Magyar őstörténet

 

Újdonságok a honlapon
 
Eredetünk
 
Ajánló
 
Impresszum
 
Szerkesztő
 
Látogatók
Indulás: 2007-08-20
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2015. II. negyedév
 

 

Szongott Dénes, a szkíta nyelvek kutatója

Delibeli József: Kulacsfeliratok

Lovasnomádok ekéje?

Ősi kapcsolatok nyomai

Újabb jelentős régészeti leletek

Barabássy Miklós: A korona keresztje

Barabássy Miklós: A keresztpánt elsődlegessége

Barabássy Miklós: Művészettörténeti meglátások

Néhány újabb szó a kazárokról

Egy jó hír

Delibeli József: Majaki amfora

Újabb jó hír

99 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2015.07.01. 14:17
Ferenc

A honlapunk TÖRTÉNELEM oldalán található ez is. Egy - nem új, de - valamiért kevésbé ismertté vált megfejtés: Tatárlaka (a 2015.05.26.)  Hétvezér Est előadás összefoglaló anyaga)

Sok megfejtés indokolható és meg is kérdőjelezhető, azonban Záhonyi András megfejtése Torma Zsófia hagyatékára és Radics Géza meglátására alapozva (szerintem) vitathatatlan. S a magyar nyelv és regevilág, mondavilág már ilyen, amióta világ a világ. Több rétege van. A feladat nem az, hogy megcáfoljuk azt, ami igaz, hanem az, hogy megtaláljuk a rétegeit annak, amit az ősök bölcsessége - akár gyermeki tananyagként is - hagyott az utókorra.

2015.06.28. 23:04
Ferenc

Kösz, de igazán nincs miért. Csupán töprengés és ismétlés.


2015.06.27 18:23
Botond

„ Kedves Feri, gartulálok!!!


2015.06.27. 18:23
Botond

Kedves Feri, gartulálok!!!


2015.06.27. 10:40
Kromek

Üdvözlöm Katalin. (Szeretettel köszöntelek. J )

Igen láttam az eltérést az alapgondolatok között.
A lényeges eltérés az, hogy én azt mondom, a magyar az Ősnyelv. Ez egy olyan forrás a számomra, amin nem tudok változtatni.

A „gyök” alapja a magyar nyelvben megjelenő gyökhangok, amelyek az irodalmi mássalhangzóink egy része.

Ezek magyarul mind, ma is érthető szavak.


A mai napig minden gyökhang önálló szóképpel rendelkezik a magyar nyelvben. Ezek a gyökök. A mássalhangó váz elképzelést én is osztom, hiszen azok a gyökhangok. A magánhangzók, melyek egyedi, hangok, szerepe, már más.

Szoktam volt mondani, hogy amikor a nyelvek összekeveredtek, akkor a mi nyelvünket keverték össze-vissza, és most azért nem értik egymást. Az is lehet, hogy nem voltunk ott, azért maradt meg a nyelvünk. :)

Igaza(d) van, ezt másutt kell folytatni.
Örülök, ha sikerült bejelentkezni az oldalamra, megnézem.

2015.06.26. 21:10
Krizsa

Nagy különbségek vannak a felfogásaink között. Főleg az, hogy én "nemzetközi" gyöknyelvészettel foglalkozom. Aminek a magyar csak a (szeretett:-) középpontja. Mert az általam kidolgozott új nyelvészeti irányzatban a GYÖK: 1 és 2 mássalhangzóból álló váz. Persze ebben is volt már elődöm, pl. Ballagi Mór. Tehát szerintem a gyök magánhangzók nélküli váz - és még nem szó. S azt állítom, hogy már a vázaknak is van valami közös értelmük, amelyek bármely más természetes nyelvben is (nagyjából, eléggé) ugyanazok. Varga Csaba az internetes barátom volt. M. Adorjánt én is... Maráczcal egyszer találkoztam is, Budán (a 2o12-es Czuczor konferencián).

Már bejelentkeztem Nálad (Önnél). Bármilyen felfogásbeli eltérésnél csak a közös cél tarthat össze:-).

2015.06.26. 20:08
Kromek

Elkezdtem linkelni, bár nem volt szándékom, akkor az előzetes felesleges gondolatközlések helyett belinkelem a véleményem a Gyök témában. (első link),  (második link) Azt szeretném elmondani, hogy Magyar Adorján, Marácz László és Varga Csaba barátom anyagainak felhasználásával.

2015.06.26. 19:38
Krizsa

Egyelőre azt kérem, hogy a társalgásunba inkább nálam és - hamarosan én is tájékozódom Önnél - fogjunk bele. Mert ez inkább történelemmel foglalkozó oldal. Ezt most csak egyelőre kérem... vagyis az irányítás itt a honlap szerkesztőjétől, Tóth Imrétől függ. Ő már hatalmas anyagot gyűjtött össze... és sokkal régebben, mint én.

2015.06.26. 18:46
Kromek

Üdvözlöm Katalin.
Köszönöm a szavait.
Látom előre, lesz közös témánk. A gyök.
Sokat foglalkozom vele.
Belenéztem az oldalán levő írásokba, sőt letöltöttem gyorsan.
Érdekesek.
Laikusként, nagy fába vágtam a fejszém én is elkezdtem egy gyökszótárt. Még az alapoknál, és a fogalmaknál tartok. Itt bele tud nézni. http://wiki.kromek.hu/ 
Az oldalon még teljesen nem tudtam átvergődni. Nagyon tetszik amit eddig láttam. MIndegyikről van véleményem, egyenlöre megtartom magamnak, majd a végén kifejtem.

2015.06.26. 16:30
Krizsa

Szeretettel üdvözlöm, Pali! Én még idősebb vagyok és nem történészkedek (mert nem sokat értek hozzá), inkább csak nyelvészettel foglalkozom. Ezért itt kevesebbet szólalok meg. Saját honlapom van (Gyöknyelvészet G portal), ahol különböző nyelveket (a magyarral) összehasonlító történeti nyelvészettel foglalkozom. Hátha az is érdekelné...

Krizsa Katalin

2015.06.26. 11:36
Botond

Kedves Pál, üdvözlöm a honlapon!

Történelmünket illetően ugyanazt az utat járjuk sokan: először elhisszük, hogy az iskolákban tanított (ős)történelem az igazi, a végén pedig rájövünk, hogy az a legkevésbé valószínű. Az írott források megismerése, a nyelvek tisztességes összehasonlítása, a régészeti és a genetikai eredmények figyelembe vétele egyáltalán nem nevezhető délibáboskodásnak, és ezek bizony tökéletesen igazolják Magyar Adorján kirajzás-elméletét. Legalább ennyire fontos az is, hogy Európa történelmét nem a görög időszakkal, hanem az újkőkorral kell kezdeni!

2015.06.26. 11:00
Kromek

Köszönöm az Adminisztrátornak a bizalmat.

Szeretettel, köszöntök mindenkit a csoportban.

Kromek Pál a nevem. Elmúlottam hatvanöt éves. Államilag elismert végzettségem középiskola. Siófok környékén Tab városában élek. Az életem egy ivóvíz szolgáltató cégnél éltem le.
A rendszerváltás után, a különféle magyarság eredetek olvasása közben jöttem rá, hogy mennyire rosszul ismerem a magyar történelmet. Arra, hogy más a történelem, amit tanítanak és az igazi történet. A különféle elméletek között nehezen igazodtam el, amíg nem találkoztam Magyar Adorján munkáival. Mivel olvastam egy cikket az -egyik hozzászólásban említett- Varga Gézától -ami felháborított-, azért keresgéltem Magyar Adorjánnal kapcsolatos anyagokat. Így kerültem ide. A jelenlegi ismereteim alapján Magyar Adorján gondolatait tudom leginkább elfogadni, azt, amit Ő képvisel.

Mivel itt ott beleolvastam a portálon szereplő anyagokba ezért abba reménykedem, hogy itt a helyem.
Az utolsó negyedéves hozzászólásokat elkezdtem olvasni, ezekhez véleményt csak akkor fűzök, ha végig értem.

Még egyszer köszönöm a bizalmat.

2015.06.21. 01:19
Ferenc
2015.06.19. 20:16
Botond

Kedves Kati!

A helyzet még mindig a régi: a feltárásokról szóló hírekben nincsenek használható információk, a fontosabb leletekről még véletlenül sem közölnek képeket. Így persze nem lehet eldönteni, hogy az a "gepida" valójában hun, avar-hun, vagy még szarmata volt-e, de mi már tudjuk, hogy semmiképp sem germán.

Még az előző tudósításban olvashattuk, hogy a hajdúböszörményi (szakmai körökben világhírű) bronnzkincset idehaza több mint száz éve nem láthatja a közönség. Vajon miért nem?

Talán azért, mert a látogató rögtön észrevenné, hogy ez a kultúra nem előzmények nélküli, és utódai is világosan fellelhetők itt. Azazhogy létezik a Kárpát-medencei folyamatosság.

Tessék csak megnézni a következő képeket!

http://magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=22698187&gid=2068325

Az egymás mellett lévő alsó négy képen látható a lényeg: a bográcsok hasonlósága. A bronzkori még elismerten hazai, mert nincs párja sehol máshol. Ám az ártándi szkíta fejedelem már Görögországból hozatta a sajátjait, - persze csak a hivatalos vélemények szerint.

2015.06.19. 17:23
Krizsa

Az "újabb jó hír"-rel kapcsolatban: Varga Gézára jobban oda kellene figyelni, mert ő már a rovásírás előtti íráskultúrákkal (is) foglalkozik. A tehénszobrocska és a rajta levő díszítésnek vélt vésetek szerintem is írás. És ebből a korból valók.. Persze, hogy "magyarnak" semmi nem nevezhető ebből a korból, de csak azért nem, mert senki nem tudja, hogy az akkori nyelvűeket hogyan kell nevezni. Vagyis minden KM nyelv lehet magyarelőd mindaddig, amíg be nem bizonyosul, hogy nem volt az.   

2015.06.17. 17:01
Botond

Kedves Miklós!

 

Először is gartulálok neked a koronával kapcsolatos korrekt "szakmai" elemzésedhez, nagyon-nagyon kellenek az ilyenek! Csakis ezek által juthatunk előbbre.

Ami a "rovás" szövegeket/megfejtéseket illeti, erre vonatkozó javaslatod is "találat". Én a "Magyar betűs írás" modult eredetileg erre szántam, csak éppen elfelejtettem beleilleszteni az időközben beérkezett anyagokat. Hát majd bepótolom! :)

  

2015.06.17. 12:53
swindlerhunter007

Bocsánat! Nem általában gondoltam hanem róvás szövegek megfejtésének mappájára tettem javaslatot. Célom tehát nem a róvástudósok mappája lenne hanem csak a megfejtéseké!

2015.06.17. 11:29
swindlerhunter007

Kedves Imre!

Tennék egy javaslatot. Szerintem a magyarság szempontjából kiemelten fontos kulcskérdés a magyar nyelven írt ősi szövegek, és ezek megfejtése. Portáltársunk Delibeli József nagyon sikeresen fejt meg róvás szövegeket. Sajnálom hogy más, olyan olvasólja nincs a portálnak aki szakszerüen értékelni tudná írásait, és így pontosítások és értékelések elmaradnak. Mégis annyi fontos  információ gyült itt össze, hogy részemről nagyon helyesnek találnám ha mint Magyar Adorján, vagy Varga Csaba írásait, az aktuális híradás mellett, az összes róvásírással foglalkozó szakdolgozatot külön mappába is összegyűjtenéd.

2015.06.11. 18:07
Ferenc

Hja! El is felejtettem megírni, hogy a facebookról éppen akkor tüntették el oldalunkat (TAHSZ titkárság Székesfehérvár), mikor három friss hírünk megosztása (mások által) ezresre ugrott egy hét alatt, s tovább folyt megállíthatatlanul, mint a gomba. "Account" van, csak az oldal szünt meg egy pillanat alatt minden hozzászólásunkkal (5 év tötöltetett egy mozdulattal), bárhol is volt, mintha nem is lettünk volna. Eltüntünk, mint Petőfi, a közel 3000-es tagsági kapcsolatunkkal. Nincs hova panaszt tenni, mint hajdan a honlapunkkal. Ott, a facéron nincs - ahogy máshol sem feltétlen - jogorvoslat. Ennek ellenére nyitottunk egy újat (Alba Gazda). Ismernek már vagy nyolcvanan, s onnan hirdetjük, amit előtte a TAHSZ titkársággal többezres látogatottsággal, most "megelégedve" azzal a néhánnyal, ami van. A hatáskörünk addig terjed, hogy mit teszünk magunkkal, a többit rábízzuk a széljárásra, mint az életüket a vándorpókok az ökörnyálra. :)

2015.06.11. 17:46
Ferenc

Kedves Imre!

Természetesen igazad volna, ha a szélmalmok valóban szélmalmok volnának, s ha én valóban legyőzni akarnám azokat, holott csupán csak az egyenest nem vagyok hajlandó elhagyni, s ha valami útban van, akkor vagy megállok, hátha arrébb moccan, vagy átlépem, vagy rálépek, de megyek tovább, mert út csak egy van. Hogy abba ő vagy én az, aki megrokkan? Jöjjön, aminek jőni kell! Röviden: nekem nincs gondom a szélmalmokkal, avagy nem ismerem fel azokat.

Másképpen mondva: a bábonymegyeri gazdáknak azt mondta egy helybéli gazda, aki szántóversenyt szervezett minisztériumi meghívottakkal, s rendesen be volt szarva, hogy nem tudott nemet mondai a Gazdatanácsok Szövetsége és a Fejér Szövetség részvételére 2013 augusztusában, mivel a bábonyi gazdák egyike az édesapját megmentette hajdan:

- Értsétek már meg: széllel szemben nem lehet! - mire egyikük (ő is Ferenc) csak ennyit mondott halkan

- S ha fúj mindenhonnan? Bevizelsz?

Én nem tudtam volna ennél világosabban leírni azt, ami miatt mellettük mindvégig kitartottam.

De valójában nem is igazán értem, hogy mire gondoltál, mikor ezt írtad., amit írtál, hacsak nem arra, hogy tele vagyunk kazárokkal, s messziről úgy tűnik, hogy szélmalomharc szembemenni a kazárossodással.

2015.06.11. 16:32
Botond

Ó, te kedves Diego-Feri!

Te még mindig azt hiszed, hogy a szélmalmokat le lehet győzni?

Nem lehet legyőzni, de ki lehet kerülni őket. Szerintem ez az egyetlen előrevivő lehetőség.

 

2015.06.11. 13:36
Ferenc

Jó is az, ha mi széleslátókörrel tudjuk, hogy eredetileg kik és mik voltak a szabír vagy saka-szkíta kazárok, na meg a kelták, gallok és germánok, géta kara- és szári gótok, jüttök, angar umeberek és sachson szászok, vót horvátok, vendég vend szlovének, venger varangok, frankok és burgundok, vándor vandálok, hispán ibérek, bjelogar bolgárok és szári szerbek, ... sorlhatnánk végtelen, hogy az elmúlt évezredben mennyire és mennyivé virágzott a végtelen egy!

Csak azt ne feledjük, hogy a magyar mitől is védtelen, ha a megértés mindig odavezet, hogy valójában csak az uralkodó, a nép nem, de lehet hogy az sem volt féktelen, miközben mai utódjaik már azt sem mondhatják, hogy valami cigány útra ment, vagy elzsidósodott a világ, ami körbevesz.

A kazár akkor is kazár volt, de mint jól körülhatárolható nép és ember, mikor még nem tehette mindazt, amit mára a néptelen és embertelen kazár tesz, avagy amit a kazár kifejezés ma - s úgy tűnik nemcsak ma - jelent.

No nem azért írtam, mitha nem hinném magam is, hogy sokkal inkább ez igaz, amit a cikk jelez, hiszen magam is tudom és hiszem, hogy senki és semmi nem születik (teremtett) eredendően annak, amivé esetleg válik és lesz, ha elhagyja azt a rendet, amit a teremtő, a teremtés teremt.

2015.05.28. 19:36
Botond

A gepidákról:

Az  igazság ritkán áll a hivatalosok oldalán.

Azok a gepidák bizony sohasem voltak "keleti germánok", mint ahogy a szarmaták sem voltak "indoeurópai-irániak", de még az avar-hunok sem lehettek holmi belső-ázsiai jövevények, mint ahogy azt a történészek állítják.

Nagy kár, hogy a régészeink is ugyanazt a hamis történelmet tanulták mint mi!

 

   

2015.05.02. 12:07
Krizsa

Várnai: Ha torlódnak az összetett hangok résztvevői (nincs köztük mássalhangzó), akkor már egyetlen hangot ejtünk ki: C=TSz, Cs=TS, DJ=Gy, NJ=Ny, NJ=Ny, TJ=Ty.

Pár szót a nyílt és zárt szótagú nyelvekről. Nyílt szótagúak a finn, magyar, héber... minden gyöknyelv. De ez sem egészen igaz, mert pl. a „zárt” szó „zár-ot” kellene legyen. A ragokat / képzőket tehát a nyílt szótagú nyelvek is gyakran egyberántják az alapszóval. Csak az utóragokat? Az előragokat is, pl. „szétszed”. Ezt széT Szed-nek kellene mondanunk, külön. De ha együtt, akkor szécced. S igazad van – legalábbis a magyarban – ilyenkor felerősödik a C. Pont azért, hogy odafigyeljünk – az első szótag még nem az alapszó.)

