A lényege a mondanivalómnak az lett volna, hogy az emberek nagy többségén a csak magával törődést és a széthúzást látom. A csak magával törődésből is a rövidtávú haszonszerzést. Amikor a kisnyugdíjas vagy egyéb, szorult helyzetben levő embertársunk havi 500 forint nyugdíjemelésért vagy egyéb, kis összegű jóért hajlandó megtenni hülyeségeket, utána meg mindenki a kárát látja. Mondjuk olyan politikusokra szavaznak, akik csinálnak olyan egészségügyet, hogy végtelen várólisták legyenek. Most nemrég szájsebészeten sürgősségi foghúzásra adtak volna 2 hónap múlva időpontot. Hogy addig megdöglök a fájdalomtól, az nem számít, túlterhelt a rendszer. Szerencsére magánrendelésre bejutottam 2 napon belül. De akinek nincs rá pénze, az még magánrendelésre sem mehet.
A dolgozó emberek nagytöbbségének pedig hülye főnöke van, de nem lehet szinte sehol valódi dolgozói érdekképviseletet (szakszervezet, vagy hasonló) létesíteni, mert nincs hozzá összefogás.
Miközben már Zrínyi Miklós megírta a Szigeti veszedelem-ben, hogy azért tartunk ott, ahol, mert széthúzás van a magyarok között.
Máshol sem jó minden, de itt (Magyarország) és most (2017) bizony sokaknak eléggé rossz.
Várnai: Lényegében miről van itt szó? Arról, hogy a 70? – a 90% képes-e szavazni? Gazdasági, jogi, technikai problémákról: én se vagyok képes. (Két ELTE diploma + továbbképzések). Miért nem értek a szavazáshoz? Mert nem mindenből van végzettségem + gyakorlati tapasztalatom. Ahhoz értek, hogy a korrupció, az disznóság? Ahhoz se értek! Azért nem, mert a Jelenlegi Civilizáció lényegéből fakad, hogy a felső vezetés többé-kevébé mindig korrupt és mindig BÁB. Lejjebb is van belőlük elég, de legfelül: biztos. Öreg falusi néni szavaz. Csináld “értékesebbre” a létminimumon (se) élő sokszázezer akárkit! A szavazásnak az ő számukra az az értelme, hogy bér- / nyugdíjemelést kaphatnak. Szerintem ez logikus, mert az embernek csak a létminimum fölött van döntési lehetősége. Tovább: nem-falusi zsírpacni is, a 16 féle betegségétől, meg a két cekkertől totyogva – szavaz. Van ennek valami értelme? Semmi. 15-20 szakminisztérium kell az államok élére, konkurrens (harapós) szakmai ellenőrzéssel. Persze még több pénzzel a “harapós” ellenőrt is meg lehet símogatni? Igen. – Most csak egy dolog biztos, hogy nem szabad lebontani a kerítést…
"A nemzet szégyene, hogy még mindig nem zavartuk világgá az efféle alakokat!"
Szerintem nem ez a nemzet valódi szégyene. Én nap mint nap rengeteg értéktelen emberrel találkozok. Ha százalékban kellene kifejezni, bőven 70% feletti az itteni lakosságnak az a része, aki csak saját magával, az ő rövid távú boldogulásával képes foglalkozni. Gondolok itt pl. azokra az idős nénikre, akik a boltban vagy a járdán, közlekedésben elállják úgy az utat, hogy ha kedvesen rájuk szól az ember, akkor sem hajlandóak mást átengedni. Ilyen lakosságtól mit várhatunk? Múltkor volt fent az interneten egy videó, ahol az idős néni azt mondja az őt meglátogató miniszterelnöknek, bárcsak évente lennének választások, mert akkor mindig kap nyugdíjemelést.
Mintha csak a folytatása lenne a Bakay írás Kati ostorozó szavainak: hogy hagyhatjuk ezt a gyalázatot? Hogy lehet, hogy egy ilyen levitézlett alak, mint ez a Vásáry, még mindig előállhat ugyanazzal az avítt, alaptalan, abszolut idejétmúlt, ledorongoló hazudozással, mint amit a Magyar Nemzet megjelentetett? Hogy lehet ilyen szemérmetlenül figyelmen kívül hagyni azt a számtalan cáfoló tényt, bizonyítékot, ami az utóbbi évtizedekben napvilágra került? A nemzet szégyene, hogy még mindig nem zavartuk világgá az efféle alakokat!
Az izraeli Tábor-hegy: a héber tabúr = középpont, köldök, tavéra = tábor-, tűz. Adatok vannak róla, hogy a kb. 600 méteres kúphegy teteje, az ókorban, lakott terület volt. Bika-völgy: a héber biká = völgy, hegyszoros, kettéhasította, széttétépte – világos, hogy ez a magyar bika (az ótöröknél 1500 évvel idősebb) – rokonszava.
Azért a „dicsőséges” keresztes-hadjáratról és II. Endréről is maradt valami emlék a héberben: egy gúnyos szitokszó: andra-lamúszia = zűrzavar, csapás. (De csak a szótárban, mert élőbeszédben még nem hallottam).
Jaj, hát Arad nevű város is van Izraelben (arad = bronz, bronszínű), meg Tábor-hegy is… S mi izraeliek miért nem hallottunk még erről a törzsről? (Én sem hallottam a 35 éves ittlétem alatt).
Egyrészt azért, mert Izraelbe a világ minden tájáról, többszáz országból jöttek, közöttük kettős-azonosságú összetartozó „törzsek” is. Még a II. világháború túlélői között is vannak „magyar-zsidók” – értsd olyanok, akik mindennek ellenére büszkék arra, hogy ők „először is magyarok”. De ez sajnos már nem jellemző a felnövekvő új nemzedékre. Mert ők ugyanazt tanulják, amit ma az egész világon tanítanak rólunk. És ebben ki a hibás? Az otthoniak – az, hogy ezt már 150 éve megtűritek. Ennyi ideje hagyjátok magatokat becsapni a szibériai medve-kultusszal / azzal, hogy úgymond, mindössze 3000 éve még csak halász-vadász „alapszavakat” ismertetek volna. Hogy csak jövevények voltunk a KM-ben – pedig az őslakói vagyunk. És mindezt egy tucatnyi olyan „nyelvrokonnal” bizonyítják nektek, akiknek a mai napig sincs saját írásuk… meg már nincsenek is (oroszul írnak és beszélnek). Tehát a saját nyelvükön még 100 éves, 3-4000 szavas szótárkáik se voltak. (Pedig a nyelvek valóban tudományos feltárásához sokkal többre van szükség.) Ezt a tucatnyi „rokonnyelvet” nem is lehetett feltárni! Mi maradt (ami tényleg összehasonlítható)? A mindössze 400 éves finn írásbeliség, és a 200 éves észt. S akit mégse tudnak annyira megvezetni, hogy ezt a „leszármazást” elfogadja, az is csak legyint: „úgyse tehetünk semmit”. Bizony, a magyarság mostani meghunyászkodására már tényleg nem lehetnek büszkék az elszármazottak. A Lajos névnek van héber rokonszava: lajás = dagasztó (munkás). Ennekeredete a lájis = oroszlán (a macskafélék kölykei „dagasztanak”). A Balatonnak is van rokonszava: balát = kiütközött, szembetűnt (pl. egy nagy vízfelület a tájban) – de mégsem, ez direkt átvétel lesz az őshazából: a Balaton neve.
