Magyar őstörténet

 

Újdonságok a honlapon
 
Eredetünk
 
Ajánló
 
Impresszum
 
Szerkesztő
 
Látogatók
Indulás: 2007-08-20
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2016. II. félév

 

Kelták és őslakók

Vandál kutyák

Megint egyszer megtalálták a magyar őshazát  (41-42. oldal)

Delibeli József: Szabir rovásemlék

Újabb bronzkori leletek

Nyelvészetről (Részlet Varga Csaba: A magyar szókincs titka c. könyvéből)

Tarthatatlan

Jurtalakók Bugacon

Békés megye sem volt lakatlan a bronzkorban

A hajdúböszörményi bronzok

Nahát, nahát!  (Már megint ez a szegény neandervölgyi!)

Pannonok?

Regöly közelebbről  (87. oldal)

Valóban hun leletek

Kereszténység nyomai a honfoglalás előtti időkből

Magyar őstörténet

Páratlan párta a pártás pártusok utódaitól

Nem az arany a lényeg?

Újabb hun aranyak  Az "áldozati lelet" elmélet persze mese. Ami a hun időszak kezdetét illeti, az viszont nem mese, alig hét évvel kell továbbmenni a valódi kezdetekhez! (Ahogy azt a krónikák is megírták.)

Delibeli József: A humarai vár rovásfeliratai

Tündérkertek

100 éve született Kolozsvári Grandpierre Endre

Delibeli József: Szoborfelirat

Grandpierre Attila: Nyelvünk jellemzői, jelentősége és páratlansága

Grandpierre Attila: A magyar nyelv alapkérdései

Magyar Adorjánról

Pannóniai Berta története

Lehet magyarul gondolkodni

A magyar föld népe

Egy lépéssel közelebb

Avar(kori) temetők

Golarits Miklós: Hol van a Fehérvárra vezető hadi út?

Delibeli József: Acsiktas rovások

Ősbemutató

 

155 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2017.01.13. 08:47
Krizsa

"Szolgálati közlemény": 

A Gyöknyelvészet modul (a nagykönyv)  alaposan feljavított, precízebb 3. kiadásának fájljai folyamatosan kerülnek fel a honlapomra. 

Mivel a gyöknyelvészetben nincs elődöm (csak magamtól tanulhattam), bizony szükség volt a többszöri átdolgozásra. Az új kiadás a tavasz folyamán ismét meg fog jelenni könyvalakban is. 

2016.12.23. 19:34
Botond

Kedves Feri, köszönöm!

Megragadva az alkalmat, én is kívánok minden látogatónknak boldog karácsonyt, boldog új évet!

2016.12.23. 18:49
Ferenc

Kedves Imre!

Muszáj volt közkinccsé tennünk az Ősbemutatót. S már több mint kétezren olvasgatták honlapunkon - avagy rálépve a forrásra itt - a bemutatód. Elképesztő sikerrel osztják a face-n, s egyelőre nem kapott mást, csak elismerést. Tudom, az ellenvéleményezők - ha egyelőre csendben is, de - szemlélik a körutat: Mintegy hét éve valljuk már, hogy "nem jöttünk mi sehonnan sem"! Örülök, hogy vagy és hatsz, alkotsz, és gyarpítsz! :) Áldott és békés Karácsonyt e honlap szerkesztőjének és minden közreműködőjének, hozzászólójának, olvasójának!

Ferenc (az öreghegyi)

2016.12.21. 20:09
Krizsa

Az Ösbemutató gyönyörű, összefogott, technikailag is tökéletes. Valóban igazi karácsonyi ajándék - köszönjük.

2016.12.21. 11:59
Ferenc

Köszönet ezért a karácsonyi ajándékért

Mármint az Ősbemutatóért! :)

2016.12.13. 06:29
Botond
2016.12.12. 16:40
Krizsa

Várnai: 1. nyelvi zagyválásnak azt nevezem, amikor mű-nyelvet fabrikálnak. Vagy a semmiből (pl eszperantó), vagy a környező (ógörög, héber, etruszk, ősszláv) nyelvekből összelopkodott, elváltoztatott, elő- és utóragozott szavakkal – mű-nyelvtant is csinálálnak hozzá. Mert már az ókori LATIN is fabrikált nyelv volt. Az iszlám kb. egyidős a latin korral, és min. ezer évvel fiatalabb a már írásbeliséggel rendelkező hébernél, arámnál – tehát még ki sem fejlődött. A finnben nincs c, cs, g, b – ott sincs mit keresni. A Nap szavuk egészen más, de napa = középpontJ.

2. Az istennevek először mind értelmes szavak voltak, nem az égből pottyantak le. 3. Az Istár-Isztár (harc-istennő), Iszter (a Duna alsó folyása), Isztria (félsziget), eszterág (gólya egy lábon), Eszter (név). Az eredeti közös értelem: megosztó. Csillag-csillog: héber rokonszava calul = kristálytiszta.

Nap: a héber sém = név, simes = szerepet tölt be, samás = szolga, semes = Nap. Mivel szóbokra van, nem valószínű, hogy istennevet másoltak – fordítva? az lehet. Persze a héber is Mezopotámiából…

A héber adom = vörös, adamá = föld (itt vörös agyag). Aha. És az adám = ember is vörös? Persze, ha kelta eredetű. (Az volt.) Vagy akár neander, ami (a tud. szerint) szintén vöröshajú volt. Itt annyi „neanderfejű” van, nyugodtan utalhattak az ősemberre is. S mivel az XDM-nek is igen nagy a szóbokra…  

2016.12.12. 08:59
varnaijanos

Nyelvi zagyválás mindig is volt. Hogyan nevezik a csillagot a legtöbb európai (és néhány ázsiai) nyelvben? Az Istar / Astarte istennő név valamely változatával. Latinban pl.: aster, stella = csillag. Vagy hogy nevezik héberül a Napot? Samas? Az egy másik nép napistene volt! Hogyan nevezik számos nyelven az embert mint élőlényt? Az "Ádám fia" megjelölést fordítják le az adott nyelvre (bizonyára iszlám hatásra terjedt el ez a szókapcsolat).

Mindezt civilizációs hatásnak vagy minek nevezik. Mi még attól nyugodtan használjuk a csillag, nap, ember szavainkat és még számos mást. (Viszont a csillag szavunknak van megfelelője a sumér és az etruszk nyelvekben: talán ez is kultúrszó?)

2016.12.11. 21:58
Krizsa

Mindezt halomra zagyválta a nagybirodalmi újgörög-műlatin nyelv-építészet (lopkodás), aminek a „nyelvészete” már 15o éve söpör le minket a porondról. Ha ezt ennyi ideje megtűröd – akkor ezt érdemled. 

2016.12.11. 21:57
Krizsa

Visszaszámlálok: Az utolsó előtti jégkorszakban is a KM volt a menedék. Ez volt az északi (csak az északi!) finnes nyelvek kora-történelme. Ők is ragozó gyöknyelvek lettek.

Még ez előtt: az észak-afrikai fehérbőrűek (na, honnan is kerülhettek ezek Afrikába?) i.e. 40-60.000 felvándorlása hozta fel az artikulációra képes (a „jó gége”: értsd a magánhangzók szabad kiejtése) gyöknyelvi ősét. Ennek alaposan elvegyült „kövülete” ma a baszk nyelv. Nem a beszédkezdetet hozták fel, mert az már a neandernek is bőven megvolt – csak az artikuláció képességét. Az afrikai felvándorlás ezután is folyamatos maradt. Az európaiak lefelé vándorlása is folyamatos – a Közel-Kelet irányába. Onnan keletre széledtek szét, meg amikor lehetett (az utolsó Özönvíz után kb. 3ooo évig nem lehetett), Európába is vissza. A KM gyöknyelv lánc-utóragozóként fejlődött tovább. A Közelkelet térségeiben az utóragozás háttérbe szorult, csak az előragozás folytatódott (a magyarban az igekötők, szláv nyelvekben a rengeteg előrag…). A magánhangzók csereberélése – az ősi flektálás – azóta a sémi nyelvekben az újkori nyelvtani formációkat hozta létre. Ugyanezt (a 2-3 ezer éves újkori nyelvtani formációkat) „Eurázsia” már a láncragozással oldotta meg.

Mindezt halomra zagyválta a nagybirodalmi újgörög-műlatin nyelv-építé

2016.12.11. 21:56
Krizsa

Kiemelés az „Ősi aranykincseinkből”:

„Pedig ha a Kr. előtti V. és a Kr. utáni V. század közé ékelődő ezeréves periódusra gondolunk, voltaképp »unokatestvérek« volnánk, közös nagyszülőkkel”– folytatja a tudós. Ugyanaz a kelta nép lakta az akkori nyugat- és kelet-európai térséget a brit szigetektől a Kárpát-medence nyugati feléig. A magyarok ősi földjében föllelt, páratlanul gazdag tárgyi leletanyag azonos kultúra, mégpedig a hallstatti kultúra jegyeit viseli. Az ékszerek vagy a fegyverek csaknem azonosak a Bourgogne környékén kiásottakkal. A lelőhelyek pedig hasonlóan szervezett civilizációra utalnak. A Dunántúlon a nyugati kultúrához kapcsolódó törzsek, keleten pedig a sztyeppékről beáramló, lovas kultúra leletei igazolják, hogy Kr. e. 450-ig egymás mellett élt ez a kétféle civilizáció. Ekkor érkeznek ide a szkíta népek, amelyek az állati motívumok elszaporodásának jegyében új, formagazdag kultúrát, művészetet hoznak.”

Ezt magyarázom én: A hallstadti a KM-és-ukrajnai az utolsó jégkorszaki menedékből terültek szét keletre / maradtak is helyben / jöttek is visszafelé – a ragozó gyöknyelvek. Ebből lett az ősmagyar-ősszláv nyelvtörzs. De ez már csak a középideje az európai nyelvtörténetnek.

2016.12.11. 07:18
Botond

Ősi aranykincseink nyomában

(Az ősbemutató linkje már nem él)

2016.12.10. 12:51
Botond
2016.12.08. 09:43
Krizsa

Attila, Atilla, Etele: ő valszeg az Itil folyó melletti ősi városból volt. A hivatalos nyelvészet egyik durva tévedése (a sok közül) az, hogy összekeveri a nyomatékos szótagot a valóban dupla mássalhangzókat tartalmazó szavakkal. Így jönnek létre a kül. nyelvek szavainak fonetizálásánál az olyan szörnyszülöttek, mint pl a héber „sabbat” (szombat). Pedig „sabat” az, csak a második szótag hangsúlyos. Pedig SBB váz nincs is a héberben. Ennek az oka az, hogy semmibe veszik a gyökszerkezeteket. A tő- és alapszavakban a mássalhangzó duplázásnak csak a ma is hangutánzó szavaknál van helye: pl. csitt-csatt, bumm, toccsan, stb. A magyar „áll”, „orr / orrol” azonban nem ilyenek! Azok eredetileg ál-al (fel-rá: a lábára), or-or (felébresztett, szimatol), tehát valóban XLL és XRR vázat tartalmaztak. A gyöknyelvek mindezt pontosan tudják… amíg a „nyelvészet” szét nem zilálja őket. A ragozott szavaknál azonban, a hasonulások miatt (abban), már ismét lehet duplázni – miért? mert az abban „az-ban” volt. A ket-tőnél is lehet, mert az két-ető: kb. el-törő jelentésű volt. Attila, Etele úgy lett a gót „atyácskára” etimológizálva, idézem: „török nem lehet, mert a törökre jellemző a kettős mássalhangzók hiánya” (Persze a héberre és eredetileg a magyarra is ez volt jellemző). 