Adott a héber nyelv, amiben nincs Cs, Gy, Ny, Ty – betű. Hajjaj. Mit csinálok, gondoltam, ha olyan magyar szót akarok rokonítani, amiben ezek vannak – hisz ilyen nagyon sok van! Mindről lemondok, meg se próbálom?

Dehát nekik is van Cs-jük: pl. a tsuva=válasz, kiejtés: csuva. Dijut=tollrajz, djukán=arckép, a kiejtés: gyukán. Binján (binnyán) = épület. Tájis = bakkecske, de tjas-im (tyasim) = bakkecské-k. Tehát, ha torlódnak az összetevő mássalhangzók, a héberek is kiejtik a mi kettősbetűinket. Akkor miért nem gondoskodott róla a héber, hogy ilyen betűi is legyenek? Mert ott nem nagyon kellenek. A héber alig ragoz – a láncragozó nyelvek viszont rengeteget.

Tovább: úgy a sémi, mint a láncragozó nyelvek alapszavai 1, vagy 2 szótagosak. Az ősi alapszavakban még nem is volt torlódás – az csak a ragozással jelent meg.

Megpróbáltam a magyar N/Ny és T/Ty-t tartalmazó szavakat a héberben puszta N-nel (pl. nyafog / nafog = elgyengült) és T-vel (pl. rotyog / rotéah = forr) helyettesíteni – sikerült. Ha van rokonszavuk, akkor az így is megvan. C betű van a héberben, de Cs nincs – s a módszer a magyar Cs-s szavakra is működött (csilingel / clil = cseng). Ennek az a titka, hogy az S/Sz eleinte nem különült el két hangra. A héberben is csak későn – a finnben a mai napig se.

A magyar Sz nem összetett hang, így ezzel nem volt probléma. A Zs sem összetett (ez az egyetlen, aminek a héberben nemcsak a betűje, hanem a kiejtésból is hiányzik). De a magyar Zs is helyettesíthető Z-vel (zsibárus / ziben=árusította). A Gy néha G-vel (gyerek / gur = kölyök), máskor csak DJ-vel „található meg” (gyakorol / dajek = pontosan úgy csinál). A magyar Ly-nak majdnem mindig L felel meg (lyuk-luk / lakuj = hiányos) – J-vel csak kivételesen helyettesíthető.

Összefoglalom: a láncragozók összetett hangjai a sémi nyelvekben vagy leegyszerűsödnek a kezdőhangra – vagy szétesnek. S pont ezzel mutatják meg nekünk (a ragozóknak), hogy mik voltak az eredeti gyökszavaink

2015.05.01. 19:00
varnaijanos

A DZS hang tényleg idegen a magyar nyelvtől. Eddig egyetlen magyar anyanyelvű embertől sem hallottam magyar beszéd közben DZS hangot ejteni, helyette csak CS-t vagy jól megkülönböztethetően D + ZS -t mondunk. Ha ősi magyar hang lenne, akkor talán ki tudnánk ejteni. A tájszólásbeli előfordulása lehet akár más nyelvek hatása is (román, török, vagy egyéb bármi más).

A DZ szintén furcsa, hiszen önálló elsődleges hangként a magyar nyelvben nem szokott jelen lenni, csak D + Z összetételben, főleg ragozásban vagy ha a véletlen folytán ez a két hang kerül egymás mellé egy szóban.

Annyit azért vitatkoznék Krizsa Katival, hogy a C, CS, DZ, DZS hangok lehetnek elsődleges, nem összetett hangok is. Amikor a francia nyelvészek elkezdték rendszerezni a hangokat a világ nyelveiben, saját nyelvükből indultak ki, ahol ezek a hangok nem léteznek és csak nehézkesen tudják őket kiejteni (T+SZ, T+S, D+Z, D+ZS). Ezt a tételt az angolok is átvették, de szégyenszemre nem ismerték fel, hogy ezek mindegyike egyetlen hangként is kiejthető. Hiszen az angol nyelvben ténylegesen van egy hangként ejtett CS és DZS!

A magyar nyelvben pedig van egyetlen hangként ejtett C és CS!! Az is igaz, hogy hasonulásból eredően, másodlagos hangként is jelen vannak, de ilyenkor hosszan ejtett (kettőzött) alakban. (Játszik = jáccik, kétség = kécscség).

2015.05.01. 17:53
Botond

Kata legutóbbi hozzászólásának a végéről lemaradt:

Mandzsetta – (I) Francia manchette = kézelő, (mű)latin manica = ruhaujj, manus = kéz – de a latin még a római korban sem volt anyanyelve senkinek! A latin a legelejétől a környező nyelvekből összelopkodott, barkácsolt MŰNYELV! A héber meniá = indít, hajt (mint a kéz). Menedzser  – (I) A középfrancia maneger = lovat irányít, az angol manager = vezető, olaszmaneggiare = bánik vele. A héber manod = mozgatás, megrázás.

DZ szavak A bodza magyar szó: bogyótermő. A TESZ szerint „szláv eredetű: bolgár, szlovén bozje. A magyarban a bozja hasonulással bozza lett, ebből a bodza.”(?)  A valóság: az ómagyar bogyza: bogyózó. A héber bag = élelemcsomag (bogyó).

A pedz (mit csinál? ped-ez) magyar ige. A héber pode = megkülönbözteti (kezd rájönni).

2015.05.01. 14:40
swindlerhunter007

Katalin köszönöm. Talán utoljára a témához a dzsida a wiki szerint:

Eredet [dzsida < ómagyar: dzsida < ősmagyar: dzsida, zsida (lándzsa) < dravida: yitti (lándzsa)]
Megjegyzés: A szó alakját befolyásolta az azonos gyökű török: cida (hajítódárda) és mongol: zsida (lándzsa) is.

2015.05.01. 09:45
Krizsa

Utolsó, IV. rész, Miklósnak. Dzsóker – (I) A műlatin jocus = játék, tréfa. A héber jakos = csapdás vadász.

Dzsem – (I) Az angol jam = lekvár.

Dzsentri – (I) A fr. genterise = nemesi születés, (mű)latin geno = nemz, görög gennao = nemz. A héber gán = kert (megművelt), gaón = kiváló, zseni.

Ezek közül melyik a legrégibb? A héber.

Dzsungel – (I) Az angol jungle = dzsungel, szanszkrit dzsangala = terméketlen.

Dzsinn – (I) Az arabban: szellemek, démonok. Héber daján = bíró (felső hatalom), dáj! = elég!

Findzsa (I) A török findsan és perzsa pendzsân = csésze. A héber pone = fordul, puná = kiürített.

Fridzsider – (I) Az angol refrigerator = hűtőgép, a (mű)latin refrigerare = visszahűt.

A halandzsa magyar, de műszó (Karinthy): mellébeszélést, zavaros fecsegést jelet. A héber halaná = panaszkodás, hálá! = hosszadalmas, tovább!

Lándzsa – (I) Az olasz lancia (lancsa), germán lance = lándzsa, a (mű)latin lancea = dárda. Az ómagyar láncsa cs-je( = ts) zöngésült dzs-re. A héber l’anud = rá-, feltűzött.

2015.04.30. 20:40
Krizsa

Igazad van, Imre, a jár (gyár-ra) nem emlékszem, de a jel (gyel) és a jut (gyut) kb. 4o évvel ezelőtt még gy-val hangzott (Ostffyasszonyfán).

III. rész, Miklós:  DZs szavak A bandzsa magyar szó (A szem nem jó helyen rögzült.)

A band-a, bund-a rokonszavának tekintem. A héber: b’-anud = (be-)felcsatolt, s a kunász=összehúzott (kantsal).

Bendzsó – (Idegen szó: I) Az amerikai-néger banjo kiejtés szerinti változata. (És ez kit érdekel?) A valóság: a bantu mbanza = húros hangszer.

Bridzs – (I) Az angol bridge = híd, török bir-ücs = kártyajáték. „A játszó kezében lévő lapok és szemben ülőnek az asztalra terített lapjai között „híd” képződik” – ezt írták a lexikonban.

Dzsuva – (I) A héberben is szleng a djuva (dzsuva) = ragacsos kosz. A héber dáj! = na elég!

Dzsida – (I) Kétélű lándzsa. A régies oszmán-török szó: tszida: T/Sz D/Zs, zöngésedés.

Dzsúdó – (I) a japán dzsú dó = lágy út, vagyis e sport „tökéletesített módszere”.

Dzsip – (I) Kis, erős terepjáró gépkocsi. Az angol jeep a G.P. rövidítése, amely a general purpose = „általános rendeltetésű” kifejezést jelenti.

Dzsigoló – (I) Az olasz gigolo=táncos, selyemfiú. A héber djah=siklórepülés, dijug=halászás.

Dzseki – (I) Angol jacket = zakó, fr. jaquet (zsakett)=kosztümkabát. A héber jakár = becses.

Dzsóker – (I) 1. bármelyik lap helyett használható kártya. 2. mindenhez értő személy. Az angol Jolly Joker=vidám bohóc.

2015.04.30. 19:12
Botond

Néhány gondolat, a lovasnomádok (finomkodva: sztyeppei lovasnépek) szent jelképeihez:

Az eke, illetve az ekés-szántásos földművelés megjelenése (még az újkőkorban) az addig ásóbotos földművelést folytatók számára jelentett hatalmas áldást és előrelépést, hiszen ezzel jelentősen megnövelhették a termőterületeket, és megsokszorozhatták a termést. (Ez tette lehetővé azt a bizonyos "újkőkori népességrobbanást" is.) Teljesen egyértelmű számomra, hogy az eke "szentsége" csak ebből a korból származhat.

Nyilvánvaló előfeltétele volt ennek a folyamatnak a háziállatok "megszelidítése", hiszen ezeket fogták be az ekék elé. De vajon melyek voltak ezek? Hát a ló semmiképp sem jöhet szóba, hiszen annak megszelidítésére úgy kétezer évvel később került sor.

Ha megnézzük a szkíták másik két szent tárgyát is, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy azok sem a lóhoz (meg a "lovasnomádsághoz") köthetők, hanem ugyanúgy az ősi földművelőkhöz. A járom, azaz az iga, a tehenekre és az ökrökre, fából készített vonóeszköz volt, míg a lovakra (jóval később) hámot aggattak. A szarvasmarhával való szántás-vetés (és így az iga) is egyértelműen az újkőkori földművesek hagyatéka.

A harmadik szent tárgyra még visszatérek...

A magyarázat: Ma még nem tanítják, de a "lovasnomád" szkíták ősei éppen ezek a földművesek voltak!

Ahogy Arrianus írta (Kr. u. I. század): "A szkíták hajdan gabonaevők és szántóvetők voltak, házakban laktak és városokat bírtak ..."

2015.04.30. 18:41
Botond

"Nos a jár pl. a vas-megyei tájnyelvben gyár, jön: gyön, jel: gyel, jut: gyut."

Vazs-megyei lévén, pontosítok:

A jár ott sem gyár, a jön viszont gyün, (a gyön inkább alföldi változat,) a jelet régen valóban gyelnek mondták, de ma már ez ritka, akárcsak a gyutott, azaz jutott.

2015.04.30. 16:28
Krizsa

Folytatom II. rész: Nos a jár pl. a vas-megyei tájnyelvben gyár, jön: gyön, jel: gyel, jut: gyut. S most ismét belefutottunk a rosszemlékű latin betűkbe, amik annyira alkalmatlanok voltak a korabeli magyar íráshoz, hogy ezt azóta is megemlegetjük.

A G csak az ősi K zöngés hangváltozása, de amit ma Gy-vel írunk, az már totális zűrzavar! Mert a Gy is összetett hang = DJ. És akkor beugrik nekünk – nem volt elég bajunk – a D. A zöngés D már elég régi, sokezer éves, az meg a zöngétlen ősi T hangváltozása. A T/D a világ legtöbb nyelvében: TE-TI (nézz utána).

A finn / héber / magyarban még T-vel, de az arámban (i.e. 2ooo) már D-re változott. Te-jár: djár gyár / dzsár, te-jön: djön gyön / dzsön, te-jel(zel): djel → gyel / dzsel, te-jut(sz): djut gyut, dzsut. De hogyan JUTOTTUNK mi az arám nyelvterületre?:-). Hát a német (a kelta) hogyan jutott? Úgy, hogy mind jártunk a délvidéken.

Miért teszik bele a nyelvészek a nyilvánvalóan idegen szavak tömegét a magyar szavak listájába? Azért, hogy bizonyítsák azt, ami nem igaz: hogy a magyar nyelv is „folyton változik”. Pedig a gyöknyelvek évszázadokon át sem változnak, így a szókincsük egymás között rokonságát is megtartják. Az idegenből: újlatin nyelvekből, kreolokból (pl. az angol) és a latin műnyelvből érkező szavak pedig, még ha sokszáz éve használjuk is őket, akkor is idegenek maradnak nekünk. Mert attól, hogy a magyar mondatokba is bekerülnek, sosem válnak magyarrá. Ezeknek valójában az idegen szavak szótárában volna a helyük. Lássuk: 

III. rész következik

2015.04.30. 10:00
Krizsa

Gondoltam, hogy ki akarsz hozni ebből valamit, de nem tudtam, hogy mit. Hatalmas köszönet, hogy ráirányítottad a figyelmemet egy olyan problémára, amivel eddig sose tudtam megbirkózniJ.

Idézlek: „A dzs által jelölt hang az ősmagyar korban már használt hangzó volt, de a kor végére eltűnt, és gy-vé alakult.

Egyedül két nyelvjárásban, az őrvidékiben és a csángóban maradt meg eredeti formájában (pl.: gyerek, ejtsd: dzserek)…” Egyetértesz ezzel? És akkor melyik hang volt előbb a „gy” vagy a „dzs”?

Helló, miféle dzs-t és gy-t lehetett a korabeli, nyomorúságos LATIN betűkészlettel leírni? Vagy a nyelvészek mégis ismerték a magyar rovásírástJ? És abban melyik volt a dzs és a gy?

Vagy hangfelvételeket találtak? Ennyit az „ősmagyar kor végére eltűnt” dzs-ről: marhaság. És most (számomra is) nehéz lecke következik, de ha érdekel, próbáld azért követni.

Azt, hogy melyik hang (nem betű!) volt legelőbb, meg tudom mondani – de az sokat még nem segít nekünk: az ősi J volt.

A dz / dzs kiejtése csak a zöngés hangok megjelenése után vált lehetségessé, amihez a (nagyon késői, a korai latinban sem létező) zöngés G megjelenésére volt szükség.

Ezt a problémát már „A J hang eltérő viselkedése” című tanulmányomban kezdtem pedzeni – http://www.leventevezer.extra.hu/Jcsoport.pdf.

2015.04.29. 23:57
swindlerhunter007

Kedves Katalin!

A szavakat az internetről töltöttel le mint magyar szavak, de szinte egyik sem magyar eredetű. Egyáltalán nem értek a szavak eredetéhez, és nincs semmilyen kényszerérzetem, hogy valamiről megállapítsam azt hogy az magyar-e vagy sem.

Ha valami felkelti a figyelmemet például a nyelvészetben, akkor azt véleménynek fogom fel, és ha sikerül akkor utána olvasok. Például a dzsida úgy tűnik valóban magyar szó, de nagyrészt a dzs-s szavak idegen eredetűek.

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a dzs az két hang összeolvadásából jöhetett létre. A róvás szempontjából nem is az lenne az érdekes, hogy hogy jelölik, hanem az hogy a nyelvfejlődés melyik szakaszában jöhetett ez létre.

Ezzel kapcsolatban http://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs : „A dzs által jelölt hang az ősmagyar korban már használt hangzó volt, de a kor végére eltűnt, és gy-vé alakult. Egyedül két nyelvjárásban, az őrvidékiben és a csángóban maradt meg eredeti formájában (pl.: gyerek, ejtsd: dzserek)…” Egyetértesz ezzel? És akkor melyik hang volt előbb a „gy” vagy a „dzs”! Itt kissé elment a vita iránya a számomra célként megfogalmazott iránytól. Éspedig, a magyar népesség életterének bizonyítéka a magyar nyelvű rovás szövegek (nem jelek!) lelőhelyei. Vagyis ott ahol magyar szöveget találnak ott magyarok élhettek. Ha ezek a szövegek a Kárpát-medencéből származnak, és a 7-ik századból akkor ez számomra kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a mi őseink már a 7-ik században a KM-ben magyarul beszéltek.

2015.04.29. 19:35
Krizsa

Miklós! Miért fogadod el, hogy ezek magyar szavak volnának? Ma már bármit összefirkálnak a "nyelvészek". Még átnézem, és kielemzem, hogy a 4-5 magyarnak tekinthető (de csak annyiban, hogy évszázadok óta használt) dzs / dz-s szó (lándzsa, findzsa) és pl. a bodza mifélék és honnan erednek? Ha sikerül, további néhányat is kielemzek, amelyek nem 1oo%-ban" idegen szavak - mert az ilyenekehez tényleg nincs semmi közünk. Akkor sincs, ha egy magyar mondatba is belekerülhetnek zárványként.  

Egy dolog biztos: nincs is olyan hang, hogy dzs, mert az két hang torlódása - és a Cs=TS zöngés változata. Ezek szerint a C/Cs is összetett hangok? Igen. (A C=TSz). A C, Cs, DZ, DZs-t  tartalmazó szavakat a gyöknyelvészetben mindig T+Sz, T+S, D+S-ként, vagy D+Zs-ként vizsgáljuk... folytatás következik.

