan mondhatnák egyiket nemesnek, másikat nem nemesnek, ha illy esetekért elmarasztalva nem lett volna szolgává."
Legalábbis Gyeics-Gejsa-Géza idejéig. Aztán - ahogy az öröklési rend, a kereszténység felfogása, ... - ez is bemerevedett, megváltozott valami "primitiv" származási tételre, pecsétes papírgyűjtésre, sőt, nemesi névjegyzékre. Nem?
A nemesség kialakulásáról talán azt érdemes tudni, amit krónikáinkban is találhatunk. Én még mindig úgy hiszem, hogy valósnak feltételezhetők, amit Kézai erről írt:
"Valaki tehát a parancsot, helyes okát nem tudva adni, megvetette, az olyat a scythiai törvény karddal vágatta ketté vagy veszett állapotoknak tétette ki, vagy a köznép szolgaságába taszította. Tehát az illyes vétkek és kihágások választották el egyik magyart a másiktól: különben, miután minden magyar egy apától s egy anyától származott, hogyan mondhatnák egyiket nemesnek, másikat nem nemesnek, ha illy esetekért elmarasztalva nem lett volna szolgává."
Nagyon sajnálom hogy éppen nálad kellett közbeszólnom, de közbe kellett szólnom. A fülemile pör óta tudjuk, hogy a többrül többre, szórul szóra, (majd szitokra, majd karóra) a vitában jóra nem vezet. Nekem ez a téma sokkal többet ér. Szeretném, ha a lehülyézés veszélye nélkül, mindenki elmondhatná a véleményét pro és kontra, mert a mindenkori nemes/nem nemes viszony - amint láthatjuk - történelmünk egyik legnagyobb kérdése, ha úgy tetszik, rákfenéje. Tiszta vizet kell öntenünk a pohárba!
Abban persze igazad van, hogy ezt nem te kezdted, és már Vadady Mária hozzászólásakor is megtehettem volna ugyanezt, (mert kétségtelen, hogy abból is eléggé kiérződik a személyeskedés,) de remélem, ez most neki is figyelmeztető lesz.
Hiszem, hogy az eltérő véleményeket egymás minősítgetése nélkül is ütköztethetjük, ha megvan bennünk a jó szándék, és az akarat.
Andrásfalvy írása nem tökéletes, (mint ahogy általában semmi sem az,) de sorsunkra és történelmünkre nézve fontos kérdéseket vet fel. Hajbakapni viszont ezek miatt felesleges.
Mellesleg Andrásfalvi tanulmánya rendkívül jó és igen nagy előrelépés. A kiragadott részek bírálata nem az írás értékeléséről szólt, hanem annak vonatkozásairól az őstörténetben. (Amire idézted volt) Természetesen vannak benne olyanok is, melyekkel nem értek egyet, de ezek nem érintik az egészet, a fő mondanivalót. Ilyen, pl. hogy a „biodiverzitás” alapvető lenne (ez egy maszlag), ilyen persze az is, hogy a „bajok oka Werbőczy” lett volna, ilyen, hogy én nem tartom a nyugatot „műveltebbnek”, sőt racionálisnak sem, csak haszonelvűnek és erőszakosnak. Nemcsak nyugaton de a magyar gazdaságban is összekeverik a pragmatizmust (a haszonelvűséget) a racionalitással (az ésszerűséggel). No, nem az elméletben, hanem a gyakorlatban! Egy ilyen kiderül a tanulmányból is:
Ezzel – fél évszázad után – végre [??] megszabadulhat a gazdagabb és műveltebb [??] Nyugat a talajt súlyosan pusztító műtrágyaterheléstől, mégpedig úgy, hogy azt – károsító hatások tudományos ismerete ellenére – a keleti térség földhasználatára hárítja [8. old]
Azaz velünk „tömegtermelteti” meg élelmiszerét. Itt a munkaerő is lényegesen olcsóbb és jóval kevesebbért is eladjuk terményeinket a nyugatiaknak. Dupla haszon. Azonban:
Tudjuk, hogy a nagyüzemek nem vagy alig javítják szerves trágyával a termőföldet, legfeljebb műtrágyával … Sok üzem használ gyilkos növényvédőszereket, nemcsak rovar- és gombakártevők ellen, hanem különféle gyomirtókat is, melyek felszívódva a terményekbe beláthatatlanul mérgezik a földet, nemcsak a védett táblában, hanem környezetében, a vízfolyásokkal egészen távoli tájakat, fákat, bokrokat, madarakat és az embert is. [1. old]
Azaz a „nyugat” silány minőségű, sőt mérgező terményeket termeltet magának! Mégsem olyan racionális az a „nyugat”? Majd’ elfelejtem, ezt esszük mi is.
