Persze mindkettőtöknek (Jánossal) igazatok van - de mi lehet a megoldás (hogy ne legyenek "birkák")? Hosszútávon az oktatás, hogy mi is az állam, a jogrendszer feladata, a közgazdaság - mi a nép (amiről az EU nem is akar tudni). Miért létfontosságú a nemzeti nyelv, és a föld a lábunk alatt... És rövidtávon? Rövidtávon, úgy néz ki, hogy még...:-).
Kedves Imre! Én úgy gondolom, hogy a Wikipédiának "A dallam ukrán eredetű." kijelentését nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. Ha lenne mögötte valami, akkor közölték volna, hogy melyik ukrán népdalnak a dallama hasonlít ennek a magyar dalnak a dallamára. Ez megint az átvettük a szlávoktól dogma nyomulása.
Politika: Ha megnézem, hogy mi történik ma a politikában és az utcán nálunk Szlovákiában és a szomszédos Csehországban, akkor Várnai János megfogalmazásával értek egyet, nincs család, nincs nép, csak a birkák tömege, amelyet a háttérhatalom kihasznál a céljainak az elérésére.
Amennyire én tudom, ez a honlap egyáltalán nem foglalkozik politikával. De ha egy cikk: „A történelem ismétli önmagát” mégis felkerült, akkor már én is hozzátettem, hogy egyetértek.
János: amit Te irsz (hogy mindenki mást akar... a céljaiért) az a legtermészetesebb dolog. Hogy csak a „rövidtávú céljaiért” – az akkor természetes, ha az ennivalója és búvóhelye (lakása) sincs biztositva. Mivel akkor, „rövidtávon” életben maradni akar. Ha az étele-fedele azért megvan, akkor már hosszabb távú a célja – hogy ez mindig és minél több meglegyen. A haza, a nép... meg a „birkák”. Az összetartozó ember- (állat) csoportok akkor védik meg egymást, ha a populáció-tudatban (a gének + az életük során rögzült ismeretek alapján) úgy érzik, hogy a „tömegük” csoportvédő. Ha nem úgy érzik, akkor a csoport széthullik, vagy pláne menekül. Az, hogy a hazáját, területét, a nem-rokonokat is az élete árán megvédje - ostobaság. Akinek étele-fedele megvan, nincs olyan, hogy direkt meghalni akarjon. (Véletlenül persze előfordulhat.) A „birkaság” a modern tudnivalók oktatásának a hiányán múlik. Úgymint: pénzügyi alapismeretek, a pénz-papirJ / az államformák és államigazgatás / a jogrendszer ágazatai / geológiai adottságok, mint érdekközösségek / a nyelvek, mint a populációk tudat-hordozói... Szóval, ha megtüritek, hogy a full manipulált iskolarendszer birkának nevelje a gyerekeiteket, akkor a legtöbb tudatlan és gyámoltalan lesz. Ja, hogy már a szülőket is igy nevelték fel? Jobb későn mint soha: a modern kor alapismereteit felszedni.
A habsburgokat és brüsszelt összehasonlító cikk így végződik:
"Mi, magyarok már megtapasztaltuk, hogy milyen is az, amikor idegenné válik egy nemzet a saját országában."
Cseppet sem látom indokoltnak a múlt idő használatát ebben a mondatban. De ez az én magánvéleményem. Meg hogy idehaza már rég nincs nemzet vagy nép, csak birkák nagy tömegben; ráadásul mindenki mást-mást akar, ahogy neki a legjobb rövidtávon.
A magyar FÖLDET pedig tiltva legyen eladni - senkinek! Amit a törvény tilt (mint itt Izraelben) - azt senki nem vásárolhatja fel. Még én se vehetem meg azt a (nagy) kertet, ahol a házam áll. Mert a föld az államé - s a rajta lakó vagy gazdálkodó is csak bérli. Egyszerü - nem?