2015.04.29. 00:04
Ferenc

Az, hogy mi kerüljön szabványosításra, avagy mit, hogyan és mivel lehet megfejteni "nagy kettő". A kazár és türk rovásjelek és a Nagyszentmiklósi kincs kapcsolata is nagy csalétek. Az egy dolog.

Az viszont igen komoly ügy, hogy a székely-magyar rovásírás szabványosítását félretéve (elfeledtetve, elmismásolva, ám azt jól kihasználva) egy egyveleg szabványt alkotunk-e a közös megállapodással elfogadott kristály tiszta székely-magyar rovásírás helyett (ráadásul titokban, az elfogadottat megtámadva). Amint mondtam egy másik hozzászólásban: nincs az a sunyiság, amit ne tudnék elképzelni egy igen képzett, s főként "okleveles" emberről. Sajnos így látom ezt.

Hogy találunk türk (vagy nem türk), hun (vagy nem hun), szkíta (vagy nem szkíta), kozár-kazár (vagy nem kozár-kazár), ... stb. jeleket, és írásjeleket, amelyek alkalmazásával nagyobb variációkkal oldhatunk fel olvashatatlannak tűnő rovásleleteket (ráadásul akár magyarul érthetően), egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a máig létező és nagyon jól dokumentált székely-magyar rovásírást kell éppen kihagyni a szabványosításból, miközben az abból vagy attól részben függetlenül kialakult és fiatalabb rovásokat, rúnákat már mind rég szabványosították. A jelek és összerovás lehetősége egyúttal óriási változat gazdagságot is ad a megfejtőknek, ami egy külön veszély is a túlzott elvonatkoztatásra is. Még mindig az az érzésem, hogy kevés a rováslelet a bizonyossághoz, de magamat laikusnak tartom mert kevés a jelkészlet és lelet ismeretem. Delibeli József elképesztő szélességű jelkészletben gondolkodik (ez teszi a megfejtéseit hitelessé, de nem bizonyossá, azonban - igenis - megfontolandóvá, megvizsgálandóvá)

S egy nagyon fontos tudnivaló: a sikeresen megvédett és érvényesített rovásszabvány minden további nélkül lehetővé teszi az említett betűk (dz, dzs, q, x, y, w) kiejtéshelyes rovását, s mi több, bár ez némi informatikai készséget is igényel, összerovását (ligatúrák alkotását) is. Csakhogy a világos és egyértelmű  forrás - ráadásul élő rovás - fenntartása mellett. Nem a kor, hanem az egyértelmű eredet adja a tiszta forrást.

A kettős hangzók használata a csángóknál, palócoknál és itt, a dunántúlon, főként Vas megyében is máig élő (öröm hallani), ami - felteszem - egyes magánhangzó végű szavaink ragozásában is szerepet játszott. Lásd: ló - loú - loúas - lovas, fű-fűs- fües-füves, tó-tou-touas-tavas, tő-töü-töües-töves, ...!

2015.04.28. 19:43
swindlerhunter007

Csak érdekességképpen kimásoltam azokat a magyarban használt „dzs” szavakat amelyek nyelvünket gazdagítják. Kati meg tudná nekem mondani hogy melyek ebből egyértelműen magyar szavak?

Azerbajdzsán, bandzsa, bendzsó, bridzs, büdzsé, dodzsem, Dzsakarta, dzsámi, dzsainizmus, dzseki, dzsem, dzsembori, dzsentri, dzsessz, dzsesszdobos, dzsesszesít, dzsesszika, dzsesszzene, dzsesszzenekar, dzsibuti, dzsida, dzsidás, dzsiggel, dzsigoló, dzsihád, dzsinn, dzsip, dzsiu-dzsicu, dzsogging, dzsóker, dzsörzé, dzsumbuj, dzsungel, dzsunka, dzsuva, dzsuvás, dzsúdó, dzsúdózik, dzsúsz, Fidzsi-szigetek, findzsa, fridzsider, Fudzsi, gudzsaráti, hidzsád, halandzsa, handzsár, hodzsa, Kambodzsa, kandzsi, Kilimandzsáró, Kudzsir, lándzsa, lándzsahegy, lodzsa, madzsong, maharadzsa, mandzsetta, mandzsettagomb, Mandzsúria, menedzser, nindzsa, rádzsa, szandzsák, szandzsákbég, tádzsik, Tádzsikisztán, Tadzs Mahal, tinédzser

2015.04.28. 07:03
Krizsa

Ha meglennének a kül. rovásírás készleteim (a leletekről minél hűségesebben lemásolt rajzok) így kezdenék hozzá: az avar lelet Y jele - (valószínűleg) i/j hangot jelent, az X jele... stb. végig. Vagy valószínűleg, vagy biztosan, vagy nem tudom.

A székély írás (MIKORI?) Y jele valsz. i/j hangot jelent... A föníciai írás (mikori?) / az óhéber rovás (mikori?) / a kazár / a barcelonai / a Mongóliában talált török / a rúna írás (melyik, mikori?) / a KM legrégibb (mikori?) 

Eddig nincs semmiféle érzelmem, nem vagyok magyar se... csak egy regisztráló gép vagyok: MIT TUDUNK biztosan, és mit nem. Mire kell a sok MIKOR? Arra, hogy a legújabb hangok (G, Z/Zs, Ö, Ü) és a legújabb betűk - bár a hangok már megvoltak (C/Cs) - megjelenése többezer évvel ezelőtt NEM VALÓSZÍNŰ. Nem is kizárt? Van ami teljesen kizárt.  Először ennyit. A hozzáértők ezt tegyék végre közzé. Akkor se kell szégyenkezni, ha a FELÉT se ismerjük biztosan.

 

2015.04.27. 19:49
varnaijanos

Érdekességként jegyzem meg Ferenc hozzászólásához a kettős magánhangzók kapcsán, hogy Mezőkövesd környékén tájszólásban sok szóban ejtenek kettős magánhangzót (is). Jó nyelvész ha venné a fáradságot, a beszélőről be tudná azonosítani, melyik faluba való az illető, mert még településenként is változik a kiejtés.

Másik érdekesség: nálunk meg olyan pap volt, akinek az ékezetek írása nem ment az anyakönyvben, így van Kövesden BÍRÓ és BIRÓ, JACSÓ és JACSO, stb. összesen vagy 20 pár családnév aminek van ékezetes és anélküli változata.

 

A rovásírást illetően: az X, Q, W, sőt: DZS, esetleg: DZ  betűket ténylegesen elő lehet állítani a rovásírás betűinek szabályos összeillesztésével. Engem esetleg csak az zavar, ha ezt úgy csempészik bele a szabványba, mintha nem minapi alkotások lennének, már a nevükben is jól megkülönböztetve a többi jeltől, amelyek viszont tiszta forrásból valóak.

Az Y szabványba vétele, az i és j betűk összerovásaként viszont szerintem így is felesleges, nincs rá valódi szükség. Például a szláv nyelvek cirill betűs és glagolita írásaiban is volt jele az ipszilonnak, izsica néven. Ez mára általában kikopott, mert csak idegen szavakban fordult elő és el kezdték helyette használni a saját nyelvük betűit, az évszázadok alatt eltüntetve a felesleges idegen jelet.

 

Annak pedig örülök, hogy a tiszta forrás minden itteni hozzászólónak fontos érték.

2015.04.27. 15:20
swindlerhunter007

Kedves Ferenc

Gondolom amikor a „Te” névmást használtad rám gondoltál, ezért gondoltam válaszolok a felvetéseidre. Mint írtam:  „Nem értek a rovás szabványosításához. Főleg nem ismerem az amögött meghúzódó érdekeket.” ezért valóban elkövettem egy hibát hogy állást foglaltam arra, hogy ma használt magyar neveket nem lehetne leírni rovásírással.

Helyesnek találom azt, hogy annyira kiemeled, hogy a "csak tiszta forrásból" elvet követed. Ezért tisztellek is és tisztelek itt minden hozzászólót. Úgy gondolom, hogy én is ugyanezt az elvet követem. Viszont egy vitát nem lehet úgy eldönteni, hogy azt mondom, hogy az én forrásom a tiszta a tied pedig a csaló.  Mert ugye ugyan azt mondja a másik is, mert ő meg lehet győződve arról, hogy az ő forrása a tiszta a mienk a csaló. Ebben az esetben szükséges bele trancsírozni a vitapartner forrásába és azt jól megismerni.

Példaként hozom fel első írásom ezen a honlapon, amikor bár magam egyáltalán nem hiszek a finnugor nyelvészeknek, áttanulmányozva az általuk összeállított alapszókincset megállapítottam, hogy pont az ellenkezője vezethető le abból, mint amit ők a magyar őstörténetre állítottak. Az eredmény az, hogy az ELTE honlapjáról levették a magyarság civilizációs elmaradását a törökhöz viszonyítva. Kis lépés de nem semmi!

Visszatérve a rováshoz. Engem nagyon érdekel a magyar nyelv szempontjából a korai írások. Ilyen szempontból olvastam Hosszú műveit, és csodálom Delibeli József sikereit, hogy a Hosszú féle jelekkel oly sikeresen fejt meg minden korai rovás szöveget, ami a keze közé kerül. Ez engem olyan örömmel és elégedettséggel tölt el, hogy nem szeretném elrontani azzal, hogy arra gondoljak, hogy József nem „tiszta forrást” alkalmazott. Nagyon fontosnak találom József megfejtéseinek támogatását. Ezt úgy is meg lehet tenni, hogy az ember elismerően szól és további munkára ösztönzi.

2015.04.27. 12:37
Ferenc

Lebuktak, de nagyon. Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerének tartom, hogy nem sikerült nekik egy zagyvalékot szabványostani a kristálytiszta helyett. S mint számítóhgépes eszköznek, óriási hatása lehet ennek a jövő nemzedékre. Egyáltalán nem lebecsülendő mértékű sz@rk@v@r@st követtek el, amivel legalább 5 évig késleltették a szabványosítást.

Száz szó, mint egy: lehet a véleményünk különböző, de ebben a kérdésben jómagam a "csak tiszta forrásból" elvet követem. Az X,Y,Q,W, ... pedig nem tiszta, nem magyar forrás. Ez teljesen világos és egyértelmű, rádásul Bé-nek, T-nek, LY-nek és V-nek ejtem. Tehát inkább ejtem!

2015.04.27. 12:33
Ferenc

Jánossal értek egyet messzmenően!

Ebben nem lehet alkudozni (avagy megalkudni holmi fejlődésnek álcázott másság hangsúlyozó betűkészlettel). Egy íráskészlet vagy hű, vagy kitalált. a dal vagy népdal (gyémánt), vagy műdal (lakodalmasnak igen jó, már akinek, de felejthető is egyben). Megboldogult Zerkula János, Halmágyi Mihály és Pulik János (mind gyimesi őrzők voltak) is ismertek minden nótát, minden magyar műdalt, de egy pillanatra sem tévesztették össze a népdalt, a forrást az idegeny-jövevény divattal (szerencsére), mert akkor nekem sem lett volna könnyű megkülönböztetni azt, ami megemel, attól, ami időt múlaszt, ha már mulatni van kedvem. Hogy ők hogyan és honnan is? Mert volt egy készlet és egy belső igény, amit együtt kaptak igaz forrásból, miközben kifejlődött bennük az igényes eredetérzés. A mi dolgunk, hogy minél többet adjunk át az ifjúságnak abból, hogy mi ered a tiszta, igaz forrásból és mi az, aminek ahhoz köze nincs (akkor is, ha tetszik). Az út, az ÚT (keletre: DO) is fontos, sőt, ha nem a legfontosabb.

Már miért kellene feltétlen Ypszilont írni rovásrással (mégha a jelenlegi szabvány nem is zárja ki, hogy alkoss egy saját I-t, vagy Jé-t, vagy DZSEJ-t, vagy Ü-t, ..., melyiket is?). Leesik az aranygyűrű a kézről, amelynek jó volt a csökött latin készlet cs, gy, ty, ... betű nélkül is, de megkülönböztetésnek tetszik. Nem akarunk EÖ,  EU, EO, AÁ, EÉ, OÓ, ... betűt is rovásírás alapkészletbe foglalni? 

Pedig akkor egy betűvel írnám a nevem én is, mint az összes közvetlen ősöm és hozzátartozóm, nem úgy, ahogy édesapám esetén a pap, ki eltévesztette, aztánvígymaradtunk. Pedig, amint Te is tudod, az AÁ, EÉ, OÓ, s még ez AU, EU is ősibb, mint az X,Y,W és Q, s még magyar is - Lásd: Leél, Feér, Baán, Baát, ... amelyből lett aztán a Lehel, Fehér, Baján és Bakát, stb.

Nem szabad egy szabványos jelkészletnek ehhez az igényhez igazodni. Tilos!

A W az nem dupla V? Az IKSZ, az nem KSZ? A Q-t, ahol használják nem KV-ként ejtik? Egy szabványos jelkészletbe nyugodtan lehet összrovásokat, mint a jelkészlet változékonyságát, alkalmazhatóságát is kimutató, megvilágító ligatúrákat alkotni. Nem éppen a székely-magyar rovásírás az, amely óriási lehetőségeket ad az összevonásra? Ki mondta, hogy nem lehet rutinokat alkotni az összevonásra?

Itt az a kérdés, hogy egy jelkészlet világosan megkülönbözteti-e azt, ami ősi, gyökeres és azt, ami űvi, mesterkélt. Márpedig - Te is tudod, hogy - az Y, X W mesterkéltek, minthogy semelyikhez sem tartozik egyértelmű kiejtés, hacsak nem éppen az, ami egyébként is benne van a készletben. A székely-magyar írásnak éppen ez a lényege. A veleje, hogy nem fajulunk, ferdtünk, fordtunk összevissza. Előbb mást rok, de következetesen mást ejtek, majd hol gy, hol úgy írok és ejtek, majd a szavakk alatt azt értem, amit eldöntünk valahol a természettől független.

No meg az a kérdés, hogy a szabvány ismertetőjében igazság van-e írva, vagy hamis sösszevisszaság, igaz ruhába bujtatott hamisság. Ez is a szabványosítás elvárt része, hogy az eredetiséget miként tudatja a felhasználó gyermetegekkel.

A "triumvirátus" bekéretőzködött a rovásírás őrzői közé (újoncok voltak mind), majd lassan (BME-s tekintély elven) eluralkodni kívántak azokon. Két BME-s érintettségű "pajtás" (egyik kandidátus-docensként, másik informatikus munkatársként) soha semmilyen levelemre nem válaszolt (BME-s volnék magam is, de a Gépész Karon), de mikor kiderült a több, mint turpisságuk - s észreveték már, hogy a Fejér Szövetség állásfoglalása már sokat nyom a latban - még hétvégén is hivogattak, hirtelen a telefon számom is megtalálták, magán @-leveleket is küldözgettek - majdhogy nem zaklattak. A rovasinfo honlapra egyetlen megjegyzést nem teszünk azóta sem, ők viszont elképesztő mocskolódásokkal szórták tele a Fejér Szövetség honlapját. Ma is olvashatók. ... No, de hagyjuk!

Lebuktak, de nagyon. Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerének

2015.04.26. 23:26
swindlerhunter007

Kedves János,

 

A magyar írásmód legalább 800-900 éve a latin betűkkel történik. Kétségtelen hogy a magyarok sokkal korábban már más írásmódot használtak. Ez az írásmód a rovás (írás) volt. Azt hiszem, ebben egyet érthetünk. De talán abban is egyet kell értenünk, hogy mint a latin úgy a rovás betűi is változtak. Még a latin írásmódban sem használták olyan egyértelműen a betűket, bár azt a római kórban „standardizálták”.

Werbőczy, Wesselényi és Barabássy is a nevét néha írta így is úgy is. De nem az elmúlt 200-300 évben, hanem például nekünk van egy latin családi levelünk (14 sz.), ahol a Barabássyt egy levélben hol Barlabási, hol Barrabass, hol Barabásy és természetesen Barabássy-nak is van leírva. Verbőczi is írta így is a nevét. Nem volt szabály. A rovásbetűk a korai századokban másként néztek ki. Az is ismert, hogy a Honfoglalás előtti KM-i rovás, amit Vékony „Kárpát-medencei írásnak” nevezett eléggé különbözik a székely-magyar rovástól. De van kb. 20 olyan jel, ami túlélte a századokat, és úgy hangalakban, mint jelformában megegyezik. Ez talán nem véletlen. Mégis ha valaki csakis a székely rovásjelekkel próbálná megfejteni a 1500 éves szövegeket akkor nem jutna messzire. Meg kell találni az 1500 éves jelrendszert, mondhatom úgy is, hogy az akkori „szabványt”, hogy olvasni tudjuk. Ez a szabvány különbözött az 800 éves székely szabványtól, és különbözött a 400-500 évestől is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még a betűk szintjén is a hangalak változhat. Például Svájcban a Baseler Zeitung, a Dudennek megfelelő magas németességgel van írva. Ha egy svájci hangosan olvassa, azt egy német nem vagy csak meglehetősen nehezen értené meg.

Nem értek a rovás szabványosításához. Főleg nem ismerem az amögött meghúzódó érdekeket. Hogy úgy mondjam, a partvonalról érdekel csak az a vita, ami körülötte zajlott. Egy dolog viszont biztos, egyre elfogadottabb lett a korai középkori rovásszövegek magyar olvasata, és ez nem csak az alternatívak szemében, úgy a KM-ben mint azon kívül.

2015.04.26. 19:07
varnaijanos

Kedves Miklós!

