A magyar nyelv hangjai egyesével is értelmezhetők-e vagy sem? Erre a kérdésre a 19. században Fogarasi János azt találta vizsgálatai alapján: az egyes hangoknak nincs ugyan külön jelentésük, de hajlamuk van bizonyos értelmek kifejezésére. Miért? Amit Krizsa Kati írt az előbb: a természeti hangok utánzása bekerült a beszédbe. Így pl. az "N" hang főleg szókezdésnél olyan szavakban szerepel, ahol nyomatékosító jelentéssel bír. Az "R" és "Z" szeret megjelenni ismétlődő mozgással, az "L" pedig folyamatos mozgással kapcsolatos szavakban, az "i" a közeli vagy gyors mozgás hangja. Természetesen nem minden egyes hangnál ennyire egyértelmű a helyzet, némelyiknek többféle hajlama is van. Az egyhangú toldalékok (pl. -R, -Z, -L: té, téR ,né, néZ, tő, tőL) jelentésmódosító hatása is az előbbi elv szerint alakul. Mindez a magyar nyelv NEM MINDEN SZAVÁRA IGAZ. A valóságban a legtöbb esetben fogalmunk sincs egy szó származásáról vagy eredeti jelentéséről.
Hozzászólás a nemrég feltett: “A magyar nyelvről” cikkhez. Krizsa: A magyar nyelv HANGJAI egyesével is értelmezhetők? NEM!
https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-magyar-a-legregebbi-nyelv-isten-nelkul-ertelmezhetetlen-1504888/A cikkből, idézek: “Az interneten keresgéltem – mondja Véghelyi Péter – és egy Varga Csabával készült interjút találtam. Ő beszélt arról, hogy a magyar nyelvben minden hangnak meghatározott jelentése van. (Véghelyi:) Ez a nyelv nem közmegegyezés tárgya. Miért, a többi az? A hivatalos, tudományos álláspont szerint igen. Amit ön nem fogad el? A magyar nyelv vonatkozásában semmiképpen.”
Krizsa: NEM egyenként van (genetikailag, agyunkban kódolt) jelentésük a hangoknak! Az emberi nyelvek (mai) hangjai a környezet-külvilág (élettelen és élő) obektumainak hanghatásából (óó, íí, úú, ss, szsz, zz, krr, csrr, hhú, pff, pkk, bmm, ktt, stb), azok utánzásából alakultak ki. Az előember még csak indulatos, nyomatékos kiáltásokat hangoztatott. Ezek vagy hosszasan kiejtett egyféle hangnak, vagy két-hangos “ős-szavaknak” feleltek meg. (Amik ma is megvannak az indulatszavainkban.) A mai beszédhangoknak tehát, EGYENKÉNT nincs öröklött értelmük.
László Gyula "késő avarnak" nevezte az itt élő, falulakó földműves tömeget, mert még ő sem merte feltételezni, hogy a Kárpát-medence az avarok előtt is sűrűn lakott volt. Valójában pedig már az újkőkor óta sűrűn lakott volt.
Bíborbanszületett Konstantintól tudjuk azután, hogy az ide költöző avarok, (szerinte ál-avarok) mindössze húszezren lehettek. Nyilvánvaló tehát, hogy ők is csak afféle vékony uralkodó réteget képezhettek, mint a bronz és vaskori szkíta beköltözők, vagy mint Árpád honfoglalói.
Egyéb forrásokban azt is olvashatjuk, hogy az avarhunoknak nem volt elég harcosuk, (ami az előzőek szerint nem is csoda,) ezért a "szolganép" fiataljait is besorozták maguk mellé. Ezeket szokták egyesek "szlávoknak" tartani.
Hát ennél azért több van ebben a tudósításban. Szerintem az utóbbi 150 év legfontosabb megállapítása az a genetikai tényekre alapozott kijelentés, miszerint:
"A honfoglalókban 30-40 % ázsiai eredetű összetevőt találtunk. Abból, hogy ma csupán 4 % ez az arány, az a fontos következtetés adódik, hogy a vizsgált honfoglalók hozzávetőleg 10 %-ban járultak hozzá a mai magyarság genetikai arculatához."
Ezt a honfoglalás-kori régészeti leletek is igazolták, csak azokat eddig figyelmen kívül hagyták. Erről írta László Gyula annak idején, hogy "Akárhogy csűrjük, csavarjuk a tényeket, kétégtelen, hogy a fennmaradt késő avar népesség falulakó földmíves tömegei legalább tízszeresét alkották Árpád magyarjainak. A földmívelő falusiak, a későbbi jobbágyok elnyelték nyelvileg Árpád győztes seregét, akik alapját alkották a későbbi nemességnek."
Nem kell tehát megtagadnunk Árpád népét sem, hiszen ők is részeivé váltak a magyarságnak. Csak nem kizárólagosan, mint ahogy korábban hittük.
A video címe:Ez itt a kérdés - A hun, az avar és a honfoglaló magyar(?) nomád(?) népesség. (KK: a kérdőjelek éntőlem.)