Az izraeli Tábor-hegy: a héber tabúr = középpont, köldök, tavéra = tábor-, tűz. Adatok vannak róla, hogy a kb. 600
Itt a tudomány „hűvös fogadtatásának” az az oka, hogy többféle nagyságú - testméretű emberleletet találtak ugyanazon a lelőhelyenJ. Ebből bontakozott ki az a kép, amit én felvázoltam (Kordos László is így gondolta): hogy a KM-ben kialakult 6-7 millió éves előember jutott le Afrikába. És nem fordítva.
A "vizimajom" (az úszkáló előember) - gégeállás és a beszédképesség kapcsolatáról már a 2011-es "Hun gár ha-Hungár? Hol lakott a-táborlakó?” című könyvemben is írtam.
(A héber gár = lakott-lakik, ha- = a, az, hone = táborozik.)
Ez volt a kísérleti kiadás. Ez a könyv már csak az OSzK-ban van meg, mert azóta kétszer is alaposan átdolgoztam, és a címe is „Gyöknyelvészet”-re változott.
Az ember kifejlődéséről írt kb. 80 oldalamon azonban, ami csak a régészeti kutatások összerendezése, már nem sokat változtattam.
Hogy hitelesnek (és ne csak az én okfejtésemnek) tekintsétek a fejezetet, az alábbi linkeken érdemes tájékozódni. Utána meg ajánlott még sok, vagyis minden fellelhető linket is átolvasni e témákban.
A vizimajom elmélet. Hozzáteszem az előbbiekhez: A "Vizimajom elmélet" (ez a szőrtelen, sót kiizzadó, "áramvonalas": sovány, magas, stb. típusú előember), bár kutatók fejlesztették ki az elméletet, a tudományban ma sincs (még) elfogadva. (Könnyen megtalálható az interneten, pl. Wikipedia.) Általam persze maximálisan el van fogadva. Én még azt is hozzáteszem, hogy a "vizimajom", az úszkáló ember (akaratlagos légzásszabályozás, ettől lett beszédképes!), nemcsak a tenger által elöntött Afrikai-árok előlénye volt (Lucy, 2.5 millió éve). Hanem a PANNON-tenger teremtménye is. Aki a Dunántúl vulkán-maradvány hegyeire felszorulva, szintén a vízben keresett élelmet (kb. 1o-7 millió év). Vagyis ez a SOKKAL korábbi (ez! ez a hiányzó láncszem:-) majomemberből-előember. Ez jutott le Afrikába - is - és maradt is "idehaza". Az ember a KM-ből származik!
Hurrá!! Ezt mondom és írom én már 9 éve! És én csak a gyöknyelvészetből következtettem ki. Abból, hogy:
1. A mai sémi nyelvek eredete É-Afrika. 2. A legrégibb előembert a Csád-tó mellett találták, 6-7 millió éves. 3. A Csád-tó a Földközi-tenger maradványa, mert az Atlanti többszörös beáradásakor addig ért le – közbe-közbe folyton kiszáradt. Amikor kiszáradt, le lehetett jutni Afrikába. Amikor elárasztódott, csak szigetek maradtak szárazon belőle. 4. A KM-beli Rudapithecus (majomember, közös ősünk) 1o millió éves. Leszármazottai: a pre-heidelbergi (magas-csupasz, ez volt az európai „vizimajom": valójában már előember) / és a pre-neander (zömök, szőrös, ebből lesz majd a neander-Sapiens). Ez a két előemberi alfaj részben, a KM hegyein is keveredett már, és helyben is továbbfejlődött: ez lehet a cro-magnoni őse. A csupasz pre-heidelbergi nem bírta a hideget, mindig délebbre vándorolt, de százezer évekre elakadt a szigetek fogságában. Nagyon kevés volt élelem (ezt nevezik izolált zsugorodásnak): ettől lett ismét olyan kicsi, mint egy majom. De már két lábon is tudott járni és emberszerű fogazata volt (search: a toumai lelet).
1-2 millió évvel ezelőtt: Az előemberi nyelv igen rövid indulatszavakból állhatott, amelyekben még nem voltak szófajok. 2oo.ooo évvel ezelőtt: a legrégibb Homo-Sapiens(ek, több alfaj is volt) nyelve egy primitív gyöknyelv-szerűség. Igen rövid szavak – az ugatós-karcos torokmagánhangzók és a mássalhangzók még nem különülnek el, az előragozás már megkezdődik. Európa és Afrika, hajózás nélkül, még csak a Közel-Keletnél volt átjárható – néha, helyenként. Jöttek is fel folyton, már 2 millió éve is: a meghökkentően változó testméretű dmanisi előember! A gyeniszovai leletmár a Sapiens-neander-és még egy alfaj keveréke. A "még egy alfaj" genetikai emléke ma is megtalálható az Indonéz szigetvilág őslakóiban.
Európának, utolsó százezer éveiben (jégkorszakok) állandóan belakható része a Kárpát-medence volt. Az észak-afrikai és a közel-keleti sémi nyelvek (azóta persze továbbfejlődve) gyöknyelvek. A KM ősnyelv a sémi gyöknyelvek primitív változata lehetett. A KM gyöknyelv másképp, a sumér és (szerintem azzal rokon) éneklő-kínai nyelvek megint másképp fejlődtek tovább. A KM gyöknyelv ragozni, majd (a nyelvtani szerkezetek kialakulásakor) – láncragozni kezdett. A gyökszerkezet azonban a sémi, a kínai, és a KM-ből szétsugárzó nyelvekben egyaránt – a mai napig fennmaradt.