Kedves Zénó, természetesen igazad van, az újkőkor is csak lett valamiből. De ennek a valaminek nagyon kevés nyomát találjuk, felteszem, hogy az itteni klíma miatt. A szerves anyagok túlnyomó többsége errefelé tízezer év alatt lebomlik, a kövek megmunkálásának ideje pedig a kövekből kideríthetetlen. (A kő keletkezése nyilván, sokkal régebbi történet.)
A genetikai adatok viszont azt mutatják, hogy az újkőkor eleji déli bevándorlók kisebbségben voltak az akkori lakosságon belül is, (kb 10 % lehetett az arányuk,) így léteznie kellett az őslakos többségnek, akár megtaláljuk a korábbi nyomaikat, akár nem. Hasonlóképpen, az itt kialakult vonaldíszes kultúra másoktól való eltérősége és igen jelentős hatása is annak bizonyítéka, hogy létezett itt egy jelentős létszámú, helyi eredetű népcsoport.
De hogy ezek ősei év-tízezredekkel korábban, mikor-honnan-merre vándoroltak, azt tényleg csak találgatni lehet. Nem is véletlen, hogy ma már negyedévente jelennek meg újabbnál újabb tudósítások arról, hogy mégsem úgy volt, hanem (pl.) a neandervölgyi mégiscsak keveredett az őseinkkel, vagy hogy a legújabb spanyolországi barlangi leletek szerint a Homo Sapiens már 500 000 évvel ezelőtt megjelent ott, aztán meg hogy mégsem, mert egy újabb lelet már ezt és ezt is felülírta.
Nagyszerü, tanulj meg baszkul. Én nem tudok. Igaz, hogy nem is tervezem tanulni, mert a baszk már annyira bekevert nyelv... De talán még igy is találhatnak benne érdekes dolgokat... csak akkor a folytonos bizonyitás a probléma, minden egyes szónál, hogy mi honnan - és hogy az biztos-e?
Így már értem a gondolatmenetedet, és logikus is. De ezek szerint valóban nincs annyi leletünk az őskőkorból, amilyen időbeli mélységekre rá tud mutatni a nyelv, illetve olyan mélységekre, ami lehet, hogy ellentmond a jelenlegi józan észnek, és az emberré válásnak...
Viszont a Dordogne-völgye és az ott domináns Eu18 (M173) miatt érdemes volna a baszkot is bevonni a vizsgálódásba. :) Elég nagy talánynak tartom azt a nyelvet., de hozzásegíthet 1-2 láncszemhez.
Az az M17 valójában ugyanaz, mint az EU19, vagy az R1a, és ez bizony nem csak a "mi génünk". Sok más népnél is kimutatható, ráadásul a miénknél sokkal nagyobb arányban.
Ami pedig az őskőkort illeti, a leletek száma oly kevés, hogy minden máig is csak hipotézis. Tiszta szerencse, hogy itt van nekünk az újkőkor!
Folytatás: És a vallási paranccsal levédett héberből (hogy „az I. által adott nyelvet” tilos megváltoztatni) azóta is ki is lehet szedni mindent. Olyan nyelvi jelenségeket, amik megelőzték a láncragozást. Prima rokonszavakat, amiknek (a kissé bonyolult héber irást sem volt szabad megváltoztatni) még a korára, a régiségére is tippelhetünk! Mindarra, ami a kárpátnyelvet gyöknyelvvé – majd gyökszerkezetre ráépülő ragozó nyelvvé tette. Ezért nem érdemes másképpen („praktikusan”:-) fogalmazni.
Mint ismeretes, én minden következtetésemet pusztán nyelvészeti adatokból vonom le. Idézlek: „ha és amennyiben a sémi (alap)nyelv EU-ból származna...” Én ős-sémi nyelvről irtam. Ez a koranyelv valszeg indulatszavakból, egyszótagú igeszerüekből és (milyen?) hasonlóságra utaló szavacskákból állt. Az ilyen nyelvállapot azonban még nagyon messze van a hivatalos nyelvészet „alapnyelvétől”. Nem is 5000 évesnek képzelem, hanem nagyon sokkal régebbinek.