Úgy kezdődik, hogy megjelentünk / megjelenhettünk! a tekintélyes Nature folyóiratban, pedig hányféle tudományos szűrésen kell átesni addig, mielőtt egy nyomtatott betű is megjelenhet egy ilyen nagynevű folyóiratban. https://ng.hu/tudomany/2019/01/22/150-eves-lesz-a-nature/ Nahát, győzelem! - meg lett engedve nekünk, hogy a magyarsággal egy napon emlitsük (még nem magyar tud. folyóiratokban, csak „odakint”, angol nyelven) – a HUN szavacskát. Persze tudjuk, hogy idebent – ami 150 éve nem tetszik nekünk (jé, a Nature is 150 éves) ma sem jelenhetne meg... de most muszáj lesz elfogadniuk idebent is:-). Mit tegyünk? ami a magyarban tudomány, azt előbb angol nyelven, anonim tudósok által kell láttamoztatni, hogy tudomány-e valójában? Szóval ebbe nem is kellett volna belekötnöm, mert csak a jószándék kényszere küldte a Magyarságtudományi Intézet cikkét a „Nécsör”-höz. Hogy elnyerjék a nemzetközi tudományos világ elismerését. Attól függ mire? Hallgasd meg már végre azt a videót!!!
Arra, hogy 1. Nincsenek is igazolhatóan (meg nincs is elég) hun sírleletünk. 2. Nem tudjuk milyen nyelven beszéltek (beszélhettek-e egyáltalán magyarul) a hunok és az avarok. Mert ha nem, akkor a honfoglalók kellett, hogy behozzák a KM-be a magyar nyelvet. 3. De a honfoglalók, a Kárpát-medence 10%-nyi kisebbsége, minden bizonnyal törökök voltak. Vagyishát lehettek akár kevert népességű, nemcsak török, hanem közöttük magyar hadfiak is? Talán. S a már bentlakó 90% (akiknek a nyelvét nem ismerjük) átvehette ezektől a magyar nyelvet? Nem tudjuk még, de persze folytatjuk a kutatást. MIT? A magyarság történelmének és nyelvtörténetének kutatását? Hátöö... nem pont azt. Az antropológiai, régészeti, genetika, népi kultúrák-mondák, népzene stb. kutatásainkat fogjuk folytatni. A magyarság történelme – hogy honnan érkeztek a KM-be? Az már el van fogadva: természetesen Ázsiából. De ősnyelvű őslakók miért ne lehetnénk itt? Ugyanmár, hiszen még a hunok és avarok nyelvét sem ismerjük, nemhogy hátrafelé: a 7-10.000, netán 37.000 ezer éves őslakók ősnyelveit. Akkor hogyan lehetnénk ősmagyar nyelvű őslakók a KM-ben! A magyar nyelv története ismert? Persze, az meg is van. A nemzetközi (angol)
Barabássy: "Akik jöttek, azok nem a magyarok voltak. A magyarok itt éltek és azok nyelvét beszéljük ma is. A finnugristák nyelvtudománya ezzel kiírta magát a magyar nép történetéből."
Krizsa: Sokat kell még addig küzdeni, amig kiirhatjuk.
"Az a baj, hogy a magyarok többségének fogalma sincs arról, milyen ősi kincs a nyelvünk. Képesek elhinni a finnugrista csalóknak, hogy innen-onnan összelopkodott tákolmány." Nincs szerencsére semmi baj: Kérem megnézni a genetikai kutatások mai állásának eredményeit. Számomra nagy élmény volt ezt hallani, amit mi is mindig mondtuk: "Nem jöttünk mi sehonnan sem" örökké itt voltunk. Sajnos a videóban kissé nehezen érthető főleg az eleje, nem tudni hogy mit keres ott a Kurultáj. De a vége egyértelmű. akik jöttek azok nem a magyarok voltak. A magyarok itt éltek és azok nyelvét beszéljük ma is. A finnugristák nyelvtudománya ezzel kiírta magát a magyar nép történetéből.
Csak egy apróság: a "török" ugyanolyan hamis kategória, mint a "finnugor", mindkettőt a XiX. században találták ki. (Ugyanolyanok, mint a "csehszlovák", meg a "jugoszláv", csak ezektől már érdekes módon megszabadultunk.) "Török" a hunok idején még nem létezett, ideje lenne tehát visszatérni a krónikáink által is használt szkíta-hun megnevezéshez! Az egy más kérdés, hogy a szkíták és a hunok más népekben is hagytak nyomot maguk után.
Az a baj, hogy a magyarok többségének fogalma sincs arról, milyen ősi kincs a nyelvünk. Képesek elhinni a finnugrista csalóknak, hogy innen-onnan összelopkodott tákolmány.
Tóth Imre: „Nem tudom, mi lesz az év elején indult Magyarságkutató Intézet hozadéka az őstörténet kutatásában. Valószínűleg megmaradnak a száz éve felállított hamis korlátokon belül, magyarul: ha nem akarunk finnugorok lenni, akkor lehetünk még törökök, de más lehetőség ezután sincs.”
Szerintem a sikerre, ezen a meccsen, nem is volt semmi esélyünk. Európa újlatin nyelvei + az angol – nem természetes módon alakultak ki. Hanem mindössze (max.) egyezer éves KREOL (az Európát körbejáró őskelta változatok + a műlatin zagy) keveréknyelvei. Ezek a 2000 éve folyó mega-gyarmatosítás adminisztratív műnyelvei. Kreol nyelveknek megfelelően szőtt pókháló a hivatalos történeti nyelvészet is. Nem a magyarság váltott tehát „nyelvet”, hanem az idióta Európa. Nem lett volna szabad hagyni betolakodni őket a természetesen kialakult népek történelmébe és nyelvészetébe.
És most mi legyen?
Hát... mint ahogy a Himaláját, úgy ezt sem lesz képes egy magányos hangya (én sem) ledózerolni.