Agrármérnökként hozzáteszem, hogy nagyon régen még az emberek tudtak állatot és növényt nemesíteni. Meg lehet nézni, milyen régi fajták maradtak ránk. Vannak olyan gyümölcsfák, amelyek hiába porzódnak be más fajtával, évszázadokon megtartják a saját gyümölcsük jellemzőit. Mondjuk a savanykás alma savanykás marad. Permetezés nélkül is a régi növényfajták jól elvannak. Az állatokkal ugyanez a helyzet. A lovak pont olyan válogatósak a párválasztásnál, mint az emberek. Ma ha nem tetszik a csődörnek a kanca, "kicselezik a természetet". Meg lehet nézni, mi az eredmény. Életképtelenség szélén lévő növények és állatok. És ma az elkorcsosítást is nemesítésnek hívják, lényeg hogy keressen valaki jó pénzt belőle.
Sajnálom, hogy sem itt, sem énnálam nincs vitatkozó közönség. Mindegy, a saját válaszaimat a nyelvészeti honlapomra fogom feltenni - a Fórumra - de még csak most készítem.
A magyarság 1000 évnél régebbi történelmét (megfejtett írásos adatok hiányában) csak a gyöknyelvek tud. szintű kutatása képes igazolni – és a tarthatatlan feltételezéseket(finnugor nyelvészet / hivatalos magyar történelem) - is csak ez képes cáfolni.
„Felbecsülhetetlen tudományos értékű-e (a szerintem legnagyobb amatőr nyelvész): Varga Csaba hatamas munkássága? IGEN. Tudományos kutatásokat végzett-e Varga Csaba? NEM.” Hol itt az ellentmondás? Mit értünk azalatt, hogy "tudományos kutatás"?
Egy nemzetet (habár az ország, a földterület is létfontosságú) mégis, csak a nyelve képes megőrizni. Az MTA „személyzete” részben tudatlan, részben árulója a magyar történelemnek és főleg a magyar nyelvnek. Rendhagyó, új magyar - de végre tudományos színvonalú - nyelvtudományra, kutatási platformra van szükség. Önálló nyelvészeti műhelyre. Ami a nyelvet illeti, ilyen tudományos műhelyt egyedül magam / ami a magyarság valódi történelmét illeti, azt Imre, egyedül - biztosan nem fogjuk tudni véghezvinni. Segítsetek.
A gyökszó-fordításra - azonos, vagy rokonértelemmel - kifejezetten kevés példát láttam. De azoknál is ált. csak látszólagos (véletlen) rokonságot találtam. Én akkor fogadnámm el két kül. nyelvű szó rokonságát, ha a szóbokraik is kapcsolatban volnának - de ilyet nem is ismerek...
A kūj is visszafelé olvasva nagyjából juh. A gond csak azzal van, hogy amennyit láttam a cikkből, azok nem olyan közeli rokon szavak a magyarral, mint az alma, elma = alma, bicsak = nemcsak bicska hanem bármilyen kés, csok = sok, stb.
Ezt pedig mások, akik idézik a művet - vagy jóhiszeműen és végig nem olvasva azt, vagy rosszhiszeműen saját munkájuk igazolásaképpen - torzítva fogják visszaadni: hogy lám, van 1600 közeli rokon török szó!
Emiatt hiányolok egy olyan összegzést, hogy mi közeli rokon szó, mi távoli rokon szó, mi nem rokon de a magyarral azonos elemekből felépített szó, mi a látszólagos de téves rokonság, stb. Mert akkor azt elolvasva az azt idézők is kénytelenek lennének többé-kevésbé igazodni ahhoz.
Ja, megvan. A hivatalos nyelvészet legújabbkori ágazata, u.n. morfológia használja ezt két fogalmat (amiket még hivatalos a történeti nyelvészet se szokott...). Miért nem? Mert a sokszáz / többezer évvel korábbi nyelvállapotokban nem a modern nyelvtanok működtek. A szófajok sem különültek még el - a képzők, ragok egészen mások voltak (vagy nem is voltak még), stb. Szóval erre nem gondoltam. Azért a könyv is definiálhatta volna az alapfogalmait.
Elolvastam (23.oldal) Nem értek egyet, de most ez lényegtelen. A könyv alapfogalmakként használja az "abszolút szótő" és a "relatív szótő" kifejezéseket. Ezt sem a Czuczor-féle gyökfogalommal nem egyezik (ami sajnos nem a gyökváz, hanem valójában már gyökszó), sem pedig a gyöknyelvészet nem ismeri őket. A keresésem sikertelen volt, e két kifejezés definicióját nem találom.
Minden hibája ellenére tetszik Czeglédi Katalin írása. Példának okáért a "baj-ram" - "ö-röm" rokonítás miatt, mert itt ismét felmerül az a "dilettáns" gondolat, hogy a szavak megfordítva is beleillenek a logikus gondolkodásba. A baj megfordítva jav, azaz jó.
Aha, egyet gondolunk, mert én már tegnapelőtt írtam ilyesmit a honlapom FÓRUM-jára. De még csak felvetettem kidolgozni (héberre és finnre, mert mindenki csak olyan nyelveken nyelvészkedjen, amit legalább valamennyire ismer) ezt csak ma este fogom. A kidolgozás is a honlapom lesz...
Villámkérdés: mi köze van a magyar KN gyök gyökszavainak: kan, kán, ken, kén, kéne (kellene), kín – a Kanári (madárhoz, szigetekhez): a világ nyelveiben? A világ általunk ismert!!! nyelveiben előforduló KN gyökvázak és szavak jelentéseihez?
Tetszik Czeglédi Katalin hozzáállása, de meg kell jegyeznem, a szórokonítást szerintem nagyon tágan értelmezi. Nekem az sem világos, hogy most 1600 magyar-rokon török szót talált? Amit bemutat, annak a nagyrésze nálam a "talán rokon, de inkább biztosan nem az" kategóriába tartozna, ha osztályozást állítanék fel. Példa:
"3.60. Kāšγ. kūn, kūj 'birka, bárány, kos, ürü' az Argü nyelvjárásban ~ magy. kan.
A Kāšγ. kūn, kūj 'birka, bárány, juh, kos, ürü' jelentések értelmezhetők az orosz fordítás alapján. Látható, hogy az orosz nem tett különbséget a bárány, a kos és az ürü között. A Kāšγ. kūn, kūj alakok pedig világosan kötődnek a magy. kan 'valamely állat hímje' szóhoz, amelyet a TESz ismeretlen eredetűnek tart.