Valójában – helyesebb volna másképp: ŐS-GYÖKNYELVNEK neveznünk. Hiszen ez egyszerre volt őse az utolsó tizezer év folyamán kifejlődött 1. sémi gyöknyelveknek 2. a ragozó gyöknyelveknek 3. az éneklő (sumér? és kinai tipusú) gyöknyelveknek. Akkor miért neveztem mégis ős-séminek? Mert csak a sémi nyelveket ismerik (és ismerik el) gyöknyelvnek. Holott az összes ragozó is – és tudtommal az összes éneklő nyelv is az. Még a mü-latinnal teleszórt nyelvekben is – bár az azokban fellelhető a gyökök már csak a „váza széttört darabjai”.
Ha ennyire fontos volt a sémi nyelvek kizárása bármilyen más „nyelvcsaláddal” való összehasonlitásból – ha a sémi nyelvek közül pont az egyetlen héber, ami 2500 éves, könyvtárnyi iráslelettel rendelkezik - nemkivánatos... Gondoltam én is, nem volna-e jobb kikerülni, hogy ne pont ős-séminek nevezzem ezt az eurázsiai előnyelvet. Pláne, hogy pont én szoktam leszögezni: az akkádtól kezdve minden sémi nyelv – min. tizezer évvel fiatalabb a korai kárpátnyelvnél.
Igenám, de... Csak a sémi nyelvek fejlődtek úgy mindmáig – hogy időben „hátrafelé” tudják bizonyitani a ragozók gyökszerkezetét. Mert a kis gyökszavacskákhoz ált. csak egyetlen további szótagot kapcsolnak (még lehet némi utó-, de nem láncragozás). Szóval ezek a nyelvek lényegében 1 és 2 szótagú fogalmakkal müködnek. Rengeteg archaikus nyelvi jelenséget is megőriztek.
Én csak annyiban vitatkoznék veled, hogy kiváló régészünk Gábori Miklós az életét tett fel arra, hogy megértse, és rekonstruálja EU benépesedését.
Első megállapítása az volt, hogy a felső-paleolit eleje-közepéig (Gravetti-kor) EU olyannyira izolált volt, hogy a Dordogne-völgyétől a Dnyeszterig volt lakott, majd 500 km-es teljesen üres, leletmentes sáv következik. Az 500-on túl éltek a transzkaukázusról jövő telepesek, megint csak izoláltan, lévén kelet felé az É-káspi térségen a középső kőkorig megintcsak nem volt átjárás. A Gravetti korban szűnt meg a 500kmes üres sáv, abban a korban, amit a pontuszi sztyeppről eredeztetnek, de nálunk van időben a legkorábbi lelete (mínusz 32500 – Bodrogkeresztúr). Nagy valószínűség szerint a 500as sáv is inkább innen népesült, nem a Kaukázuson túlról, lévén a) a jelenkori géneloszlás ezt támasztja alá (ukránok M17-ese), b) könnyebb a járás innen kelet felé, min fel a Kaukázuson, c) melegégövi ember nem vágyik tömegével a jégkorszaki térbe.
A mi génünk (M17) a dordogne-i M173 „mutánsa”, mely nyilván akkor alakult ki, mikor valamelyik jégmaximum idején NY és Közép-Eu izolálódott egymástól.
Úgyszintén Gábori nyomán: a dordogne-völgyében a leletek és az emberré válás a günz-mindel átmenettől folyamatosak. (Nálunk is majdnem: Vértesszőlős), de a fentiek szerint izoláltak Eurázsia többi részétől, és Afrikától is.
Egy ponton tesz a hivatalos tudomány erőszakot: mivel a dordogne-i embert sem az É-EU-i síkságon, sem a Balkánon át nem tudja a közel-keletről a Pireneusokba vinni, jött az É-afrikai vándorlás elmélete. Erre írta Gábori, hogy Gibraltár jégmaximum idején sem volt átjárható, és ő fog a legkevésbé meglepődni, ha kiderül, hogy az ember(félmajom!) nem Gibraltáron át jutott be a Pireneusokba.