2016.12.04. 19:50
varnaijanos

Czuczorék elég körültekintően írtak a hunokról. Például tudják, hogy a híres király neve ATILA, ETELE és nem ATTILA vagy ATILLA. Ma ezt melyik akadémikus vagy melyik "magyarkodó" szokta tudni?

Ez az idézet: A Czuczor-Fogarasi HUN cikkében: „... a magyarnak latin hungarus nevét a hun-ugor szókból szerkesztik öszve,...” a mondatkezdettel együtt így van az eredeti műben:

„Jeles történetbuvárok, különösen Barthal György, a magyarnak latin hungarus nevét a hun-ugor szókból szerkesztik öszve, melyet a Névtelen jegyző és Kézai után némelyek, mint Engel, Ungvár-ból származtatnak. Jordanesnél is olvasható: hunugur, hunugar, Priscusnál: onogur, unugur.”

Tehát egy elméletet írnak le a szerző(k) megjelölésével. A következő bekezdés arról szól, hogy az Ung helynév is származhatott a Hun szóból.

Utána még oldalakon át írnak a hunok történelméről, saját koruk tudásanyagához képest olyan magas színvonalon, ahogy talán egyetlen mai akadémikus vagy "magyarkodó" sem gyakran szokott.

A magyar szócikk is sokoldalas náluk, népnevünk eredetével kapcsolatban számos elméletet és szófejtési magyarázatot írnak le. Érdemes azt is elolvasni.

 

Azt hiszem így lenne teljes a kép.

 

Üdvözlettel: Várnai János

2016.12.04. 07:41
Botond

Kedves Látogató!

Legyen szíves adja meg a nevét is! Ami pedig a "magyar" szót illeti, nyilvánvaló, hogy Czuczorék is a honfoglalókat értették alatta.


2016.12.03 22:15
Kuncza

„ Üdvözlök Mindenkit!

 Figyelmükbe ajánlom:

A Czuczor-Fogarasi HUN cikkében:

„... a magyarnak latin hungarus nevét a hun-ugor szókból szerkesztik öszve,...”

„Jordanesnél is olvasható: hunugur, hunugar, Priscusnál: onogur, unugur.”

 

2016.12.04. 07:14
Krizsa

A HN gyök(váz) gyökszavainak jelentése Finn: szoba, finom, remek. Arab: hán = fogadó (szállás). Héber: táborozás, kellemes, tetszik, parkolóhely.

Magyarban a hon, honol, stb. (a hivatalos nyelvészet szerint az egész szóbokor) nyelvújítási termék:-))).

Ja és a héber gár = lakik. Szóval a "hun-gár" egyszerűen tábor-lakó.

2016.12.03. 22:15
Kuncza

Üdvözlök Mindenkit!

 Figyelmükbe ajánlom:

A Czuczor-Fogarasi HUN cikkében:

„... a magyarnak latin hungarus nevét a hun-ugor szókból szerkesztik öszve,...”

„Jordanesnél is olvasható: hunugur, hunugar, Priscusnál: onogur, unugur.”

2016.12.02. 15:45
Botond

Golarits Miklós írásával kapcsolatban felhívom a figyelmet a latin írás által eltorzított nevek tiszta magyarságára! Meggyőződésem, hogy az akkor itt beszélt nyelv alig-alig különbözött a közelmúlt népnyelvétől, de még a mai "irodalmi" nyelv sincs túl messze tőle. 

Megérne egy misét az Alapítólevél vizsgálata ebből a szempontból is!

2016.12.01. 19:48
Krizsa

Tegnap lett kész a Fonetikus Héber-Magyar Szótár, ami azt jelenti, hogy a héber szavakat a lehető legjobb kiejtéssel írtam át a magyar betűkészletre. 17 fájlban. Már mind fent is vannak a honlapomon. Ilyen még nem volt – tudtommal más nyelvekre sem készült. Vagyis, aki nem ismeri a héber (elég bonyolult) betűkészletet, plusz a nyelvtant, az eddig semmit nem tudott ellenőrizni. Azt sem, hogy mi indokolja a „nyelvcsaládokra” való felosztást? Semmi. Azt sem, hogy a magyar nyelv is valóban gyöknyelv-e? Persze, hogy az. Ez a szótár 14.600 héber szót tartalmaz az összes létező mássalhangzó váz szerinti felosztásban. Nem tartalmazza azonban az összetett, továbbragozott és a nemzetközi vándorszavakat, így ez kb. egy 25.000 szavas kéziszótárnak felel meg. Nagyon sok, remélem könnyen érthető magyarázatot is írtam a fájlok elejére. A héber nem a 2-4 ezer éves „rokonnyelvünk”, csak 8-10 ezer évvel ezelőttről az – a késői kárpátnyelv korábólJ. Akkor viszont az összes eurázsiai ragozó nyelvnek is rokona. A magyar nyelv azonban (a népesség genetikával együtt) a KM őslakója: volt és maradt.

2016.12.01. 11:10
Ferenc

Rendben: "A lista nem teljes, azaz nagyon is folytatható és folytatandó, de már ebből is kitűnik néhány elgondolkodtató tény a hungar névváltozataiban."


2016.11.29 18:18
Botond

„ Továbbá azt se álítsuk, hogy mi magyarok vagyunk a szkíták, (vagy azok kizárólagos utódai) mert ez sem igaz. A szkíták Eurázsia szinte egész területén éltek, és ahogy Mesterházy Zsolt megírta, számtalan népbe beolvadtak, - igazából így tűntek el a világ szeme elől. Magyarul mondva, az utódnépek bármelyike ugyanúgy jogos örökösnek tekintheti magát, és akad is erre példa jónéhány.

Kezeljünk minden beköltözőt a maga helyén, és tegyük a helyére végre az itt élő őslakosságot! 

2016.11.29. 18:18
Botond

Továbbá azt se álítsuk, hogy mi magyarok vagyunk a szkíták, (vagy azok kizárólagos utódai) mert ez sem igaz. A szkíták Eurázsia szinte egész területén éltek, és ahogy Mesterházy Zsolt megírta, számtalan népbe beolvadtak, - igazából így tűntek el a világ szeme elől. Magyarul mondva, az utódnépek bármelyike ugyanúgy jogos örökösnek tekintheti magát, és akad is erre példa jónéhány.

Kezeljünk minden beköltözőt a maga helyén, és tegyük a helyére végre az itt élő őslakosságot! 

2016.11.29. 05:28
Botond

Egy szó mint száz: ne írjuk (ne helyettesítsük be) oda a magyar szót, ahol nem az szerepel.

2016.11.29. 02:54
Krizsa

A magyar nyelv iránti tiszteletből ne irjuk, hogy kanegér. 

2016.11.28. 23:01
Ferenc

Már miért is ne lehetne egy hunugor is kanegér avagy fordítva? Na mindegy is.


2016.11.28 17:29
Botond

„ Kedves Feri!

Hogy őszinte legyek, nem olvastam Olajos Teréz írását, csak egy idézetet találtam valahol belőle:

„Jóllehet, Regino krónikájának „solitudines” szavát sokan pusztaságnak, lakatlan földterületnek értelmezték, velük szemben meggyőzőek Szádeczky-Kardoss Samu érvei. Pontosan ez a szó (solitudo) ugyanennek a szerzőnek ugyanebben a művében pár mondattal korábban ugyanis egyáltalán nem néptelen, hanem nagyon is sűrűn lakott földet jelent.” Már nem emlékszem, honnan vettem, de úgy emlékszem, hogy lefordította.

Kromek Pál gyűjteményét óvatosan kell fogadni, mert egy kissé naív az összeállítás. Tiszteletre méltó az igyekezete, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a "magyar" szót/nevet nem írták le a XII. század előtt, sőt, ebben a lágyított formában még azután sem - évszázadokig. Ne állítsunk tehát ilyeneket, mert különben semmivel sem különbözünk azoktól, akik a szkíta, hun, stb. nevek helyébe osztyákot meg vogult helyettesítenek be.

Az "onogur"-félékkel meg aztán végképp óvatosan kell bánni, mert ezen az alapon a kanegér is hunugor, azaz magyar, ha valakinek úgy tetszik. 

2016.11.28. 18:18
Krizsa

Szeretettel és tisztelettel kívánok hozzászólni – a honlap arculatához. Néhányatokkal már nekem is volt „csörtém?” - inkább egymás elhallgattatása. Én egyből odaírom, hogy szerintem nem úgy van – naná! De ezután itt nem vita következik, hanem „otthagyás”. Ez persze sokkal intelligensebb dolog, mint a Nyesten, ahol anyázás, elmebeteg, kocsmafilozófus, stb. következik, majd az ellenvélemény kitiltása. Bárki másokat is - csakhogy én ilyen helyre nem megyek vissza többé … Nekem nicknevem sincs, csak a magyar nevem (meg a héber, de héberül nem írok, csak fordítok néha: Krizsa Lax Ráchel). De mégsem a legjobb megoldás az sem, ami itt van, mert nem visz minket előbbre. Engem nemcsak szabad (volna), hanem direkt szeretném, ha bírálnának - persze csak a nyelvészettel kapcsolatban. De ezt nem tudom elérni. Ezt nem is itt kellene? Igaz. Ez egy történelmi témájú honlap. Észre is szoktam venni magam, és akkor vagy félreállok, vagy javaslom, hogy lépjetek át hozzám „nyelvelni”. De sajnos nálam is ugyanez történik: ha ellentmondok, akkor azzal be is fejeződött a párbeszéd. Javaslatom: a hozzászóló feltételezett (zsid, baromállat ecetera) mivolta nem érdekes. Csak az, amiről írt. És akkor mehet a vita. 

2016.11.28. 17:29
Botond

Kedves Feri!

Hogy őszinte legyek, nem olvastam Olajos Teréz írását, csak egy idézetet találtam valahol belőle:

„Jóllehet, Regino krónikájának „solitudines” szavát sokan pusztaságnak, lakatlan földterületnek értelmezték, velük szemben meggyőzőek Szádeczky-Kardoss Samu érvei. Pontosan ez a szó (solitudo) ugyanennek a szerzőnek ugyanebben a művében pár mondattal korábban ugyanis egyáltalán nem néptelen, hanem nagyon is sűrűn lakott földet jelent.” Már nem emlékszem, honnan vettem, de úgy emlékszem, hogy lefordította.