Bár az ókori történetírók világosan megírták hogy a szkíta a világ legősibb népe, a mai történetírás csak a Kr.e. I évezredben emlegeti őket, mégpedig a Fekete-tengertől északra fekvő területeken. Ha az ókori-kora középkori szövegeket tovább olvassuk, akkor az is kiderül, hogy ez a terület a valóságban sokkal nagyobb volt, met a szkíták birodalma a Dunától Kínáig terjedt. Kultúrájuk jellemzőit felsorolva (halomsíros, lovas életmód és temetkezés, nadrág, íjászat, fokos, ("harcibalta"), fejlett aranyművesség, állati szimbolikával díszített tárgyak (szarvas, ragadozó madár, stb,) teljesen egyértelmű, hogy az előttük ugyanott élő, ugyanolyan kultúrát képviselő "ős-indoeurópaiak" csakis ugyanazok, pontosabban az őseik lehettek.
Hogy kikből lettek? Hát nyilvánvalóan azokból, akik az újkőkor során feltöltötték ezt a területet, tehát részben a Kárpát-medenceiekből, részben pedig a Fekete-tenger keleti és nyugati partja mentén észak felé terjeszkedő állattenyésztőkből-földművesekből. Az ott talált vadász népesség elenyésző lehetett.
Hogy miért váltak harciassá? Nem tudom, de nem zárhatom ki azt a sokak által valószínűsített lehetőséget, hogy valóban az özönvíz miatt. (A Fekete-tenger kb. 7000 évvel ezelőtt még édesvízű tó volt, és csak a Boszporuszi természetes gát átszakadása után töltődött fel sós vízzel.) A tó hatalmas lakott területeket öntött el, és ez a környékén élőknek igazi katasztrófa volt. Menekülniük kellett, melynek során nem mehettek máshová, mint már mások által lakott területekre. Ezzel kezdődhettek a tömeges méretű összeütközések.
2013.08.22 08:10
vadymari
„ Kedves Imre!
Kikből lettek a szkíták és miért kezdtek harciassá válni?
Nem válaszul jött létre ez a réteg a földműves réteg rátermettebb tagjaiból a többiek védelmére? (Kiktől is kellett megvédeni a földművelőket?)
Folytatva a korábbi gondolatmenetet, megállapíthatjuk, hogy a szkíta-földműves együttélés itt a Kárpát-medencében a honfoglaláskor már 4000 éves múltra tekinthetett vissza. Ez önmagában is bizonyíték arra, hogy jól kijöttek egymással, mert ilyen hosszú ideig tartó együttműködésre a történelemben egyébként nincs példa.
Sajnálatosan kevés információ maradt fenn a honfoglalás utáni száz esztendőről, még kevésbé arról, hogy ennek során a szóban forgó viszony miként alakult. Abból azonban, hogy a honfoglalók sok esetben egészen messzi tájakra is kiterjedő "kalandozásokat" folytathattak, az következik, hogy családjaikat bátran hátrahagyták, és nem féltek attól, hogy az itthagyott parasztok esetleg megtámadják őket. Tehát a viszony még mindig a régi lehetett.
Változást ebben legelőször kétségtelenül a római kerszténység felvétele okozott.
Andrásfalvy Bertalan cikkét félbe kellett hagynom, mert a 8.-11. oldalakon szinte minden 3. mondatban van v.mi hiba.
A szerző nem érti pl. a mezővárosok kialakulását. Mezőkövesd példáját ismerem, nekünk Mátyás király adott szabad királyi mezővárosi jogokat, ebben az van, hogy évi fix összeg fejében (sajnos a pontos számra nem emlékszem) a város maga-magát váltja, háború esetén bizonyos számú fegyverest állít ki.
Ha nincsenek földesúrnak alávetve, csak a királynak (nem basáskodik felettük senki, nincs igarobot, egyéb úrbéri terhek) és a földek 100 %-os kihasználása és megfelelő számú iparos, elég nagy vásártartás esetén az adó (ami adott összeg, nem %, mint a tized, kilenced, harmincad) jóval alacsonyabb, mint a falvakban, akkor özönleni fognak a környező falvakból az emberek, vagy sem?