Mindezek okán a hangsúly EU izoláltságán van, leszámítva a Gravettit, ami minden bizonnyal kárpáti túlsúlyú. Ezen túl nagyobb népmozgás a neolitikum elejéig EU-ban nem volt – amikorra az alapnyelvek (nem a keveréknyelvek!) bár bőven kiforrottak voltak! A kaukázusi átkelők vélhetően kevesen voltak a Gravetti előtt és közben.
Tehát, ha és amennyiben a sémi (alap)nyelv EU-ból származna, azt kellene régészetileg és genetikailag bizonyítani, hogy az itt elkészült sémi alapnyelv a jégkor után – tömeges vándorlással - lejutott a Kaukázuson túlra. Ilyenre pedig csak 2 markáns példa van: a kurgán megjelenése a Közel-keleten az i.e. III. évezredben, amit kizárnék, mert ekkor már történeti források szerint jelen volt a sémi a térségben. A másik, jégkor utáni hőmaximum okozta tengerszintemelkedés (özönvíz) visszahúzódása után beáramló idegen elem pedig a ragozó sumer, ami nem sémi.
A finn és sémi kapcsolatot én a gravettiben látom. A finn, mint a garvetti komlex és utódkultúráinak leghamarabbik északra hatolója, mely keverten viszi magával a kaukázusi átkelők déli-sémi alapjait, a kárpáti tér ragozó elemeivel.
Folytatás: A „nyelvcsaládoknak” azért sincs létjogosultságuk, mert a sokezer évvel ezelőttinek (adatok, irások persze nincsenek) feltételezett „alapnyelvet” – nem lehet újkori nyelvtani jellemzőkkel alátámasztani. Ez teljes értelmetlenség.
A KM őslakói az északról leérkező keltákon kívül a mindvégig helybenélő népesség volt – és az is maradt. Ha mindezt megérted, akkor az is világos lesz, hogy nem a KM-be, hanem abból kifelé történtek az elvándorlások. Északra (vissza: a „finnesek”), keletre a már ragozni kezdő, és a (sumér? / kínai tipusú) éneklő nyelvek. S az utolsó népvándorlás (i.e. 3000-től i.u 1000-ig) már főleg a visszafelé áramlásokról szólt. Az ős-sémi nyelvek Észak-Afrikában és a Közel-Kelet térségében maradva fejlődtek tovább. A sémi nyelvek a magánhangzók cserélgetésével (de kevés ragozással is) – a ragozók viszont láncragozással (de kevés felektálás is maradt) fejlesztették ki a mai nyelvtanaikat.
Az alábbi hozzászólásomat érthetőbben fejtem ki: Európa legősibb előemberi „beszéde” indulatszavakból állt. Az ember, aki az észrevételeit akarta közölni a társaival, a környezet élő és élettelen hanghatásait igyekezett utánozni... Pl. ilyeneket: krr / hrr / mrr (morgás), trr (tör), drr (dörög), brr, ssz / sss, fuú (szél), pff / phh (dühös), ktt, cspp, zzm, bmm, naá, stb. A hangképzés képessége – a beszédizmok agyi vezérlése azonban nem volt olyan kifinomult, mint a mai. Nem minden hangot tudtak utánozni. Az indulatszavakból lettek az igeszerű (történést jelentő) és a (milyen? mihez hasonló?) melléknévszerű legősibb gyökszavak.