Kromek Pál gyűjteményét óvatosan kell fogadni, mert egy kissé naív az összeállítás. Tiszteletre méltó az igyekezete, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a "magyar" szót/nevet nem írták le a XII. század előtt, sőt, ebben a lágyított formában még azután sem - évszázadokig. Ne állítsunk tehát ilyeneket, mert különben semmivel sem különbözünk azoktól, akik a szkíta, hun, stb. nevek helyébe osztyákot meg vogult helyettesítenek be.

Az "onogur"-félékkel meg aztán végképp óvatosan kell bánni, mert ezen az alapon a kanegér is hunugor, azaz magyar, ha valakinek úgy tetszik. 

2016.11.28. 14:29
Ferenc

Az avar "puszta" félrefordítása gondolatán nagyon is érdekes elgondolkodni, sőt, leginkább folytatni és pontosítani Kromek Pál listáját, gyüjteményét.

Népek és emberek megnevezései csökött betűkészletű és nyelvű todósok által: http://scythae.blogspot.hu/2014/11/a-magyar-nev-megjelenesei.html

A lista nem teljes, azaz nagyon is folytatható és folytatandó, de már ebből is kitűnik néhány elgondolkodtató tény a hungar névváltozataiban.

2016.11.27. 23:53
Ferenc

János! Természetesen. Ahogy mondod. A gond ott van a "brit" tudósok "új eredméneivel", hogy úgy halásznak a rendezett adattömegben, mintha zavaros lenne. De közben azt is várom, hogy majd valamit mégis kihoznak (mint a szumirológusok, bár semmit nem tudtak kezdeni az alanyi és tárgyas ragozás nélkül a szumír nyelv kezdetleges igei alakjaival és személyes névmásaival). Tudomásul vették, hogy van, amiből kettő is van, mint a magyák (nekünk: maják) képjeleinél. :)

2016.11.27. 21:42
Ferenc

Imre! A z új fordítás hol jelent meg? Attól tartok nem egy ilyen volt, de ez elég fontos, s pontosításként érdekel a forrás. Előre is köszönöm, ha közlöd.


2016.11.27 16:09
Botond

„ Avar(kori) temetők:

"Ha haltak ezek a késő avarkorban élt emberek, akkor valószínűleg éltek is."

Bölcs gondolat. Magyarázkodásnak tűnik a sokat sulykolt "avar pusztaságok" miatt, amiről már bebizonyosodott, hogy alaptalan ferdítés. (Olajos Terézia újrafordította Regino prümi apát sokat idézett írását, és bebizonyította, hogy ott valójában sűrűn lakott területekről van szó.)

2016.11.27. 16:09
Botond

Avar(kori) temetők:

"Ha haltak ezek a késő avarkorban élt emberek, akkor valószínűleg éltek is."

Bölcs gondolat. Magyarázkodásnak tűnik a sokat sulykolt "avar pusztaságok" miatt, amiről már bebizonyosodott, hogy alaptalan ferdítés. (Olajos Terézia újrafordította Regino prümi apát sokat idézett írását, és bebizonyította, hogy ott valójában sűrűn lakott területekről van szó.)

2016.11.27. 14:29
varnaijanos

Kati és Ferenc! Ez így mind igaz, csak hozzátenném: aki jól belenézett a Czuczor-Fogarasi féle szótárba, az mindenféle tudományos hókuszpókusz nélkül is tudja, hogy bizonyos fogalmak megnevezése vonz bizonyos hangokat. Mert a roncsnyelvek beszélői is, amikor meg akarnak nevezni egy új valamit, ha éppen nincs hová visszanyúlniuk, akkor a legelső eszükbe jutó dolog "ősnyelvi" lesz. Minden ami fokozás, figyelemfelkeltés: n-hang; minden ami ismétlődés: r-hang. Sorolhatnám. De szerintem a gyöknyelvészet.gportal.hu-n folytatom, ha már Kati úgyis megkért rá.

2016.11.27. 12:45
Ferenc

Hát, Kati! A vizsgálat - természetesen - olyan szótárnyelvűektől várható statisztikai marhaság (hogy ne mondjam: baromság): ... gyakran van benne, meg ritkán van benne ... Istenem! Ez nyelvészet? De, mit is várhatunk azon nyelvészekről, akik szedett-vedett szókészletből és csökött hangkészletből gazdálkodnak?

Pl. FINISH - (ki)vége(zés), befejezés, simaság, simítás, kész(ség), cél, halál(ozás), be/lezár(ás)..., (maradjon köztünk a kulcs: finomság);

FINE - apró, dísz(es), sima, kiváló, jó, nagyszerű, kitűnő, elegáns, cifra, csinos, kellemes, elegáns, .... (maradjonk köztünk a kulcs: finom).

Melyik hang van benne ritkán? ... vagy gyakran? Melyik nyelvből, melyik szóban? A nyelv gondolatközlő, fogalomalkotó, kifejező, ... vagy tévednék?

Ez egy igencsak olcsó - mindenféle képzettség nélküli - todományoskodás. S nekünk mégis lesz belőle hasznunk, mint a szótérképekből (emlékszel: uborka, medve, tea, ...?!). Ez - szemléletében - messze nem gyöknyelvészet, hanem hangstatisztikai próbálkozás, avagy erőlködés. Valahol érthető is, hogy ennyire telik onnan.

2016.11.27. 11:03
Krizsa

"Egy lépéssel közelebb" itt az újabb link:

A Nyesten máris reagált rá valaki: "Koppan vagy csobban a szamo-jégen? Magyarról magyarra nehezen lefordítható hangutánzó szójáték volt csupán. :-) Alább pedig egyfajta nyelvészeti multikulti - nyelvcsaládokon túli ősnyelvet és hangutánzást firtató vizsgálat (Miért jut erről eszembe Krizsa Katalin és elmélete). :-)

www.origo.hu/tudomany/20161126-bizonyos-...nalunk.html#comments

és feltette oda ugyanezt a linket:-).

Csakhogy mindézt én 2oo8 óta - az interneten 2o12 óta - kutatom és magyarázom. És jó 4ooo oldalnyi könyv és rengeteg tanulmány szövegeimmel bizonyítom.

A BÁBEL: az ember természeti környezetének "filmjelenetei' plusz hanghatásai voltak az egész földgolyón. Amik nem voltak ugyan mind egyformák az egész világon, de nagyon sok közös volt bennük. EZEKET UTÁNOZTUK a kifejlődő, GYÖKSZERKEZETŰ ős-szavaink megformálásában. Így tesszük fel a koronát a KM ősnyevre, vagyis a magyar nyelvre:-).

2016.11.27. 07:04
Botond

Nocsak!

"Attila seregében számos gepida harcos is szolgált"

Már csak annyit kellett volna hozzátenni, hogy egyes korabeli történetírók szerint maga Attila is "gepida nembeli hun volt".

2016.11.26. 15:21
Botond

Vigyázat!

A karosi temető tisztán honfoglaló temető!

„Napjainkban körülbelül 27 ezer X–XI. századi sírt ismerünk, de a klasszikus keleti típusú lovas sírok száma nem éri el az ezret sem.” (Révész László régész, Magyar Nemzeti Múzeum)

Ahogy Molnár Géza mondja, szinte érthetetlen, miért annyira fontos az a néhány százaléknyi beköltöző, és miért nem fontos nekünk az itt élő többség?

2016.11.26. 13:00
Ferenc

A kulcsmondat az utolsó: "Arra keresünk választ, hogy mekkora lehetett a genetikai folytonosság az egyes korszakok között, illetve milyen mértékben számolhatunk új népességek bejövetelével."

S bár a legkevésbé sem aggódom amiatt, hogy mi lesz az eredmény, hozzá kell tegyem: ez az egyik oldal csupán, ami a folytonosságunkat itt (ahol otthon vagyunk e világban) igazolja. Van még két másik is, mert mi is a magyar? Csupán faj - genetika? Avagy csupán szellemiség ~ műveltség? Avagy lélek ~ hitvilág ahogy Karácsony Sándor írja? Azaz anyagi (megfogható alap, tény), tudás (a megismert/-hető ismeret, összefüggés rendszer) vagy hit (az ismeretlenről alkotott vélemény, elképzelés)? Tudom és hiszem, hogy amint az sem mindegy, hogy mi ellenőrizhető és mi csupán szellemi alkotás, úgy az sem, hogy az ismeretlenről mi az elképzelés, avagy mik is az alapaxiómák.

Meggyőződésem, hogy a három egyben, azaz: a magyar népi bölcsesség nem hazudik és a "Három a magyar igazság és egy (értsd: az egy igaz!) a ráadás (értsd: a három által megtalált egy, nem plusz egy!)" az alap

Tehát a bölcsességek (ismert v. ismeretlen forrásból, mégis csak azok) már rég megadják a választ, hogy mi is a magyar: "nem esik messze az alma a fájától" avagy "kutyából nem lesz szalonna" - tehát a faj, a vér is számít, ha nem is kizárólagos -, de "többet ésszel, mint erővel, avagy a tudás hatalom" - tehát a műveltség megtart -, s "aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan" - azaz a magyar lélek soha sem tudja elfogadni az egykönyvűséget, azaz sem a vér, sem az ész hatalmát. Nos, ez talán a magyar mellérendeltség hitvallása. Talán.

Most várjuk Török Ferenc genetikai (anyagi, tényszerű, fajszerű) kutatási eredményeit a folytonosság kérdésében, miközben a műveltségi folytonosság már réges-rég bizonyított (lásd Tóth Imre: "tegyük egymás mellé!" avagy a Kárpát-medence szellemi-műveltségi hagyatékait a régészeti leletek alapján!).

2016.11.26. 12:20
Ferenc

Hát ez nem semmi. Alig több, mint egy éve kezdte meg ámokfutását Türk Attila (ha jól tudom, Szegeden doktorált) egy szenzációként beharangozott "újhonfoglalási" elmélettel, s mostegy majdnem névrokon, Török, de Ferenc ugyancsak Szegedról ír olyat, amilyet eddig csak a habókosok (mint mi) engedhedte meg maguknak! Lássatok csodát! Akkor is, ha nem eszik olyan forrón a kását.

http://magyaridok.hu/lugas/kaukazusi-testverek-1189714/

Ez már majdnem a Tarih-i Üngürüsz, avagy "nem jöttünk mi sehonnan sem"! :)

2016.11.24. 10:11
Krizsa

Kösz, János az új adatokat. Hanem én alighanem "túltengek" itt a saját nyelvészeti magyarázgatásaimmal. Foglalkoztam a kérdéssel - talán nálam volna érdemes - a Fórumban - beszámolni róluk. 

2016.11.23. 17:35
varnaijanos

Kati!

A "bucherált" (mesterséges) nyelvűekről megjegyzem, hogy az esetek döntő többségében nem nélkülöznek semmit. Legfeljebb zagyválnak, mert innen is - onnan is szedegettek és nem áll fel bennük jól nyomon követhető rendszer.

Az említett RAK példáján:

https://en.wiktionary.org/wiki/rake

(A gereblyével a gereblyézés során mit csinálok? RAKok.)