A szerző szerint vizsgálatot érdemelne, hogy a földesurak miért nem próbálták kisemmizni a parasztokat, hogy legelőterületeket szerezzenek, mint Angliában. Talán mert mire hozzánk begyűrűzött a mértéktelen méretű állatcsordák legeltetése, addigra a török megyényi területekről hajtotta el a lakosságot rabszolgának és pl. Biharban, Jászságban, a Kunságokon jelentős senkiföldje legelők voltak?
A mezőgazdaságról (főleg a jelenkoriról) tett megállapításai viszont nagyon igazak.
Kikből lettek a szkíták és miért kezdtek harciassá válni?
Nem válaszul jött létre ez a réteg a földműves réteg rátermettebb tagjaiból a többiek védelmére? (Kiktől is kellett megvédeni a földművelőket?)
A kezdetleges földvárak pedig nem ugyanazt a célt szolgálták mint később a kővárak, hogy a környezetükben lakó nép veszély esetén oda menekülhetett és annak a kerítésén belül (levő ugyanolyan paticsfalas építményekben lakhatott) a veszély elmúltáig?
Úgy tűnik, mindig újra visszatérő kérdés a magyar történelemben az uralkodó rétegek, és az "alattvalók" viszonya.
Az újkőkor kezdetén itt letelepedett állattenyésztő-földművelő nép számára még valószínűleg ismeretlen volt az ilyesmi, házaik ugyanis egyformák voltak, csak a közösségi építmények lógtak ki a sorból.
Ezt a rendet mai ismereteink szerint a történelmi Szkítia területén életmódot váltó, felfegyverkező, harcias szkíták borították fel, amikor a környezetükben élő földművesek uraivá váltak. Hogy ez a folyamat hogyan játszódott le, természetesen csak találgathatjuk. Hivatalos történészeink szerint kiirtották a körülöttük lakó földműveseket, de ha ez igaz lenne, akkor nem maradt volna, akin uralkodjanak. Arató István valamelyik tanulmányában be is bizonyította, hogy a szkíta kultúra fenntartása igen jelentős, egyhelyben lakó rétegeket igényelt, a bányászoktól a fémműveseken, kézműveseken át a szőlőművesekeig, földművesekig, stb. Meg is találták számtalan városuk, településük nyomait, a szkíták nomádsága tehát mese.
Annyi bizonyos, hogy a rézkor végén - a bronzkor elején itt is megjelentek az átlagosnál nagyobb, magasabb helyekre épített, körsáncokkal, palánkokkal jobban védett épületek, amelyek feltehetően a betelepülő szkíta családok korai "várai" voltak. A köznép épületei viszont akkor sem változtak meg, ugyanazzal a gerendavázas, nádtetős, paticsfalas technológiával készültek, egészen a huszadik századig.
Minden történelmi forrás egybehangzóan azt állítja, hogy az ide érkező szarmaták, hunok, avar-hunok és honfoglalók is szkíták voltak, csak őket már saját néven nevezték a történetírók. Krónikáinkból tudjuk, hogy eredetileg ezek utódaiból képződött a középkori magyar nemesség.
Mi köze van a „magyar népléleknek” az alábbiakhoz? (a teljesség igénye nélkül):
– Dózsa Györgyhöz
– a székely Budai Nagy Antalhoz
– a francia Guillaume Caillet-hez,
– az angol Wat Tyler-hez
– a német Bocskorosokhoz, Szegény Konrádhoz, Bertichingen-hez, Münzer Tamáshoz, Geyer Flóriánhoz, stb
– a svájci 3 parasztfelkeléshez (XVII, XVIII sz)
– az ausztriai parasztlázadásokhoz
– a horvát Gubecz Mátéhoz
– a cseh huszitákhoz (annyiban, hogy többek között követelték, hogy a papságtól a világi javak vétessenek el, s a papság térjen vissza az apostoli szegénységre)
Mj: A pallosjog nem azt jelentette, hogy pallossal kényszeríthette jobbágyait, hanem azt, hogy bírói ítélet nélkül lefejeztethette. (A jobbágy ugyanúgy a földesúr tulajdona volt, ahogy az ókori rabszolgák. Egész falvakat adományoztak, adtak-vettek, jobbágyostul.)