Mi már hozzá vagyunk szokva a latin betűs íráshoz. Viszont ha már említődött Varga Géza neve is, ő egyik régi cikkében felhívta a figyelmet egy fontos dologra: a rovás is egy külön írásrendszer és írásrendszerek közötti átíráskor vagy:

1. csak az adott jelkészletet használják

2. vagy meghagyják a szót az eredeti írásképével.

Pl.: 1.) az Alex névből cirill betűkkel írva Aleksz (Алекс) lesz, ráadásul az E helyett az oroszban gyakoribb JE betűt használva.

Pl.: 2.) A kínai írásban meghagyják a Coca Cola márkanevet latin betűs alakjában a kínai szövegbe beszúrva. A nemzetközi mértékegységeket is latin betűs rövidítésükkel írják. A bibliai Ószövetségben pedig egy arámi nyelvű király rendeletének teljes szövege arámi írással szerepel a héber kvadrátírásos szövegbe betoldva.

Világszerte így van ez és így is volt a kezdetektől. Varga Géza szerint a rovásírásnál is így kellene eljárnunk. Tehát Aquincum az legyen vagy a latin betűket a rovás szövegben meghagyva ugyanez, vagy rovás betűkkel Akvinkum.

Egyik  nagy kérdés a rovásírásnál az idegen szavak és nevek írása. Láttam már leírva a Champs Élisées-t rovás betűkkel, de az eredeti latin betűket követő átírással. Nekem nagy nehézséget okozott megfejteni az ilyen külföldi szavakat, mert arra számítottam, végre magyarul olvashatom ki a szöveget. És akkor eC-eH-A-eM-eP-eS = ez meg mi? Nincs ilyen magyar szó.

 

A rovásírás szépségei közé tartozhatna, hogy a régi nagy magyar családneveket le lehet írni eredeti alakjukban, pl. a Török családnak nem kell a latin betűs Thewrewk alakkal szenvednie. Régebben legalábbis még a családneveket sem írták akkora pontossággal mint ma, Balassa Bálint = Balassi Bálint. A Barabássy nevet is le lehetne írni rovásírásban Barabási alakban, pontos i-vel és egy s-sel. Bár ez így biztos nagyon furcsán nézne ki, nem vagyok benne biztos, hogy szívesen használná így a család, talán nem tudnának vele azonosulni, annyira szokatlanul hatna.

2015.04.26. 15:56
swindlerhunter007

Amikor a rovás kutatók egymással szemben álló táboráról beszélek, akkor ki szeretném hangsúlyozni azt, hogy nem elsősorban Hosszú Gábor és a Forrai körre gondolok. Van itt vita Varga Géza, és Friedrich Klára között is, vagy Ráduly között.

Azt végképp nem szeretném, hogy a székely rovásemlékek azok folytonosságát, ami nem több ezer éves, hanem egy a „Kárpát-medencei” rovásra alapuló és azt tovább fejlesztő létező írás, általánosítsák és magyarországi rovás kutatók kisajátítsák.

Részletesen figyelemmel kísértem a szabványosítás folyamatát. Kedves Ferenc, általad javasolt cikkeket is elolvastam. A megnevezésben is messzemenően egyet értettem. Azt is elítélem, hogy Hosszú Gábor a társaság háta mögött próbált talán a siker érdekében saját elgondolását szabványosítani. Tehát nyilván sok hibát elkövetett ő is.  

Mégis engedtessék meg, hogy elmondjam, hogy:

  1. Hosszú Gábor számítógépes szakember. Mint egyetemi tanár, olyan segítséget kapott az egyetemen belül jó gondolkozású nyelvészektől, és történészektől, akiknek olyan irodalom áll rendelkezésére, ami másnak nem. És ami ennél fontosabb, ha az egyetemen belül, ha sikerül bizonyítani azt, hogy a honfoglalás előtti rovásemlékek magyarul voltak írva, akkor az az egész magyar történelemre kihatással lenne. Ezt a lehetőséget packázták el a szabványosítás folyamatával.
  2. A magyarországi rovás szakértők, anélkül hogy megfejtést vagy összefüggésre hihető magyarázatot adnának, kijelentésekkel 40.000 éves távlatokban gondolkodnak, és egyes karcokra kimondják, hogy az rovás betű, tehát magyar. Erre kivétel Delibeli József, aki veszi a fáradságot és levezeti megfejtéseit. Van néhány részemről igazán hozzáértőnek titulált rovásszakértő. Ezek közé sorolom Delibeli mellett Hosszú Gábort, Vékony Gábort is.
  3. A 21 században a szabványosítás nem arra kell, támaszkodjon, hogy mi volt, hanem mai magyar szövegeket, neveket rovás betűkkel kell, lehessen leírni. Sajnálom, de az én nevemben is van y, másnak a nevében van X vagy W. Mi ezek szerint soha nem fogjuk tudni leírni a nevünket rovás betűkkel? A fontos nem ez, hanem az hogy minél több egybehangzóbb rovás szöveget fejtsünk meg magyarul, és ehhez a sikerhez biztos, hogy masszívan hozzájárult Hosszú Gábor is, hisz József az ő jelrendszerére támaszkodik elsősorban, ez a jelrendszer járul a leginkább ahhoz hozzá, hogy a honfoglalás előtti rovás szövegeket megfejtse, egyazon módszer, szabály szerint. Itt pedig az, hogy kazár nem játszik szerepet, a lényeg az, hogy MAGYAR.
2015.04.26. 06:17
Krizsa

Delibeli: Igényesnek érzem - de nem értem. Pedig biztosan nem én vagyok a legtudatlanabb - még a rovásírások területén sem. Az a kritikám továbbra is fennáll, hogy a magánhangzó illesztő (mássalhangzó hiányos) gyöknyelvek írásának megfejtését a mássalhangzó vázak beazonosításával kellene kezdeni. És csak arra rápakolni az eléggé szabadon lebegő (inkább csak mély és magas típusú) magánhangzókat.

Kérem, Delibeli, próbálja meg a nem megfejtők számára "lefordítani" a megfejtéseinek Ön által kidolgozott szabályait. És eléjük (melléjük) tenni a kazár / török / székely / KM / avar rovás Ön által feltételezett betűkészletét latin betűkre lefordítva. Mert ha még nekem is erre volna szükségem, akkor másoknak méginkább. 

2015.04.26. 00:17
Ferenc

mert hatalmas a "kazár" kifejezés tehertétele, amin talán (csak talán!) az segítene, ha pl. kozárnak neveznénk, mikor a hajdani (még széki-szaka-szkíta mellérendeltségben létezőket, vagy csupán a népcsoport írás sajátosságait elemezzük).

Csak el kell olvasni pl. Bartha Miklós "Kazárföldön" című könyvét, vagy tanulmányozni Egán Ede történetét, vagy számos nyugat-európai tanulmányt arról, hogy a mai "mindenkin és mindenen korlátlanul kereskedő réteg" hova sorolható, aztán máris megértőbbek lehetünk aziránt, hogy miért is rázza ki a hideg egy ruszin vagy magyar, avagy nemzeti érzelmű embert a KAZÁR szó hallattán.

Tényleg sajnálom, azonban minden kornak és területnek megvan a maga tehertétele. És - tudom - nekem is, de be kell vallanom, hogy sokkal inkább tartom magam antikazaritának, mint antiszemitának. Valóban küzdenem kell magammal minden alkalommal.

Tény, hogy létezett egy "kazár" jelkészlet, amint "héber nyelv" is. Ígérem, megkísérlem érzékenységemet visszaszorítani, ezért nem is akarok többé a rovasinfo társasággal és a kazár rovásírással szemben több megjegyzést tenni.

2015.04.26. 00:16
Ferenc

Delibeli József megfejtéseiről továbbra is az a véleményem, hogy alapvetően helytállóak, hiszen kellőképpen (más megfejtésekkel azonos, ha nem gondosabb körültekintéssel) alátámasztott változatok és sokkal inkább elfogadható, hogy a nyelvi elváltozások gyorsaságát azonnal meghaladta a jelkészletek változásának sebessége. Ezt bizonyítják megfejtései és következetesen ragaszkodik is a mindenre egyensúllyal kiterjedő értelmezésekhez (mérnöki a hozzáállása, nem elő-feltételezésre hivatkozást kereső). Ő nem foglalkozik azzal, hogy

Kedves Miklós! Ezt sajnos mégsem tudom szó nélkül hagyni.

"Nagyon sajnálom, hogy a rovás betűk számítógépre való alkalmazása, ISO-sítása, olyan mély ékeket vágott a rováskutatás gyakorlói közé, hogy ahelyett hogy egymás tudását összefognák, egymás ellenségeivé váltak."

Tudod ez olyan, mintha én azt írnám, hogy

"Nagyon sajnálom, hogy a magyar őstörténet tankönyvesítése, tananyaggá fejlesztése olyan mély ékeket vágott a magyar ősműveltség gyakorlói közé, hogy ahelyett hogy egymás tudását összefognák, egymás ellenségeivé váltak (Értsd: egyik azt mondja: nem jöttünk mi sehonnan sem, a másik meg azt, hogy honfoglalók vagyunk)

Azt hittem, hogy Ti ismeritek a Rumi-Hosszú-Sipos alapítvány máig tartó félresiklatási kísérletének történetét, ami nem két szakértő vélemény eltérésének elmérgesedett vitája volt, hanem a triumvirátus önkényes kísérlete, amit szerencsére a magyar rovásírás kutató társadalom leleplezett, sőt, meg is hiusított.

1. A velük is (általuk is elfogadott) megegyezésben létrejött szabványosítási javaslattal szemben Hosszú Gábor (önkényes és titokban benyújtott) két ellenszabványosítási javaslattal élt, melyben úgy szabványosította volna, ami ma (a lehető leghelyesebben) Old Hungarian Script, avagy Ó-magyar írás, mint Kazár és Kárpát-medencei Rovás és egy olyan előtanulmánnyal, amelyben a kazárból fejlődött volna a székely-magyar rováírás (kimondom: blődség, mérhetetlenül kártékony baromság - Varga Csaba szavaival élve: "kazár áfium").

2. Rovásírástábla állítással félrefuttatott "rovástábla=székely önrendelkezés melletti kiállás" kezdeményezés (Szakács Gáborék által elindított egyedi rovástábla állítás helyett szabványosnak és kresz helyesnek álcázott frencsájz rendszerű pléhtábla állítás.

Mi a különbség egy rovásírásos pléhtábla állítás és egy igényes rovásírásos településtábla állítás között?

Ráadásul egy párt által szervezve, annak (ösztönszerűen kampányvcélokra felhasznált lendületét) kihasználva.

Aki más tollával ... maga esik ... !

Nagyon sajnálom, hogy nem volt időd a szabványosítási történetet legalább egyszer elemezni. Nem kívánok tovább vitatkozni ezen, de az igazság nem volt ilyen sekélyes, mintha "kettőn állna a vásár" avagy "egyik kutya, másik eb" lett volna a helyzet, mert akkor nyugodtan felmenthetnénk a hazaárulót, hogy ő csak azért árulta a Hazát, mert nem akadályoztuk meg, vagy nem is tudta, hogy valaki Hazáját árulja, mert neki már nincsen vagy sohasem volt ilyenje. Ebbena kérdésben a rovásírás "naiv" szakmája került szemben a rovásírás "profi" üzletvitelével, de szerencsére az eredmény: ó-magyar írásjel készlet lett, s nem valami tudományoskodó egyveleg.

Ez esetben az MVSZ megakadályozta a kazárosítási kísérletet, ami óriási károkat okozott volna, de még így is óriási károkat okoz, mert azt a kazár felfogást lehetetlenítette el, amit Tóth Imre szeretne elérni, hogy a kazárról ne a az elfajult (elzsidósodott) testvér jusson egy magyar ember eszébe. Igen nehéz lesz, mert hatalmas a "kazár" kifejezés teher

2015.04.25. 21:56
swindlerhunter007

Kedves József!

Gratulálok a megfejtéseidhez. Nagyon tetszett, és ez összevág Ráduly János vélekedésével is bár ő hozzád viszonyítva lemaradt!

Nagyon sajnálom, hogy a rovás betűk számítógépre való alkalmazása, ISO-sítása, olyan mély ékeket vágott a rováskutatás gyakorlói közé, hogy ahelyett hogy egymás tudását összefognák, egymás ellenségeivé váltak. Te pedig egyre inkább az így létrejött darázsfészekben kutakodsz. Kitartást,  sok sikert kívánva, várom a következő megfejtésedet.

Számomra egyre tisztább kép alakul ki arról, hogy nem csak a KM-ben beszéltek magyarul, már a honfoglalás előtt, hanem a Kárpátoktól keletre is. Ne felejtsük el hogy az a 9-ik században és előtte mindig, a magasabb kultúrát nem a nyugat, hanem a kelet jelentette.  A magyar kultúra is inkább keleti, mint nyugati. A magyar nép vagyis a KM-i népesség nagy érdeme, hogy ennek a kultúrának a nyugat felé történő egyik legjelentősebb terjesztőjévé válhatott.

2015.04.23. 21:33
Ferenc
2015.04.23. 08:11
vadymari

Leküzdöttem 16 olvasatlan üzenetet hogy ezt beírjam:

Istenem, de jó volt olvasni Benneteket! :-)

2015.04.22. 19:13
swindlerhunter007

Nekem azt tanitották hogy a legjobb megoldás a szamámi politika. Tűzzél ki magad elé célokat, nem nagyokat hanem elérhetőket. A családon belül, a munkahelyeden, és ne olyanokat amik vágyálmok lennének. Ezek a szalámi szeletek. Egyenként le kell dolgozni el kell érni és ha sikerült akkor azt meg kell ünnepelni. Mert sikerélményre mindenkinek szüksége van. A legfeltűnöbb az általános magyar ás német gondolkodásmód között az hogy a sikernek a magyarok nem igazán tudnak örülni, mindig valamilyen negativ érzelemmel ha mással nem akkor szorongással kötik össze. Én itt magyarországon a menyországban érzem magam, függetlenül a kellemetlenségektől. 4 unokám van és együtt van az egész család. Már nem vágyom sehova csak oda ahol a magyarsággal kapcsolatban valamilyen művészettörténeti dolgot lehet megismerni.

2015.04.22. 18:53
varnaijanos
Elnézést, valami technikai malőr miatt tördelés és formázás nélkül tudtam csak elküldeni az előbbi hozzászólást.
2015.04.22. 18:51
varnaijanos
Kedves Ferenc! Hacsak egy újabb katasztrófa be nem következik, akkor idővel természetesen az általam tisztelt, életigenlő, családban gondolkodó, igaz magyar emberek ismét túlsúlyba kerülnek az elgyökértelenedett, önös érdekeiket néző, igazi szeretetre képtelen, abortuszpárti sodródó tömeggel szemben. Egyszerűen mert túlszaporodják azt. Erre példa az általános iskolai osztályom, ahol a 24 főnek jó ha összesen 24 gyermeke született, míg a gimnáziumi 40 főnek szerintem eléri a fejenkénti kettő átlagot, inkább afelett van; többen is nagycsaládosok. Az általános iskolai osztályom gyermekeinek többsége felnőve jó eséllyel semmik sem lesznek vagy csak azok; míg a gimnáziumi osztályom gyermekei eddigi tudtommal kivétel nélkül igazi jófajta magyar emberekké cseperednek majd. A gond csak ott van a 2 féle népességgel kapcsolatban, hogy a gyengébb minőség van rendkívül erős fölényben és ezt az elmúlt évtizedek iskolarendszere csak erősítette. Ezért jó kérdés, hogy a megtisztulási folyamat le fog-e zajlani, vagy hány évszázad alatt kerül rá sor? Kedves Miklós! Bizony a helyzet itthon sem jobb, mint Németo-ba kimenve: meg kellett már tapasztalnom nem is egyszer, hogy őshonos lakosként sokszor kezelnek a hivatalokban másodrendű emberként; sőt azt is hogy közbiztonság sincs. Szabadságra itt sem nagyon mehetek, a munkakörülményeim bizonyos szemszögből rosszabbak a német anyacégben azonos munkát végző kollégáiménál, a fizetésem töredéke az övékének. De örülök, hogy pont annál a cégnél dolgozhatok, ahol jelenleg vagyok. A nehézségek ellenére is jó munkahelynek tartom. Az ország vezetése és a hétköznapi emberek magaviselete miatt viszont állanadóan az az érzésem, hogy itthon is idegen vagyok, pont mint bárhol külföldön. De elvándorolnom tényleg nincs hová. Nemrég voltam németeknél 6 hetet és nagyon nem tetszett amit kint láttam. Csak egy példa: minden magyar város főterén van valamilyen Mária szobor. A németek is akartak a saját főterükre, fából faragottat. Kérdezi a szobrász: "imádkozósat akarnak, vagy tartson a kezében Kisjézust? Esetleg rakjak rá díszítésnek holdat, vagy kisangyalt? Mi kell?" Mire a németek: "Minden! Angyalból meg kettőt! Oldalanként!" Az elkészült szobor két oldala itt látható: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=169Szobor.jpg Sajnos akik most fiatalként kimennek dolgozni külföldre, hozzák haza és meggyökeresítik ugyanezt a mentalitást és más, tőlünk eddig idegen szokásokat. Külföldön és az ilyen magyarországi emberek között én biztosan idegen vagyok és leszek is mindig. Mint ahogyan bármelyik hivatalba bemenve is egy idegen ország lenézett állampolgáraként fognak tekinteni itthon is az úgynevezett honfitársaim. Én a fent említettek miatt nem vagyok optimista.
2015.04.22. 12:02
swindlerhunter007

Kedves János!

