Mindemelett nagyon örülök annak, hogy János ezt feltette Kerecseny és Karácsony napjához közeledve, amely a legsötétebb (fekete) napon jelenti a fény fehéret.
S vegyük észre, hogy a magyar nyelvben is mindkettőnek FE a kezdő gyöke, azonban az egyik a KETE szóval (K@T gyökkel) ér véget, míg a másik a HÉR szóval (H@R gyökkel). A FEHÉR-FEJÉR-BIHAR-VIHAR-... példákkal még magyarázható is, hogy miért felső-fényes-fehér a FEHÉR értelme, de FEKETE KETE végződésére még nem találtam magyarázatot eddig (hacsak nem a nemrég ragozott KÉS-KASZA-KÉTsége volna erre is egy felelet).
Nagyon jó, hogy feltette János ezt a felvételt, mert Tóth Bálintnak számos - véleményem szerint is több, mint figyelemre méltó - előadására is ráirányítja a figyelmet.
Szerencsém volt látni már tőle több felvételt, minthogy (a bevezetőben szereplő) Szakállal jó ismerősök lévén figyelemmel kísérem a Székely Bujdosóban szervezett előadásokat. Egy-két - szerintem azért lényeges - "apróságban" VAN ellenvéleményem. Éppen a címadó példája egy kicsinkét sántít (avagy félrevisz) szerintem. Ugyanis a VAN-nak úgy van köze az egyhez, amint a szavaknak több jelentése és faja is volt. Amint Varga Csaba mondta, a szófajok a romlás virágai. Attól tartok, hogy az ősnyelvben a VAN átvitt fogalomként, mint a létezés egysége jelentett csupán egyet, de sohasem úgy, mint a KÉT kettőt és a HÁR hármat. A VAN kiejtésű angol ONE szó a HUN szóból torzult alak. Annak egyik értelme valóban a létező EGY. Minthogy a HUN jelentése eredendően MINDEN (pl. univerzum, a honunk, egy teljes nép, azaz minden ember, amely egy néphez tartozik, amely egyként nevezhető meg - úgy-e, hogy egy is!) és SEMMI (ohne, un-, mint fosztó képző, ...) és egy (una, uno, one, eine, ...). A VAN az a VALAMI, az a létező, míg a MINDEN és a SEMMI a létezés lehetősége (majdnem ugyanaz). A HUN hieroglif jele a KÖR, ami ugyancsak a végtelen, a semmi és az egyetlen jele, s éppen ezért a teremtő jele is egyben, s maga a teremtés jele az EGY pontból ennél kisebb KÖR nincsen) a GYŰRűző KÖRig. VAN a létezés jelentésében az EGY, azaz már sem nem SEMMI, de még nem is MINDEN, avagy már nem MINDEN, de még nem SEMMI. A VÉGES-VÉGTELEN, ami létezik, a végtelen volt van lesz. NEM ragozom tovább.
A TEN-nek is van köze a TELjességhez, de sokkal inkább a minDENséghez, a TÉNYhez, az eredendő TEN magunk, maga jelentéshez, azaz a kezdeti valósághoz, ami a TENger (GAR=GER gyökkel a nagy GARra GERjedt mindenség maga, minden való alapja, miután a KÖRforgásba kezdett a véges-végtelen).
A másik, amire sem Pap Gábor, sem Géczi Gábor és Tóth Bálint sem figyelt még mindig fel, pedig a magyar-madjar-majar-magar-makar-mahgar-madzsar nelv ontja a példákat ezerrel, hogy a J és LY különbségét a magyar nyelv a legkevésbé sem véletlenül rizte meg, mert valaha nagy kettő volt (azaz valaha még tudták, ma már nem is vélik akülönbséget), ugyanis a J az a J-H-K-G-GY hangkör határozott eleme (Kert-Garten-Garden-Jardin-Yard-Court(Kort)-Cortina(Kortina)-Gradina, vagy Jadwig-Hedvig, vagy Jörg-György, vagy Jár-Gyár, vagy José-Hozé, vagy Jeruzsalem-Hierosolyam-Haresolyom-Karasolyom, ...), míg az LY az R-L-LY hangkör eleme (seLYpít a Jermek, ha nem seRpít, mert GYermek). Egyszer - remélem - csak rájönnek, hogy így van ez akkor is, ha van kivétel, azaz áthallás és -váltás az LY és J között természetesen, ha már kiejtésre megkülönböztethetetlen (pl.éLi-éLő-eLő-úJ-Jó esetében az értelem e kettőt összeköti, ha más forrásból is ered). Ezzel világossá válik, hogy a J és LY miért is különböző, azaz ebben Pap Gábor nem téved.