Nem tudom, mi lesz az év elején indult Magyarságkutató Intézet hozadéka az őstörténet kutatásában. Egyelőre úgy tűnik, hogy kapják a pénzt valamire, de nem egészen tiszta, hogy mire.
Varga Géza "önként jelentkező íráskutató" elutasítása arra utalhat, hogy túl messzire nem mernek menni. Valószínűleg megmaradnak a száz éve felállított hamis korlátokon belül, magyarul: ha nem akarunk finnugorok lenni, akkor lehetünk még törökök, de más lehetőség ezután sincs.
Folytatás: S ezen kívül nincs egyetlen írásos emlék arra, hogy a Kárpát-medencén kívül bárhol is lett volna “magyar őshaza”. A magyarság a genetika szerint (s ez tudományos tény) – őseurópai. Mi mond látszólag ellent a magyar nyelv kárpát-medencei eredetének? NEM A MAGYAR NYELV, hanem Európa “nyelvcseréje”. A Római Birodalom MŰLATINJA (ami soha senkinek nem volt az anyanyelve) – formálta kreol nyelvekké (keverék műnyelvekké) az olasz, spanyol, francia, stb… / a román és az angol területek őslakóinak eredeti nyelvét. Az arám közlekedőnyelv a keleti gót (germán) nyelvet alakította-bővítette / az “óegyházi szláv” pedig a szláv nyelvek vaskos “nyelvújítása” volt. Mindez együtt tette “rokontalanná” a KM kb. 8-10 ezer évvel ezelőtti, még nem ragozó – gyöknyelvét.
HOVA lehetne visszatekinteni? Leginkább Európa őskelta nyelveihez. S ezeknek léteznek írásos emlékeik? Nem léteznek. A különböző ősi irásleletek, rovások lehetnének útmutatók… ha a római birodalom idején nem máglyázták volna (gyakran az írástudókkal együtt) e nyelvemlékeket. S ha a mégis fennmaradt töredékeket a hivatalos nyelvtudomány hajlandó lenne kutatni. Nem hajlandó – és ebben van igaza Marácznak: 2. https://pestisracok.hu/maracz-laszlo-nyelvesz-tezise-a-magyarok-alacsonyabb-renduseget-hivatott-igazolni-a-finnugor-elmelet/ Idézek a cikkből: “a finnugor elmélet egy eurocentrikus ideológia, vagy ha úgy tetszik, egy civilizációs harc része.” Igen, az!
2. Marácz Lászlónak igaza van? Nagyjából. De mégsincs igaza abban, hogy Ő is a magyarság keleti “őshazájára” voksol.
1. https://hu.wikipedia.org/wiki/Julianus_bar%C3%A1tIdézek a cikkből: “Julianus egyedül folytatta útját; egy muzulmán pap szolgálatába állt, és annak kísérőjeként jutott el a Volgai Bolgárországba(kb. a Volga-Káma-Bjelája-Ural folyók által határolt terület). „Annak az országnak egyik városában, amely – mint mondják – ötvenezer harcost tud kiállítani, a barát egy magyar asszonyra akadt, akit éppen arról a földről adtak férjhez erre a tájra, amelyet ő keresett. Ez (az asszony) megmagyarázta a barátnak, milyen úton kell mennie s azt állította, hogy két napi járóföldre kétségtelenül megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres.” Az asszony útmutatásai alapján Julianus folytatta útját, és ráakadt az őshazában (Magna Hungaria) maradt magyarokra. Az elválás óta eltelt több száz év ellenére megértette nyelvüket. Itt olyan híreket szerzett, hogy a keleten lakó mongolokmegtámadni készülnek Európát. Hazatérve beszámolt tapasztalatairól IV. Bélakirálynak.”
Krizsa: A sztori egy gyerekes mese. Juliánus barát (is) egyszerűen a pápa kémje volt. A hátramaradott magyarok keresése pedig a tatárokat felkutató kémek fedősztorija. A pápai levéltárban őrzött jelentést nem is Juliánus, nem ő maga írta, hanem a felettese. S ezen kívül nincs egyetlen írásos emlék arra, ho
A csűrés-csavarással kapcsolatban érdemes lehet mindenkinek megnéznie a Varga Géza írásában ajánlott videókat (Révész László és Török Tibor egy-egy előadását). Török Tibor előadásának második része is van, az az igazán érdekes.
Teljes biztonsággal kijelenthető, hogy ha bárhol máshol találtak volna hasonlót, akkor onnan származtatnák ezt is. Kicsit jobban megnézve a leleteket, könnyen felismerhető a rokonság a többi hazai kultúrával, mint pl. a Füzesabonyival. Nagy kár, hogy kevés képet közölnek!
Soha, senki sem bizonyította, hogy a szarmaták iráni nyelvet beszélő "indoeurópai" népek lettek volna, ez az indoeurópai (meg persze finnugrista) nyelvészek-történészek hazugsága. Michelangelo Naddeo azonosnak tekintette őket a hunokkal, és nem is nagyon tévedett. 373-ban a beérkező hun testvéreikkel közösen verték ki innen a római betolakodókat.
Lengyelországban a középkori nemesek is őket tartották az elődeiknek, és nyilván nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb alföldi területük ma is a Szarmata síkság.
"Paradox, hogy amíg az MTA a finnugor rokonságról szóló vizsgálatok eredményeit propagálja, ráadásul egy százaléknyi genetikai arányra hivatkozva, addig a szegedi kutatók eredményeitől, amelyek a honfoglalók jóval magasabb arányú belső- és közép-ázsiai kapcsolataira mutattak rá, mereven elzárkóznak."