Idetartozik a csuv. xuj 'férfi nemiszerv'62, nincs meg Jegorovnál. A magyar és a csuvas adatok arra utalnak, hogy a Kāšγ. kūn, kūj a hímnemű birkát jelöli, ezért természetes, hogy a magy. kos szó is idetartozik. Ld. Kāšγ. kajkān 'folyó neve' ~ magy. hajt."
Az itt említett "xuj" szó orosz! Az összes szláv nyelvben megvan! Lásd:
Így lesz rokon szó a török: k_n, k_j (= juh) és a magyar: kan. (Azért nem írtam ki a magánhangzókat, mert ha tényleg arab betűkkel írt török szöveget fordítottak le, a magánhangzók nem jelölése miatt és mert az arabban nincs ı, ö, ü bizonytalan az olvasat.)
Ezután pedig fogja a többi jóhiszemű tudós, mint a Czeglédi Katalin által is említett Bárdi László, és idézik hogy lám, 1600 rokon török szót talált a nem-finnugor nyelvészet, tehát nem csak a rovásírásunk származik a törökből, hanem a nyelvünk is. (Ő a rovásírást a törökből származónak mondta egyik interneten is elérhető előadásában.)
Czeglédi Katalin írásából világosan látszik, hogy kellő akarattal és nyelvészeti tudással a magyar nyelv szinte bármely másikkal rokonítható. Ezúttal például a törökkel.
Meghívom Dr. Czeglédi Katalin nyelvészt az itt feltett tanulmányának: "A magyar-török nyelvviszony" vitájára. Vitakezdő hozzászólásom: A török (türk, bármilyen régi török) nyelvek (írásos bizonyítékok alapján) mindössze kb. (kevesebb, mint) 1ooo éve ismertek. Az eurázsiai ragozó gyöknyelvek és a bármiféle sémi gyöknyelvek azonban (írásos bizonyítékok alapján) legalább 25oo éve jól olvashatók, érthetőek, ismertek. A közös gyök(vázak), gyökszavak, szóbokrok, de akár a "rövid toldalékok" (1 mássalhangzós ragok, képzők) hasonlóságainak tömege azonban, nem párszáz, hanem sok-sok ezer éves.
Erősd, kronológia: A tud. szerinti ez a "kőrézkor". (Még mindig inkább kő-, mint fémeszközök használata, i.e. 4500-tól.) Csakhogy írás (a megfejthető számírás jó 3o ezer éve) már biztos, hogy régesrég volt...
"a korabeli római leírásokkal ellentétben egyáltalán nem ölték halomra a hunok a korábbi római Pannónia provincia lakóit. Sőt, a leletek tanúbizonysága szerint kiválóan együttműködtek az eltérő etnikumú népek a rómaitól nem sokban különböző, működő gazdaság termékeit előállítva."
Sági Károly Szántódpuszta története a magyar államalapításig c. könyvében már 1983-ban a következőket írja: "Bizonyítható, hogy a menekülés a (kollaboráns) vezető rétegre korlátozódott, a termelő tömeg régi lakóhelyén maradt. A pannóniai római államgépezet felbomlásával megszűnt a bérelt földek járadékainak fizetési kényszere, az újoncállítási kötelezettség, megszűntek az adók és szolgáltatások, s ez Pannónia dolgozó tömegei számára átmenetileg kedvező helyzetet teremtett. Nehéz elképzelni, hogy a dolgozó tömeg a mögöttes tartományokba költözött volna azért, hogy újból nyakába vegye a római állami élet gyűlöletes igáját."
Tekintsünk el most a "szocialista" máztól, a lényeg a lényeg: Bármely korszakát nézzük az őstörténetnek, korrekt vizsgálat esetén mindig ez a vége. Népirtó inváziók, totális népességcserék csak a rosszindulatú történészek meséiben léteznek. (Legalábbis ami a KM történetét illeti.)
Bizony! Sajnos azt a kort érjük, mikor a valóság helyett valami mesés köddel pótoljuk hiányérzetünk. Istenem! Hogy nekiesnek egymásnak a magyar emberek, akik a legkevésbé sem mongolidok (ez gén, ez tény)! A magyarok europidok akkor is, mikor a kaukázusi arcát mutatják! A török is testvérnép volt, úgy-e? Turanid vagy türk testvérként puszira ölelni érkezett francia bíztatásra és pénzzel Magyarország ellen Nándorfehérvárhoz?! Csak úgy testvér látogatásra, avagy háztűznézőbe, úgy-e?! Nem iszlám hittel a gyaur ellen, hanem hatalmas nagy barátsággal és mellérendeltséggel, avagy szolgálatát ajánlotta fel?! A Hunyadiak pedig hazaárulók voltak? Mert nem adták oda a lányaikat? Szolgaságért és iszlámért vagy Mohamedért cserébe nem adták el offshore-ban az ország feletti uralmat, azon országot, amelyet Szent László is a drága kun testvérek ellen védett meg krisztusi arccal? Netán nemcsak IV. Béla, hanem Szent László is gügye volt, hogy megértse, a kunok jót akartak, mikor bevonultak nem kis sereggel Erdélybe, úgy-e?! Vakulj magyar?! A mongolok, maguk előtt hajtva a meghódított népeket, mint pl. a tatárokat, ők is puszilni jöttek testvér látogatásként Magyarországra?! A magyar király meg az egész magyar sereg pedig hazaáruló becstelen bandaként harcolt ellenük, azok ellen, akik nem magyarul beszélnek, nem magyarul írnak, nem magyarul muzsikálnak, de hiszen annyira aranyos testvérek voltak, hogy nem értette meg ezt IV. Béla?! A magyar király mellett, majd menekülését biztosítva halálig harcoló templomosok is hazaárulók voltak, úgy-e?! Értetlen kutyák, akik nem értették, hogy a mongol most a magyar?! Nem látták a nagy összefüggéseket, hogy most már a nagy és hatalmas sztyeppéről (már nem pusztáról) érkező mongol kán az igaz hun király, a királyok királya és nem pedig Atila és Csaba utódja?! Istenem! Hogy nekiesnek S. Istvánnak, aki felhívja a figyelmet, mert nem gyáva, nem meghunyászkodó, csupán gondolkodó, hogy mi valós és mi lehet legenda, hogy több tízezres múltat ne cserélj magyar, egy mongol legendára csak azért, mert a mongol kán felajánlotta, hogy lehet a magyar is szolgája! Érdekes, hogy Herodotos még nem hazudott, hogy hol volt a szkíta őshaza. A Turul-ház is tudta még, hogy hol lehet otthona, de mi?! Mi bárhol el tudjuk képzelni az őshazát csak ott nem, ahol máig több a magyar, mint bárhol a világon. Mi lenne, ha