Én valóban optimista vagyok. És úgy hiszem, hogy akinek sikerélményei vannak, azok mind optimistábbak lesznek. Tény hogy soha több magát magyar nemzetiségűnek tartott egyén nem élt a KM-ben mint a 20 század második felében.

Én 1985-ben hagytam el Marosvásárhelyt két elemi osztályos lányommal, Németországba disszidáltunk. Feleségemmel mindketten sikeresek lettünk, de mindig Magyarországra vágytunk, mert mi magyarok vagyunk, és bizony Németországban is idegen az, aki nem ott szocializálódik. Persze az anyagi jólét segít a nehézségek áthidalására, de 28 évig mindig az volt az érzésem, hogy vendégségben vagyok. Semmi sem kötött Németországhoz, miután nyugdíjba mentem. Eladtuk szép házunkat Németországba, és Magyarországra költöztünk. Ebben a sorsban nagyon sok más magyarral osztozom. De az ami talán nem annyira jellemző, hogy mindkét gyerekem, erdélyi magyarhoz ment feleségül, mindkettőnek 2-2 gyereke van. Az egyik képrestaurátor, a másik pszichiáter szakorvos. Elsősorban a orvos lányomról csak annyit hogy 6 évig a  Charité Berlini egyetemi klinikán dolgozott. Ez Németország első egyetemi klinikája. Mégis mindketten ide jöttek Magyarországra. Mindkettőnek német, angol, és francia felsőfokú nyelvvizsgája van. Mikor megkérdeztem miért jön ide Budapestre, hisz itt 120.000 Ft egy átlag szakorvos fizetése. Azt mondta, de édesapám én nem vagyok az átlag. Most a Richternél dolgozik és nem sokkal kevesebb a fizetése mint Németországban lenne. (Persze mikor ide jöttünk mindannyijuknak német állampolgársága volt, a románról lemondtunk, ma magyar is van) Nem érezték jól magukat Németországban, mert az idegengyűlölet a másodrendű állampolgárok helyzete bizony ott sem rózsás, de a közbiztonság sem.

Szóval én úgy hiszem, hogy addig amíg az egyetlen probléma a pénz addig bizony nagyon vonzó a nyugat. Viszont ha van pénze az embernek, de soha rendes szabadságra nem tud menni, idegennek tartják, a közbiztonság rosszabb akkor más gondok lesznek, és alig várják, hogy vissza jöhessenek. Van más is ebben a helyzetben én a megszerzett nyugdíjamat itt költöm el, tehát nem terhelem a magyar nyugdíjrendszert, viszont itt fizetek mindenért 27% forgalmi adót. Amivel a sok visszatelepedett magyar járul hozzá a magyar gazdasághoz. Gazdaságilag nem csak rossz, hanem jó oldala is van a külföldi munkának, főleg hogy akik elmentek azoknak nagy része visszajön! De ezen még kell dolgozni. A testvérem aki szintén mérnök és felesége szintén orvosnő pont mint minálunk, viszont ő egy évvel korábban 1984-ben Magyarországra telepedett át. Nyugdíjas korára bejárta a világot, azonos anyagi jólétben él mint mi, de amíg mi dolgoztunk neki lehetősége volt külföldet járni, ami nekünk nem adatott meg mert féltettük a jólétünket. Szóval mindenki szerezzen tapasztalatot, de szerintem Magyarország hosszú távon előnyösebb megélhetési terület egy magyarnak, mint Nyugat-Európa, Amerika, vagy Ázsia!

2015.04.22. 00:37
Ferenc

Kedves János!

Én bizton. Miklós majd válaszol.

Számomra teljesen világos, hogy óriási a különbség a magyar nép magyarságtudatában a 90-es évek és a mai állapotában és nem az indoerupaisodás avagy amerikanizálódás irányában, de - igaz - a pénzvezérelt gondolkodás rabságában még mindig. Nem akarok "profán" hasonlattal élni, de aki a természetes (normális) eloszlással tisztában van, az tudja, ha a számosság nő, akkor a haranggörbe egyre inkább tűszerűvé válik. Mit tekintünk a magyarságtudat mérőszámának? A várható érték körül mekkora tartomány átlagát? Ugyanis, ha a teljes tartományra nézzük, a szaporaság növekedésével az átlag a zérushoz közelít, de nagyon. NAgyon is nagyon.

Hány őstörténeti könyv jelent meg 30 éve a magyarság őshonosságáról, a magyar nyelv ősiségéről, a rovásírásról, ..., a "nem jöttünk mi sehonnan sem" gondolatról, az egyiptomi, a dél-amerikai műveltségi összefüggésekről?

Persze, hogy gazdaságilag, a mennyiségi versenyben a helyzet súlyosbodott, azonban ne feledjük: "... nekünk Mohács kell ..."! Megkapjuk. Tehát emiatt, ebben nyugodt és optimista is vagyok. :(

2015.04.21. 20:05
varnaijanos

Kedves Miklós és Ferenc! Nem túl optimisták mind a ketten?

Ha csak a nyelvészet terén menne a hamisítás, nézhetnénk a régészetet. De ott is azzal találkozunk. Szántai Lajos mondta el egyik előadásában a minden magyar emberben ott motoszkáló igazságot: a "honfoglalók" viseletét tévesen mintázzák a mongolokéról. A mongolok a puszta "prolijai", az ő viseletüknél szegényesebbet már elképzelni is nehéz. A magyar "honfoglalókéról" és a későbbi nemesekéről is minden korban megállapítják az írott források, hogy a legpompásabbak közé tartozik. A fejükön sem mongolos sapkát viselnek, hanem tollas kalapot.

Ehhez tenném hozzá Magyar Adorján megállapítását, miszerint a magyarok szinte mindig félgömbös vagy félkörívben végződő fejfedőket viseltek.

Nem hagyma alakút, kúposat, vagy olyasmi egyebeket, amit jószándékú magyar hagyományőrzők jelenleg a fejükre tesznek.

 

Másik komoly megállapításom, hogy a magyar nép a 20. század sorozatos tragédiáit követően 1990 körül végre egy kis lélegzetvételhez jutott, amikor elkezdődhetett egy kis építkezés, vagyongyarapítás, az elvesztett jólét visszaszerzése a sok rombolás után. Mivel az erőforrások (rajtunk kívülről szándékosan) korlátozott mértékben álltak / állnak rendelkezésre, ezért ez a folyamat szükségszerűen csak egymás kárára mehet végbe. És ebben mindannyian részt vettünk és veszünk, akár akarattal, akár nem. A népünk életében ez egy ilyen szakasz.

Viszont, mivel 25 év után még mindig nem látszódik a folyamat vége, vajon nem fogjuk mostmár véglegesen elveszíteni a magyarságunkat és el-indoeurópai-asodni? Hiszen mindenki csak jólétet akar, de ehhez százezreknek kell elvándorolnia külföldre pénzt keresni. A hajléktalanokkal nem foglalkozik senki, a határokon túl élőkkel is csak nagyon kevesen, ha az utcán mellettem agyonvernének valakit, nem mernék rendőrt hívni, mert még nekem lenne belőle bajom, stb.

Amíg még magyarok voltunk a szó jó értelmében, addig egy falu - konkrétan Tápiógyörgyéről tudok ilyet - eltartott két koldust is: egyik nap az egyik családnál vacsorázott egy koldus, másik nap a másiknál, az évben körbeérték a falut és nem haltak éhen és senkinek sem voltak terhére. Mert a (valódi) magyar ember nem hagy cserben más embert.

2015.04.21. 14:50
Ferenc

Igen Miklós! Engem is nyugtalanít, hogy sokan nem értk, hogy a magyarságtudat lényeges kérdés, azonban meg is nyugtat, hogy az élőhelyünk minket támogat, mi több, tőlünk függetlenül. Töprengek magam is a válaszaimon tovább, hiszen értem és érzem , hogy nem kielégítőek abban az értelemben ahogy felvetetted.

Tegnap Zétényi Zsolt volt Szent László Akadémia előadója és beszélgető társunk. Ő jogi (államalapítói) szempontból értelmezi a nemzet fogalmát és arra jutott, hogy van kulturnemzet és van politikai nemzet is. Miközben értettem, hogy nagyon is hasonlóan gondolkodik és nyilatkozik a dolgokról, ahogy én is, abban az időben képtelenség lett volna arról eszmérót cserélnünk, hogy úgy éreztem. ő az álampolgárság~Szentkoronatagság és (számomra egyetemes számára politikai) nemzet fogalmát illetve a (számára kultur-) nemzet és a (számomra jelző nélküli) nép fogalmát, s a lakosság és a nép fogalmát is. Erre a jelenlegi politika és alaptörvény is alapot ad, mivel miközben minden jogot a lakossághoz rendel, áruba ocsátotta még az állampolgárságot is.

Miközben egyetértek Zétényivel, hogy az állampolgárságnak nem kellene a feltétele legyen a magyar nyelvtudás, aközben nem értek egyet vele, hogy létezik olyan nemzetfogalom (ő politikai nemzetként nevezi ezt meg), amiben ez megengedhető. NEkem a nemzet egységes: a magyar nemzet tagja csakis az lehet, aki beszél és ért magyarul. Magyarország állampolgára, főként, ha a Szent Korona országain belüli Magyarországra gondolok, nem kell feltétlenül magyarul beszéljen.

Nekem a kulturnemzet csak latinos fogalomferdítés. Egyszerűen nép (pl. magyar nép) az, amelyben az etnogenezis, a származás, a szokások. a hitvilág, sz életmód a műveltség húzza meg a határt.

Nem más, de mégis:

Nekem a politikai nemzet is csak latinos fogalomferdítés. Egyszerűen nemzet (pl. a magyar nemzet) az, amely államot képes alapítani (magának egy úri széket - országot) és más nemzetekkel országok szövetségét, azaz birodalmat (uniót), de magyar nemzetként csak konföderatív uniót, mint a Szent Korona Országai (Sacra Coronae Hungariae - azaz széki-szaka köre-körhatára az egyetemes hun-magyarságnak). Már megint a nyelvnél és annak elafajulásaiból eredő kettősbeszédnél tartunk.

Nekem a nép tehát több, mint lakosság, de egyenrangú jogokat lakossági és nép alapon sem adnék, csakis nemzeti alapon, az meg terület (testrész) nélkül nem létezik, tehát egyenlő jogot csakis az államalkotó népeknek, tehát nemzeteknek adnék. Ezért a Kárpát Haza csakis akkor egyesül, ha elfogadjuk államalkotó népnek (tehát nemzetnek), mostmár nemcsak a Horvátot, ahogy mindig is, a Székelyt, ahogy mindig is, hanem a tótot (szlovákot, ha neki a sclavus a tudó helyett jobban tetszik) is.

Nekem a lakosság önmagában csupán vendék ,akinek személyiségi, emberi jogai vannak, de semmiképpen sem államigazgatási. Nekem a nép is kevés ahhoz, hogy álllamigazgatási, területi értelemben önrendelkezést kapjon, csakis kultúrálist kaphatna.

 Egyébiránt az egészséges kibontakozáási folyamatot - természetesen ez csupán jóslat, de - mégis csak aszerint látom, hogy Székelyföld kiharcolja területi önrendelkezését, majd Erdély az erdélyi oláh-románsággal és Székelyföld területi önrendelkezésének (autonómiájának) elismerésével is eléri területi önrendelkezését, amelyet világosan és egyértelműen, a területileg elszakított, ám egységes magyar nemzet nevében Magyarországnak kutya kötelessége volna már ma is 100%-osan támogatni, s mindent megtenni, hogy a magyar gondolat mögött nincs felülről vezérelt központosító szándék. A magyar gondolat mögött nincs más, csupán a történelmileg bizonyítottan élni és élni hagyni elven működött Szent Korona Országai, hiszen nem létezne és nem fejlődött volna egyik nemzet sem a magyaron kívül, ha ezt nem bizonyította volna évszázadokon keresztül is.

2015.04.21. 12:26
swindlerhunter007

„Ezért jelentett ki oly határozottan Márai Sándor, hogy a magyarságot kiirtani nem lehet. Újratermeli a Kárpát-medence. :)

Szerintem valami ilyesmin töprengsz, nem?!”

De igen! Ilyenen töprengek. Elgondolkozom azon is, hogy amit leírsz az mind igaz. Egyetértek vele. De mégis nyugtalanná tesz. Mert nekem nem elég az, hogy mi itt mind egyetértünk.

Egyszer már zsákutcába vitte a nyelvészet az őstörténetet, oly annyira hogy már azok is tudják, akik a finnugor nyelvelméletet elfogadják, hogy a nyelvészek által kidolgozott és biztosnak hitt őstörténet nem igaz. Mégis beleszorult abba a zsákutcába és nem tud kimászni belőle és bár azt mondják, hogy a nyelvelméletet és az őstörténetet markánsan meg kell különböztetni egymástól, mégis a nyelvészek által kidolgozott őstörténetet szajkózzák az iskolákban és mindenhol egyre agresszívebben. Ez ami engem nyugtalanít. És ennek oka szerintem az hogy addig amíg a népet, etnogenezist, nyelvhez kötjük addig zsákutcában is maradunk. Megrekedünk a különböző elméletek szintjén.

Nem vitatom a nyelv fontosságát, de azt kizárólagosnak beállítani az őstörténet befagyasztását jelenti. A mai szemlélet szerint az ázsiai, uráli, kaukázusi vagy KM-i magyar eredet továbbra is nyelvi kérdés. Nem genetikai, antropológiai, régészeti kérdés. Ez mind érdektelen. Történeti szempontból mindig is a vezérek, törzsfőnökök, királyok, vajdák krónikái azok, amik az etnogenezist meghatározzák. Ezek ugyan nem a nyelvi szempontok és hasonlóan a nyelvihez nem elhanyagolhatók, de végül is egy etnogenezisnek csak egy része. A magyarság etnogenezisében pont úgy része van a neolitikumi KM-i őslakóságnak, mint a visszajöttek, bevándorlók, honfoglalók stb. hozzájárulásának. Bármennyire is tagadják a szlovákok, a románok, az ők etnogenezisében is, nem megvetendő szerepet játszik a magyar rész is. De igaz ez a nyugat európai kultúrákra is, hogy ne mást, mint a földművelést említsem.

A területi szempont talán az egyetlen a magyar őstörténet ahol ez nem játszik szerepet. Azonosulva Márai szemléletével a magyarságot a KM termelte ki, és kiirtani valóban nem lehet, mert akkor a teljes KM-t ki kell irtani, amit sokan igyekszik bizonyítani, de mindannyian tudjuk, hogy a történelem folyamán, a KM mindig lakott volt, és ők a mi őseink.

2015.04.20. 13:14
Ferenc

Igen: a folk az falka.


2015.04.19 19:42
varnaijanos

„ Olvasva a népről írottakat, mind dr. Boór Ferenc, mind Barabássy Miklós fontos dolgot említett, köztük is talán a legfontosabb az ÖSSZETARTOZÁS TUDAT. Ez különbözteti meg az osztrákot a némettől. És ez különíti el a magyart, osztrákot, csehet, szlovákot egymástól, hiszen az Y-kromoszóma vizsgálatok szerint genetikai értelemben a 4 nép ugyanazoktól az ősöktől származik, ráadásul gyakorlatilag egyforma vagy nagyon közeli arányú megoszlásban.

És engem a szlováktól mégcsak nem is annyira a nyelv különít el, mindketten makogunk valahogy német, angol, francia vagy orosz nyelven, esetleg mutogatunk, ez a megértéshez elég. Ha egy faluban laknánk, talán egymás nyelvét is beszélnénk, esetleg anyanyelvi szinten is.

Más megközelítésben, a bajor születésű Erzsébet királynét inkább tekintem magyarnak, mint azt a külföldről visszatérő honfitársamat, aki átvéve a francia, német vagy egyéb mentalitást, az itteniekre idegenként tekint.

Lehet, hogy zsákutca mindenki eddigi megállapításához képest, de érdemesnek tartom Pap Gábor megfogalmazását is idetenni arról, hogy mi a NÉP és mitől különbözik a FOLK-tól. Az alábbi videó első 6 percében erről van szó:

https://www.youtube.com/watch?v=4zN-8PS7wxw

 

2015.04.20. 13:08
Ferenc

Miklós! Ez mind egy KÖR!

  1. Hely - székhely - KM
  2. Nyelv - mellérendelés - őrzés - ragozás - virágzás (OK)
  3. Önrendelkezés - székiség - szakaság - szkítaság (hierarchia a mellérendeltségben - a belefoglalt nem alárendelt) (OKOZAT)

Miből gondolod, hogy a gén és a nyelv nem összefüggő kérdés? Dehogynem, csak nem olyan egyszerű azt felderíteni, hogy a hely és a nyelv és a gondolat hogyan is hat a génekre, mert  hogy hat, abban biztos lehet minden ember! :)

Ezért jelentett ki oly határozottan Márai Sándor, hogy a magyarságot kiirtani nem lehet. Újratermeli a Kárpát-medence. :)

Szerintem valami ilyesmin töprengsz, nem?!

2015.04.19. 19:42
varnaijanos

Olvasva a népről írottakat, mind dr. Boór Ferenc, mind Barabássy Miklós fontos dolgot említett, köztük is talán a legfontosabb az ÖSSZETARTOZÁS TUDAT. Ez különbözteti meg az osztrákot a némettől. És ez különíti el a magyart, osztrákot, csehet, szlovákot egymástól, hiszen az Y-kromoszóma vizsgálatok szerint genetikai értelemben a 4 nép ugyanazoktól az ősöktől származik, ráadásul gyakorlatilag egyforma vagy nagyon közeli arányú megoszlásban.