Már csak az a gond, hogy azoknak a "hun-honfoglaló géneknek" az aránya is csak 4-5 % a mai magyarságban. Mi van a többivel gyerekek?
A főbűn(ünk, magyaroké): Hogyan lehetett a számtalan ostoba dogmát már 150 éve megtűrni? Ez még semmi, de hogyan lehet mindezt még MA is megtűrni, a magyar általános iskolai oktatásban is?!!
A hivatalos történeti nyelvészet tudománytalan dogmái és a “dörzsöltebbek” szándékos hazudozásai:
1. Dogma: Hogy a nyelvek csak 2-3000 / a régiebbiek 5-6000 éve) alakultak volna ki “alapnyelveikből”, holott nyilvánvaló, hogy valamilyen szinten már a 2 millió éves előember is beszélt. Hiszen megtalálták az agyi beszédközpont (a Borca terület) lenyomatát már az előemberek koponyacsontján is! 2. Dogma: Hogy a szavak, úgymond “üresek”, vagyis önmagunkban – szerintük – nem jelentenek semmit – hogy az csak a beszélő közösség megállapodásától függne, mit értenek alatta. Nem igaz! Csak a műnyelvek és a művileg buherált (pl. a latin, az újlatinok, és az angol) műszavai azok, amik 50-70%-ban “üresek”!! Igen, s mivel pont ezek gyarmatositották a fél világot, ezek ma a fél világ nyelvei! Csakhogy a természetesen kialakult nyelvek nem ilyenek! A MAGYAR az Európa és azon belül a Kárpát-medence természetes ősnyelve! De a láncragozás(unk), vagyis a sorozatos utóragozások csak 2-3000 éve alakultak ki! A magyarban is csak azóta! Tehát ennek semm köze nincs ahhoz, hogy mivel szabad (és mivel nem) összehasonlitani a magyart. 3. Dogma: Hogy a különböző: az “éneklő” (kínai), a sémi gyöknyelvek és a ragozó (de LETAGADJÁK, hogy azok is) gyöknyelvek, biztosan elkülönülten alakultak ki és a régmúltban sem lehetett kapcsolat közöttük!!! HOLOTT NYILVÁNVALÓ, HISZEN SOKEZER KÖZÖS TŐSZÓ és ALAPÉRTELEM BIZONYÍTJA, HOGY A NYELVEK A KÜLVILÁGBAN HALLHATÓ HANGHATÁSOK UTÁNZÁSÁBÓL ALAKULTAK KI. A természeti hangokból: az élettelen természet zörgés, dörgés, viharok, csapkodás, zuhanás, vulkán kitörés, a vizek százféle hangja – és az élők, állathangokból (mrr, grr, zmm, kotkot, csirip, stb.) építették fel a szókincseiket! S ehhez nem kellett semmiféle szomszédolás! Nem kellett egymás közelében sem élni a legtávolabbi népcsoportoknak sem, akik soha nem találkozhattak. Most 3 nap szünet (Magyarba megyek) – aztán folytatjuk. TUDD, hogy a nyelvTUDOMÁNYBAN – a 2000 éve gyarmatosító fél-világ az ellenfeled!!
A jászokról írt hozzászólásom kiegészítése "magyarul":
A vak tyúk neve Bogdan. A megtalált szem pedig az, hogy hoyan is JUTottak a JÁSZ GÉTÁk (kiket előszeretettel hívtak daha-dana-dán-dákoknak is) JUT-JÜT földre (hogy aztán a nevük a hajdani Scannia&Dacia népeként Skan-Dan-Ab, majd SkanDinAv legyen, s onnan tovább JUTva a ködös Albionba az angar-sachson heptarchák központi (Cent/Kent) királyságának alapítói legyenek a három Umbria (nem-nem Itáliában, hanem Albi(h)onban) és három Sachs(h)on királyságai között ( hogy azt a fránya H, avagy HUN felségjelet mi is nyeli folyton el? :).
Az ókori szerzők a gétákat és dákokat felváltva használták (akár egyetlen irpmányukban is) ugyanarra a népre, akiről Strabon azt írta, hogy egy nyelvet beszéltek és egymással házasodtak (nocsak-nocsak, mitől is két nép az az egy?). S az ókori szerzők már Borebistas és Decebál dáknak nevezett géta királyok idején is beszámolnak a velük szövetségre lép jésznak nevezett géta seregekkell kötött szövetségről. Azaz a jász-szarmaták nem a 13. században kerülnek a Duna-Tisza közibe, hanem időszámításunk előtti ködbe veszett időben már ott éltek (tán ott is születtek?)
Magyar nyelven Wikipediát olvasni nem nagyon érdemes. Annál inkább angol, francia, német nyelveken. Az idézett részlet is az angol nyelvű változatból való.
Szabad fordításban:
"Egy másik "Jutish hypothesis"-ként ismert elmélet - és elfogadott az Oxford English Dictionary szószedetben - azt állítja, hogy a Jut szinonímája a Gétának (Geat) a dél-skandináv területeken, vagy azok szomszédságában a Gutokkal (Gutes). ... Eredendően a Géta (Geat, Geáta) név alternatívája a Iútan, Iótas and Eotas (megjegyzem: a H-K-G-GY-J hangok a mai napig váltóhangok az eurázsiai nyelvekben).