2016.11.23. 06:30
Krizsa

Óvatosságot a képzelődésbenJ. De előbb egy másik, szintén természeti kép-hanghatáson alapuló gyökvázról: KR. Bármely természetes nyelvben KÖR a jelentése? Igen, de nemcsak. Pl. a francia guerre = háború. Dehát az GR! Nem számít. A hrrr-krrr-grrr, az állatvilágból származó hangoskodás. És a nyelvek sokezer szavának elemzése alapján) „nekünk is” (úgy születünk): köröz, akar, haragszik értelmű. A H / K / G hangváltozás (ebben a kronológiai sorrendben) bizonyított dolog. Mert az ember a zöngés mássalhangzókat tudta legkésőbb kiejteni. Pl a finnek a B, G, Z-t (meg a nem-zöngés C, F-et) a mai napig sem. Ez bizonyítja, hogy az északi-finnesek jó 10.000 évvel több, mint 2-3 ezer éves „rokonnyelvek”…

A sokszáz szót tartalmazó héber KR szóbokrok értelme: közel van / rokon / köröz / harcol. A természeti kép: vadállat köröz a préda / a jó búvóhely / a kiszemelt nőstény „gazdája” körül. Akarja, fenyeget, vagy csak kunyerál. Addig köröz, amíg vagy harcra kerül a sor, vagy elmenekül… Ellenvélemény: a genetikusan beírt természeti képek-hangok (az előembertől máig) nyilván régesrég elmosódtak már a tudatunkban! Válasz: vagy igen, vagy nem. Pl a KR váz értelme nem mosódott el!!!

Mint látható, a nyelvtörténeti kutatásaimban semmiféle ős-vallás, pláne a 4-1.5 ezer éve kialakult zsidó-keresztény-muszlim vallás nem érdekel… hanem mi? Csak az, hogy a KM (a 3 nagy és a tucatnyi enyhébb jégkorszak miatt) Eurázsia túlélési központja volt  - s ettől lett (tényleg az) ősnyelv a magyar.

2016.11.21. 07:23
Krizsa

Folytatás: Ha madárcsapat felszállása, akkor (hormonális előkészület: erőgyűjtés): előtte közösen rikoltoznak is.

RK gyökváz, héber anyanyelvű veleszületett „gondolkozása”:

ma- = ami / aki  ma-rkía = lapít, felfelé repül  rek = üres  rakía = égbolt, lapítható  r’kía = égzengés  rikúa = lapítás, fedőlemez                

RK gyökváz, magyar anyanyelvű veleszületett „gondolkozása”:

rak-rakás rikolt rikító (égbolt) rekken-reked (mégse tud felszállni)  rá-rak (rák) rekedt rokka (zörög).

A természetes gyöknyelvek közös természeti kép- és hanghatások genetikus jelentéseit használják a szavak felépítéséhez. A „bucherált” (mesterséges) nyelvűek mindezt elvesztették - nélkülözik. 

2016.11.21. 07:21
Krizsa

Lehet-e magyarul gondolkozni? RAK

Tótfalusi etimológiai szótár:  tesz, helyez, rakteret megtölt, épít: fészket rak. Származékai: rakás, rakott, rakodik, rakodó, rakodás, rakódik, rakosgat, rakomány. Valószínűleg ősi örökség a finnugor korból: finn rakkenta (készít, épít), észt rake (keret, szegély).

E származtatást nehezíti, hogy csak távoli rokonnyelvekre hivatkozhat.”

Értékelem: gagyi.

A természeti kép és hanghatás, ami velünkszületett: madárcsapat felszállása.

2016.11.18. 22:27
varnaijanos

Marácz László állítása a "Lehet magyarul gondolkodni" cikkben:

"20-30 biztos finnugor szóetimológiánk van"

Ezt szerintem így ahogy van tanítani kellene, már általános iskolában.

2016.11.18. 20:00
Krizsa

Minden sémi és minden ragozó nyelvű (mert a ragozók is gyöknyelvek) hasonló mássalhangzó-vázak alapján gondolkozik. Értsd: a természet hanghatásait (élőállatok, növényzet, az élettelenek: víz, vulkán-szélvihar, stb.) utánozva kezdtünk el beszélni. És azóta is ezt folytatjuk. Nincs olyan emberi lény, akinek a sss, tss, csss, zzz, pff, phh, krr, mrr, zümm, katt, potty, prr, bmm, stb. hanghatásokról ne ugyanaz jutna az eszébe. Ehhez nem kellenek „írásos szövegleletek” sem.

 

Probléma azokkal a nyelvekkel van, amelyeket szándékosan meg- és átszerkesztettek, szavaikat a környező természetes nyelvekből (etruszk, ősszláv, arám-héber, ógörög) lopkodták össze… vagyis a „bucherált” nyelvek: a latin, az újlatinok, meg az angol. Amik mindössze néhány évszázad alatt - nem természetes módon fejlődtek ki. (Hja, ez Európa nagy része? Hát igen… azért nem kellünk nekik már kétezer éve „ideszületett nyelvnek”. Ez azonban az ő bajuk, nem a miénkJ.) Szóval „mi” már akkor gondolkodunk (mert mindez genetikus tudás) amikor még meg se születünk. 

2016.11.18. 18:53
Botond

Kedves Kati!

A kérdés itt most az, hogy lehet-e magyarul gondolkozni?

 

2016.11.18. 18:39
Krizsa

A 150 éve tartó engedelmesség következménye: a hivatalos nyelvtudomány mindent elsöprő egyeduralma. Rutinszerűen, a témától teljesen függetlenül sem válaszolnak semmiféle „külső”, kutatási irányra – sőt azt is megszervezik, hogy a nagyközönség is belássa végre, hiába „hisztizik”. A Czuczor konferencia sorozat is elsősorban arra volt jó, hogy a Cz. szótár „elmaradott” voltát belássa végre a magyarság. Ha annyira akarják, hát tessék! Tiszteletreméltó környezetben, 2012, Budaőrs, nemzetközi előadások, TV, jó hangulat...

A Cz. szótár azonban, mégha tartalmas, gazdag és méltó forrásmű is, nem nyelvészeti munka, hanem szótár. Sőt a létező afro-sémi gyöknyelvekhez hasonlítva nem is gyökszótár. Akkor mi? Csak a magyar GYÖKSZAVAK szótára. Olyan szerkezetű, amiből a magyart a 300 milliós afrikai-sémi + héber-arám-arab gyöknyelvekkel elvileg sem lehet összehasonlítani. Pont emiatt sikerül az MTA-nak már 150 éve letagadni, hogy a magyar is gyöknyelv volna. Tehát a tengernyi lélekszámú élő gyöknyelvekkel nem legális dolog még összehasonlítani sem. A négy Czuczor konferencia is nagyon sok érdekességet, újszerű (pl. oktatási) módszert hozott, s a magyar nyelv bensőséges szeretetét sugározta. Csak... ismét nem volt szó, ezen a konferencián sem, semmiféle gyök-váz nyelvészetről.

Az utolsó Cz. Konfernciáról: 2012. október. Kétszeri jelentkezésemet, hogy előadni kívánok (a konferencia főtémájáról, a gyöknyelvészetről!) – egyetlen szó válasz nélkül hagyta a szervezőbizottság. Pedig megírtam, hogy nemcsak a vázlatot, hanem az előadásom teljes anyagát is elküldeném előzetesen és csak azután döntsenek, hogy színvonalasnak tartják-e. A kétszeri jelentkezésemre 3 hónapon át nem kaptam választ. Ugyanez történt a négy nagy magyar egyetemmel is, ahol a bejelentésemre, hogy a sémi gyöknyelvek analógiájára héber-magyar gyöknyelvészettel foglalkozom, egyetlen hang választ (elutasítást sem) kaptam sehonnan. S ne legyenek illúzióitok: EZ A NORMA. Végül arra kértem az utolsó Cz. konferencia szervezőit, hogy a szerzőtársammal együtt, legalább látogatóként megjelenhessünk. Ezt az engedélyt megkaptuk. De az  előadásom tervét ebben a válaszukban sem, meg sem említették. (Mindketten részt is vettünk az 2012-es budaőrsi Cz. konferencián.) A mássalhangzó vázas gyöknyelvészetről tehát nemcsak én, hanem senki más sem tartott, ezúttal sem előadást. S nyilvánvaló, hogy az előző 3 konferencián sem. 

2016.11.18. 11:26
Ferenc

Várnai Jánosnak: Igen. Valóban a "vadkan" az egyik legveszélyesebb állatfaj (belül is van, kiszámíthatatlan). Mindamllett van még néhány veszélyes tétel, mint a gomba, beléndek (nadragulya avagy csattanó maszlag) az én szőlőmben is. :) Hát még egy királyságban!

Valóban kivételes a szkíta-magyar királyság a választással, amit mindenáron el kívánnak tagadni, holott a történelem is ezt bizonyítja. Minden erőlködés ellenére ez a szabály érvényesült a magyar királyságban és nem a seniorátus, de nem is a primoganitura, sőt, ha már leszármazottság, a magyar hagyományban világosan kiderül, hogy az ultimagenitura (a legfiatalab leszármazott) szabály nagyon is élt a nép tudatában (3. fiú, a legkisebb). Meggyőződésem, hogy Atilla idején éppen e két szemlélet csapott össze. A primogenetura alapján az elfajulók által erőltetett idősebb és az ultimagenetura alapján választott (!!!) közötti viszály ott érhető először nyomon a krónikás hagyományunkban. A még inkább feledtetett jog (nem vadkantól ugyan, de először igen gyanúsan elhalálozó) Taksonytól kezdve az alsó korhatárt is feledtették, de rendesen (gyermek nevében arctalan a kormányzó). Erről is írok hamarosan egy másik könyvet idézve Lipót császársága korából. Nagyon is tanulságos, hogy menniyre más volt a történelem és egyház szemlélet 1800-ban hazánk értelmiségi köreiben a mai - mondhatni: egészen megalapozatlanul primitiv - szemlélettel szemben.

Igen. Nemcsak Géza, de szinte az egész Turul-ház anyai ágon besenyőktől származott. Taksony asszonya, azaz Géza anyja, de Géza első (Söpte "Szavárdi") és második (Csantavér Sarolt) felesége is besenyő volt. S ez a besenyő származás Bendegúzik visszavezet (Bősárkány, Réka, ...). A királyi, s főként a királynéi vár- és határőrség is besenyő volt a székelység mellett (lásd: Sopron-Kőszeg környéki Lővér név származását!).

István nem csupán kétségbeesésében ajánlotta a Nagyboldogasszonynak az országot és koronát, hanem azért, mert ő nem ajánlotta annak, akié lett. Meggyőződésem, hogy Baszileusz-Bazileus-Vazul-Vászoly megnyomoríttatása után ő senkit nem nevezett meg, hanem ráhagyta a királyi tanácsra és a nemesi gyűlésre a döntést. Ne feledjük, másnap, Nagyboldogasszony napján akarta ajánlani Vászolyt a királyságra, azonban elhunyt! Az egyáz pedig Gizsle-Gizellának aszisztált.