ennek mindenki bedőlne? Annyi lenne itt is a magyar, mint Törökországban, vagy Mongóliában? Jó úton haladunk ehhez, ha még egy kicsit lovagolunk a nárcisztikus hiedelmeinken ahelyett, hogy felfognánk, hogy hol van Európa közepe és hogy a Jóisten azt kire bízta. Holott megírta már Tamási Áron, hogy mi az életünk kulcsa. Azért vagy magyar a világon, hogy valahol otthon legyél benne. Nem kellene elgondolkodnunk, hogy annak, aki igazán magyar, esetleg nem is volt más az otthona, mint a Kárpát-medence paradicsoma? Nem kellene elgondolkodnunk a krónikások igazságain, hogy valójában a Turul-ház azért volt a legtisztességesebb uralkodóházunk az összes közül, s adta Európa majdnem minden uralkodóházának alapját is, mert ezt tudta?! Mert valójában tudta, hogy honnan is származik turulsága?! Lehet a mongol jó szövetséges, de ne keverjük a keresztségben testvériséget a vérségi testvériséggel, a műveltségben testvériséget a gyökerekkel! Fontos a barátság, fontos népek tisztelete, de az az alapja, hogy a saját gyökereimet elvenni egyik se kívánja! Úgyhogy maradok inkább én is a szájmenések bábja, ha annak ez az ára, hogy kimondjam. magyar nem volt mongol soha, s remélem, hogy nem is lesz soha. Ettől még ugyanúgy tisztelem az egyetemen a mongol tanítványaimat, vagy esetleg tisztelni f
Az átlagember észre sem veszi, de a történelmi korok szép lassan a helyükre kerülnek. (Anélkül persze, hogy a korábbi tévedéseiket beismernék a régészek vagy a történészek.) Már csak az elnevezéseket kellene korrigálni.
"A finnugor-honfoglaló genetikai kapcsolat hiánya arra utal, hogy a magyar nyelv finnugor rétegeit nem lehet a honfoglalókhoz kötni, ellenben a magyar nyelvben meglévő masszív török nyelvi réteget nagy valószínűséggel hun eredetűnek tekinthetjük. Ez újabb kérdéseket és kutatási irányokat nyit a magyar nyelv lehetséges eredetéről, és rokonsági viszonyairól."
Az ebben találhatóakból szerintem eléggé valószínűsíthető, hogy törökökkel tényleg nem találkoztunk Szent László előtt, az Európában ismert hunok pedig szintén nem.
"A honfoglalók genetikai összetétele arra utal, hogy a hun alapréteg megőrzése mellett nagymértékben integrálták a Kelet-Európában talált germán elemeket, akiknek többsége adataink szerint skandináv eredetű. Ez alapján elsősorban a Ruszok (varégok, vikingek) jönnek számításba, akik a 9-10. században valóban a honfoglalók vonulási útvonalába eső területeket szálltak meg. A viking kapcsolatot támogató régészeti történeti adatok azonban csekélyek és ellentmondásosak. Kézai krónikája szerint például a Kijevnél legyőzött „oroszok” közül sokan csatlakoztak a magyarokhoz. Egy generáció alatt azonban a vikingek nem válhattak lovas nomáddá, márpedig a vizsgált sírok tökéletes hun-germán genetikai-kultúrális integrációt mutatnak, amely a germán elem sokkal régebbi integrációjára utal, továbbá a legyőzöttek nem csatlakozhattak ilyen magas arányban (40%)."
Amint már említettem, Karoson két fejedelmi személyt is találtak, az ő kíséretük szerintem összetételében eltér a köznépétől, több lehet benne az idegen (szolgák, szövetségesként csatlakozottak, stb.). A germánok "integrációja" szerintem azt mutathatja, amit a krónikáink is írnak: Álmos népe elidőzött Kijev környékén, mielőtt a Kárpát-medencébe jöttek.
"A 3. táblázatból látható, hogy a Tömöry és mtsai., 2007-ben közölt adatok közül az NGS szekvenálással újravizsgált 9 mintából 5 esetben a korábbi szekvenciákkal megegyező eredményt kaptunk, egy esetben a haplotipizálásba hiba csúszott, három esetben pedig teljesen más haplocsoportot határoztak meg. Az általunk korábban közölt szekvencia adatok közül a 15 újravizsgált szekvencia mindegyike ugyanazt a haplocsoportot adta, de ezek közül 8 esetben a haplotípus nem bizonyult helyesnek."
Ez egyértelműen mutatja, hogy az mtDNS-vizsgálatok módszertana (és az Y-kromoszómásaké is?) még kialakulófélben van és az eredmények, főleg a régebbiek, inkább tájékoztató jellegűek.
Az eltérő haplocsoport megállapítás azt is jelenti, hogy esetleg egészen eltérő feltételezett származási helyet rendelnek egy mintához!
"... több azonos mtDNS genommal rendelkező lehetséges rokont találtunk a Karosi minták és egyéb temetőkből származó leletek között. Ebből arra következtethetünk, hogy Karoson három hasonló összetételű (hun-germán lásd később), de eltérő azonosságtudatú törzs telepedett le, hisz egymással nem keveredtek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a távoli temetők között viszont közvetlen rokonokat találunk az a következtetés adódik, hogy a Kárpát-medence elfoglalását követően az egyes törzseket megoszthatták, tagjaikat széttelepíthették, és az egyes területekre különböző törzsek töredékeit telepíthették egymás mellé."
Ha jól olvastam a cikket, abban az is szerepelt valahol, hogy Karoson 2 fejedelmi férfit is eltemettek, akik testvérek lehettek, de maradványaik két külön temetőben vannak.
Nem lenne egyszerűbb azt feltételezni, hogy a karosi 3 temető azért 3, mert az egyiket az egyik előkelőség, a másikat a másik használta családi temetőként, a harmadikat pedig egy harmadik vagy az alacsonyabb rendű emberek? A cikk szerint jelentős számú skandináv-germán leletet is találtak a temetőkben. Talán azért, mert a főurak nagyszámú szolgát hoztak magukkal Kijev környékéről? A távoli temetők alatt vajon csak a karosi temetőket érti a szerző, vagy távoli települések temetőit is? Az előbbi esetben ugyanis felesleges törzsi rendszert vagy széttelepítést feltételezni.