Asser (például) Alfréd életéről írvae (893) A Jutokat a Gótokkal azonosítja és állítja, hogy "Alfred the Great" anyja, Osburga révén a Jut Wihtwara királyi dinasztiából származott (on the Isle of Wight);
A Gutasaga (13. sz.) szerint Gotland lakosainak egy része elhagyta európai otthonát; számtalan temetkezési lelet bizonyítja, hogy vagy Gótokra vagy Gepidákra leltek Willenberg, Prussia közelén (a 19. században) és később (1945 után) Wielbark mellett LEngyelországban.
Minden mai nép hajlamos visszavetíteni magát, múltját mindenre, amihez köze volt, vagy lehetett egyáltalán (ez alól még a magyar sem kivétel talán). Azonban az ókori (római birodalmat megtámadó) gótok, gepidák, vandálok - mai értelemben vett - germánságában annyi igaz, amennyi a magyarok finnugorságában (azaz rokonság abban is és ebben is van, csak nem az és nem annyi, amennyit leegyszerűsítve - dogmatikusan - okítanak).
Összefoglalva: Hogy mettől kezdve és mitől is lett a Gétából Gót, vagy Gát, vagy Dák, vagy Jött Jut, vagy hogy mi köze a Jazignak nevezett Jászoknak a Jutokhoz és a greathungi és tervingi gétákból lett gótokhoz, talán nem is olyan bonyolult kérdés, ha még Jordannes sem tudta eltagadni, csupán körbemesélni, regélni.
Észrevetted, hogy azon a nagyobb térképen a szarmaták eredeti földje és a szkíták hazája a mai Törökországban van? A jászok pedig szinte a teljes Kárpát-medencét kitöltik Erdély kivételével? Mondjuk az is csoda, hogy a románok olyan térképet mutatnak be, ahol Románia területén a dákok és trákok mellett szkíták is vannak.
Iszonyatos zűrzavar ez a 200 évvel ezelőtti „jászos” cikk (átírva, lerövidítve is az). Mint amikor a madárdalt lefordítja valaki BETŰKRE, a betűket öszerázogatja, majd megállapitja, hogy előállt a magyarság történelemkönyve. De menjünk tovább. A magyarság őseurópai, ezt a genetika alapján tényként kezelhetjük. Mióta? Minimum 3o-4o ezer éves málttal. De akkor még nem hívták „magyarnak”, meg az is teljesen mindegy, hogy hívták-e bárminek. Nevezzük európai ősnyelvnek.
A jászok mikor jöttek be a KM-be? A 13. században. Mindegy, hogy nem is az akkori magyart beszélve jöttek be? Mindegy. A szkitának nevezettek mikor éltek bárhol is? Az (utolsó!) Özönviz után, ami 9-11.ooo évre tehető, attól visszafelé – párezer éve...A KM-ben, az elmúlt több tizezer év folyamán azért tömörültek (többször is) az északról - lejjebb menekültek maradványai (a többi megfagyott), mert jégkorszakok voltak. És a déliek? Azok területeit meg (ugyancsak többször) elöntötte az betolakodó Atlanti óceán. Ezek szintén meghalogattak – s a megmaradottaik szanaszét futottak...
Az európai ember (és ŐSNYELVE) tehát a mai MÉRSÉKELT égöv vonalában alakult ki. A Würm glaciális volt az utolsó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Glaci%C3%A1lis – ami 10-11.000 éve fejeződött be, s azóta nem volt ilyesmi, tehát... TEHÁT Európa ma is felismehető ősnyelve MINIMUM 1o.ooo éves. Igen, ez lesz a HELYBEN MARADT magyar nyelv őse. Mivel ez a gyöknyelvek kezdete volt, amik egy-, és két-mássalhangzós gyökszerkezete soha NEM tűnik el, azóta is fennmaradt. A HELYBEN, töretlenül továbbfejlődő, ezért a legjobban megtartott gyökszerkezetével. Ami azóta ragozó nyelvvé vált. Az összes sémi nyelv (a Közel-Kelettől le-Észak-Afrikáig) viszont nem (alig)-ragozó 1-, 2-, és azóta 3-mássalhangzósra is továbbgördülő gyöknyelvként fejlődött tovább. Az összes éneklő (kínai típusú) nyelv szintén ebből az ős-gyöknyelvből vált le és egy-, és két-mássalhangzós – ismét másféle tipusú gyöknyelvként fejlődött tovább. Tökmindegy, hogy az elmúlt párezer (5-2 ezer) év között hányszor mászkált szét az európai ősgyöknyelv rengeteg kiáramlásban, s hogy azok közül mennyi és mikor tért vissza. Európába és a KM-be.
Another theory, known as the "Jutish hypothesis" – a term accepted by the Oxford English Dictionary – claims that the Jutes may be synonymous with the Geats of southern Sweden or their neighbours, the Gutes. The evidence adduced for this theory includes:
primary sources referring to the Geats (Geátas) by alternative names such as Iútan, Iótas and Eotas;
Asser in his Life of Alfred (893) identifies the Jutes with the Goths (in a passage claiming that Alfred the Great was descended, through his mother, Osburga, from the ruling dynasty of the Jutish kingdom of Wihtwara, on the Isle of Wight), and;[6]
the Gutasaga (13th Century) states that some inhabitants of Gotland left for mainland Europe; large burial sites attributable to either Goths or Gepids were found in the 19th century near Willenberg, Prussia (after 1945 Wielbark in Poland).
A szerzők már az írás elején (4. oldal) elismerik, hogy:
„a mai magyar populáció nem különbözik lényegesen más közép-európai populációktól filogenetikai szempontból”, illetve hogy „a honfoglalók genetikai szempontból meglehetősen távol álltak a mai magyaroktól”.