Megjegyzem a "hivatalos" krónikák ból is tudható, hogy Taksonynak ikrei születtek, mindkettő Vászoly-Vazul napján (jan. 6-7.) és az egyik Ják-Jaák nevet, míg a másik Mihály nevet viselt. A besenyő Szavárdi leszármazottak ikres fajtájúak voltak, ezért (meggyőződésem) még Gézának is születettek Vászoly nevű ikrei (Béla és Mihály). András, Béla és Levente is a besenyő Szavárdi házból szűrmazott Tarhos érévén, s Ajtony, Tonuzaba szintúgy, amint Vazul Senestyén is, mint Vazul Szár, Tar avagy Kopasz László (Besenyő házak: Tar, Szavárdi, Söpte, Bolya, Kipcsák, Doboka, Urhida, még a Lebedi-Levédi házból, ...). A besenyő és kabar házak által tisztelt állat a párduc és vadkan (elképzelhető, hogy Álmost is ők ítélték el), amint az úzoké a medve, a turulos magyaroké a Turul, a Gilgames-Arpad-Arszak házé az Oroszlán, a jász-szarmata házé pedig a szarvas. Ezek mind egyesültek Álmos vonalán a besenyő-kabar házat kivéve. A honi (Verecke) kabar házzzal Árpád (Eperjes és fia Zsolt) révén egyesült az uralkodó házunk, a besenyőkkel pedig asszonyaik révén.

2016.11.16. 09:00
Krizsa

Folytatás: 2. Intézmény viszont semmikor nem lehet „érdektelen”. (Ilyen persze nem is létezik,  csak „pozitív érdekű”.) Mert minden intézmény hierachikus: fizetős, elváró, parancsuralmi. A krónikás, történész, hozzászóló – mindig érdekből írt és ír mindent.

 

2016.11.16. 08:57
Krizsa

Tetszett a „Sólyom” cikk. „Szinte nem is tudunk olyat a magyarokon kívül, akiknek ne állt volna érdekében Imrét megöletni…”

Nos, igen, itt van a lényeg. Mindig azt kell keresni (a történelmi feljegyzésekben és ma is – bármely dokumentumban, előadásban, hozzászólásban – hogy kinek, vagy melyik „intézménynek” mi (volt, van, maradt) az érdeke?

1. Az érdek nemjól hangzó szó, pedig nem egy elítélendő fogalom. Az érdek bármilyen, pozitív / negatív töltésű is lehet. De „helyes”: igazság-, közösségvédő érdeke kizárólag független (nem alávetett) egyénnek lehet. Aha, dehát az egyéneknek is vannak érdekeik (pl. kitűnni vágyás – vagy a leszármazottainak a jövője?). Akkor is, ha nem dirigál neki (fizet) senki… Azt is fel kell kutatni, mielőtt „komolyan vesszük” (pl. engemJ.)

2. In

2016.11.15. 22:44
varnaijanos

Dr. Boór Ferencnek a Szent Imrével kapcsolatos cikkéhez ezek jutottak eszembe. Némelyik talán nem hülyeség.

 

Az a fránya vadkan. Szoktunk vele találkozni valami ilyen mondatban: "A magyar történelemben mindig jön egy vadkan, ami" (és csillogó szemmel mondják pontosításként: aki) "kioltja a nemzet reménységét adó férfi életét." Valójában csak két ilyen esetről tudunk, Szent Imre és Zrínyi. Hozzáteszem: a Kárpát-medencében az emberre legveszélyesebb vadászott állat még ma is a vaddisznó.

Vazul, Koppány és a többiek. A magyar történelemben végig megfigyelhető, hogy az uralkodót választják. Mégpedig – amíg a dinasztiának magva nem szakad – Álmos utódai közül, a legalkalmasabb férfiút. Ezért van(nak) az országon belül hercegség(ek) (avagy dukátus(ok)), ahol az uralkodásra készül(nek) fel a herceg(ek). Ha több trónesélyes is van, akkor egyszerre többen is. És nem csak a király fiai, hanem más hercegek is kaphatnek maguknak dukátust. A végén úgyis az ország(gyűlés) dönti el, ki lesz alkalmas. Vazullal kapcsolatban szeretik úgy beállítani, hogy azért és úgy volt börtönben, mint manapság a bűnözők. Holott Szent István cselekedeteiből látszik, hogy csak ideiglenesen és tanulási / nevelési céllal zárták be. Mint jóval később Luxemburgi Zsigmondot pár évre.

Szent István nagyanyja, Géza fejedelem édesanyja besenyő előkelőség, valószínűleg Tonuzoba törzsfő lánya volt. Ezt figyelembe véve, milyen súlyú bűnt kellett Tonuzobának elkövetnie, hogy élve temessék el? És melyik besenyő törne a törzsfőnöke rokona - vagy Tonuzoba esetében a saját ükunokája - életére?

"Szent Imre halála után – talán kétségbeesésében – Magyarország koronáját Szűz Máriának ajánlotta fel." Ez is mindig előjön, hiszen az emberek – sokan szántszándékkal – nem vesznek tudomást a keresztény szokásokról. Ha a király azt mondja az imáiban: "Szűzanyám, benned bízok, viseld gondját az országnak", az nem kétségbeesés. Csak a nem keresztények, vagy a rosszhiszemű nem-magyarok szemében az.

2016.11.14. 20:19
Krizsa

Azért meg lehet érteni a Domonkost, legalábbis a hangminőség nem annyira... Inkább az, hogy témáról témára átvándorol. Mindegy. Az nagyon tetszett, hogy másnak is szúrja a szemét a Halotti Beszéd. Én semmit se tudtam a lelet megírásáról, mégis egyből kiszúrtam, hogy az "isa pur és chomu vogymuk"-ban az isa csak ember lehet. Nem pedig hasraütéssel: "bizony". EMBER! por és hamu vagyunk. Miért ember? Mert a finnben az isa = apa, a héberben is = ember, a magyarban ős (az is férfi-ember) és is (az még egy ember, vagy a másik ember...). Szóval nagyon jó lett volna, csak nem elég összefogott a mondanivalója.

2016.11.14. 02:49
varnaijanos

Most láttam az alábbi videót.

Domonkos László: Magyar viselet, történelem. Sajnos a hangminőség nem a legjobb, de megéri megnézni az előadást. Első része:

https://youtu.be/yMVPUVeT6X4

2016.11.11. 03:40
Krizsa

Az a törekvés, hogy a magyar államiság bizonyított, min. 1000 évének tényét oktassuk, ébren tartsuk, mindenesetre helyes. Akkor is helyes, ha a római kényszer-keresztényítés a gyarmatosítás (gazdasági kihasználás) céljait szolgálta. De már őskeresztényként is jöttek be (vissza) telepeseink?… igen, valószínűleg. Már mindegy is: a magyar állam min. 1000 éves - ez a lényeg. Minél nagyobb FELHŐ a hatalmi szféra, annál átláthatatlanabbak a helyi közösségek érdekei és reménytelenebb azok védelme. S az EU ismét el akarja törölni a nemzeteket…  

2016.11.10. 18:46
Ferenc

Szent Imre napját követően érdekességként ajánlom (s köszönöm, ha van vélemény erről, vagy adalék a témához):

Sólyom avagy Szent Imre napja

2016.11.06. 17:22
Krizsa

Hollári! Életben maradtam - nektek. Apró pici üvegszilánkok értek csak az arcomig, mert az autóbuszra dobott marok-követ megállította a golyóálló üveg. Benneragadt. Csak én sérültem (mert legelől ültem) és én is csak picikéket, bár sok helyen. De nagyon okos ez a golyóálló üveg, mert semmi nem maradt a bőrömben, mind le is repült rólam. 35 éve vagyok itt - de ez volt az első találkozásom ilyesmivel. Eddig még messziről sem láttam semmit:-)

2016.11.05. 10:35
Krizsa

Valójában belebuktam (tavaly). A helyzet az, hogy tudományos igényű munkát (matematikai levezetéseket, szótárakat, biológiai rendszertant, stb.) nem is lehet „olvasni”, hanem csak igyekezni, hogy megértsük, és ellenőrizzük a bennefoglalt rendszert. Ehhez kellett volna (József cikkeinél) a kutatás módszertanának előzetes ismertetése – vagy a cikk előterében, vagy link megadásával + a szóbakerülő rovás-ábécék táblázatai. (Volt is némelyikben táblázat, a levezetések menetén módszertani utalások is, de ott már csak a hozzáértők számára informatív.)

 

Összefoglalom: tud. igényű munkákat csak azok képesek átlátni, akik szakmabeliek (és most nem érdekes, hogy az a szakterület mennyire előrehaladott, sikeres már). Rovás-megfejtéssel, magyar nyelvterületen talán 10 fő foglalkozik, tehát a tízmillióból ennyiről tételezhető fel, hogy egyáltalán hozzá tud szólni. A többi csak érdeklődő. Az érdeklődőknek a kutató kell, hogy KEZÜKBE ADJA a módszertant és az eszköztárat. (Erre én is csak évekkel később jöttem rá.) 

2016.11.04. 11:39
heftalita

Kedves Katalin!

Maradjunk annyiban, hogy "Téged nem győz meg"... (amit el sem olvasol)...és nem foglalkozol rovás megfejtéssel. Ez rendben is lenne, de akkor ne is állíts... (Ilyeneket Delibeli sem tett közzé). Két írásomban is taláhattál volna ábécét és ligatúra kimutatást!

Részemről lezárva, barátsággal!

2016.11.04. 11:04
varnaijanos

A rovásírásokkal kapcsolatban nem csak a hangzósítás nagy probléma. Az ógörög, etruszk, székely / magyar fennmaradt írásleletekből egyértelmű, hogy ahol nem volt egységesítési törekvés, ott egységes írásjegykészlet sem alakult ki, településről településre vagy tanítónként eltérő maradt a jelkészlet.

Másik nagy gond a hangzósítás. Például avar kori tűtartón nem tudom elképzelni, mit keresne magyar szövegben az "üngürüsz" szó, ami a magyarok (egyik) török neve. Abból indulok ki, hogy értelmes emberek valami értelmes céllal hagynak hátra írást. Ha a kiolvasásban magyar nyelvű, de össze-vissza szöveg jön ki, akkor biztosan állítható, hogy valami nem sikerült. Jelenleg az általam ismert magyarnyelvű rovás-megfejtések döntő többsége ilyen.

Amerikában találtak egy "Yarmouth-i rovásírásos kő" néven emlegetett írásmaradványt. Nem tudom már előkeresni hol olvastam a valódi megfejtését, de az az internetes honlap lehordja az előző megfejtési próbálkozást, mert még azt sem vették észre, hogy fejjel lefelé volt a kő és rajta az írás. Hátrafelé olvasva valamit egészen más jön ki. A "szabvány" abc-től abban különbözik ennek a kőnek a felirata, hogy az s-betűk fejjel lefelé állnak V-alakban, a k-betű pedig nem rombusz, hanem > alakú. A megfejtők neveit szándékosan nem írtam le, mert nem szeretnék senkiről rosszat mondani. Akit érdekel, utána tud nézni. A téves megfejtésre könnyen rátalálni, de még ott is megjegyzik, hogy több, attól teljesen eltérő olvasat is van.