Andrásfalvi írásában láthattunk egy konkrét esetet is (13. old):
Például a Festeticsek csurgai uradalmában a jobbágyok nem voltak hajlandók kivonulni erdejükből, mire a földesúr katonai segítséggel elfogta a fellázadt jobbágyok vezetőit és pallosjoga alapján Csurgó főterén lefejeztette őket 1747-ben. [1747-ben!! Ez már bőven az újkor. Akkor elképzelhető, hogy mi folyhatott a sötét középkorban!]
Megjegyzem még, hogy eredetileg (és ténylegesen is) az volt nemes, aki védte az országot és a földműves népet. (Ugyanis a legdrágábbat, az életét, testi épségét volt hajlandó kockára tenni, feláldozni értük) Következőleg, ezek a földesurak nem voltak nemesek (csak papiron).
"A keresztény feudális rend volt alapjaiban rossz és hibás. Ez ellen nemcsak Mo-n lázadtak fel sorozatosan, de Európa-szerte."
"a földesúr, pallosjoga folytán, egyidejüleg ura és bírája is volt rabszolgáinak („jobbágyainak”), ennek megfelelően kénye-kedve szerint bánt velük."
Az első mondat igaz, de Mo-on mikor jött létrevalódi feudális rend? Én ilyenről nem tudok. Bár Werbőczyék a "jobbágyok"-ra vonatkozó részt be akarták vezetni. Ajánlom mindenki figyelmébe Molnár V. József: A magyar lélek képe (Magyarságtudományi Füzetek 5. szám), vagy bármely egyéb írás tanulmányozását a komaság - sógorság témakörében. Ha az én egyik földműves ősömet egy nemes a pallosjogára hivatkozva kényszerítette volna bármire tisztességtelenül, akkor többszáz fős feldühödött tömeg állt volna rajta véres bosszút! Ráadásul jogszerűen!
Andrásfalvy Bertalan írásának mondanivalója az én olvasatomban az, hogy a magyar nép bajainak legfőbb oka mindig az, hogy egy erőszakos kisebbség ráerőlteti az akaratát. Ezt természetesen lehet vitatni.
Őstörténeti szempontból az írásnak az a jelentősége, hogy - Werbőczyvel együtt - elismeri: Árpádék lakott földet szálltak meg. Anonymustól tudjuk, hogy ez a megszállás igazából békés volt, (bár itt-ott ő is hódoltatásról ír) de mégha leigázták volna az őslakosságot, akkor is számolnunk kellene velük, mint a későbbi (mai) magyarság részbeni őseivel. Ha csak ennyit megértene mindenki, már az is óriási előrelépést jelentene.
Továbbmenve adódna egy még fontosabb kérdés: mennyien lehettek ezek, és mennyien amazok? Andrásfalvy uralkodó kisebbségeket emleget, ebből pedig az következik, hogy szerinte is az őslakók voltak többen. Jelentősen többen.
1. Dózsa Györgyöt vezéreivel együtt kegyetlenül kivégezték. Az ezt követő bosszúban több tízezer jobbágyot öltek meg az urak.De még nagyobb volt ennél az a kár, amelyet Werbőczi megfogalmazott törvénykönyve okozott a magyarságnak, mellyel nemcsak kegyetlen bosszút állt a hazájuk oltalmában életüket feláldozni kész jobbágyságon, hanem kirekesztette a népet a magyar nemzetből. A jobbágyokra és összes ivadékaikra kiterjeszti a hűtlenségben való vétkességet, és annak alapján ivadékaikat is szabadságuk elvesztésére, földesuraik föltétlen és örökös szolgálására, valamint birtokképtelenségre marasztalja.
Hamis beállítás. A keresztény feudális rend volt alapjaiban rossz és hibás. Ez ellen nemcsak Mo-n lázadtak fel sorozatosan, de Európa-szerte. Werbőczy csak rögzítette azt, ami már korábban is ugyanígy volt. Gyakorlatilag a jobbágy a földesúr tulajdona volt, így nyugodtan nevezhetjük rabszolgának. A „jobbágy” szó elfedi a lényeget és igencsak enyhíti, sőt jó fényben tünteti fel a dolgot. Ráadásul a földesúr, pallosjoga folytán, egyidejüleg ura és bírája is volt rabszolgáinak („jobbágyainak”), ennek megfelelően kénye-kedve szerint bánt velük.
Magyarán, nem Werbőczy törvénykönyve a ludas, hanem maga az egész feudális rend.
Mj: Akadt szerzetes is Dózsa alvezérei között, akik felismerték az (álságos) szavak és a tettek, tények közötti kiáltó ellentmondásokat.