A gyöknyelv őskorában a ragozás, ami sokkal későbbi fejlemény, nem volt még sehol. Még a magánhangzók elkülönítése / és így a jelentés differenciáló cserélgetésük (pl. mrr! mar, már, mer, mér) sem igazán működött. Európa és Észak-Afrika „félfehér” népessége (amely nyilván Európából került le), kezdetleges gyöknyelven beszélt. Ennek kora több százezer évtől a jégkorszakokig terjedt. A jégkorszakok igen nagy túlélési próba elé állították az ősembert. Le-fel vándorolt és nagyon sokat okosodott – vagy – elpusztult. A nagy jégkorszakok ideje kb. 11.000 évvel ezelőtt zárult le (egyelőre? azt nem tudjuk).Egy ős-sémi gyöknyelv lehetett akkoriban Európa társalgási nyelve... – aminek persze semmi köze nincs a kb. 3000 éves zsidó / a 2000 éves keresztény / és a még későbbi iszlám valláshozJ. De igenis, a héber Ószövetség ismeretében kezdték a magyarok is gyöknyelvnek nevezni a sajátjukat. Felfedezni a gyököt, a gyökszavakat és azok szóbokrait. S mindez csak azért nem vált mindeddig tudománnyá: „nehogy már a héberhez kelljen hasonlitani”. Ja, ahhoz nem? Ettől aztán Czuczorék is elvesztették a fonalat – mert a GYÖK nem szó, hanem mássalhangzó váz. Igy viszont nem lehetett a 300 milliós lélekszámú sémi nyelvekhez hasonlitani a magyart (vagyis az összes ragozó nyelvet).
10.000 évvel ezelőtt már Ázsia, Óceánia, Ausztrália, végül Észak-Amerika is benépesedett. Már az archaikus nyelvtanok (de ezt a fogalmat a hivatalos nyelvészet nem is ismeri) is sokezer évesek. (Ma is müködő maradványaikat a finnben és a héberben lehet fellelni.) A mai értelemben vett nyelvtanok azonban, a legtöbb nyelvben, még 1-2000 éve sem léteztek.
Első ránézésre feltűnik, hogy a mai Magyarország területét valamiért kihagyták, pedig az adott korban szerves része volt a vizsgált kultúráknak. Sőt, mi több, a "külhoniaknál" jelentősebb szerepe volt! Egyedül Vucedol (régi magyar neve Vicsedál) szerepel a térképükön.
"Vucedol vagy Zók?" című írásomban már bizonyítottam, hogy az itteni leletek között jóval korábbiak is vannak, (akár ezer évvel régebbiek is) ezért a kultúra terjedési iránya csak innen-oda lehetett. Azt is bemutattam, hogy ennek a kultúrának a nyomai a mai Magyarország egész területén kimutathatók:
Ha már a várnai "aranytemetőt" is megemlítették, legalább ennyit hozzátehettek volna:
"Többek között például kiderült, hogy a réz- és aranyművesség első virágzó időszakában, a korai rézkorban nem úgy történt, ahogy korábban gondolták, hogy na természetesen ez is Anatóliából, Kis-Ázsiából az Égeikumon és a Balkánon keresztül jutott át Európába. A fémanalízis ugyanis kimutatta, hogy a híres várnai aranytemető anyaga, ahol egy-egy sírban akár több kiló aranytárgy is előbukkant, az bizony nem keleti eredetű arany, hanem az erdélyi aranybányákból származik."
"A finnugor tézis arról szól, hogy a magyar nyelv hang-és alaktörténete, alapszavai szerint finnugor."
NEM IGAZ. Például az ős-sémi (még a ragozás előtti) ősnyelv is bizonyítja, hogy a magyar gyöknyelv Eurázsia ősnyelve. Ezt többezres szó és bővitett szavak hasonlósága igazolja a kb. 25oo éves héber nyelvvel összehasonlítva. Amit - vallási okból - nem volt szabad megváltoztatni. A nyelvet és a betüirást sem. A VITA tárgya itt min. tizezer év. Eszednél legyél, magyar!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Én is üdvözöllek, Pisti!
Persze mindkettőtöknek (Jánossal) igazatok van - de mi lehet a megoldás (hogy ne legyenek "birkák")? Hosszútávon az oktatás, hogy mi is az állam, a jogrendszer feladata, a közgazdaság - mi a nép (amiről az EU nem is akar tudni). Miért létfontosságú a nemzeti nyelv, és a föld a lábunk alatt... És rövidtávon? Rövidtávon, úgy néz ki, hogy még...:-).