2016.11.04. 07:30
Krizsa

Javítás (október 30), most helyesen: „…de C/Cs rovásbetű nem létezhetett, csak TSz / TS.”

Mindenkinek. Mit értek azalatt, hogy „én nem foglalkozom rovás megfejtésekkel”? Valóban nem, mert csak a megfejtési kísérletek előfeltételeiről írtam. Azt, hogy egy nyelv „magyar-e?”, írásleletek hiányában kizárólag hangfelvétel, és az is csak akkor dönhetné el (hogy igen, magyar), ha a ma élő magyar ember megértené. De hangfelvételek nincsenek - pont. Írásemlékekből csak akkor, ha előzőleg 1. abban a korban, azon a „közel-földrajzi” környezetben már beazonosították az írásjelek hangértékét. De a különböző rovástípusoknak NINCSENEK ABC (ligatúrák, stb.) TÁBLÁZATAIK. (Ilyeneket Delibeli sem tett közzé.) De ha volnának, azt is bizonyítani kellene, hogy abban a korszakban, az adott földrajzi területen nem történt jelentős népesség csere. Mindezek az előfeltételek nincsenek meg. 2. Azt, hogy egy nyelv „majdnem-magyar” (pl. tájnyelv), vagy előmagyar-e, még ennyi elővigyázatossággal sem lehet tudományosan bizonyítani. 3. A mássalhangzó-vázas összehasonlító gyöknyelvészet (ÖGy) kibővíti e lehetőségeket – ez az előnye. Használatát az indokolja, hogy a koranyelvek magánhangzói csak differenciálták a gyök-vázak értelmet. S ezt már akkor is felismerték, hiszen a nagyrészt mássalhangzó irású rovásírásokban a magánhangzókból nagyon keveset jelöltek. (Sőt, a magánhangzók jelentősége a mai napig mélyen alárendelt maradt.) Az ÖGy hátránya az, hogy még e módszerrel is szinte bármely két (eurázsiai) nyelv között lehet „azonos értelmű mondásokat” beleképzelni az írásleletekbe. Konklúzió: bár az ÖGy alkalmazásával sem lehet felderíteni, hogy (pl. a magyar, avar, vend) írásleletek mind „magyar” nyelvűek-e - de azt lehetne, hogy egy közös KM előnyelv közeli leszármazottai

2016.11.03. 15:04
Krizsa

Engem valóban nem győz meg, de nem sokat vesztesz vele, mert én nem is foglalkozom rovás megfejtésekkel. 

2016.11.03. 12:00
heftalita

Kedves Katalin!

Október 30-i hozzászólásodra reagálnék, nem értelek. Írod "majdnem-magyar" nyelv volt az avar, de keresed a legalább 5000 szavas szótárát. Ne keresd, nincs avar nyelv, csak magyar! Ha nem győz meg e honlapon megtalálható 15-20 KM-i és legalább ennyi kelet-európai magyar nyelvű "avar" rovávásfelirat, akkor további kételkedést...

Amúgy mi szükség az avar rovások megfejtéséhez a római kor előtti ábécére? Nem a szövegértésből kell ábécét rögzíteni?

 

2016.10.30. 16:48
Botond
2016.10.30. 11:28
Krizsa

Az avar / vend (SZLOVÁK) probléma azért lesz mindkét oldal (politikai) kényére egybekeverve a magyarral (magyar nyelvvel) mert mind a 3 - majdnem-magyar nyelv volt már. A bizonyítás egyetlen lehetősége az avar rovások feltárása volna. Van belőlük annyi lelet, hogy ez reményteljes - volna - ha létezne nyílteszű megfejtő. A mássalhangzó-vázas (=gyökvázas) módszer bevezetése nélkül azonban nem lesz ilyen megfejtő soha.  Előfeltétel:

Ehhez előzőleg a római kor (római nép mint olyan, nem is létezett, csak római kor) legkorábbi hang (abc) készletét kellene ismerni a megfejtőnek. Amikor az O/U  és az I/J még nem volt megkülönböztetve, Ö/Ü még nem volt, G és Z egyáltalán nem... A K/ H /C megkülönböztetése még bizonytalan, de C/Cs rovásbetű nem létezhetett, csak TSz / TSz, stb. Az avar rovásleletekből ugyan, ezzel a módszerrel sem lesz min. 5ooo szavas avar szótár (a számomra). De annyit igenis be lehetne bizonyítani, hogy a korabeli KM avar - vend - és magyar - ugyanaz a nyelv.

A letűnt "nagy-birodalmak" meg kit érdekelnek? A cél a magyar nyelv KM-őshonosságának a bizonyítása. 

2016.10.29. 20:16
Krizsa

A szakértelem (legalábbis azadatok felkutaásához és a hitelesség lehető legjobb ellenőrzéséhez: megszerezhető. Megtanulható. A "lélek" atótl függ, hogy bármi másból megvan-e a megélhetése? Mert ebből nem fog (csak kára lesz). A lélek még a vasszigorú becsületességet jelenti, ami egyben LELKETLENSÉGET IS JELENT: azt, hogy a saját vágyait nem keverheti össze a kutatásokkal. 

2016.10.29. 18:37
Botond

Meglehet, kedves János, meglehet.

Ezekkel a mondákkal és regékkel öszefoglaló módon, a magyar vonatkozásokra nagyon figyelve kellene foglakozni valakinek, akinek a szakértelmén kívül lelke is van.

2016.10.29. 18:13
varnaijanos

A "Pannónia Bertája" cikkben írták: "A középkori mondák között tárgyalja Skandinávia Beowulf, Wales Peredur, Franciaország Roland, Ausztria Sifrit, Németország Tannhäuser, Írország Cuchulain, Oroszország Igor Herceg és Spanyolország El Cid című, s a tudományos érdeklődés középpontjából ki nem hagyható mondáit."

Tudtommal ezen mondák közül többnek is (vagy talán az összesnek?) van hun / magyar vonatkozása.

2016.10.29. 16:41
Botond

Hungária az avarok korában

Ha jól emlékszem, Olzsasz Szülejmanov: Sumer és Ázsia c. könyvében olvastam egy még korábbi mondáról, ami Itáliában maradt fenn. Eszerint a magyar(?) király szépséges leányát egy vártoronyba zárták, - nehogy bűnbe essen a házasságkötése előtt, - de valami "kutya" csillagfény - amit Atillához kötöttek - megiscsak bejutott hozzá. A lényeg a lényeg, eszerint már a hun korban is létezett valamiféle magyar királyság.

Most jelent meg

2016.10.27. 19:11
Krizsa

Az említett népnevek hiteles történelmét nem ismrem - persze általában sem ismerem az utolsó népvándorlások 2-3 ezer éves történetlmt (Annyit se, amennyit talán lehetne.)

Az említett nyelvek írás-maradványai - ha voltak is - nem maradtak fenn. Minimum 5000 !! szavas szótár hiányában én nem hasonlítok össze nyelveket.

Tekintély énelőttem nem létezik. Konkrétan a nyelvészetben azért nem, mert még egy nyelvész se kutatta végig mindazt, amit én. Lásd a 2012-es kiadású könyvem címét: "Elsőként a világon: Gyöknyelvészet". 

2016.10.27. 13:36
Ferenc

"Nem, inkább egy környező nyelvből." Nem vitatkozva feltétlen, csupán beszélgetve ismereteinkről folytatom.
Szerintem (ám, egyre többek szerint is) a környező nyelv a kárpát-medencei ó-magyar nyelvből származó etruszk-sabin-samnis-sicul-szumir-szabir-szubartu-... nyelvi torzulat volt, mint forrás a latinhoz (és megannyi európai nyelvhez). Lásd:  (ókori) id. Plinius és (újkori) Alinei és Naddeo és Todorovics munkáit!
Az EMBER szó Európában és Kis-Ázsiában máig fellelhető az UBORKA nyelvi torzulataiban is (az uborka magyar tájnyelven: emberke), mint ember-(h)ombor-(h)omber-(c)omber-(c)ombre-(c)ommer-(c)umbri-iber-(h)onger-ogre-(h)ungar-unkar-uhor-ogur-ugor-gurke-gorku-korku-hagar-hajar-agar-... és még más kifejezésekben is, mint a történelmi UMBRIA nevű országokat alapító ANGAR-ANGOL-ok (észak-nyugaton) és UMBRI-OMBOR-OBOR-ok (délen) esetén homo-hobo-obor-opar-ovor-avar-embrio-ombor-umbri-umber-ambri-amber-ambro-ombro-angar-anger-angli-anglo-angel-angol-... (hozzáteszem: az uborka magyar tájszóként umborka és ungorka és egérke is), amiből arra következtetek (a magam módján), hogy az egér is az emberről kapta a nevét, amint a medve is a mad-méd közvetítéssel (Magyar Adorján: a magyar ember értelmű volt hajdanán), sőt a LÓ is a szumir LU kifejezés máig élő tanúságán (LU -> LAkos, LÓfő, LUgal, LUkál).
Egyszer említettem, hogy nagyon is érdemes volna elmélyedni az MB és NG őshaNG torzulataiban a mai nyelvi birodalmi maradványok között (HUNGAR-EMBER-VÁNDOR-VENGER-VANDÁL, HANGÁR-HOMBÁR, HIMBA-HINTA-INGA, DONGA-DOMB, LENG-LOMB, RENG-ROMB, RING-RUMBA, ...)

2016.10.25. 06:42
Krizsa

Feri, én csak nyelvészettel foglalkozom. Gyök- (mássalhangzó) vázakat és gyök- (tő) szavakat hasonlítok össze. Nyelvi adatokból semmilyen más – mitológiai / történelmi, stb. következtetést – már csak bizonyítékok hiányában sem – vonhatnék le (de nem is értek hozzá). Szerintem a héber, de még elődje, az akkád is sokezer évvel fiatalabb a proto-magyarnál. A héber szerepe az összehasonlító gyöknyelvészetben az, hogy ez az egyetlen gyöknyelv, aminek a 2ooo éves múltjából könyvtárnyi jól olvasható, tökéletesen érthető szövegek maradtak fenn. Ráadásul, vallási tiltás miatt (hogy az „I. által adott” Mózes 5 könyvének nyelvét nem szabad megváltoztatni), ma is ezt használjuk. A tiltást olyan komolyan vették, hogy a mai héber is majdnem azonos a régivel – hiszen direkt azt vették újra köznyelvi használatba. (Persze nem volt nehéz, mert a mindennapos vallásgyakorlatban azóta is használaták.) Mivel más ilyen idős (pláne ilyen tömegű!) gyöknyelvi forrás nem létezik, a ragozó-gyöknyelvek kutatásához ez a legjobb. A héber tehát csak egy kutatási segédeszköz.