Mégis kötik az ebet a karóhoz és csalnak, amikor ennek a látszólagos anomáliának a következő magyarázatot adják: „Nyilvánvaló, hogy a honfoglalás óta a magyar nyelvű népesség jelentős demográfiai átalakuláson ment keresztül, a Közép-Európában zajló demográfiai folyamatokkal összefüggésben.”
Szerencsére az MTA szegedi kutatói már 2000-2008 között megvizsgálták a honfoglalás kori, nem honfoglaló leleteket is, és akkor az alábbiakat közölték:
„Súlyos történeti következtetést készít elő a körülmény, hogy a Raskó és csoportja által sikeresen izolált 27 db 10–11. sz.-i genetikai mintán belül az egyik legjelentősebb csoportot az európai lakosság legősibb rétegére utaló markerek jelentik....” „Tehát a mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent István-kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt.” (Géneket pedig csak örökölni lehet, - mondom mindig én.) Olvasható mindez a Magyar Tudomány többször idézett 2008. októberi számában.
A szerzők igyekezete a honfoglalók finnugor eredeztetésére szánalmas csűrés-csavarás. Régi tapasztalat, hogy amikor az efféle "elemzések" eljutnak a "korai magyarok vándorlásai"-hoz, nincs is értelme tovább olvasni a szöveget.
A becsületes tisztázás alapja az lenne, ha hivatalosan megállapítanák végre a honfoglaláskor itt élő, és az akkor betelepedő népességek arányát. Ez a régészeti leletek alapján valójában gyerekjáték lenne, - ha meglenne hozzá az akarat. Azt pedig talán már senki sem vitatja, hogy a honfoglalók nem irtották ki az ittenieket.
Dehát tudományosan is be van már bizonyítva! Genetikailag, MINT EMBEREK, őslakók vagyunk. Nemcsak Európában, hanem pont a KM-ben vagyunk őslakók. Az ú.n. honfoglalás csak az államalapítás aktusa volt. „Honfoglalni” nem kellett semmit, csak megszervezték az államot (az önvédelmet). És azóta is megvan, ezer éve, ugyanaz a magyar állam. Azóta is ugyanazok a lakói. A KM fel van töltve, tömegek számára nincs üres hely és kész.
Erre szavaztatok a csatlakozáskor? Nem! Hát akkor ez szerződésszegés... Nem nekünk kell ragaszkodni az Európai Unióhoz, hanem fordítva – és ha nem tetszik, akkor maradjanak nélkülünk.
Az Oláh videóról: összességében majdnem mindennel egyetértek, sőt kifejezetten tetszett. A fő kritikai megjegyzésem: 1. Az agytérfogat nagyságának, s ez az informatikus korban már nyilvánvaló, semmi köze nincs az élőlény agyműködésének minőségéhez (az okossághoz). A neandervölgyi (és a nagytestű állatok) agya azért volt nagyobb, amiért az egész testük is az volt – mert a hidegben, feltéve, hogy élelem azért van bőven, a minél nagyobb és zömökebb test előnyös. Jobban véd a kihűlés, tehát a faj kipusztulása ellen. Ahol viszont nincs elég élelem, pl. a tenger-beáramlások által év-százezredekre szigetekbe zárt populációk / vagy a sivatagos élőhelyeken tengődő emberi-állati-növényfajok esetében, ott izolált zsugorodás következik be. Ugyanazon faj mérete drasztikusan csökken. Ember: a floresi lelet, aki még 18.000 évvel ezelőtt is élt / az afrikai pigmeusok – meg persze a köztünk élő törpe családok / állat: pl. a ciprusi törpeelefánt, ami csak i.e. 9000 körül pusztult ki. Növények: pl. az izraeli, mindössze 2 cm-es pipacska, aminek rokonai, vízes területeken az európai pipacsnál is magasabbak.
2. Az entrópia (mint a holt anyag törvénye) és a neg-entrópia (ami az élőké volna) - hát... Összefoglalásként azt szeretném még kiemelni (és ez minden kutatóra vonatkozik), hogy csak azokkal a témákkal ajánlatos foglalkoznunk, amihez valóban értünk. De attól még hangosan gondolkozni, társalogni bármiről érdemes? Ez is igaz...
Amit a cikk állít, az talán túlzás, mert pl. a régészeti leletek megmaradásának a valószínűsége az időben visszafelé haladva jelentősen csökken, így ezt is figyelembe kellett volna venni a számításoknál.
Mégis, nagyon fontos hogy belássuk, tényleg kevesen voltak, és jelentős változásokat csak az állattenyésztés elterjedése okozhatott, úgy 14-15 ezer évvel ezelőtt. Még ennél is nagyságrendekkel többet hozott az újkőkor: a növénytermesztés elterjedése, amivel együtt járt a letelepedés, a házépítés és a kerámia elterjedése is. Ekkor következett be az a bizonyos népességrobbanás, ami miatt a már (nyilvánvalóan) fejlett nyelvet beszélő népesség terjeszkedni kezdett. Már csak az a kérdés, hogy honnan-hová?
Már egy éve ismerjük azt, ami talán nem jutott el hozzátok. Itt haladunk tovább néhai Siklósi Gyula nyomdokán.