Pap Gábor magánhangzó (2x7) és mássalhangzó (2x12) asztrológiai párosításával és meglátásával szemben megfogalmazott kritikája ezért nem igazán helytálló (azaz méggyenge lábakon áll), ugyanis a magánhangzók esetében is a magyar tájnyelvek erősítenek meg bennünket abban, hogy mik a lényeges különbségek. A szegedi-szögedi nyelv pontosan megmutatja, hogy két e hangunk volt, amelyből az egyik torzulata a nyílt e, amelyik soha nem hagzik másként semmilyen magyar tájszólásban (á-ba hajló e - szokták mondani, amit viszont ögy szögedi nyelvön beszélő embör söm ejt sömmikor ö-vel), míg a zárt e (é-be hajlott e, amit a szegedi viszont egy másik magas hanggal, ö-vel ejt), azaz valójában van egy mély és magas e-é hangunk (ezen az alapon az a-á közé is tehetnénk egy halom hangot amúgy polácason ejtve, amit palócosan kellenne. Valóban meredek elhinnünk, hogy a 24 és 14 ,mint "univerzális" számok atároznák meg a magyar hangzójeleket, de ezek még nem cáfolatok erre.
Mindemelett nag
Ha a "nincs új a Nap alatt", márpedig úgy tűnik, igaz, akkor a "porból lettünk és porrá leszünk" mélyszántású bölcsességén haladva könnyen megkapjuk ennek egy másik változatát is, miszerint "kezdetben vala az ige, az ige Istennel vala, az Isten vala az ige", másképpen fogalmazva "végzetben leend az ige, az ige Istennel leend, az ige leend az Isten"! :) Nos, az ige szó bizton magyar, nemdebár?! No, úgy-e, hogy nagy úr az ige?! :)
Boldog adventet a "félresikerült" fényfi (LUCA) napján (is). ;)
Egyetértek Veled Imre: huszár az húsz úr volt, amióta világ a virág és a világ is virágzik, azaz fogalmat alkotunk magyarul. :)
A "csak úgy mellesleg" bekezdés elképesztő módon tükrözi azt a szemléletet, amit a városok többségében megélhetünk. Csupán egy fájdalmas megjegyzés ehhez is: a román népszámláláskor a Székely Nemzeti Tanács vezetése is ugyanazt a követ fújta, amit az RMDSZ, hogy a székelyek ne vallják székelynek magukat (mintha attól nem lettek volna magyarok), hanem magyarnak. A többség bedőlt ennek is, majd aztán meg is kapták a székely autonómia törekvés harcosai, hogy miként kívánnak Székelyföldnek autonómiaát, mikor székely nemzetiségű Székelyföldön is alig-alig lakik.
Sajnos, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem mindig olyan egyértelmű, mikor az egyszeri embernek a kérdést felteszik, hogy a szájba adott válasszal az önazonosságát tagadtatják meg vele is. (ez nem a Te világos történetedre vonatkozik, hanem arra, hogy a kettős beszéd mekkora teret kap manapság és mennyire hódít).
A huszár szóra visszatérve, még magyarok is fejtegethetik emígy is meg amúgy is, hogy hu(n)-szár és akkor hun származású, meg húsz-ár(ú), s akkor meg zsoldos, ... meg az összes szobatojás fejtegetés csőstül. :)
Hallom a tévéből, hogy drasztikusan csökken hazánkban az örmény kisebbségiek létszáma.
Eszembe jutott, hogy egy Olga nevű ismerősünk úgy tíz-tizenkét évvel ezelőtt felkeresett bennünket azzal, hogy mi is lehetünk örmények! Bizonyám, ezért ennyit és ennyit fizetnek, ő már alá is írta, és előttünk is itt a nagy lehetőség! (Hogy pontosan mennyit fizettek, kinek hol és hogyan, az már akkor sem érdekelt, így nem is jegyeztem meg, csak az eset furcsasága miatt maradt meg bennem a történet.)