A finnben az ISE = apa, atya. Mivel a finnben sincsenek nemek, ezt a szót azonosnak tekintem a héber IS = ember, ISA = asszony szóval. Isten = egy? Igen számnév is, több ősi nyelvben. Varga Csaba szerint az ember szót a megszámlálásra is használták: ennyi darab, ennyi fő: „emberszámba vesz”. Lásd még: szept-ember = 7. szám (az október kilóg, 8. szám), nov-ember: 9. szám, dec-ember 1o. szám. (A római korú időszámításban tavasszal kezdődött az év.) És akkor a magyarból vették át az em (anya)-b’-(be) -er szót? Nem, inkább egy környező nyelvből. 

2016.10.24. 19:46
Ferenc

Kedves Kati! Nem igazán értem . Most bizonyítottad, vagy cáfoltad a nyilvánvalót, hogy a magyar nyelv egyik ŐS kifejezése TÉNY, és AZ ŐS IS (csángosan-székelyesen: ES)? Avagy, hogy az IS-TEN az maga a teremtő ŐS TEN (TÉNY). Hogy a héberben a TEN jelentése "ad", s hogy az "is" (majdnem ŐS) az ember, az a héber baja, nem a magyaré (s még az ŐSi magyaré sem). A magyarban (attól tartok, hogy még) a nősTÉNY sem vélemény, hanem ős TÉNY, s a TENmaga sem ad, hanem a teremtett, önmaga magja (legfeljebb). Az ŐS nem finn, vagy mit tudom én, hogy milyen nyelven ember, hanem magyarul ŐS és ó-görögül US-OS-USZ-OSZ (főnévképző lett), s nem feltétlenül ember (ha értem is ŐS-ÜNK-et, mint ISE-MÜNK-et). Az IS és ŐS az ÖSmér és ISmer szavainknak is gyöke tán, meg az ÖSZTÖNnek is (inSTINct), ami ISTEN-től való (vagy tévednék?), hisz kőkemény (STONe). ÉS nem véletlen, ha általunk nem IS vélten. Amint nem AZ az IS, avagy ejtve ISZ, ami az ISTAN-ISZTÁN kezdete, hiszen a hazája, országa, a földje a sztyeppei, turáni, ázsiai, keleti népeknek (a héberből/-től-e?), amit az anyaISTENnő személyesít meg (akárcsak a magyar gondolatban a haza, hon, ország és tágabb értelemben a földi lét). S már jónéhány-százezer ESZTENdeje IS így van EZ. No meg AZ IS, ami nem egy, de határozottan EGY (mint az az AZ ASSZony a korai római érméken). Amint a jel a VAN ISTEN jel közepében (az is héber tán?). IS-ISZ-IZ-ASZ-ASZ-AS ÉS ŐS-ÖSZ, no meg ÚZ-UZI-ÁZI egészen ÁZSIÁig, hogy ne lett volna ŐS IS és anyaföld IS, mikor még az Urallal nem választották szét a fejekben a puszta-sztyeppét nyugatira (Európára), meg keletire (ÁZSiára), mert hogy miért is lett kettő AZ, ami egy, hiszen egy (amint AZ jelentése is az az egy)?! Hiszen a nyelv tán öregebb, mint Európa neve, nem?! Száz szó, mint egy: IS-TEN az ŐS-TEN és ŐS-TÉNY, amint ISTAN is ISTENi ISZTÁN. S talán az sem véletlen, hogy ASZTANA KazakISZTÁN fővárosa, mint az ÚRISZÉK-URUSÁG-URISÁG-ORSZÁG SZÉKe(bár az sem kizárt, hogy ŐSTANYA volt hajdanán ). Vagy AZ ISTAN IS a héberből eredt? Már miért kellett közvetítenie a hébernek? Én inkább Gézával értenék egyet az ŐS-IS és TEN kérdéskörben, ha már olyan ősi székely rovásjel is az US (mag) és a TEN is. Hiszen az ősi jelkészlet nem szűkült le csupán hang-, vagy betűjelekre, vagy éppen ebben tévednék? S az ŐS és TEN jel miért hasonlatos a legŐSibb képjelekre (s mindig éppen hasonlatos isteni jelentéssel).


2016.10.20 08:02
Krizsa

„ Folytatás: tehát embert-adó, embernek adó - és nem ős-ten... Igaz azonban, hogy az ÖS is az XS, vagyis az IS, ÉS (még, többen), és az ŐS gyöke közös. A tévedés tehát nem nagy. Amivel nem:

2. Az urartu, hettita ® hun, stb. már nem a protomagyar (= a KM) nyelv és ÍRÁS, hanem annak késői, először délre („fenti-sémi” proto-nyelvek), majd az utolsó Özönvíz után (kb. 8ooo éve) keletre is eljutott leszármazottai.

 

2016.10.24. 07:28
Krizsa

A 2-4 éves kisgyerek egyszerűen elkezdi ismételni amit hall, akármilyen nyelven. Fogalma sincs, milyen nyelveken és nem is érdekli. A nem-hangos kommunikációból, mutogatás, test rezdülés, kacsintás, fejmozgás, stb. pedig 95%, hogy azonnal érti is, amit hallott. Feltéve, hogy érdekli őt a téma: evés, szaladás, verekedés, MAGAMUTOGATÁS bizony!, stb.) Hosszas részletezés nélkül: a cikk végén igazat írnak, hogy az orosz mágnások stb-k 4-5 nyelven nőttek fel. Én mindezt kipróbáltam itt az itteni két lányom 5 gyerekénél. Anyanyelvük a héber, plusz magyarral és angollal. Még azt se veszik észre, hogy mikor váltanak nyelvet - illetve, aki két nyelven szokott szólni hozzájuk, annak keverék nyelven is válaszolnak.Aztán a saját példám: 5 éves korom előtt 3 nyelven dumáltam és két nyelven már írtam is (magyarul, németül, de az utóbbit gót betűkkel:-).  

HATALMAS hiba, hogy a magyar és a többi gyerekek csak 6 éves koruktól járnak iskolába, mert a legfogékonyabb 2 évet elvesztik az életükbül. Ami pótolhatatlan. NEM, a 2-4 éves korban akár több nyelven is írni-olvasni tanuló gyerekek nem zsenik, hanem csak az eleven, jóeszűek átlaga. (Mint én.) Persze a vállásos zsidók (a fiuk) már három éves kortól járnak a "tanszobába". Asszem úgy ezer éve. A nem-vallásosak meg - itt - újabban oktató-óvodába, ami kötelező. Miért nem tanulnak a jó példákból a "kultúrnépek"? Irígykedni egyszeűbb? 

2016.10.23. 20:15
Botond
2016.10.20. 18:07
Botond

Kedves József!

Nagyon érdekes a hír, hiszen ismereteink szerint a Káspi tó környékéről jöttek a hunok, az avarhunok és a "honfoglalók" is.

Ugyanakkor nem árt leszögezni, hogy mi már ideérkezésük előtt régesrégen itt voltunk.

 


2016.10.19 18:06
heftalita

„ Ezt találtam az 1921. április 21-i ÚJ - SOMOGY napilap hírei között:

Újsághír

Érdemes lenne felkutatni több információért a kassai újságot!

 

2016.10.20. 17:55
Botond

Kedves Feri!

Nyilván, sok mindenben igazad van. A régészeti kormeghatározás egészen a közelmúltig az írott történelem feltételezéseire alapult, és ahol a korrekt, tudományos vizsgálatokat még ma sem folytatták le, (vagy éppen nem lehet lefolytatni, - mert pl. a C14 izotópos vizsgálatokkal csak a szerves tárgyak korát lehet megállapítani) még ma is azokon alapul. Így van ez a szóban forgó „hun” leletekkel is. Korukat senki sem határozta meg tudományos pontossággal, de ránézésre látszik, hogy ezek valóban hun leletek. Igazad van persze, lehetnének ezek szarmata vagy avarhun leletek is, hiszen ők az elődök és az utódok, ugyanaz a nép, csak a nevük változott az idők során valamiért.     


2016.10.19 13:45
Ferenc

Az Újabb hun aranyak-hoz írt megjegyzéshez: annak ellenére, hogy jónak is tűnhet az időmeghatározás, nekem - mint műszaki embernek - óriási gondjaim vannak ezzel (tehát nemcsak itt, hanem általában is). Óriási a kavar, ugyanis éppen azt nem tudjuk az időpontból, hogy annak idejét hogyan határozták meg. A leletekhez írt időadatokat általában komolytalannak tekintem. Ez alól két kivétel van. Az egyik, ha valamilyen kormeghatározással került az időszak a lelet mellé (pl. C izotóp vizsgálattal), de akkor sem egy kor előfeltételezett dátumát kellene mellé írni, hanem hogy pl. i.sz. szerint 2010-ben 250-350 évesnek határozták meg. A másik, ha jellegzetességek alapján sorolták be, de akkor sem csupán egy kor előfeltételezett dátumát kellene mellé írni, hanem hogy hun-kori, Árpád-kori, avar-kori, ..., mert annyira hun, magyar, avar, ... jellegzetességű.

A cikkből számomra az derül ki, hogy éppen jellegzetessége alapján sorolták hun-korba, mert hun műveltséggel rokon lelet, hiszen hun lelet. Számomra nagyon is elképzelhető, hogy ez a 380-450 korba sorolt "hun" lelet (amint számos más mai időszámítás szerinti ugyanezen keltezéssel ellátott lelet) nincs is 1566-1636 éves. Kérdezem én, hogyha meg is tudnák állapítani a lelet készítésének korát (nos, ez az, ami majdnem lehetetlen, hiszen nem az arany első öntött formáját, hanem éppen a ma látható formájánák kialakítási időpontját kellene meghatározni), akkor helyére kerülne a történet hunostól és mindenestől? Avagy átsorolnák avar leletté, miután kiderülne, hogy valójában - teszem azt - 1221-1297 éves, tehát 719-791 között készült? Nos, bár a kormeghatározás "hun" szava helyes ugyan, a hunkor csúsznék mintegy  247-254 évet, ami ugyebár azt jelentené, hogy nem krisztusi, hanem arszakida évszámítással számítjuk ma az éveket (azaz Krisztus 248-ban született), ezt biztosan nem hinné(n)k - az időszámítással nincs a baj - el, hanem "rádöbbennénk" inkább, hogy a lelet meghatározása nem volt jó, azaz nem is hun, hanem késő avar! :) Miért? Tán nem ez folyik már régóta?

 

2016.10.20. 08:02
Krizsa

Folytatás: tehát embert-adó, embernek adó - és nem ős-ten... Igaz azonban, hogy az ÖS is az XS, vagyis az IS, ÉS (még, többen), és az ŐS gyöke közös. A tévedés tehát nem nagy. Amivel nem:

2. Az urartu, hettita ® hun, stb. már nem a protomagyar (= a KM) nyelv és ÍRÁS, hanem annak késői, először délre („fenti-sémi” proto-nyelvek), majd az utolsó Özönvíz után (kb. 8ooo éve) keletre is eljutott leszármazottai.