És engem a szlováktól mégcsak nem is annyira a nyelv különít el, mindketten makogunk valahogy német, angol, francia vagy orosz nyelven, esetleg mutogatunk, ez a megértéshez elég. Ha egy faluban laknánk, talán egymás nyelvét is beszélnénk, esetleg anyanyelvi szinten is.

Más megközelítésben, a bajor születésű Erzsébet királynét inkább tekintem magyarnak, mint azt a külföldről visszatérő honfitársamat, aki átvéve a francia, német vagy egyéb mentalitást, az itteniekre idegenként tekint.

Lehet, hogy zsákutca mindenki eddigi megállapításához képest, de érdemesnek tartom Pap Gábor megfogalmazását is idetenni arról, hogy mi a NÉP és mitől különbözik a FOLK-tól. Az alábbi videó első 6 percében erről van szó:

https://www.youtube.com/watch?v=4zN-8PS7wxw

 

2015.04.19. 18:34
swindlerhunter007

A legfontosabb lemaradt:

A Magyarok etnogenezise kétségtelen hogy a KM-ben alakult ki. Tehát függetlenül attól, hogy a neolitikum KM-i lakósága, honfoglalók, az avarok, a szkíták, a kelták, rómaiak milyen nyelvet beszéltek kétségtelen hogy ebben az etnogenezisben részt vettek. Az is kétségtelen, hogy ez az etnogenezis több ezer éven keresztül tartott, és nem készen érkezett a KM-be.

Mindez nem jelenti a nyelv fontosságának leértékelését, csak mivel első nyelvemlékünk a rovásírással kezdődik, de biztosan értékelhető szöveg egyelőre nem régebbi, mint 1000 év ezért butaság lenne úgy kezdeni hogy a magyar etnogenezis a nyelvel kezdődik.

2015.04.19. 18:05
swindlerhunter007

Hogy úgy mondjam a magad részéről meghatároztad, hogy mit értesz magyarság alatt. Én azonban elsősorban az etnogenezissel összefüggően szeretném a kérdést véglegesíteni. Ha a magyarság szempontjából a leglényegesebb a nyelv, akkor az antropológia, a genetika, a régészet mind csak akkor vehető figyelemben, ha tisztázott a nyelvi kérdés. Ez pedig azt jelenti, hogy őstörténet legfontosabb kérdése leredukálódik a nyelvi őstörténetre. Megfordítva a magyarság csak akkor köthető a KM-hez ha be lehet bizonyítani, hogy itt mindig is magyarul beszéltek. Szerintem ehhez ragaszkodnak a finnugrászok is. Sőt még olyan kiemelkedő személyiségek is mint Czakó Gábor.

Az etnogenezisben azt kell keresni, hogy mik, azok a kapcsok, amik egy etnikumot összekötnek. Kétségtelen, hogy az egyik lehet a nyelv is. szerintem azonban, ezredik év előtt voltak fontosabb kapcsok is, amik az etnikumokat meghatározták. Pont, úgy ahogy ma is. Bizonyított tény hogy a hunok, a honfoglalók és egyéb sikeres népvándorló csoportok, nem voltak sem egységes nyelvű, sem egységes etnikumú népcsoport. Ezért az etnogenezisben nem játszódhattak meghatározó szerepet, bármennyire is próbálják ez belénk verni.

A legfontosabb korábban is és ma is a megélhetés biztosítása. Bármelyik birodalmat vesszük egyikben sem egységes a nyelv. Még akkor, sem ha a hivatalos, vagy írott nyelv a latin, görög, szláv, arab stb.

A kultúra, közös a szlovákkal, lengyellel, vagy horváttal. amiben különbözünk elsősorban a nyelv, de az nem biztos, hogy mindig így volt. Az viszont biztos, hogy a lengyeleknek és a horvátoknak más területük, országuk volt. Természetes hogy a területi közelség lehetővé tette, hogy magyarok éljenek, lengyel, horvát német területen és fordítva.

A nagy területen beszélt nyelv, mint a germán, arab, latin, spanyol, angol szláv, vagy nincs kizárva hogy korábban a magyar is, nem nyelvi alapon, hanem területi alapon oszlik különböző etnikumra és alakul ki az etnogenezis.

Az újlatin országok őstörténete sem redukálható le a a 2000 évvel ezelőtti Római birodalomra, bármennyire is igyekeznek a románok.

Végül szerintem az etnogenezis legfontosabb meghatározója, a közös érdek, az összetartozás kérdése, ami biztonságot adott a megélhetéshez. Így az elit (vezető réteg) és a köznép együttese csak együtt hozhat létre etnikumot.

A bolgárok etnogenezise nem volgai bolgár, hanem szláv eredetű. Csak a magyarok, azok akik állandóan úgy próbálják az etnogenezist bemutatni mint törökös nép. Ez nem igaz, a vezető réteg beolvadt és szinte azonnal elszlávosodott a köznép tengerében. A lényeg nem az, hogy a vezető réteg honnan jött, hanem mivé vált, elszlávosodott!

2015.04.19. 15:16
Ferenc

lemaradt folytatás ... Magyar faj?, műveltség?, hitvallás?, tudat? - melyikről beszélünk, mikor az a kérdés, hogy mitől magyar a magyar?

Azok a mondatok csengnek vissza mindig, mikor arról beszélünk, hogy mi a magyar, hogy "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne", "Ahhoz, hogy a magyar magyar lehessen, előbb székellyé kell válnia" (székellyé ~ sziklák közt, szikes talajon is székhelyivé!!!).

Amennyiben alapkövetelményeket kívánunk megfogalmazni a magyarság értelmezéséhez, akkor magam is arra jutok, hogy csakis hosszútávon (időben a végtelenbe tekintve), de csakis egyetlen helyről (térben pontszerűsítve) tudom megfogalmazni, hogy mi a MAG-YAR-SÁG értelme! :) (azaz válaszoltam is talán magyarul e kifejezéssel? - értsd: Varga Csaba írt egyszer egy szösszenetet Bíró András Zsolt nyilatkozataira válaszul, azaz a madjarok magyarságáól, amelyben másokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a mad-jar kifejezés azt (hozzáteszem szerényen: IS) jelenti, hogy MAD barátja (merthogy a JAR ~ barátot jelent azon a nyelven, amelyen arrafelé beszélnek, s a MAD pedig MOHAMAD rövidítése (hozzáteszem szerénye: IS) lehet, amire én is röffentettem egy szösszenetet, hogy MOHAMAD avagy MOHAMED, avagy MAHAMED pedig a NAGY MÉD-et IS avagy NAGY-MAGasságos-fenséges MAD-át is jelnthette azon a vidéken, ahol a mohamedánok születtek.

Visszatérve:

Magyar származású, akinek legalább egyik szülője magyar, magyar műveltségű, aki anyanyelvi szinten művelve a magyar nyelvet a magyar műveltség (tudás) gyarapítását szolgálja, magyar hitű, akik büszke magyarságára, a magyarság múltjára, jelenére, jövőjére akkor is, ha éppen nem a dicsfény veszi körbe.

Nem tudom, segít-e Neked, Miklós, de én ezt így tudom megfogalmazni csupán:

Vita nélkül magyar az, aki

  • alapvetően kárpát-medencei, azaz székhelyi, avagy megőrzi kárpát-medencei gyökereit (azaz székhelyi marad akkor is, ha a sors elsodorja - a honvágy ezért is magyar sajátosság - ezt tartja hazájának)
  • alapvetően megőrzi és ápolja a magyar nyelvet, mert anélkül a magyar műveltség nem őrizhető, gyakorolható, alakítható (ezt tartja anyanyelvének)
  • alapvetően magyar értéket teremtő (magvető - szoros és átvitt értelemben is) ember, azaz önrendelkezésének fenntartása mellett törekszik mindenkivel együttműködésre (magyar értékteremtés az életének célja a folytonosságot őrizve a múlttól a jelenig és a jelentől a jövőbe).

A magyar nem beolvasztó nép, s mint államalkotó, nem elnyomó nemzet, mert a beolvadás a magyarságba azzal együtt is lehetséges, hogy megőrizze sajátosságait egy nemzet (horvát, s már a tót is az lehetne), egy nép (jász, kun, nándor-bolgár, palóc, tirpák, tahó, ...), ember - ez a székiség vezérelve (mellérendelés és közös értékteremtés). Hozzáteszem, hosszútávon azonban csak a fentiekkel együtt lehet magyar: azaz magyar nyelvtudás, kárpát-medencei kapcsolat és magyar öntudat nélkül sem a székely, sem a horvát, sem a bolgár, sem a szerb, sem a bajor, sem a tót, sem a ruszin, sem a csángó, s még egy magyar szülőtől született sem lehet magyar!)

Az alkotmányosságunk alapelvei is így határozzák meg az egyetemes magyarságot, a magyar nemzetet és a magyar népet és nem magyar vendégekiet (összességében a lakosságot).

2015.04.19. 15:14
Ferenc

Valóban. Már értem. A kérdés így már erősen kötődik a magyar alkotmányosság évezredes (nemcsak 2000 éves!) alapelveihez és jogos.

Ezt részben én székiségnek (szaka-székita-szkíta alapelveknek) nevezem (részben összecsengve, részben vitatkozva azokkal, amit írtál)

Megjegyzéseim:

  1. A nyelv megóvása, a fejlesztése, a köznép (? attól függ, mit értünk köznép alatt?), a többség (ezzel már végképp nem értek egyet) privilégiuma!
  2. A többség az, ami képes arra, hogy a beolvasszon, és saját etnikumává tegyen más etnikumokat. Ez főleg a múltra igaz (?, de nem ám! nem minden népre, minden korra, minden helyszínre - lásd bolgárok! horvátok! szlovének! lengyelek! ...!).
  3. Az elit (mitől s elit az elit?) attól válik az etnikum részévé, hogy az etnikum elfogadja vagy önszántából, vagy szükségből, vagy erőszakkal, és idővel magáénak tekinti.
  4. A magyar attól magyar, hogy a magyar kultúrát (mit is takar magyarul, mert ez csupán körtúra latinul?), ami itt a KM-ben lett egységes (EZ LÉNYEGES!), és sajátos, magáénak tekinti és büszke rá, boldoggá teszi. Akkor is ha ez a kultúra nem mentes külföldi behatásoktól, átvételtől (EZ IS LÉNYEGES).
  5. Végül, de nem utolsó sorban ez az etnogenezis nem független a helytől a KM-től (IGAZ). Még akkor sem, ha esetleg volt olyan időszak, amit nem hiszek, hogy itt nem ősmagyar nyelvet beszéltek.

Egyre inkább meggyőződésem, hogy székiség~szakaság~székitaság~szkítaság az a működési rendszer, amelyben a magyar műveltség virágozni képes. Azonban nincsen más nyelv, csakis a magyar nyelv, amelyben a székhelyi-székely-magyarság műveltéségét, tudását, származását megőrizni képes, csakis a magyar nyelv.

  • Magyar szellem, gondolat, tudat = magyar nyelv (az ige, a szó szentsége).
  • Magyar lélek, érzelem, hit = magyar önrendelkezés, egyensúly, mellérendeltség, jog és kötelesség (az iga, a felelősségvállalás szentsége).
  • Magyar test, akaraterő, vágy = származás, tisztelet, múlt-jelen-jövő folytonossága (az örök égi egy szentsége)

Nép: nem feltétlen nemzet (cigány, zsidó, jász, kun, csángó ..., s nem feltétlen elválasztó, lásd: horvát vagyok, tehát magyar, székely vagyok, tehát magyar!)

Köznép (már-már  lakosság): mindig többség, de nem feltétlen az "elit" forrása, s nem feltétlen nemzet, azaz régen rossz, ha sikeresen beolvadsz (ma városlakó, s ha az beolvaszt, akkor vége a műveltségnek, jön az iszonyatos, a rovartársadalom).

Elit: nem feltétlen jött-ment (éppen, hogy nem, de lehet erjesztője, aki jött, az elitnek). Elit a meghatározó, műveltség teremtő, államalkotó - az idő igazolja - azaz TEREMTŐ

Nemzet: a teremtő köznéppel megerőstett elit, hogy a nép már államalkotó lett - egy úri széket ~ országot teremtő nép, amelyben képe fenntartani évezszázadokig a teremtő rendet (alapelveket, alkotmányos törvényes joguralmi rendet)

Pl.: Izraelt nem a zsidók hozták létre, nem is fogják megtartani. 100 évet sem fog megérni ebben a formában, ahogy erőlködnek. Sokan tudják ezt már az "elit"-ükből és most úgy gondolják, vásárolnak más államokat maguknak, amihez Izrael elkerülhetetlen robbanása is jól jöhet (na hagyjuk, de egyszerűen magától értetődő példaként óhataatlanul ez jut eszébe az embernek).

Magyar faj?, műveltség?, hitvallás?, tudat? - melyikről beszélünk, mikor az a kérdés, hogy mitől magyar a magyar?

Azok a mon

2015.04.19. 11:58
swindlerhunter007

Kedves Ferenc!

Számomra nem eléggé tiszta hogy 1000-2000 év távlatában mennyire fontos, a magyarság, mint etnikum szempontjából, a nyelv. Tudni illik az, amit leírtál az mind a mai szemléletet tükrözi, amivel messzemenően egyetértek.

Szeretném, ha a közös szempont kialakításához néhány „axiómát” felállítanánk:

  1. A nyelv megóvása, a fejlesztése, a köznép, a többség privilégiuma!
  2. A többség az, ami képes arra, hogy a beolvasszon, és saját etnikumává tegyen más etnikumokat. Ez főleg a múltra igaz.
  3. Az elit attól válik az etnikum részévé, hogy az etnikum elfogadja vagy önszántából, vagy szükségből, vagy erőszakkal, és idővel magáénak tekinti.
  4. A magyar attól magyar, hogy a magyar kultúrát, ami itt a KM-ben lett egységes, és sajátos, magáénak tekinti és büszke rá, boldoggá teszi. Akkor is ha ez a kultúra nem mentes külföldi behatásoktól, átvételtől.
  5. Végül, de nem utolsó sorban ez az etnogenezis nem független a helytől a KM-től. Még akkor sem, ha esetleg volt olyan időszak, amit nem hiszek, hogy itt nem ősmagyar nyelvet beszéltek.
2015.04.19. 01:25
Ferenc

Kedves Miklós!

Ki a magyar? Mitől magyar a magyar (s mitől magyar a székely)?

1. állítás: aki a magyar nyelvet nem műveli, magyarságát (lassan, de biztosan) elveszti. Hogy lehet-e belőle magyar? Ha nem született magyarnak, akkor is lehet. Erre akár fertály emberöltő is elegendő lehet!

2. állítás: aki nem magyar anyától származik, még lehet magyar, főként, ha még az unokája is magyarrá válik.

3. állítás: akinek szülei nem magyarok, de megtanul - akár látszólag anyanyelvi szinten, tehát köznapi értelemben hibátlanul - de nem él Magyarországon és gyermekei sem beszélik a magyart, az sohasem volt és nem is lesz magyar. Amennyiben Magyarországra költözik, és/vagy gyermekei is megtanulnak magyarul, akkor lehet magyar ő is, akár gyermekei is, ha a gyermekei révén ez igazolódik.

4. állítás: akinek származása sem magyar, gyermekei sem lettek magyarok, s még magyarul sem beszélt, avagy tudott, még az is lehetett magyar, ha élete és tettei magyarrá minőstették akkor, vagy akár utólag.

5. állítás: aki csak magyarul beszé anyanyelvi szinten, de nem vallja magát magyarnak és még itt is éli le életét, beszélhet bármit, akkor is magyar, csak roszz magyar (mert az is van).

6. állítás: aki magát magyarnak vallja, de sem a származása, sem a nyelvi műveltsége, sem gyermekei, sem tettei nem igazolják, az mondhatja, hogy magyar, mégsem lesz az soha (mert ez is van).

Valahogy így látom ezt.

Árpád népének nem esett nehezére teljesen magyarrá válni. Úgy gondolom, hogy akiket avaroknak nevezünk, azokra is pontosan igaz ez. aA Habsburgoknak azonban sohasem sikerült. Még Ottónak sem, pedig nagyon igyekezett még önmagával is elhitetni. Előbb vált a magyarul nem beszélő, német szülőktől származó Leiningen-Westerburg Károly (jóllehet felesége, Sissányi Erzsébet révén) magyar mártírrá, pedig gyermekei közül is csak egy szolgált Magyarországon, mint sokan, akik itt születtek, de máig - egy vallás, vagy más tan fogságában - képtelenek mást tenni, mondani, mint nap, mint nap becsmérelni, szidni, ami magyar, ráadásul magyarul, mert még arra is képtelenek, hogy hitük, vagy tanaik szerinti nyelven jobban megtanuljanak, mint amennyire kénytelenk voltak megtanulni magyarul.

2015.04.19. 00:21
Ferenc

Kati! Kérlek, nézd meg ezt a videót legalább, nem olyan hosszú:

Nem akárkiről, a Nemzet Költője iránti tiszteletről volt, van és lesz szó

Bizonyított tény, hogy legalább 3000 hadifoglyot szállítottak el Szibériába, sőt, Kamcsatkába is. Már a kézcsókkal szentesített megállapodásban szerepelt, hogy a hadifoglyokat el kell szállítani, egy sem maradhat. (Kéri Edit kiderítette és bizonyította ezt is). A Magyar Nemzet is lehozta. Azonban - ahogy a finnugrizmus esetében is - tovább folyt a lapos szöveg és szolgalelkű kényelmes poshadt semmi, mert a jó büdös, meleg sz@r még mindig jobb volt, mint a friss hidegzuhany, ami az igazsággal mindig bekövetkezik.