-De hát mi nem vagyunk örmények, mondta a feleségem. -Nem számít, ezt senki se tudja - mondta Olga. -Ne haragudj, - mondtam én, - de mi már csak magyarok maradunk. -De hát azért nem fizetnek, nem értitek?
Nem értettük. Azazhogy értettük, de vele ezt már nem akartuk megbeszélni.
Talán még ma sem érti a szegény, hogy lehettünk ilyen mamlaszok.
Hogy közben mi változott meg, azt nem tudom, de gondolom az "örménység" ma már nem fizet olyan jól.
A Delibeli-i tanulmányhoz, aki nem foglalkozott sok évet (én szinte semennyit, az átag magyar még ennyit sem) az egész Eurázsiában VOLT (kiirtott, zömét, sokszor az írástudókkal együtt elégetett) rovásírásokkal, nem tud sem ellenőrizni, sem konzultálni. D. munkája hatalmas. A hangok beazonosítása feltehetően értékes.
A kereszténységre rácsimpaszkodó, 2ooo évvel ezelőtti római mega-gyarmatosítók, amik a fél Európa nyelveit, és eredeti rovásírásait szándékosan PUSZTÍTOTTÁK KI, ma is belendültek - újra. A magyar nyelv (de valójában a KM kiváló éghajlata, óriási jó mezőgazdasági területe, feltehetően óriási feltáratlan gázmezői - ismét veszélyben vannak. Kellene ez másoknak, jelesen az EU monitáris tőke-koncntrációjának is. A szovjet éra összeomlása óta pályáznak rá. A magyarság összetartó ereje a magyar nyelv, ami Európa ősi szubsztrátnyelve. CSAK a nyelv őriz meg nemzeteket. MARADJ önálló! A törénelem hamisításait nem fogod tudni "mostanában" - vagyis elég gyorsan - megcáfolni. Védd a magyar állam önállóságát és legfőkébb a magyar nyelvet.
75 Untermentsch4 PARANOID-E a "tipikus magyar gondolkodásmód?
Wikipedia: A Szkeptikus Társaság - Az Európai Unio égisze alatt - A Nyest is a honlapjuk, az INDEX is. Jó, hogy innen "átájánlottak" (átdobtak) engem 2 évvel ezelőtt az Indexre, legalább ott is körülnéztem. A chemtrail marhaság volt az elő a ravaszkodásaikból, amire felfigyeltem, mivelt tudok grafikázni. Láttam, hogy műtermék fényképeket tesznek fel... de akkor az nem elterjedt tévhit, ami ellen küzdenek, hanem szándékosan terjesztett ostobaság:-)). Pár nap mulva már láttam, hogy mindez rendszerszerű...
A társaság által képviselt területek és témák Orvostudomány, egészség: Homeopátia, alternatív gyógymód, táplálékkiegészítők, diéták, méregtelenítés, csodaszerek, védőoltás
Biológia, vegyipar: GMO, élelmiszer-adalékanyagok, E-számok, növényvédőszerek Történelem: Magyar őstörténet, alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról, kitalált középkor
Intelligens tervezettség: Intelligens tervezettség és az evolúcióelmélet vitája Összeesküvés-elméletek: Chemtrail, háttérhatalom, gyógyszergyárak összeesküvése
Tudományos módszer, tudományfilozófia: Áltudomány, érvelési hibák
Én még tovább is mennék, szerintem a huszár még Zsigmond királynál is régebben keletkezett szavunk.
Na persze, ha a mai nyelvrontó elválasztást alkalmazzuk, akkor a hu-szár-nak legfeljebb a szárban kereshetjük az értelmét, annak viszont nem sok köze van a lovaskatonához.
Viszont a husz-ár már sokkal érdekesebben hangzik, hiszen az -ár a különféle foglalatosságok toldaléka ma is, mint pl: irodalm-ár, fogl-ár, idom-ár, hord-ár, stb, de régebben is ember jelentése volt. (Mint pl. hung-ar, mag-ar, cang-ar, b/v/p-olg-ar, stb.)