2. A honfoglalók utódai a magyar nemesek, a köznép az itt talált és fegyverrel meghódított népek fiaiból áll, akiket a rabszolgaságból később jobbágyságra emeltek.
Nos, tudjuk, hogy Árpád bejövetelekor nem volt fegyveres harc az itt élő avarok ellen és az őstelepes nép ellen sem. Csak pl a régi hun örökség révén jogot formáló bolgárok ellen. (ez lényegében „testvérvita” volt) Ez bejövetel volt és nem hódítás, azaz nem honfoglalás. Ezt a XIX. században is így tudták. (Ld pl a Feszty körkép címét: A magyarok bejövetele) A bejövetel célja volt még – az áttelepülés mellett – a meggyengült avarok megsegítése és a Kárpát-medencei ősi hun birtok megerősítése is. Akinek segitségére sietnek, azt nem szokás rabszolgává tenni. (Avar követek hívták, sürgették a magyarokat) Meg hát semmilyen történelmi emlék nem utal arra, hogy a bejöttek bárkit is rabszolgává tettek volna. Különben is, legyőzött népekből rabszolgaszedés déli (görög és római) szokás volt. A bejöttek nem tették rabszolgává a legyőzött bolgárokat sem.
Következőleg, a bejött szabad magyarokat és az avarokat (s a köztük élő őstelepeseket) István és a kereszténység tette rabszolgává („jobbággyá”). Werbőczy ennek a „rendnek” volt egy képviselője, mit várhatunk tőle? (Mellesleg, gyanús is a mondat, régen nem fogalmaztak így. Ez a „magasabb szintre emelés” mai vagy XX. századi kinézetű megfogalmazás és szépítgetés. Ugyanis mennyivel magasabb szint a jobbágy, mint a rabszolga?? Tudjuk és láttuk ezerszer – egykutya. Továbbá, Werbőczy nem szépítgetett, hanem kereken keményen kimondta a dolgokat.)
„A honfoglalók utódai a magyar nemesek, a köznép az itt talált és fegyverrel meghódított népek fiaiból áll, akiket a rabszolgaságból később jobbágyságra emeltek.” (Andrásfalvy)
Fóthi Erzsébet írása nem hibátlan, az avarok zsuan-zsuan eredeztetése például elfogadhatatlan.
Összességében mégis érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele, az utolsó bekezdésből világosan látható, hogy antropológiai úton is el lehet jutni a helyes megoldáshoz.
Ismét előjönnek a népnevek. Az én véleményem az, hogy a tekintetben, hogy kiféle-miféle egy nép, teljesen jelentéktelen, hogy mikor hogyan hívták. Csak egy példa. Hazánkat egyáltalán nem ismerő emberek azt találnák, hogy az 1700-as évek elején az osztrákok egy tőlük keletre feltűnő, kuruc nevű néppel vívtak 8 éven át háborút, majd az említett nép nyomtalanul eltűnt.
A nazális hangokról:
A kéz szó megfelelője az akkád nyelvben qâtu. A szóban a 'q' hang egyfajta 'k'. Németül, angolul a kéz = hand. Nem lehet nem látni, hogy ugyanarról a szóról van szó, csak a germán nyelvekben nazális hanggal, az akkádban anélkül. Azt sem kell talán bizonygatnom, hogy az akkád nyelv nem újabb keletű a germánhoz képest. Nazális - nem nazális témában nem lehet megmondani (legalábbis nem egyértelműen), hogy a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás. (Természetesen ezt a cikkben említett finnugrista Király Péternek is tudnia kell, különben visszaadhatná az összes tudományos fokozatát.)
Csak emiatt a magyar nyelv egyes szavait a szlávból származtatni nem lehet. Másik dolog, amiről a szlávisták nem szívesen beszélnek, hogy az első szláv nyelv, amelynek tanulmányozható mértékű nyelvemléke maradt fenn, a Cirill és Metód püspökök által létrehozott óbolgár vagy óegyházi szláv: mesterséges nyelv! (Egyébként van benne jele a nazális o: Ѫés nazális e: Ѧ hangoknak.) Mivel mesterséges nyelv, ezért ebből következtetést levonni a szláv nyelvek hangtanára, vagy szókincsére: nem tartozik a tudomány tárgykörébe.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Jeromos és a keresztény hunok:
http://alfahir.hu/szent_jeromos_es_a_hunok