Tény, hogy 1848 után nagyon sokan, például Jókai is, rádöbbentek, hogy a kiegyezés érdekében a "haza bölcsei" képesek a magyar hadifoglyokat, köztük nagy valószínűséggel (sejtetten vagy akár tudottan is) Petőfit is hagyni többezer kilométerrel a hazájuktól távol "meghalni" (nem akartam durvább, de a valóságot jobban kifejező kifejezést használni)!

Tény, hogy senki, de senki nem látta Petőfit meghalni, senki, de senki nem találta a holttestét sem, pedig az utolós tanúk által leírt helyszínen minden fűszálat végigkutattak, de a hadifogylokról még szót sem lehetett ejteni, s tény, hogy aki állított mégis valamit némi hadifogoly szállításokról, azokat azonnal letartóztatták és többé nem beszélt senki.

Tény, hogy alig telt el néhány év és már arra kérték - kik is? csak nem a "haza bölcsei" - Arany Jánost is, hogy írjon Ferenc Jóskához dicsőítő zengzeteket Petőfihez méltó versbe szedve. Hogy Arany János egy világirodalmi remekkel - lagalább az utókor előtt - kivágta magát, attól még a megalkuvó értelmiség nagyívben kerülte a Petőfi témát, mert akkor nincs monarchikus felvirágzás, meg miniszteresdi.

Ha egy kicsit is belegondolsz, akkor rádöbbensz, hogy minden, de minden azt erősíti, hogy elhurcolták Petőfit, és "mi" (igenis "MI") pedig kényelmesen megnyugodva - hamvainak felkutatása  helyett - hagytuk Szibériában meghalni, sőt, elfeledtetni még akkor is, mikor beindult Morvai és magával ráncigálta Kiszelyt.

Kiszelyről: aki egy kicsit is utánaolvasott, hogy mit is tett, az pontosan tudhatja, hogy semmit, de semmit nem tehetett mást, minthogy szolgált, különben azonnal kivégezték volna a családjával együtt, akiket nem tudott magára hagyni. Kiszely bűne sokkal inkább az, hogy - sajnos - túlteljesítette szolgálatait, de még ennél is sajnálatosabb, hogy mikor kiderült, szégyentelen módon tagadta és perrel fenyegette azokat, akik miatt aztán pár hónap múlva mindenkitől elnézést kellett neki kérni. Ettől még Kiszely tudományos munkásságában, főként az utolsó évtizedeiben nehéz óriási baklövéseket találni. A magyar nemzet iránt elkötelezettek között még mindig túlnyomó többségben vannak a "honfoglalás mániás" és ázsiai származást hirdető tudósok is! Úgy-e em akarunk ma László Gyulánál és Bakay Kornélnál is okosabbak lenni annak ellenére, hogy nyugodtan lehet egyes állításukat vitatni!

2015.04.18. 21:03
Krizsa

De már látom, Várnai.

2015.04.18. 21:00
Krizsa

Nem látom, ki az előttem szóló.

A GYÖKNYELV nem folyamatjellegű, hanem beláthatatlan (de min. sokezer éves) állapot. Ilyen a magyar, finn, a sémi nyelvek, az indiai szanszkrit és dravida nyelvcsalád. A gyöknyelv szavainak egy-három mássalhangzóból álló vázai 1. nem változnak, 2. magánhangzókkal feltöltve is közös értelemre vezethetők vissza, 3. ezek a vázak (4o-8o%-ban) a többi gyöknyelvben is hasonló értelmeket hordoznak.

A gyöknyelvek azért nem változnak, mert a gyökszavaik hatalmas szóbokrokat képeznek. Ha csak egy gyök is eltűnne, akkor több tucat (gyakran többszáz) szó válna értelmetlenné. Ilyen pedig nincs - tehát a gyöknyelvek állandók. 

2015.04.18. 20:40
varnaijanos

A nép és nyelv fogalmak meghatározását nehezíti, hogy mindkettő folyamatjellegű és nem állapot. A jelenlegi - nyugati - tudomány pedig csak állapotokkal képes valamit kezdeni.

Mert miért tekintünk pl. több rokon nyelvű és rokon műveltségű népet külön nyelvűnek, külön népnek? Vagy rokon nyelvjárásokat külön nyelvnek? Az olasz és francia nyelv között pl. fokozatos az átmenet, településről településre haladva a nyelv kicsit változik. Mégis 2 külön nyelvnek tekintik őket.

A jelenlegi magyar műveltség, kultúra, civilizáció nem különbözik élesen a szomszédos országokétól; az átlagember számára már kihaltként kezelt népművészetet kivéve. A népművészeket meg csodabogárnak tekintik. Akkor mitől vagyok én magyar és nem román vagy szlovák? Mert magyarnak érzem magam. Már amikor. Általában nem, vagy ha mégis, akkor szégyellenem kell magamat erősen, mert az őseim nem azt hagyták rám, hogy olyan életem legyen, amilyen van.

De jelenleg ott tartunk, hogy március 15-én nem lehet kimenni az utcára az 1848-as 12 pontot mutogatva, mert elvisz a rendőr.

A népekre visszatérve: amennyiben a ránkmaradt leletanyagból próbáljuk megítélni, hogy melyik ember melyik néphez tartozott, elég lenne helyette azt vizsgálni, hogy kinek, minek tartotta magát. Ez általában elég jól megállapítható.

Voltam szkíta kiállításon pár éve, ott tökéletes pontossággal meg lehetett mondani, melyik lelet származik szkíta tudatú emberektől és melyik olyanoktól, akik csak utánozták a szkítákat.

2015.04.18. 20:22
Krizsa

Kiszely ügynök múltja valóban probléma - ha igaz és ha úgy igaz, ahogy az interneten olvasható. Mert csaló gazemberek a besúgásokról szóló iratokat, adatokat is tudják hamisítani. Az biztos, hogy tisztességes ember semmiféle "együttműködésre" nem hajlandó, semelyik oldalról. Igen, de ha ettől függ az élete (és a családjának élete)? Menekülni meg - pl. külföldre - a komm.ban nem lehetett ám. Erre már én sem tudnék válaszolni.

Engem is megpróbált az itteni... beszervezni, de semmiféle kényszer nem volt. Csak egy beszélgetés. A férjem meg maradjon "kint" - mert persze együtt mentünk. Aha. Először is kigúnyoltam a magyarul beszéltető okostónit. Hány testvérem van? 7. Felsoroltam. Ez már volt 7, szólt közbe. Nem volt 7, eddig csak 6 volt. Hol dolgoznak? Ahhoz semmi közöd. Végül bocsánatot kért, hogy csak rutin ellenőrzés, mégis én vegyész vagyok, stb. Még egyszer megpróbáltak "behívni". Pont aznap jött a meghívó, amikor szültem. A férjem bejött a kórházba, elmondta, erre én ordítozni kezdtem, hogy hol itt a demokrácia, itt sincs! Nyugi, itt se teljes, de ezt ő végleg lerendezi. Úgy is lett:-).

Számomra két dolog bizonytalan a P. ügyben: voltak-e egyáltalán elhurcolt hadifoglyok? Van-e legalább még egy (néhány) bizonyított eset? Mert ehhez pár "magyaros" - inkább németes - név nem elég. A kézírást, Petőfi nagyon sok kézírásával össze lehet hasonlítani. Ekkor már csak a számítógépes grafikával hamisítás lehetősége marad fenn - de gyakorlott szakember azt is ki tudná zárni.

Petőfi feltételezett maradványait persze, hogy haza kell hozni. S mindaddíg, amíg bármi kétség marad, az igazat kell mondani: nem teljesen bizonyított, hogy itthon esett-e el a csatában, vagy hadifogolyként halt meg idegen földön.
 

2015.04.18. 19:01
swindlerhunter007

Kedves Ferenc!

Az általad leírtakkal minden pontban messzemenően egyet értek. Azonosan ítélem meg, ahogy leírtad. Azzal is egyet értek, hogy a nyelv az kulcs. Mégis azt szeretném itt egymás között tisztábban látni, hogy a magyar népet hogy lehet megkülönböztetni a többi néptől?

Én valahogy úgy érzem, hogy a múltban egy államba tartozó tehát egy fennhatóság, vagy hadvezér alatt álló, nem feltétlenül egy nyelvet beszélő népek, lehettek azok, akiket népnek nevezhetünk.

Még korábban egy területen élő egy törzshöz tartozók, akik valószínű mát tényleg egy nyelvet beszéltek lehetett egy nép.

Én, mint magyar, de székely azt tartom elsődlegesnek, amit úgy fogalmaztak meg a nálam okosabbak, hogy nyelvében él a nemzet. Tehát az a magyar, aki magyarul beszél? És mi van a rengeteg olyan magyarral, aki elvesztette nyelvét, de érzelmileg elődeihez tartozónak érzi magát? Őket ki lehet tagadni? Meg aztán van a fordítottja is: Az a sok nem magyar ősökkel rendelkező, aki magát teljes egészében magyarnak tartja?

Ezzel a kérdéssel nem vagyok egészen tisztában. Szeretném ha segítenétek hogy ezt tisztába tegyem.

Még annyit, hogy megcsináltattam a tudomány mai állása szerinti legátfogóbb genetikai képletemet. Ez ugye magában foglalja az Y-kromoszóma, a mitokondriális és azt, ami nemcsak az egyenes ági, hanem a teljes génállomány százalékos részeit is tartalmazza. Még csak annyit ehhez, hogy apai ágon a családfám ismert egészen a z árpád korig visszamenőleg. Székelyföldiek és magyarul beszéltek, mint azt a 15-századi családi levéltárban örzött legkorábbi levelek bizonyítják. Mindig a székelyföldön élt családunk, anyám is székely.

A legközelebbi genetikai származásom-ősök ezek szerint Írország és kelta 80%-ban, 20% -ban közel keleten. Nagyon érdekes, hogy nincs szétszórva a világban, hanem relatív szűk földrajzi területhez van közel. (Family Tree DNA). Természetesen a legközelebbi rokoni kapcsolatban olyanokkal vagyok, akik a KM-élnek. Magyarok és románok.

2015.04.18. 13:30
Ferenc

Kedves Miklós!

Petőfi kérdés: tudom, nehéz, de mindenkinek végre a személyek helyett a tényekre kell összpontosítania, mert az igazságot nem lehet már tovább szőnyeg alá söpörni.

Honfoglalás: (megjegyzem, az ügy számos kérdésben hasonló)

Szerintem:

Tény, hogy voltak honfoglalók (hogy melyek érték el a nép megnevezésének szintjét, az a kérdés), azonban soha egyetlen nép sem érte el az államalkotó szintet a magyar népen kívül (avagy nélkül) a Kárpát-medencében.

Tény, hogy az őslakos magyarság nem honfoglaló, hanem honalapító volt - ezt bizonyítják a leletek, a gének és műveltség folytonosságának azonosságai.

Tény, hogy a honfoglalók között voltak magyar tudatúak. Atila és Álmos sem kellett, hogy őslakos néptömegeket győzzőn le, mikor az uralmat átvette az egész Kárpát-medence felett, sőt, a Hun Birodalom maradványain uralomra került ún. Avar Birodalom is ugyanazon uralkodó törzsből származott, amiből Atila és Álmos és Árpád.

Számomra az is egyre inkább tény, hogy a szlávok sem mások, mint arról a népről leszakadt népek, amelyek hajdan uralták az eurázsiai pusztát és időnként egységes birodalomba, birodalmakba szerveződtek, s akiket szakaának, szkítának neveznek, azonban azok egy pillanatra sem keverendők az antropológiailag mongol vagy kínai őslakos jegyeket viselő, hordozó - valóban ázsiai - népekkel.

Egyre inkább az is bizonyossá válik, hogy szláv és szláv között is húzódik mind embertani, mind pedig műveltségbeli határ, az pedig éppen abban nyilvánul meg, hogy mennyire éltek és élnek a Kárpát-medence közelségében, mert jelen esetben a géneknél nagyobb mértékben különbözteti meg a szlávot a szlávtól, hogy mennyire őrzik az ősnyelvvel és -ősműveltséggel a folytonosságot (lásd: a tót-szlovákokat, a vend-szlovéneket, a vót-horvátokat, a bjelo-bolgárokat, a ruszinokat, ukránokat, ...!)

Meggyőződésem, hogy a nyelv - nem úgy, ahogy a finnugristák képzelik, de - valóban kulcs a magyarság meghatározásában.

2015.04.17. 22:58
swindlerhunter007

Kedves Imre! Előbb a Petőfi szöveggel kapcsolatban, olvastam és nagy érdeklődéssel figyelem a fejleményeket. Sajnos azonban Kiszelynek nem tudtam hinni. Ő középÁzsiából származtatta a magyarokat, és ráadásul a genetikai eredményekre hivatkozva, ami egyértelműen valótlan állítás volt. Talán most helyére kerül végre a Petőfi ügy is.

A hozzászólásommal kapcsolatban, az én szerény megítélésem szerint:

"Három fontos kérdést kell tisztázni:

1. Miféle honfoglaló népek érkeztek a Kárpát-medencébe?

2. Melyikük maradt itt?

3. Miféle változásokat okoztak?"

  1. A "honfoglaló népek" megnevezés nem tőlem származik. Én ezt nem is tartom helyesnek. Az avar birodalom bukása után egy vákuum alakult ki. Szerintem ezt a vákuumot töltötte ki az az elit, amit Árpád népe jelent. Ez a nép embertanilag (antropológiailag) megegyezik az avar népességgel. Nyilván más törzsek is jöttek talán nem csak magyarok, de több áramlatban és gyakran keletről. Szerintem magyarok nem csak a kápát medencében éltek, hanem keletebbre is. Itt fontos azt kiemelni, hogy az elit állandóan változtatta a jelképrendszert, a szimbólumokat, és talán a nagybetűvel írt népzenét is. Mindez, azért mert a hit az változott és valószínű a népzene is a hitgyakorlás eszköze lehetett.
  2. Mindenikből maradt itt is. Árpád népe itt maradt, de az avarok, a hunok, kunok, besenyők, jászok, stb-ből maradtak itt is. és itt nem beszéltem a szlávokról, románokról, németekről és cigányokról, akik egy része nagyban hozzájárult Trianonhoz.
  3. Leginkább, ha az őstörténetről beszélünk, akkor népzene, a hun-magyar monda, Emese álma, a honfoglalás monda, az íjfeszítő és lovas kultúra túlhangsúlyozása, a tarsolylemezek, a lovas temetkezések, stb. de a Nagyszentmiklósi kinccsel való azonosulás stb. És a legfontosabb hogy ez az elit hozta létre a magyar államot.
Amit viszont ki kell emelni, hogy a nyelv az a többség nyelve és azt mindig a nép az, amelyik megőrizte. (néhány dokumentált esetet kivéve) A nyelv, azonban amitől elsősorban magyarok vagyunk, azt nem az elit hordozza, és főleg nem az őrzi meg, hanem a többség, a nép!

2015.04.17. 20:58
Ferenc

Annak ellenére, hogy Hősök terét tartjuk az egyetlen méltó helynek, ahova Petőfi Sándor maradványait temetni kellene, a Fejér Szövetség megérti és elfogadja Morvai Ferenc döntését és minden járóképes tagja részt vesz Petőfi Sándor újratemetésén, amelyet a Megamorv Petőfi Bizottság - jobb híján - maga volt kénytelen megszervezni és kitűzni 25 év után a szégyenletes - nem ellenszél, hanem - nemzetáruló és -gyalázó hadjárat dacára! Igazságot a nemzet legnagyobbjának!

A hazudozásnak vége, Petőfi hazajön végre és elkezdődik a gyalázók megnevezése

Ha nem is őstörténet, de ez már magyar történelem, ami következik rövidesen.

2015.04.17. 20:33
Botond

Kedves Kati, a világ - úgy látszik - olyan mértékig "liberalizálódott", hogy a hazugság és a csalás mindennapos eszközévé vált azoknak, akiknek az igazmondás lenne a kutya kötelessége. Így gátlástalanul terjeszthetik bármely dokumentumról hogy hamisítás, és ez általában elegendő is ahhoz, hogy elriassza az elbizonytalanodott embereket.

Nagyon nehéz ez ellen tisztességgel küzdeni!

2015.04.17. 19:35
Krizsa

Észrevettem a kézírást, de honnan tudjam, hogy ez valóban Petőfi írása? Ehhez több oldalnyi hiteles kézírásával kellene - összehasonlítani. A másik probléma meg az, hogy számítógépes grafikával még én is tudok készíteni (összevagdosni) egy meghamisított írást bárkinek a valódi leveleiből. Amit csak komoly szakember tudna leleplezni.

2015.04.17. 19:09
Botond

Kedves Miklós, a "honfoglalókat" megtagadni értelmetlen lenne, jöttek ide ilyenek jónéhányszor.

Három fontos kérdést kell tisztázni:

1. Miféle honfoglaló népek érkeztek a Kárpát-medencébe?

2. Melyikük maradt itt?

3. Miféle változásokat okoztak?

Mesterházy Zsolt huszonvalahány ilyen eseményt sorol fel az idevágó könyvében, nagyjából 3000 év alatt.
 (M. Zs.: Honfoglalások kora.)