Ha a huszár husz-ár, és ha figyelembe veszem a "hangtörvényeket", akkor a husz=kusz, az ár pedig ál is lehet, tehát tökéletesen megfelel a kuszál, kaszál szónak is. (Kés, kasza, köszörű, stb.!)
Szó ami szó, hasonló az értelmük. (Az angol és arab nyelvben is hasonló a vágás, kiejtve kat, ami meg a katona szóval tűnik rokonnak. Ennek eredete lehet a kacor, a szumirok és dákok befelé hajló kardja, ma már a kertészek kése.)
Már nem emlékszem pontosan, de Padányi vagy Götz írta valahol, hogy a szumir/akkád/asszir nyelvek valamelyikében a lovaskatona gis-sar volt. Ha ez igaz, akkor meggyőződésem, hogy még ennek is köze van a huszárhoz.
Ne felejtsük el, Varga Csaba (és a Biblia) szerint egy nyelv volt valaha!
És még rengeteg más embert is. Szerintem. Néhány hónapja a tévében huszár hagyományőrző büszkén magyarázta a riporternek, hogy a HUSZÁR szó egy latin eredetű szerb szó átvétele, a szerb nyelvben kb. "rablógyilkos lovas haramia" a jelentése.
Tegnap egy ukrán készítésű, angol nyelvű számítógépes programban találkoztam azzal, hogy a HUSSAR = HUSS (TWENTY) + -AR (WAGES); azaz nem szerb, hanem magyar szó.
A Czuczor-Fogarasi szótárban az szerepel, hogy a HUSZÁR azért húsz-ár, mert Zsigmond király egyik törvénye szerint (év és törvénycikk pontosan megjelölve a szövegben) valakiknek minden 20 (vagy 30) telek után kellett kiállítaniuk egy könnyűlovas katonát.
Érdekes módon a nem kisantant- ill. indogermán-elfogult ukránok még utánanéztek és tudják, amit a magyarok nagy része már nem. Utóbbiak legyenek csak büszkén "rablógyilkos lovas haramiák", csak semmiképpen ne lehessenek hagyományőrző huszárok.
Olvasom a "Tényleg?" Czeke András írását cikiző cikkét, miszerint nem is igaz, nem is úgy volt, satöbbi. Szerintük Czeizel nem is azt írta, meg különben is, a későbbi kiadásokban már módosította is.
Az utóbbit minden további nélkül elhiszem, hiszen a magyarok genetikai jellemzőit még a Magyar Tudomány szerint is meghamisítani szándékozó Czeizelnek nyilvánvalóan nem az volt a célja, hogy a valóság kiderüljön. (Kevert, mai budapesti népességet próbált meg ősmagyarnak eladni.) Nem is véletlen, hogy könyvének a 235. oldalt megelőző része egészen más szellemben íródott, azonban a nemzetközi populációgenetikai vizsgálatok eredményeit egy ilyen könyvben mégsem hagyhatta szó nélkül, így kénytelen-kelletlen megemlítette azokat is. Hogy pontosan mit írt, azt most lefényképeztem az eredeti kiadásból. (Mit is ír a hogyishívják?) Külön poén a szkeptikusok következő mondata: "...nyilvánvaló, hogy a jelenkori magyarság őseit nem elsősorban az elő és ősmagyarok között kell keresnünk."
Egy másik hasonló téma: a Történelemtanárok Egylete (ismerjük már őket, mint a rossz pénzt) tiltakozik az utóbbi években bevezetett történelemkönyvek miatt. Példának okáért, az új tankönyvek nem sulykolják tovább a kizárólagos finnugor mesét, megemlítik a források szerinti szkíta-hun eredetet, és még egyebeket is. Ezt ezek a "történelemtanárok" elfogadhatatlannak tartják. Szerintem meg ideje lenne világgá zavarni őket!
