Itt a házbelső: //magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=22698187&gid=2942555

Gyönyörűek! A kerámiák is, meg a paticsház - hát az óriási. Két-három jó meleg szőrmetakaróval még én is ellaknék benne.

A csodálatos hazai bronzkori kerámiák másolatai megtekinthetők itt:

//egrizsuzsa.gportal.hu/

A szóban forgó házmodell pedig itt:

//magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?prt=490415&gid=2343309&index=2

A Kaukázusban több szkíta-hun utódnép is fennmaradhatott, így természetesen az avar is. Ismét csak érdemes Kánnait olvasni, mindenekelőtt az alábbi írás 9. fejezetét!

http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/besenyo.pdf  (A turkok négy fő ága Mirkhond szerint)

Érdekességként jegyzem meg, hogy van a Kaukázusban egy kaukázusi nyelvet beszélő, 0,5-1 milliós lélekszámú népecske, amelyik magát avarnak, más néven magyarnak nevezi (legalábbis a szó közepén lágy G-szerű hang van). Az angol wikipedia írja nyelvükről: http://en.wikipedia.org/wiki/Avar_language

"Avar (self-designation магӏарул мацӏ maharul macʼ [maʕarul mat͡sʼ] "language of the mountains" or Авар мацӏ awar macʼ [awar mat͡sʼ] "Avar language")"

Magyarul: Avar (önmegjelölése магӏарул мацӏ maharul macʼ [maʕarul mat͡sʼ] "hegyi nyelv" vagy Авар мацӏ awar macʼ [awar mat͡sʼ] "Avar nyelv")

Népművészetükben pedig gyakoriak az egyenlő szárú keresztre emlékeztető motívumok.

Írásos nyoma van annak, hogy az avarok (avar-hunok) az egykori Pártus birodalom területéről jöttek, a Kaszpi-tengert délről megkerülve. Azt is tudjuk "Az avar történelem forrásai"-ból (Szádeczky-Kardoss Samu) hogy a Kaukázus északi oldalára átjutva, azon a bizonyos Kazár-földön tanyáztak egy ideig, majd onnan jöttek tovább a Kárpát-medencébe. Szerintem sem lehet kizárni, hogy írásjeleket is hoztak onnan magukkal, de akár ott élő, (szintén maradék) hun népcsoportokat is kalauzoknak, akik a Kárpát-medencét jobban ismerték, mint az avarok. De ha így van is, legelőször azt kellene tisztázni, hogy azok az "avar" írásjelek nem az őshazájukból származnak-e, nem azonosak-e a khorezmi, szogdiai-baktriai, stb. írásjelekkel?

(Valójában a kazárok is hun utódok voltak, ahogy azt Kánnai már régen megírta.)

"Hun gár ha-hungár?" a címe a Gyöknyelvészetem kísérlet kiadásának, ami egy évvel előbb 2O12-ben jelent meg. (Hamar elavult, mert még nem tudtam eleget. Csak azért szerkeszetettem össze, mert már rámdőlt a tengernyi anyag - és ez valóban segített rendet csinálni.)

A héber hone = letáborozik, ha = a, az /névelő/, gár = lakik.  Akkor a hon, honol, hunnan, hun van?, stb. a héberből származna? Biztosan nem, mert a gyöknyelvészet is mindenben azt bizonyítja, hogy a magyar nyelv sokkal idősebb...

Hát, ezt gyorsan megtaláltad, Imre! Igen, ez volt az, s éppen ezért is tartottam fontosnak, mert "avar, tehát megmaradt avagy elhullott ember" ( Katinak :) leletek tömegével találhatók a Kárpát-honban. Hun is van az? :) A lényeg valóban a folytonosság minden korban. (Nem tudom, a Feol hogy kutyulta el egy nap alatt, de szerencsére a Duolban megvan. Előszálláson meg rengeteg Boór van. Feltehetőleg rokonok is lehetnek, mert már többször megszólítottak, de még nem nyomoztam végig, hogy bizonyos is lehessen. :) MAjd nyugdíjas koromban nekirontok én is az okmányoknak, talán. :)

A Fríg kiadó harmadszor is kiadta, újra rendelhető a Magyar Őstörténet:

http://www.frigkiado.hu/magyar-ostortenet

Tisztázom (saját magamnak, mert a többi már biztosan okosabb nálam és tiszázta). Az, hogy ma "avarnak" számít-e valami-valaki, azon múlik, hogy ÍROTT és csakis írott forrásokban avar NÉP, vagy avar NYELV-en nevezték-e a latin-korszakban. I.e. párszáztól a franc tudja meddig. Mert a latin nyelvet  3/4 részben mesterségesen fejlesztették ki és használják még ma is, bár kiejteni sem tudták soha. Szal az ezelőtti korból és azóta nincs latin "forrás", hogy mi az az avar. Maradna az, hogy van-e írása? Van, a rovás, de azt meg nem lehet megfejteni. Ha az istennek se akarják.