Egy új kutatási eredmény ezzel szemben azt állítja, hogy évszázadokkal korábban, már a 11. században kőből épített városfala volt Székesfehérvárnak. Ez Európában is párját ritkítja! https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/regeszet-siklosi-gyula-szekesfehervar-2430706/
Kedves Imre! Újra itt vagyok. :) Mindent kipróbáltam, s most az általad küldött felhasználónévvel sikerült újra belépnem. :)
Éppen időszerű, mert ma tettem fel a honlapunkra egy régi (ám nagyon is tanulságos) írást (vélemény-tanulmányt) a magyar történelmi téveszmékről.
Hogy aztán a téveszmék oszlatása mennyire őriz még téveszméket, ne vessük a néhai szerző szemére! ;)
"az őstörténetben, régészetben csak olyan könyvekkel jelenjünk meg, amik állításai tudományos módszerekkel is alátámaszthatóak vagy legalább tudományos igényességgel vannak megírva és ellenőrizhető forrásokból (valós leletek, dokumentumok) merítenek".
Teljes mértékben egyetértek ezzel. Varga Csabával együtt, írásainkban csakis elismert genetikusok, régészek és történészek, történetírók állításaira hivatkoztunk, pontos forrásmegjelölésekkel, amelyeket érdemben azóta sem cáfolt meg senki. Az én állításaimat bizonyító leleteket a lehető legtöbb esetben be is mutattam, mégis kitiltottak mindkettőnket.
Azt is kimutattam például, hogy az ujgurok és a magyarok genetikai rokonsága nem az onnan ide, hanem a sokkal korábbi innen oda irányuló népmozgás következménye, amit az R1B genetikai jelző egyértelműen igazol. (Ennek eredő helye kétségkívül Nyugat-Európa.) Idővel persze az ujgurok ősei elkeveredtek az ottani őslakosokkal is, így lettek mára enyhén "ferdeszeműek".
Ugyanakkor a kurultájos főcenzor szerint a magyarok keleti eredetűek, enyhén ferdeszeműek, ezzel magyarázható az ujgur-magyar rokonság is. Kíváncsi lennék (példának okáért) ennek az álllításnak a tudományos bizonyítására!
Tájékozottabb nyelvészek már tudják, hogy az indoeurópai nyelvcsalád-elmélet nem valós leszármazási közös ősnyelves kapcsolatot jelent. (Kivéve talán az egymással közvetlen rokon nyelveket.) Egyetlen közös indoeurópai szót nem tudtak mindmáig találni, ami mindegyikben meg lenne. Közös nyelvtant is elég kusza lenne összehozni.
Ami ennél is siralmasabb, a "levitézlett finnugristák" nem adják fel: nemrég a nyest.hu-n olvastam egy olyan cikket, ahol Jeretyán király kaukázusi magyar országát messze a sztyeppére helyezik, mert letagadni nem lehet, viszont csak úgy fér bele az ő elméletükbe. Az Urál mellett felfedezett árpádi "honfoglaló" sírleletekkel még évtizedekig el lesznek sajnos. Ahelyett, hogy végre valahára elővennék dr. Angela Marcantonio és dr. Marácz László könyveit és próbálnák tudományos alapossággal cáfolni a finnugor nyelvelmélet megdöntésének bizonyítékait. Viszont a törökösek sem jobbak, csak most (még?) nincsenek annyira pénzelve.
Amint látszik, a levitézlett finnugristák helyét nagyon szeretnék átvenni a töröközők. Remélem, elindulunk végre a helyes irányba, (genetika, hazai régészet, hazai néprajz, összehasonlító gyöknyelvészet, stb.,) a hamisítók pedig együtt mennek a süllyesztőbe!
A 150 év mulasztása. 150 éve nem értünk egyet... Most akkor mi a teendő? Kutassál „külön”. Ki képes önálló kutatásra? Mindegy, hogy milyen tanulmányokat folytatsz (folytattál) – az nyelvészet nem lehet, mert ha annak elfogadott irányelveitől el akarsz térni, akkor diplomát se kapsz. Vagy ha már kaptál, azóta kivetett a szakma. Tehát először is: bármilyen más területen kell kutatási tapasztalatokkal rendelkezned. Ez egyetemi végzettségen túl gyakorlatot, már meglevő kutatási tapasztalatokat jelent. Mondjuk az is megvan. A hivatalos történeti nyelvészet az, aminek a működése, még csak feltételezed, tudománytalan. A finnugor (FN)... de az csak egyik ágazata az indoeurópai történeti nyelvészetnek! Először is meg kell ismerkedni mindkettővel.
A nyelvcsaládok kialakításának egyik (fő) dogmája: „Nem az számit, hogy mi hasonlít (hasonló vagy azonos szavak), hanem a rendszeres hangmegfelelések tapasztják egybe a nyelvcsaládokat”. Hm... Már a középiskolai végzettségűek is ismernek (valamennyire) legalább még egy nyelvet. A diplomások kettőt, vagy többet is. A finn kota – ház. Utánanézel a szótárban: ez nem is ház, hanem kunyhó! A finn veten, veden, vesi (kiejtve: veszi) = víz. Ki-vet, vesz (elragad), visz, vezet – persze, ezt mind a víz csinálja! Az angol water, német Wass(z)er, orosz voda = víz: a T ® Sz/S ® D ® Z/Zs hangváltozási sorát látjuk – időrendben. A finn pee – fő, fej. Tehát a T/Z, K/H, P/F – a FN nyelvcsalád legismertebb „rendszeres hangmegfelelései” volnának? Dehát ezek mindenhol, bármely két nyelv között is felcserélődnek – sőt, akár egyetlen nyelven belül is: pördül-fordul, pusztít-foszt. Hogy lehet ilyesmit egy bizonyos nyelvcsaládra jellemzőnek tekinteni?