Probléma felvetés. Új honlap szükséges: A MAGYAR NYELV! A magyar nyelv a Magyarországon űzött hivatalos nyelvtudományban már egyáltalán nem létezik, honlapja sincs. Amit a Nyest csinál, az az Európai Unió direktívái szerint (konkrétan az ú. n. Szkeptikus Társaság dirigálja: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkeptikus_T%C3%A1rsas%C3%A1g
ennek irányítása alatt van. Tehát idegen, gyarmatosító EU érdekek tiporták le már pár évtizede a magyar nyelvet. Direktívájuk már az általános iskolai oktatásba is bejutott – ma már az általános iskolától sem létezik a magyar nyelv oktatása. Csak az angol és az „újlatin” nyelvek, (amiknek 50, jól hallod, az angolnak 50%-a műnyelv-latin, tehát íróasztalnál azóta is, kétezer éve folyamatosan buherált szavak). Amit én csinálok 7 éve, és fent van a honlapomon, az nem a MAGYAR nyelv önálló kutatása. Hanem Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet. Ez egy (el nem fogadott, a „tudomány” berkeiben jelenleg teljesen kizárt, hogy el lehessen fogadtatni), új nyelvtudományi ágazat.
Ezt én a 3 természetes (műlatinnal, 2000 éve gyártott mesterséges szavak tízezreivel nem buherált) nyelv: a magyar, héber és a finn összehasonlítása alapján fejlesztettem ki. Mint ismeretes, én magyarul anyanyelvi szinten tudok, héberül 34 éve beszélek/ olvasok. Finnül azonban csak az alapokat sajátítottam el addig, hogy a TELJES gyök-szótári készletüket szintén feldolgozhassam, a nyelvtani alapokra is meglegyen a rálátásom.
Mivel mindez egyetemi szintű és mennyiségű tudásnyagot tartalmaz, amit min. 1-2 éven át kellene tanulmányoznia bárki hozzászólónak, senkitől nem várhatom el, hogy előbb megtanulja mindazt, amit én 7 éven át kutattam – és csak utána tudja felfedezni, hogy ez hogyan kapcsolódik a magyar nyelv kutatásához és MEGŐRZÉSÉHEZ. Pedig pontosan ez volt e tudományág kifejlesztésének a célja. S a honlapomon kezdetben hozzászólok – mind elmaradtak.
A tanulság ebből az, hogy nem(csak) Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet honlapot kellene működtetnem, hanem elsősorban a MAGYAR NYELV honlapját. Ott lehetne, az érdeklődőknek bármit kérdezni arról, amihez ők is kitűnően értenek, mivel az anyanyelvük.–Ott lehetne társalogni konkrétan a MAGYAR nyelvről. Erre a célra nekem (én olyan szolídan élek, amit el sem tudsz képzelni) egy internetes szakmájú honlap-szervező / SEGÍTŐ számára, kezdeti összegként van 1000 dollárom és a további segítés céljára havi 30.000 forintom. Mivel magyar állapolgár is vagyok, legálisan, adózással. Igen. Miközben én már vagy 20 éve, a TE (akármelyiktek) anyagi színvonala alatt élek. Tehát hagyd a micsába, hogy miért pont a héber?... Azért, mert az európai populáció minden jégkorszakban DÉLRE vándorolt a jégvilág, a kipusztulás elől. És ilyenkor az őskori finn, az ókori akkád-héber vagy később pl. az etruszk-magyar – mind az afrikai felvándorlók sémi típusú nyelvével gazdagodott.
Szerintem ennek az alapjai is sokkal régebbiek, mint amit feltételezni mernek honfoglaláshívő régészeink, és persze ezt is a Habsburgok zsoldosai rombolták le, mint minden hasonlót. Még véletlenül sem a törökök!
Kedves János, már sokszor említettem, hogy a szarmaták leleteit előszeretettel nyilvánítják rómainak, és szerintem itt is erről van szó. A miértre egyelőre csak egy választ ismerek: a római jobban fizet!
Nagyon hasonló üvegtárgyakat találnak az avar korból is, de azokra már nem lehet ráfogni, hogy római, így aztán nem is nagyon mutogatják őket. :)
2015.10.10 13:30
varnaijanos
„ A szarmatának elnevezett üvegkehelynek pedig a mintázata lenne igazán érdekes. Vajon miért gondolom, hogy értékelhető képet a következő évtizedekben véletlenül sem fognak róla mutatni, nehogy esetleg kiderüljön, hogy a készítés helyeként megjelölt "valamelyik kelet-római tartomány" alatt a Kárpát-medencét kell érteni.