 

 

2015.04.17. 18:46
Botond

Újból felhívom a figyelmet az alábbi dokumentumra, hátha valaki nem vette észre!

http://magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?prt=490415&gid=2359982&index=3

 

2015.04.15. 23:14
swindlerhunter007

Meggyőződésem, hogy a magyar nép itt a kárpát medencében alakult ki. Erre számtalan bizonyíték létezik. Korábban Imre által bemutatott művészettörténeti emlékek, mint a vonaldíszes kerámia, a patics házak, stb. Az utóbbi 15 évben pedig a genetika, és az antropológia is ezt mutatja. Tehát ez számomra tény. Mégis szükségesnek találom annak kiemelését épp az előzőek miatt minden kívülről kapott és a magyar kultúrába beépített hozzájárulás értékeléséért és megőrzéséért mi vagyunk a felelősök. A KM nem volt soha egy elszigetelt terület, ide idegenek is letelepedtek és jó magyarokká váltak, tehát nincs jogunk őket kizárni a magyarok közül. Ez érvényes elsősorban a magyarrá vált elitre. Bár ez igaz jóval a római kór előttről, talán még a sumer kor előttről is, de igaz ez az itt beolvadt keltákra, Attila hunjaira, az avar elitre, vagy a honfoglalók népeire akik elhozták a kaukázusi kultúrát közénk. Ez az elit, (mi vagyunk a bizonyíték,) nem gyengítette hanem erősítette a kultúránkat.

Mondom ezt azért mert magunkénak érezzük az árpád házi királyainkat is, bár valószínűleg a honfoglalók nagy része nem is beszélt magyarul. Mindez azért fontos számomra mert az utóbbi időben sokat foglalkoztam a Magyar Szent Koronával. Az is a miénk, államiságunk bizonyítéka. Úgy tűnik hogy a keresztpánt díszítése viszont egyedi, és nem ajándékba kapott, hanem a szaszonida birodalom kultúráját is magában hordozza.

2015.04.14. 03:52
Krizsa

Pesten voltam egy pár napot, visszajöttem. Ha valakit érdekel: vörösses-szőke fehér bőrűek (többnyire szeplősek is), hol vannak? Északon, írek, norvégok, stb. - a kelták jól megőrzött maradványai. Ilyen az "európai" zsidó. Az időbeli távolság azonban nem párezer, hanem mindenesetre több, mint tízezer év. (Még több.) A divatos gen. vizsgálatok azonban rövidebb időket kapirgálnak, ami (szerintem) nem mond semmit.  A kazár ügyet én azért nem veszem komolyan, mert a zsidó nem térítő vallás, hanem ellenkezőleg. Elképzelhetetlennek tartom, hogy bármilyen, a zs. vallás szempontjából tudatlan TÖMEGET valaha is betérítettek volna, ami tilos. Egyes személyeket - a vezéreket - az lehet.

Az őskelták szerintem finn-félék. A közös magyar-szláv protonyelvet tartom Eu. szubsztrátnyelvének, ami nem a legősibb, hanem "középidős" (az utolsó jégkorszak környéki). Ezt tartom az igazi európai alapnyelvnek. A latint pedig egy 2ooo éves csinált "eszperantónak", amivel teljesen meghamisították a nyelvtörténetet. Mert valódi latin anyanyelve Rómában nem is létezett senkinek. Ez csak keresztény-gyarmatosító műnyelv volt - és maradt - a mai napig. Mert még ma is tovább gyártják - csak azt nem tudom, hogy kik és hol? Persze valszeg a Vatikán berkeiben. Tudtad, hogy a mai latin szótárak egyáltalán nem ókori szavakkal vannak tele, hanem párszáz, vagy akár pár tizen-éves szavakkal? ÉN SEM TUDTAM. Csak azóta tudom, amióta az angol nyelvet kutatom a gyöknyelvekkel összehasonlítva. Hát az angolnak ÖTVEN százaláka ezekből a műlatin szavakból áll. Nézd meg a honlapomon.

Az ember pedig (szerintem sem) nem Afrikából, hanem a KM-ből származik. Onnan került le a kicsi, kb. 7 millió éves, két lábon járó, mindenevő előemberke - Afrikába. Nézz utána: szerintem (vagyis Kordos László régész szerint is) a TOUMAI lelet a Rudapithecus leszármazottja. Tehát: valóban mi vagyunk azok. Nyelvileg is. De nem 3-6 ezer, hanem 15-3o ezer évvel ezelőttről.

2015.04.14. 00:26
Ferenc

Imre! A kettő egyre megy. Pusztítás történik már akkor is, mikor a dolgok a helyükről elkerülnek. Számunkra így is és úgy is megsemmisültek. Megnyugtathatjuk magunkat, ha azt gondoljuk, hogy a mi műveltségünk az csak az lehet, amit a föld itt temetett el, de felesleges. Gondolhatjuk persze úgy, hogy a műveltségünknek sem a piramisokhoz, sem a zikkuratokhoz, sem Árpádhoz, sem Aradhoz, sem Koreához, sem Tengerfehérvárhoz köze nincsen, csakhogy ettől még nem lesz igaz, csupán félig, mint amennyire Árpád-népe magyarsága, avagy a magyarok székhelyisége, avagy a székelyek szaka-szkítasága, avagy a szkíták pannonsága, ...! Én úgy látom, hogy nagyon is volt közünk azokhoz az emlékekhez, s azt is látom, hogy itt mennyi minden van (tehát volt is), amihez közünk nincsen (tehát nem is volt). Nimrud, Nimrud-Dag? Közünk ahhoz? Talán több is, mint a ma ott élőknek, de azoknál bizton több, mint akik magukkal vittek belőle annyit, amennyit vihettek. Attól még, hogy nem jöttünk mi sehonnan sem, tagadhatatlan, hogy jöttek hozzánk vissza is meg nem is, s mentünk mi is, meg maradtunk is ott is, itt is. S, hogy mi a magyar, a kérdés adott továbbra is, akkor is, ha székhelyiség nélkül hamis. Hagyjuk! Bonyolult meg nem is.


2015.04.13 18:05
Botond

„ A pusztításokról nemrég azt írták, hogy itt (a szobrokat illetően) csak gipsz másolatokról van szó, tehát a helyzet nem annyira tragikus.

Igaz lehet - gondolom én, - mert a lényeget az "indoeurópaiak" már régen elhurcolták a saját múzeumaikba.

Meg aztán, mitől is lenne a mi műveltségünk nyoma ez?

 

2015.04.13. 18:05
Botond

A pusztításokról nemrég azt írták, hogy itt (a szobrokat illetően) csak gipsz másolatokról van szó, tehát a helyzet nem annyira tragikus.

Igaz lehet - gondolom én, - mert a lényeget az "indoeurópaiak" már régen elhurcolták a saját múzeumaikba.

Meg aztán, mitől is lenne a mi műveltségünk nyoma ez?

2015.04.13. 11:59
Ferenc

Műveltségünk nyomai a Közel-keleten már csak képekben őrizhető:

Most Nimrudra került sor: https://www.facebook.com/video.php?v=1074341275913802&set=vb.164665060214766&type=2&theater

Aki azt hinné, hogy ez csupán keresztény-iszlám hitbéli kérdés, azt azonnal kiábrándítom. A történelem bizonytott: mindig van megrendelő a háttérben, másként ez nem fordulhatott/fordulhat elő. A folyamat lassan, de biztosan az utolsó szakaszába lép.

2015.04.12. 18:55
Botond
2015.04.12. 13:31
Botond
2015.04.12. 12:28
Ferenc

A Szongott anyag elképesztő! Ez alapján  is az derül ki, hogy - hiteles forrásokra hivatkozott, avagy sem, de - van Detre Csaba anyagainak valós alapja, hiszen pontosan az köszön vissza nem akármilyen szinten, csőstül. Ezt feldolgozni ki fogja érdemlegesen? Elképesztő mennyiségű anyag. Jó, hogy feltetted a hivatkozást, Imre.

2015.04.09. 06:00
Botond

Az írás sajnos, a hivatalos történetírás hamisságaira alapozódik, így először azoktól kellene megszabadítani, hogy komolyan foglalkozhassunk vele. Azután jöhetnének egyéb tévedései. De nem világos még az sem, hogy honnan veszi az állítólagos állításokat, mint például azt, hogy Árpád népe zsidó volt.

Másrészről: már megint nem a magunk portája előtt söprögetünk, pedig azzal többre mehetnénk!

2015.04.08. 23:33
Ferenc

Nos, itt az újabb. Nem kell már sokat várni a farbára: http://gepnarancs.hu/2015/04/hoppa-arpad-nepe-a-zsidosag/

2015.04.08. 19:43
Ferenc

Morvai, Kéri, Fuksz, Patrubány, számtalan tanú és megannyi szakértő lett már Petőfi miatt - nem kis piskótával - megfenyegetve. Hírek szerint hirtelen műemlék jellegűnek nyilvánították és felújítás címszóval többméteres fallal körbekerítették a Petőfi család, azaz Hrúz Mária sírját, ahova alig lehet belátni, annyiról számolnak be a szamtanúk, hogy a köveket elmozdították - szerinted mi a valódi cél? Nincs az az aljasság, amit én ne hinnék el, hogy egy kellőképpen iskolázott és pozícióban lévő ember azt el ne kövesse. Egy iskolázatlan csak akkor, ha nem tudja mit csinál, az iskolázott azonban éppen azért, mert pontosan tudja, hogy mit tesz.

Akit érdekelnek a tények, hogy mennyire bizonyosság már rég, mindenféle DNS vizsgálat nélkül is, hogy Petőfi sírját tárták fel Barguzinban: http://www.petofititok.hu/exhumalas , itt eleget talál és lát abból, ami már valóság.

Bár az egész anyag áttekintéséhez több idő kell:

http://www.petofititok.hu

2015.04.08. 18:26
Botond

Kedves Kati!

Minden tiszteletem a gyöknyelvészeté, de itt mintha mellék, vagy inkább vakvágányra futottunk volna!

Nézzük csak mégegyszer, mi is lenne itt az ősgyök? És annak mi a jelentése?

 


2015.04.05 07:53
Krizsa

„ A tönkölybúza, a vadzab és -rozs itt Izraelben is mindenhol vadon nő. Az ókori Egyiptomban, Mezoban stb. már termesztették is. A Kaukázusban? Persze, hogy ott is. De a régészek szerint a mai Németországban is őshonos volt. Erről ennyit.

A héber taun = telített, taánug = élvezet. Tnuhá = elfekvés (a tönkölybúza, ha nem jó magas növényzet része, hamar megdől. A zavarbaejtő héber TAN-ÁR szó jelentése: kályhás. Először azt hittem, hogy végre én is találtam egy "véletlen" egybeesést a magyar "tanár"-ral - de nem. Mind a két tanár - megtölt. A héber TEN! = adjál! A kályhás a kályhát, a tanár meg a fejeket tölti meg a tonna tudománnyal. A finnt meg kihagyjuk? Dehogyis. A finn ten, tehdá = tesz, művel, épít, tüzet rak, ír. Tünü = párna, teünne = tele van, tunne = megérzés, sejtelem (úgy TŰNIK neki).

 

2015.04.08. 18:17
Botond

http://www.hirado.hu/2015/04/08/az-antropologus-ketelkedik-mondvan-sok-petofit-talalnank-a-vaci-utcaban-is-akar/

Nem hittem volna, hogy idáig süllyedhetünk.

Ez az ember volt az, aki le merte írni a hazai genetikai vizsgálatokról azt, hogy a kutatókkal szemben bizonyos "elvárások" merültek fel, azazhogy nyomást gyakoroltak rájuk annak érdekében, hogy a magyarok génjeiben mindenképpen mutassanak ki valami "finnugort". Ő tisztességesen elismerte, hogy ez sok évi próbálkozás után sem sikerült, (illetve minha egy hajszálnyi valami lett volna valahol, de annak igazából nincs jelentősége,) így ezt az embert én eddig korrektnek tartottam. (Akkor még "archeogenetikus" volt a hivatalos titulusa.)

2015.04.05. 07:53
Krizsa

A tönkölybúza, a vadzab és -rozs itt Izraelben is mindenhol vadon nő. Az ókori Egyiptomban, Mezoban stb. már termesztették is. A Kaukázusban? Persze, hogy ott is. De a régészek szerint a mai Németországban is őshonos volt. Erről ennyit.

A héber taun = telített, taánug = élvezet. Tnuhá = elfekvés (a tönkölybúza, ha nem jó magas növényzet része, hamar megdől. A zavarbaejtő héber TAN-ÁR szó jelentése: kályhás. Először azt hittem, hogy végre én is találtam egy "véletlen" egybeesést a magyar "tanár"-ral - de nem. Mind a két tanár - megtölt. A héber TEN! = adjál! A kályhás a kályhát, a tanár meg a fejeket tölti meg a tonna tudománnyal. A finnt meg kihagyjuk? Dehogyis. A finn ten, tehdá = tesz, művel, épít, tüzet rak, ír. Tünü = párna, teünne = tele van, tunne = megérzés, sejtelem (úgy TŰNIK neki).

2015.04.04. 20:31
varnaijanos

"hogy lehet az, hogy az ősi tönköly(búza) német neve dinkel?"

Utánanéztem, ófelnémet nyelven még thinkil alakban volt meg a 9. században. A németben ismeretlen eredetű. A magyar tönköly szóra rá akarják sózni a német eredetet. Még a Czuczor-Fogarasi féle szótár is azt valószínűsíti. A két szó mindenképpen egyezik! Ráadásul a tönkölybúza Mo.-on nem terjedt el annyira, mint Németo.-ban vagy Svájcban. Nálunk már a "honfoglalás" körüli időkben is egy jóval ősibb búzafaj, a tönke és később a mai búza volt a jelentős.

Viszont meg kellene vizsgálni a tönkebúza elnevezést is. Ennek ugyanis nincs német megfelelője. És ősibb szónak kell lennie, mint a tönköly. Aki beszél magyarul, annak nem kell magyaráznom miért.

A tönkölybúza növényt egyébként a Kaukázusból származtatják. Vajon onnan a növény Németo.-on keresztül jutott hozzánk a nevével együtt, vagy rajtunk keresztül a németekhez (majd onnan tovább a hollandokhoz és svédekhez)?

2015.04.03. 19:52
Botond

A gyalázat folytatódik

"Az MTA archeogenetikai szakértői mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a csontok ismeretlen holléte miatt a tudományos közösség számára ellenőrizhetetlenek voltak a mintavétel körülményei."

Akkor milyen alapon állították eddig például azt, hogy ez egy női csontváz??

2015.04.03. 19:12
Botond

Kedves János, attól tartok, Czakó Gábor fordítva gondolja!

Számomra nyilvánvaló, hogy amikor valaki elkezdi emlegetni (például) a szabirokat, mint a magyarság feltételezett őseit, akkor a finnugristák már meg is nyerték ezt a játszmát is. Hiszen eszerint is majdnem ugyanonnan jöttünk, sőt, ha boncolgatni kezdjük a szabir nevet, rögtön beugrik a képbe Szibéria is, (szibir-szabir) és az még rosszabb mint az Ural innenső fele, mert ha tényleg szabirok vagyunk, (azazhogy volnánk,)  akkor ugyanúgy összetákolható a nyelvünk csúfondáros összeszedegetése, mint a klasszikus finnugor mesében. Szemernyit sem jutottunk hát előbbre. (Csak egy másik példa: Benkő Mihály éppen ezekben a napokban kergeti az ősmagyarokat Belső-Ázsiában.)

Én változatlaul azt mondom: ne várjunk csodákat az ilyen-olyan távoli rokonságok felfedezésétől, vegyük már végre észre - vagy inkább tudomásul - az őshonosságunkat, és keressük meg a legközelebbi európai rokonainkat!

Éppen most érkezett egy idevágó kérdés: hogy lehet az, hogy az ősi tönköly(búza) német neve dinkel? (Ami gyakorlatilag ugyanaz.)

    

2015.04.02. 19:55
varnaijanos

Kedves Imre!

Szerintem sem kaukázusi eredetű, és meg merem kockáztatni, hogy Czakó Gábor szerint sem. Viszont ő arra utalt, hogy a Kaukázus környékén IS éltek magyarok az általa említett idő(k)ben. Úgy, ahogy állítólag Julianus barát is talált magyarokat messze keleten.

Mivel az említett magyar közösségek mára már eltűntek, kihaltak, beolvadtak, stb.; a velük való kapcsolatunkat, annak milyenségét csak feltételezni tudjuk. A tévés Kubínyi Tamás is gyakran emlegeti a kaukázusi magyarokat és hogy az "Árpádházi" királyaink levelezést folytattak velük, amíg tudtak.

És még valami. Mindenki magából indul ki; én Mezőkövesdiként sokszor szembesülök azzal, hogy a világ szinte minden táján élnek kisebb-nagyobb matyó közösségek. De mindegyikük eredete visszavezethető Mezőkövesdre, vagy a többi matyó településre.

Miért ne szakadhattak volna magyarok keletre (is) nagy számban?

2015.04.02. 18:00
Botond

Kritika:

Vita nélkül

Minden tiszteletem Czakó Gáboré!

Sok mindenben igaza van, de nem hagyhatom szó nélkül a tévedéseit sem: a magyarság nem kaukázusi eredetű.

 

 
Tartalom

Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE // WISE-VOGUE    *****    * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak *    *****    Ha fújnak az õszi szelek - forogjanak a papírforgók!!! Négy szép színes forgó érkezett a Mesetárba! Kukkantsatok be!    *****    Légy a magad asztrológusa! INGYENES az asztrológia OKTATÁS az ASZTRO-suliban.