Mivel a szerző hivatkozik Obrusánszky Borbálára, ezért tőle is pár gondolat. Ha nem pontosan idézném, azért elnézést kérek.
A hiongnu szó legrégebbi olvasata: hung-nu vagy hunnu.
A hunok a bolgárokkal, besenyőkkel és a hozzájuk sorolt egyéb népekkel nem (valódi) török népek sem kulturálisan, sem nyelvileg. A bolgárok egyébként utálják a törököket. Az első török nép, akik a Kárpát-medencében megjelentek, az úz néven említett oguzok, akikkel először Szent László hadakozott.
Saját megjegyzésem: a hunokat, bolgárokat és egyéb népeket minden alap nélkül sorolták nyelvészetileg a valódi török nyelvekkel egy nyelvcsaládba, ugyanis nyelvemlékeik nem maradtak fenn ma olvasható módon ehhez elegendő mennyiségben.
Neparáczki Endre doktori disszertációja (fent, Honfoglalóink genetikai jellemzői címen) megérdemelne jó pár észrevételt, terjedelmi okokból több részletben írok róla.
A karosi honfoglaláskori temető mtDNS vizsgálatánál olvasható: "Az alapító B4 haplotípust 4 minta képviseli: 2 karosi honfoglaló ..., 1 han kínai Liaoningból és 1 üzbég. A két karosi B4‟5 egyén ... 2 mutáció távolságra található az alapító haplotípustól, ezekhez ma élő egyének nincsenek közel. Egy korábban publikált B haplotípusú honfoglaló ... összeillik egy altaji kazah mintával, ami a B4c1b alhaplocsoportba tartozik. Ehhez a honfoglalóhoz 1 mutációnyi távolságra található egy recens magyar minta .... Mivel Liaoning a tunguz nyelvű manchuk hazája, az üzbég és kazah megfeleléseket is figyelembe véve az a legvalószínűbb, hogy a karosi B haplocsoport altáji, török eredetű."
(A cikkben az összes tunguz nép neve angolosan van írva. Manchu = mandzsu, evens és evenks = evenek és evenkik mindkettő többes számban, oroqen = orocs.)
Mi a közös Liaoning (Kínának Koreával érintkező része, ahol mai napig jelentős számú mandzsu lakosság él), a kazah és üzbég területek (és Magyarország) között? Mindegyik volt egy időben hun/hiongnu fennhatóság alatt. Az "altáji, török eredet" alatt talán hun értendő? A cikkben leírva nincsen, de ábrán szerepel, hogy a B4-es minták között viszonylag sok japán is van. Oda viszont valódi törökök nem jutottak el tudtommal, csak hiongnuk.
A magyar összetett hangok: C (ez isJ), Cs, Gy, Ly, Ny, Ty. Mely nyelvekben nincsenek betűi az összetett mássalhangzóknak? Azokban, ahol (majdnem) teljesen szétnyílnak a szótagok, mert ott a kiejtésben nagyon ritkák. De ahol nem következetes a nyíltszótagúság, ott összetett betűk is vannak. Nos a C=TS, Cs=TSz, Gy(ez többnyire)=DJ, Ly=Li/j, Ny=Ni/j, Ty=Ti/j. Ha tehát az összetett hangok elemei nem szoktak torlódni a beszédben, akkor általában írásban sem gondoskodtak róla, hogy önálló betűik legyenek.
A héberben, a magyar összetett betűkből csak a C létezik – az se túl régi. Pedig a Gy, Ny, Ty-t is hallunk azért, csak betűjük nincs. Miért nincs? Mert nagyon ritkán hangzanak fel. Például a magyar dió a héberben gyó (leírva: djó) – festéket, tintát jelent. (Hogy miért, azt könnyű kitalálni.) Gyukán = arckép, ahol dijuk = pontosság. De csak néhány gy hangú szavuk van...
A G, mint latin betű története – sokkal zűrösebb. Még a hang (a zöngés) G története sem egyszerű, mert az meg a zöngétlen K / H utódhangja…
Köszönjük a biztatást! Nem is tudod, hogy mennyire jól esik, s hogy mennyire szükségünk is van a biztatásra, miközben éppen a dévidéki, kárpátaljai és partiumi kiterjesztésen kezdtünk dolgozni.
Ami az ajándék könyvet illeti, nem a vita kedvéért írom, hanem hogy tudd, mi nem így látjuk, sőt. Átgondolt, felépített stratégia szerint folyik a Vándorkiállítás szervezése a részünkről, amelynek alapelemei a következők 5 súlyos pontba foglalva:
1.) "Merjünk nagyok lenni!" címmel megrendezendő országos versenyre jelentkezők kapják meg azt a könyvet, amely megcsonkolásunk tényét ismerteti végre velük.
2.) Fehérvár a hajdani Országzszló és Trianon emlékmű helyreállítására készül, amelynek költségvetését el is fogadta már a Közgyűlés és 2018. június 4.-re tervezzük az átadást, amelyet megelőz idén az az aktus, mikor a hajdani avatás évfordulóján, május 24-én átadjuk (mármint a FEJSZE) a mintegy 6mx1,5m-es Országzászló első példányát az önkormányzatnak. https://fejerszovetseg.blogspot.hu/2017/01/kiegeszito-szempontok-fehervar-ereklyes.html
3.) Mire ez a Tudománytörténeti Szakmai-Tanulmányi Verseny eléri az országos szintet, sőt, a Kárpát-medence minden magyar lakta térségére kiterjed, 2020-at írunk majd és a Magyarok X. Világkongresszusára készülünk,
4.) Amelyet megelőz majd Trianon 100. évfordulója,
5.) S nekünk ezt már most el kellett kezdeni, még mielőtt a kiállítás elér a Kárpátok vízválaszójáig!
Igaz. Az élet nem lesz akkor sem habostorta, úgyhogy a fiatalokra nagyon számítunk majd, hogy MERJÜNK VÉGRE ÚJRA NAGYOK LENNI! :)
Egyébiránt igazad is lehetne de vedd biztatásként (visszajelzésként), hogy az első iskolai kiállítás helyszínének, a Hunyadi Mátyás Szakiskolának az igazgatója, mikor megtudta (egy hete), hogy átadunk neki ajándékkönyveket a 48 jelentkező számára, repesve mondta, hogy nagyon örül, mert éppen most lesz egy iskolai esemény, ahol díjakat fognak átadni. A Tóparti Gimnáziumba már előre átadtunk 50 könyvet és be is jelentettük a megnyitón, hogy azon országnak diákjai, amelyet megcsonkoltak belső és külső ellenségei, azaz erre hangzott el a megnyitón a végszó, hogy Úr oltára Te vagy, emeld fel a fejed! Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy nem rökönyödnek meg sem a pedagógusok, sem a diákok azon, hogy e kettő így cseng egybe! S nekünk pontosan az a célunk, hogy egy pillanatra se érezzenek szégyent amiatt, ami történt 1918-ban Párizsban, 1920-ban Trianonban, majd a 2. világháború után újra Párizsban! SŐT!!!