Valóban elég mókás, hiszen a 3000 évvel ezelőttre feltételezett népmozgást egy 4500 éves lelettel igyekszik bizonyítani. Ami miatt mégis idehoztam az az, hogy innen-oda áramlásról ritkán olvashatunk, mindig az onnan-ide terjeszkedést erőltetik. Most legalább elismerték, hogy ilyen is volt. Igaz, nem csak 3000 évvel ezelőtt.
2015.10.10 13:24
varnaijanos
„ Ez az afrikai terjeszkedéses cikk kicsit mókásra sikeredett: a mellékelt képen csimpánz testű, mongolos fejű ősemberek vannak. Az meg talán eddig is nyilvánvaló volt minden józan ember előtt, hogy az egyiptomiak nagy része és a szaharai berberek / tuaregek nem négerek, hanem fehéres / arabos kinézetűek.
A szarmatának elnevezett üvegkehelynek pedig a mintázata lenne igazán érdekes. Vajon miért gondolom, hogy értékelhető képet a következő évtizedekben véletlenül sem fognak róla mutatni, nehogy esetleg kiderüljön, hogy a készítés helyeként megjelölt "valamelyik kelet-római tartomány" alatt a Kárpát-medencét kell érteni.
Ez az afrikai terjeszkedéses cikk kicsit mókásra sikeredett: a mellékelt képen csimpánz testű, mongolos fejű ősemberek vannak. Az meg talán eddig is nyilvánvaló volt minden józan ember előtt, hogy az egyiptomiak nagy része és a szaharai berberek / tuaregek nem négerek, hanem fehéres / arabos kinézetűek.
Avagy inkább talán KÖRGÁNY, ha már kör alakú gátt gányolták, hányták össze. S főként, ha kőböl tették ezt, még skőhányás is lehetett, mint a stonehenge. :)
2015.10.08 19:47
Kromek
„
Elnézést, de nem tudtam magam visszatartóztatni. Kurgán egyik gyökszava a: KuR> KoR> KaR> KöR másik a GáN > GáT tehát a Kurgán magyar tájszó jelentése KŐRGÁT
Kedves Pál, őszintén örülök annak hogy más is akad itt, akinek feltűnik ez a mindenáron való bevándoroltatás!
Valóban elgondolkodtató, mennyire mélyen ül régészeinkben ez a kényszerképzet, ha gondolkodás nélkül képesek Szásának nevezni egy ilyen korú embert, miközben még véletlenül sem merik magyar ősnek feltételezni, holott itt volt eltemetve, majdhogynem a talpunk alatt. Szásák (oroszok) pedig tudtommal is csak ezer-ezeregyszáz éve léteznek, és igen, a vörös okkernek is illett volna beugrania, hiszen ezt itt már az újkőkori temetkezéseknél is használták, nem is beszélve a sokkal régebbi (elvileg világhírű) festékbányánkról a Dunántúlon. (Egyébként bőrből készült cipője sem volt ötezer évvel ezelőtt senki másnak.)
Na persze mi sem könnyebb, mint hogy feltételezzük, hogy az őskőkorban is csak egy erre tévedő külhoni csoport botlott bele a bányába, és a véletlenül éppen náluk levő szerszámokkal kitermeltek néhány tonnányit ebből a festékből. Aztán nyilván odébbálltak, hogy üres maradhasson a Kárpát-medence.
Elnézést, de nem tudtam magam visszatartóztatni. Kurgán egyik gyökszava a: KuR> KoR> KaR> KöR másik a GáN > GáT tehát a Kurgán magyar tájszó jelentése KŐRGÁT
Érdekfeszítő lelet. Már a sírban fekvő névadás is, Szása? Nem is tudom mi késztette a régészt, hogy ezt a találó nevet adja Az 5000 éve megboldogultnak. Talán a „tudományos” gondolkodás? Azt már tudják, hogy sztyeppékről jött? Érdekes, máshonét nem is jöhetett!
Ezek után meglepő, hogy a vörös festékre nem jött magyarázat.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Minden kedves látogatónknak eredményekben gazdag, békés, boldog Újévet kívánok!
Tóth Imre