Az meg senkinek nem nyitja fel a szemét, hogy a szót ma is használják: a magyarban lombhullatás, a héberben elmenők, elköltözők, folyón átkelők, a múlt, múltbeli értelemben. Van még (a héberben) ever, iver, ivrit, iber, IBÉRIA, Ibra-him, Ábra-hám, aztán a nemzetközi uborka - a magyar avar már volt, ÉBER, ibrik, abrak.

Az ókori népnevek 8o%-a tehát, abban az értelemben, hogy ki és hova? - érvénytelen, nem jutunk velük semmire. Maradnak, biztos szófejtő forrásnak a mai is élő nyelvek, és egyáltalán nem biztosnak a kihalt nyelvek.

http://duol.hu/eloszallas/avar-kori-sirokat-talaltak-1654053

Eszerint a tudósítás szerint a VIII. században sűrűn lakott volt a terület.

Kedves "földhözragadt" avagy leletekhez ragaszkodó társaim. Egy a megyei lap honlapján október 17-én megjelent cikkre szerettem volna felhívni figyelmeteket, azonban megdöbbenésemre, mire megosztani akartam, a cikket leszedték. Lásd: http://feol.hu/kereses/?search_txt=avar&ujkeres=1

Már csak a rövid annotációját lehet megtalálni, már aki éppen ezt keresi. Ennyi maradt: fenn egy képpel:

Avar kori sírokat találtak

2014. október 17., péntek 17:35

Előszállás - Több mint kéttucatnyi késő avar kori sírt tártak fel a településen a készülő szennyvíz-csatorna nyomvonalán.

A cikk nem kis jelentőségű "avarkori" - szerintem, meg egyszerűen "honi hunkori" leletről számolt be. Egyébként bennem már rég felmerül, hogy mitől is lett/lesz valami hun és mitől avar lelet?

Kedves Ferenc!

Lehet, hogy tudománytalan amit írt, de mindenképp megfontolandó (azaz talán a tudományossággal van a baj jelen esetben). Hiszen a nyelvünk nagyrészt természetből vett hangjelenségek leképezésére épül. Miért a boszorkány szóval és annak gyökével lenne ez másképp? A ragokról és képzőkről már nem is beszélve ...

Kedves János!

Üdítő volt végigolvasni a boszorkány szófejtést. Rengeteget tanultam ebből is. Az az érzésem támadt, hogy néhány ezer évvel ezelőttig ez pontosan így fejthető. Nem vitatkozva, csupán megtoldva, én még mindig úgy vélem, hogy ebben a szóban, mint sok más nagyon ős eredetű szóban (mint a mesében) több réteg is rejtve van (maradt). A szavak, s a gyökök is nem egy, hanem több rétegű jelentést és használati értéket hordozhattak. Ezt a képzőknél is észrevehetjük, mint pl. a felhozott -r/-l és -er/-el képző esete is mutatja, amely majd' hogy nem gyök is egyben (ar/ár/er/ér/or/őr/úr/űr).

Engem az a BÓ/BŐ/... gyök(er)öcske foglalkoztat egy kissé még, amely a BŐSZ szóban is benne rejlik, s éppen nem abba az irányba hat feltétlen, mint amit a BOSZORKÁNY szó egésze ma (!) takar. Nem lehet, hogy a BŐSZ, a BŐ/BÓ folyománya, s akkor a BU(dha)-BU(da)-BU(dó), BA(át)-bát-bakát, BA(án)-bán-baján, BA(ár)-bar-bár, BE(ér)-fejér-fehér szavak értelem virágzásában ugyanúgy benne van, mint a BŐ(sz)-büszke, BÚ(s)-búsa, BÁ(j)-baj-vaják, BŰ(v)-bűvös, .... szavakban is akár (más és más értelem felé hatva).

Azaz: biztos, hogy a boszorkány szó ősi alakja nem rejtett bölcsesség, bőség, boldogság, buzgalom irányba ható értelem gyökeret is valaha? Nem lehetett a BOSZORKÁNY szónak egy párhuzamos BŐ-SÁR-KÁNY, BŐSZ-ŐR-K-ÁNY szóvirág/szóbokor (nem képzett, hanem összetett bő-kör) értelme / eredete is valaha? A nyelv, akárcsak a dallam szereti az összhangzatokat ... értelemben, érzelemben és ok-okozatában, eredetében-eredményében egyaránt. Vagy ez már kissé túlzott, azaz már-már tudománytalan gondolat?

Én kíváncsian várom például, hogy a http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91keresztes szócikkben mikor cserélik le az alábbi mondatot egy olyanra, ahol a 40 ezer évről említés sem esik:

"Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is."

Bizony, ez így működ-tet-ődik. Én se találom meg már az interneten a Gyöknyelvészetben, 2012-ben feltüntetett legfontosabb hivatkozásaimat. Eleinte - tizen-húsz évvel ezelőtt-  fellélgeztünk, hogy az internet az nyílt és nem lehet majd bekorlátozni. Ma már tudjuk, hogy nem nyílt és hogy mindent lehet.

Egy kedves levélíróm felhívta a figyelmemet arra, hogy a linkgyűjteményem itt-ott már nem az igazi, mert a hivatkozások egy része nem működik, más részük pedig nem odavágó anyagokra utal. Utánanéztem, igaza van.