Avagy "Ember, küzdj és bízva bízzál!" ;)
A Honfoglalóink genetikai jellemzőihez: A PhD dolgozat társ-témavezetője az a Pálfi György, akinek a nyugalmazott professzor édesapja által összeállított Tudománytörténeti Vándorkiállítással járjuk Fejér megyét és hirdettük meg "Merjünk nagyok lenni!" címmel az Országos Tudománytörténeti Szakmai-Tanulmányi Versenyt. Minden iskolában Radics Géza: Merénylet a magyarság ellen című Trianon könyvét adjuk a nevező diákoknak ajándékba.
Videó összeállítás az eddigi eseményekről itt megtekinthető: https://www.youtube.com/playlist?list=PLqdtbEajfvOsqaIlxZaAEX-Wbx98V1RZ8
Tihany Magyar szót azért nem várok, mert összesen is csak 7 db TH gyökű szavunk van: tehát a gyök nem igazán fejlődött ki a magyarban. Ez a 7 szó: tahó, tehén (őröl, vagyis kérődzik) tohonya, (mint egy malomkő), teher (tereh), tehát, tehet, tehetős. Ezek mindegyikének van "jó" héber rokonszava. Akkor a Tihany helynév (amit a könyvemben nem elemeztem) lehetséges héber rokonszava a tahana = állomás (most vízparton). Még egy lehetséges héber rokonszó, feltéve hogy akkoriban volt? ott malom: a héber tohen = őröl, és a másik T betűjükkel (két kólönböző van) a tahaná = malomkő.
Eggyel kevesebben maradtunk megint, akik a hamisítások, ferdítések, eltüntetések feloldását nem a fehér foltok szaportásában látják. Elhunyt Siklósi Gyula, az utolsó, aki még tudta és bizonyítani is tudta, hog hol volt a királyi palota, a három hajókikötő és annak avárosnak nyoma, amelynek csodájára járt fél Európa. Nélküle sületlenség kapott nagyobb esélyt már megint, melynek jellemzője, mindenhol lehet az őshaza, csak nem azon a földön, amely ott terüle el a lábunk alatt, meg mindenhol lehetett Alba Regia, csak ott nem, ahol ő megannyi ismérvét feltárta. Szomorúan ismétlem meg itt, amit reggel írtam és szomorúan teszem itt közzé azt az írást, amelyet egyik tisztelője ma este 7 órakor az Országzászló téren, a hajdani királyi palota alapjain álló múzeum falánál felolvasott, mielőtt az emlékezés mécsesét meggyújtotta. https://drive.google.com/open?id=0B2eX2yV7Hp4dUm82TXVYMFJlYjlsQjRuYW45b2JFQUY3Z0Vv
Elhunyt öreg barátom, a nyugalmazott régész professzor, aki Fehérvárt felásta, s ásta volna még, s fel is tárta volna, ami még iányzott ahhoz, hogy a koppányos isvántalankodást, a toldozást és fehér foltozást végre a megbecsült valóság váltsa, ha hagyták volna. Csak elhallgatták és elhallgattatták volna, ha hagyta volna, de nem hagyta, ezért hagyatékának szellemiségét már továbbadta.
Bármennyire is ismertük állapotát, hiszen sajátos humorával fűszerezve számtalanszor tette szóvá a lassan, de biztosan közeledő kijáratot, erre közülünk senki mégsem, még nem számíthatott. Siklósi Gyula, Fehérvár hűséges díszpolgára, városunk múltjának kivételes szorgalmú és tehetségű kutató régésze, a Fejér Szövetség tiszteletbeli felsőházi tagja az éjjel búcsút intett e világnak. Még a múlt hétvégén is munkára hívott, hogy nem tudja, mennyi van még hátra, de van még Európában mit felderíteni Fehérvár múltjáról Madridban, Párizsban, Isztambulban, Stockholmban, ha már az itteniekhez nem juthat. Az utolsó pillanatig tervezett, dolgozott. Legutóbbi sürgősségi kórházi kezeléséről az útja egyenesen közénk vezetett, hogy részt vegyen az Országzászló tér helyreállítási terveiről szóló bemutatón, hogy hozzászóljon, hogy hozzánk szólhasson. Szellemi hagyatékából nekünk is gazdagon juttatott. Siklósi Gyula szívünkben, lelkünkben és gondolatainkban örök nyomot hagyott.
Az Andrásfalvy előadás nagyon is tanulságos. Nem tér ki mindenre, de a szemlélete az nagyon, de nagyon emberi, azaz magyar. Köszönet érte. És milyen jó párosítás a cím: néprajz és (tehát ~) magyar történet. Hányan, de hányan esnek az öreg hibába, hogy képtelenek az írásbeli krónikák korának sajátosságát felfogni, hogy ez a kor már a fegyverrel tér- és hatalom- és piacszerzés logikáját követi, azaz az összes történelemtanítás, krónika, ..., az uralkodók és nem a nép történetét taglalja, sőt, országra (területre), népre is saját magát, az uralkodó réteget vetíti. Néprajz (népmese, monda- és regevilág, néplélek, népdal, néptánc, kézmívesség, népművészet, ...), az igen, az örökös és örökké folytonosan változó népről szól (hacsak nem sikerül egyes helyeken valóban majdnem kiirtani, mint Észak-Amerikában is).
Amikor a cifraszűr betiltása témához gyűjtöttem adatokat, megdöbbentem azon, hogy mi minden be volt tiltva a Habsburgok alatt. Utólag látom, közel sem teljes a listám, egy népi hangszereket bemutató tévéműsorból például a minap tudtam meg, hogy még a doromb birtoklása és használata is törvénybe ütközött a XVIII. század végén. Andrásfalvyt hallgatva ez a szomorú kép tovább terebélyesedik, isteni csodának tűnik, hogy ez a nép még egyáltalán létezik.