http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/2015-2016/baier/nyelvrokonsag.pdf Ebből idézek: „II. NYELVEMLÉKTELEN KOR (ŐSMAGYAR KOR) 1. Urál vidéki őshaza korszaka (kr.e. 500- kr.u. 450-ig) - az uráli átjáró táján átalakulunk lovasnomád néppé...” Ismét idézek a fájlból (ez a végefelé van), hogy az amatőr nyelvészek: „Nyelvünk finnugor eredetét összekeverik a magyar nép etnogenezisével.” Dehát az előbb Ti kevertétek össze: átalakultunk ...NÉPPÉ. Összesen 446 év alatt? És a magyar nyelvet kik hozták be a Kárpát-medencébe? Az ú.n. honfoglalók 1. biztosan magyar nyelven beszéltek? Erre a világon semmi bizonyíték nincs. 2. de arra van, hogy nem őseurópai (mint a magyarok), hanem kevert, eurázsiai génűek voltak.
Dr. Horkovics-Kováts János: Valóban egy ma élő ősi dinoszaurusz a Kárpát-medencei NYELVÜNK?
Horkovicsot idézem: “Szóval kik is a kelták? Hát bizony ők a nyugaton szétszóródott azon testvéreink, akik még Árpád bejövetele előtt részben elhagyták hazánkat és most őket Íreknek, Skótoknak, Bretonoknak és Etruszkoknak hívják.”
Az etruszk is? A genetikájuknak kell utánanézni, de, hm… igen, a KM nyugati felétől Ausztrián keresztül jutottak le. Az irásaikat, nyilván rengeteg volt, a gyarmatositó rómaiak elpusztitották. Nem véletlenül. Pont úgy mint Európa-szerte a legtöbb rovást.
Most a kritika: a szóhasonlitások MÓDSZERTANA hiányzik: Emiatt semennyire nem tudományos értékűek. Ez a hibája, ez az oka a magyarság 150 éve folyó szélmalom harcának a tolakodó, arcunkba nevető, hivatalos nyelvészet ellen - ahol megalkottak egy szélhordta „módszertant”. Amit olyan nyelvekre is (pl. a legtöbb „finnugorra”) alkalmaztak, amiknek nemcsak szótáruk nem volt soha, hanem irásuk sem – sőt már élő beszélőjük sincs. Ezt kinevezték tudományos módszertannak.- és innentől - nem érted? - kussolás!
Ha én 150 napig nem tudok elérni valamit, addig már kétszer is megváltoztattam a módszeremet...
Végighallgattam a videót. Igen, ez MÉG vakvágány. De azért – félénken, óvatosan már nyitogatja a kaput. Például azzal, hogy kimondják: nincsenek amatőr és áltudományok. A tudományosságot nem a jelenlegi (hivatalos, államilag pénzelt, tehát hatalmi pozicióban levő) ágazatok képviselik, hanem tudományos eszközöket kifejlesztő és azokat következetesen fel is használó FÜGGETLEN kutatások.
Mit nevezünk meg a „magyar” szóval? A mai magyar népet? Igen. A tudományos beazonositás (genetika) már megvan: a magyarok a minimum több tizezer éves őseurópai populációnak a mai, a Kárpát-medencében továbbélő leszármazottai.
Mit nevezünk még a „magyar” szóval? A MAGYAR NYELVET. A magyar nyelv őstörténete – az új tudományág, az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet tanusága szerint – kb. 10.000 évre visszamenőleg követhető.
A magyarság a mindössze 2-3 ezer évvel ezelőtti, az utolsó népvándorlások TERMÉKE? Nem. A „honfoglalás” csak az önálló és azóta is helyben maradó magyar állam megalapitásának időszaka. A honfoglalók, az első magyar állam megalapitói magyar génűek voltak? Nem, hanem eurázsiai keverék génűek. Magyar nyelvűek voltak? Biztosan nem, de... A honfoglalók nyelve a korabeli magyarral feltehetőleg rokon - mindenesetre egy (viszonylag késői) ragozó tipusú nyelv volt.
Mindaddig, amíg a magyarságot mindenáron messze keletről akarják eredeztetni, és a mai magyarság tisztán európai jellegét nem ismerik el, nem juthatnak előbbre.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
A magyar nyelv hangjai egyesével is értelmezhetők-e vagy sem? Erre a kérdésre a 19. században Fogarasi János azt találta vizsgálatai alapján: az egyes hangoknak nincs ugyan külön jelentésük, de hajlamuk van bizonyos értelmek kifejezésére. Miért? Amit Krizsa Kati írt az előbb: a természeti hangok utánzása bekerült a beszédbe. Így pl. az "N" hang főleg szókezdésnél olyan szavakban szerepel, ahol nyomatékosító jelentéssel bír. Az "R" és "Z" szeret megjelenni ismétlődő mozgással, az "L" pedig folyamatos mozgással kapcsolatos szavakban, az "i" a közeli vagy gyors mozgás hangja. Természetesen nem minden egyes hangnál ennyire egyértelmű a helyzet, némelyiknek többféle hajlama is van. Az egyhangú toldalékok (pl. -R, -Z, -L: té, téR ,né, néZ, tő, tőL) jelentésmódosító hatása is az előbbi elv szerint alakul. Mindez a magyar nyelv NEM MINDEN SZAVÁRA IGAZ. A valóságban a legtöbb esetben fogalmunk sincs egy szó származásáról vagy eredeti jelentéséről.