Példának okáért: Budapest őstörténete az általam hivatkozott linken olvasható anyag szerint ma már nem az újkőkorban, hanem a római időkben kezdődik, az új szerkesztők tehát gyakorlatilag letagadták a korábbi évezredeket. Őszintén sajnálom!

Csak annyit tehetek, hogy mindenkit arra bíztassak, hogy amit közzéteszünk, azt minél előbb nézze meg, olvassa el, mentse le, nyomtassa ki, mert könnyen lehet, hogy legközelebb ugyanott már nem találja meg ugyanazt. 

A rovásírásos krónikákhoz:

Akad itt még rovásemlék bőven,  csak ember legyen, aki foglalkozik velük!

T. Barabássi Úr!

Tudomásom szerint a honlap megszünt, de email címére eltudom küldeni, ha megadja. Üdvözlettel. Delibeli József

Tóth Imre linkjéről: FONOLÓGIA. Persze, hogy nem engedték dr. Ballá-t előadni. Pedig még nem is tart ott, ahol a gyöknyelvészet. 

Valszeg minden okés, amit mond (nem elég gondosan olvastam át), de ő sem jön rá arra, hogy ennek nem valamiféle "ÍGY ALAKULT" oka van, hanem az előember / modern ember sok millió éves múltja. Az, hogy EZT ÉS EZT láttuk és egyidőben hallottuk is a természetben.

De hallani nemcsak az előemberi, hanem már cickány-korunk óta hallottuk mindezeket. Előemberi korunk óta már elkezdtük utánozni is a természetben hallható hangokat / robajokat. Erre Balla még nem gondol. De ha erre is gondolt volna, MÉG KEVÉSBÉ hagyták volna előadást tartani.

Egy érdekes írás az Ősnyelvek c. honlapról:

http://www.osnyelv.hu/osny0/zzz/bz_fonetika.pdf

A hazai őstörténet lényege, röviden összefoglalva:

https://www.youtube.com/watch?v=GGJZXgcoRQo

Néhány gondolattal azért kiegészítem az elhangzottakat: Fontos pl. tudni, hogy az újkőkori déli bevándorlók jelentőségét máig erősen túlbecsülik. Nekik tulajdonítanak minden fontosabb vívmányt és feltételezik, hogy az itt élők csak átvevői voltak mindennek. Ám ha tudjuk, hogy az innen kiáramló kultúra egyetlen eleme sem egyezik meg az ide délről behozottal, (mivel annál minden tekintetben fejlettebb mindegyik), akkor ez az "átvettük" kezdetű történet ezúttal is megkérdőjelezhető. "Gyorsan továbbfejlesztettek mindent" - mondja a hivatalos magyarázat. A világtörténelem csodája lenne, ha bármely primitív nép a hozzá érkező fejlettebb civilizáció elemeit azonnal tovább tudná fejleszteni. Ami az arányokat illeti, e téren is ugyanaz a helyzet: úgy tesznek, mintha a bevándorlók lettek volna többen. De a valóságban az őslakók dominálnak mindenben, és a déli bevándorlók genetikai hagyatéka még ma is elenyésző a magyarságban. Sántít az az állítás is, hogy a változások helyszíne csak a Dunántúl volt, hiszen az Alföldön is ugyanúgy megtalálták a földművelő települések nyomait, már a legkorábbi AVK korszakból is. Ráadásul a legutóbbi genetikai vizsgálatok (amelyek elsősorban megint csak a bevándorlókra koncentráltak), "mellesleg" azt is kimutatták, hogy az alföldiek közeli rokonságban álltak a dunántúliakkal. (Ha jobban megnézzük, akkor azt is láthatjuk, hogy az AVK és a DVK ugyanaz a kultúra, maximum tájjellegű eltérések vannak közöttük.) Innen már csak egy lépés, hogy akkor a nyelvnek is egységesnek kellett lennie, és ezt az itt beszélt nyelvet vitték magukkal, amikor elindultak a szélrózsa minden irányába.

(Kár, hogy a felvétel gyenge minőségű.)

Kedves Ferenc! Köszönöm ez így nagyon rendben van!

Kedves Miklós! Ezt javaslom: Itt válogathatsz a Forrai, Magyar Adorján vagy az ún. szabványos készletekből balról vagy jobbról: http://crowland.uw.hu/images/rovasiras/abc.html

Én is kérhetem? Nagyon megköszönném.

Kedves Delibeli József! Feltűnt, hogy a rovás megfejtések érdekében a Hosszú Gábor rováskarakter készletét használja. Mindezt a Rovásírás Honlap webhelyéről töltötte le. Nagyon szeretnék én is ehhez hozzájutni. Tudna segíteni?

Szlovák történetírás (Furcsa történelem): jó lenne mellétenni egy hasonló szellemiségű összefoglalót a magyar történetírásról is!

Varga István már próbálkozott ezzel korábban:

https://drive.google.com/file/d/0B2Lni7vEXTpeN09iekhMeVpiSkU/edit?pli=1

Na ez tetszett - a Riport. Tömör, világos, jól összefogott írás. Kösz, Imre.