Kissé furcsa, hogy a székelyek Románia őslakói, hiszen ez egy 150 évnél fiatalabb államalakult esetében nem nagy dolog. Valójában a székelyek Erdély, illetve a Kárpát-medence őslakói, de ezt a világgal elismertetni gyakorlatilag lehetetlen, ameddig a magyar történettudomány (is) mást állít. A próbálkozás azért így is hasznos lehet, mert az őshonosság kérdését napirenden tartva ennél tovább is juthatunk.
Természetesen egyetértünk Feri, de én már sokszor megírtam, hogy a "honnan jöttünk" kérdés feszegetése vakvágány. Árpádék persze valóban jöttek valahonnan, de hogy nem a hanti-manysi erdőből, az biztos. Valószínűnek tartom, hogy Türk úrék fordítva ülnek a lovon, és egy ellenkező irányú népmozgás nyomait próbálják meg "magyar vándorlásként" eladni. (Többé-kevésbé ismert, hogy például a szarmata marik - cseremiszek / szarmiszok - is a Fekete-tenger mellől kerültek a mai, északabbra fekvő hazájukba, szerintem itt is valami hasonlóról lehet szó.) Egyébként a szóhasználat magyar őstörténet ügyben elég jól mutatja a szándékot: aki a "vándorló", "nomád", "törzsi" és hasonló, primitívséget sugalló jelzőket sulykolja, az véleményem szerint jó magyar nem lehet.
Pedig nem ártana vele foglalkozni, ugyanis rendkívül sokan bedőlnek annak, mintha ez a Türk Atilla által fémjelzett "vágtázó honfoglalás" elmélet más volna, mint az eddigi.
Elképesztően sekélyes "antifinnugrizmus" látszatán lovagló "nagy semmi": http://pestisracok.hu/nem-ott-nem-akkor-es-nem-ugy-ahogy-gondoltuk-uj-magyar-ostortenet-2-resz/
Azért úgy gondolom, hogy jó erről a városi legendagyártásról tudni, mert ma már a többség városokban lakik.
A képek mellőzéséből és a rendkívül tág kormeghatározásból látszik, hogy ez a valami még akármi is lehet. Mégis szenzációként közlik, mert máshol az ilyenek annak számítanak.
Olvastam az őstörténeti cikket, de nem találtam említésre méltónak. Semmi új nincs benne, ami a valódi őstörténet felé kormányozhatná a magyar szekeret. Ezt a felvetett kérdések világosan mutatják:
"Tényleg olyan volt-e a honfoglalás, ahogy az iskolában tanultuk? Merre és mennyi ideig vándoroltak őseink? Miért maradt fenn a nyelvünk, és miért nem értjük legközelebbi nyelvrokonaink beszédét? Finnugor nyelvű népként mi közünk a törökökhöz?"
A honfoglalós cikkről. Költői kérdésként: az MTA szegedi embereitől mi jót várhat bármely magyar ember?
Az említett cikkből néhány mondat:
"A kutató szerint a legújabb adatok fényében nem zárható ki, hogy a honfoglalók magyar nyelven beszélőket találtak a Kárpát-medencében." (Aláhúzás tőlem.) Ugyanezt már László Gyula és társai is megállapították úgy az 1970-es években. De ugyanez László Gyuláék előtt egy évszázaddal még minden magyar ember számára közismert TÉNY volt.
"Véleményem szerint a honfoglalók összes felmenője mindig is a sztyeppei kultúrkörbe tartozott. A nyelvészetileg közeli rokon finnugor népek ősei is innen származhattak, de ők elhagyták a sztyeppét, és északra vándoroltak. Erre utalnak például az obi-ugoroknál fennmaradt lovas hagyományok." Ilyet viszont az MTA-tól még nemigen olvashattunk, bizonyára vissza is fogják vonni. Mindenki más már szintén évtizedekkel ezelőtt tudományosan ezt állította, az első mondat pedig évszázaddal régebben közismert TÉNY volt.
"Hangsúlyozandó, hogy a honfoglalók nem azonosak a mai magyarság őseivel, mivel ők már egy velük összemérhető, de egyes becslések szerint náluk jóval nagyobb létszámú avarkori népességet találtak a Kárpát-medencében."
Akkor már csak az a kérdés, hogy a hazai genetikai kutatások miért koncentrálódnak mégis a honfoglalókra? Miért nem inkább az őslakókra?
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
És milyen jó párosítás a cím: néprajz és (tehát ~) magyar történet. Hányan, de hányan esnek az öreg hibába, hogy képtelenek az írásbeli krónikák korának sajátosságát felfogni, hogy ez a kor már a fegyverrel tér- és hatalom- és piacszerzés logikáját követi, azaz az összes történelemtanítás, krónika, ..., az uralkodók és nem a nép történetét taglalja, sőt, országra (területre), népre is saját magát, az uralkodó réteget vetíti. Néprajz (népmese, monda- és regevilág, néplélek, népdal, néptánc, kézmívesség, népművészet, ...), az igen, az örökös és örökké folytonosan változó népről szól (hacsak nem sikerül egyes helyeken valóban majdnem kiirtani, mint Észak-Amerikában is).
A lényege a mondanivalómnak az lett volna, hogy az emberek nagy többségén a csak magával törődést és a széthúzást látom. A csak magával törődésből is a rövidtávú haszonszerzést. Amikor a kisnyugdíjas vagy egyéb, szorult helyzetben levő embertársunk havi 500 forint nyugdíjemelésért vagy egyéb, kis összegű jóért hajlandó megtenni hülyeségeket, utána meg mindenki a kárát látja. Mondjuk olyan politikusokra szavaznak, akik csinálnak olyan egészségügyet, hogy végtelen várólisták legyenek. Most nemrég szájsebészeten sürgősségi foghúzásra adtak volna 2 hónap múlva időpontot. Hogy addig megdöglök a fájdalomtól, az nem számít, túlterhelt a rendszer. Szerencsére magánrendelésre bejutottam 2 napon belül. De akinek nincs rá pénze, az még magánrendelésre sem mehet.
A dolgozó emberek nagytöbbségének pedig hülye főnöke van, de nem lehet szinte sehol valódi dolgozói érdekképviseletet (szakszervezet, vagy hasonló) létesíteni, mert nincs hozzá összefogás.
Miközben már Zrínyi Miklós megírta a Szigeti veszedelem-ben, hogy azért tartunk ott, ahol, mert széthúzás van a magyarok között.
Máshol sem jó minden, de itt (Magyarország) és most (2017) bizony sokaknak eléggé rossz.