 

2016.10.20. 08:01
Krizsa

Wikipedia: Hatti-urartui-szkíta-hun kapcsolatokat feltételező elméletek

„Mészáros Gyula ismerte fel, miszerint a Kr. e. 3000 táján élt anatóliai hattik a szkíták ősei. Igazolja ezt a nyelvészeti alapozású elméletet a székely rovásírás párhuzamainak sora, amelyeket a hatti eredetű (újabban luwiai írás) hettita hieroglif írásban, a véle rokon urartui hieroglif írásban és a szkíta, valamint a hun jelek között találunk. Mindegyik jelrendszerben kb. 20 párhuzama található a székely írás jeleinek. Harmatta János említette az urartui hieroglif írás jeleinek sztyeppén történő felbukkanását. Varga Géza szerint a hatti /hettita /urartui /szkíta /hun jelek a székely jelek megfelelői. Bemutatja és olvasatot ad többek között a budapesti hun jelvény feliratára, amely ...részben szójeleket, részben betűket tartalmazva magyar nyelvű szöveget őriz. Ezt a hun jelvényt legutóbb már Erdélyi István és Ráduly János is közölte a székely írást bemutató közös korpuszukban. … Varga Géza bemutatja a krími szkíta koronát, amelyen a szójelekkel írt "Isten" (Ős Ten) mondatjel olvasható (Így írtok ti magyar őstörténetet).”

Krizsa: Ezzel nagyjából egyetértek. Amivel nem: 1. ŐS-TEN, az IS = ember (finn és héber szó, ami ember, as is -a magyarból pedig az ’isemüket, Adamot’, s a héber TEN = adj! - tehát embert-adó, embernek adó - és nem ős-ten...

2016.10.19. 18:06
heftalita

Ezt találtam az 1921. április 21-i ÚJ - SOMOGY napilap hírei között:

Újsághír

Érdemes lenne felkutatni több információért a kassai újságot!

2016.10.19. 13:45
Ferenc

Az Újabb hun aranyak-hoz írt megjegyzéshez: annak ellenére, hogy jónak is tűnhet az időmeghatározás, nekem - mint műszaki embernek - óriási gondjaim vannak ezzel (tehát nemcsak itt, hanem általában is). Óriási a kavar, ugyanis éppen azt nem tudjuk az időpontból, hogy annak idejét hogyan határozták meg. A leletekhez írt időadatokat általában komolytalannak tekintem. Ez alól két kivétel van. Az egyik, ha valamilyen kormeghatározással került az időszak a lelet mellé (pl. C izotóp vizsgálattal), de akkor sem egy kor előfeltételezett dátumát kellene mellé írni, hanem hogy pl. i.sz. szerint 2010-ben 250-350 évesnek határozták meg. A másik, ha jellegzetességek alapján sorolták be, de akkor sem csupán egy kor előfeltételezett dátumát kellene mellé írni, hanem hogy hun-kori, Árpád-kori, avar-kori, ..., mert annyira hun, magyar, avar, ... jellegzetességű.

A cikkből számomra az derül ki, hogy éppen jellegzetessége alapján sorolták hun-korba, mert hun műveltséggel rokon lelet, hiszen hun lelet. Számomra nagyon is elképzelhető, hogy ez a 380-450 korba sorolt "hun" lelet (amint számos más mai időszámítás szerinti ugyanezen keltezéssel ellátott lelet) nincs is 1566-1636 éves. Kérdezem én, hogyha meg is tudnák állapítani a lelet készítésének korát (nos, ez az, ami majdnem lehetetlen, hiszen nem az arany első öntött formáját, hanem éppen a ma látható formájánák kialakítási időpontját kellene meghatározni), akkor helyére kerülne a történet hunostól és mindenestől? Avagy átsorolnák avar leletté, miután kiderülne, hogy valójában - teszem azt - 1221-1297 éves, tehát 719-791 között készült? Nos, bár a kormeghatározás "hun" szava helyes ugyan, a hunkor csúsznék mintegy  247-254 évet, ami ugyebár azt jelentené, hogy nem krisztusi, hanem arszakida évszámítással számítjuk ma az éveket (azaz Krisztus 248-ban született), ezt biztosan nem hinné(n)k - az időszámítással nincs a baj - el, hanem "rádöbbennénk" inkább, hogy a lelet meghatározása nem volt jó, azaz nem is hun, hanem késő avar! :) Miért? Tán nem ez folyik már régóta?

2016.10.14. 14:02
Krizsa

Nna! Ott tartunk, hogy az ősmagyar nyelv eredete (a lényeg, a gyökrendszer kifejlődése, nyelvtanok ilyenkor még sehol),

sem nem 15oo éves - hanem 1o.oo-nél biztosan több - sem nem az ázsiai történelmek kérdése. 

A nyelv fejlődésének földrajzi szülőanyja a KM. Alternatív hazája, több hullámban, mindig helyben is maradva / vissza is térve - a délvidék. Igen, le a Kaukázusig, valszeg Mezopotámiáig, és Egyiptomig. Lehet tovább gondolkozni.

2016.10.13. 17:28
varnaijanos

Ha jól emlékszek arra, amit olvastam, Grandpierre Attila összeszedett egy csokornyi tudományos megállapítást és ezekből vont le következtetéseket. Nem légbőlkapott dolgokat írt.

Úgy látszik, hogy Ferencéhez nagyon hasonló a gondolkodásom, nekem is az tűnt fel leginkább, hogy miért nem említi a cikk a jégkorszako(ka)t?

2016.10.13. 16:19
Ferenc

Attila szerintem nem keresi a nyelv kialakulásának őshazáját (legalábbis nem ezt nem olvastam ki a cikkekből), hanem arról ír, hogy a Szkítia-Szarmatia-Hunnia mindvégig egy kiterjedt eurázsiai műveltséghordozó birodalmi területnek tekinthető, amelyben a magyar nyelv a mai állapotáig fejlődött (azon belüli forráshely kérdésére más cikkeiben kaphatunk választ). Mert a magyar nelv is óriásit változva fejlődött, ez tagadhatatlan, ám a lehető legőrzőbb módon (ezt tartom a magyar nyelv egyik csodájának, hogy ez milyen harmonikusan történt). Attila - amennyire meg tudom ítélni - maradt a finn-ugor elmélet téziseinek cáfolata útján, holott annak másik lehetősége, ha a nem abba sorolt, ám a hivatalosok által ősibbnek tekintett nyelvek és a magyar nyelvek összefüggéseit vizsgálná, amely irányban Varga Csaba indult el. Egy már jól kidolgozott példa lehet a szumír és egyiptomi nyelvek vizsgálata, amelyekben már akkor megtaláljuk az alanyi és tárgyi ragozás gyökereit, mikor még szófajok sem voltak (ez pedig máris 6-7000 éves és egyértelműen magyar nyelvi sajátosság). Egyébiránt nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy i.e. 60000 környékén mintegy 2000 főre csökkent az emberi népesség (a tudomány mai állása szerint), ami azt jelenti, hogy a beszédműveltségen meghatározó lehetett az a hely, ahol ennek a 2000 embernek többsége túlélte a legutóbbi jégkorszakot. Attila - bár gyorsolvasással futottam végig a cikekt - mintha nem vizsgálta, vagy rézletezte volna ennek jelentőségét a nyelvi fejlődésben. Pedig számos cikkében közli Blagoje Govedarica (hamburgi professzor) életművének egyik eredményét, amelyben azt állapítja meg, hogy i.e 6-5000 között műveltség meghatározó nép özönlött a Kárpát-medencéből főként keletre, de északra, nyugatra és délre is. Ahhoz elegendő emlékeznünk a külömnböző (Tóth Imre által is egy térképes összefoglalóban e honlapon is összesített vonaldíszes, írásjel, tejfeldolgozás, bronz, ...) műveltség kiterjedésének időrendi adatait a Kárpát-medencéből. Márpedig az új műveltségelemek egyik legalapvetőbb hordozója valamely nyelv kellett, legyen.

2016.10.12. 13:32
Krizsa

Grandpierre Atilla két cikke gondolkodó, vagyis "emberi" elmére utal. Csak a második cikkel vitáznék: azt helyesen állapítja meg, hogy a már magyarnak nevezhető protonyelv min. 1o.ooo, inkább 3o.ooo évre tekint vissza. Csakhogy: Ázsia benépesedése  Afrika-Európa közel-keleti érintkezésénél történt, igen sok hullámban. Min. 1 millió évtől kezdve (előember), a mai ember Sapiens pedig 2oo.ooo évtől a legutóbbi évezredekig.

Összegezek: szerintem az eurázsiai ősnyelvet nem Ázsiában kell keresni. Hanem? A KM-ben és attól délfelé.

2016.10.03. 19:17
Ferenc

Lábunk alatt történelem. Vajh' közünk hozzájuk lehet-e?! Á, dehogy vagy dehogyisnem?!

http://www.kisalfold.hu/komarom/regeszeti_szenzacio_az_ipari_parkban_az_5000_eves_emberpar_egymast_atolelve_fekszik_a_kettos_sirban/2491693/

2016.10.02. 14:39
varnaijanos

Eddig nem volt időm válaszolni Dr. Boór Ferenc kérdésére, hogy honnan idéztem az ógörögből: "A szkíták többszáz népe azt jelenti az ógörögben, hogy egy város = egy nép."

Elnézést a késlekedésért. Nem idézet, hanem megfigyelés. Az ógörögök (és a Földközi tenger környéki minden nép) csak városállamokban tudtak gondolkodni. Minden városállamnak külön népe, királya, istene(i) van(nak). Ezért amikor a szkítákat vagy perzsákat említik és azok népét/népeit és királyát, az talán nem egészen ugyanaz a minőség, mint egy pár 100 vagy pár(tíz)ezer fős település népe és első embere.

Biztos vagyok benne, hogy ez sok más embernek is feltűnt már, de többek között germán múltat úgy lehet fényezni, hogy egy falu vezetőjének "királya" megnevezésében ugyanazt a tisztségnevet írják, mint a fél világot uraló hunok "királya" megnevezésében.

2016.09.30. 18:16
Botond
2016.09.26. 19:30
Ferenc
2016.09.16. 16:48
Botond

A ködösítés legújabb példája

Ha csak annyival kiegészítenék, hogy az MtDNS vizsgálatok minden nyugateurópai népességnél is kb. ugyanilyen eredményeket hoztak, sokkal korrektebbek lennének. Igaz, akkor rögtön rájönnénk, hogy az MtDNS vizsgálatok nem alkalmasak népességek eredetének meghatározására. (Ezt viszont egyelőre nem reklámozzák.) Kizárólag az Y-kromoszómás eredményekben lehet megbízni, ha azok mintavételi és vizsgálati körülményei tisztességesek.

 

2016.09.12. 07:02
Ferenc

Kedves János! Ezt pontosabban honnan idézted, az ógörögből? Tudod-e, hogy azzal, hogy ezt írtad: "A szkíták többszáz népe azt jelenti az ógörögben, hogy egy város = egy nép.", voltaképpen újabb adalékát adtad annak, hogy az "ógörög" eredetű kifejezés, a szkíta nem más, mint székita. Úgy értendő, amint a szék a szék mellett és amint a szék a székben, azaz úgy viszonyul a szék a székitasághoz, mint a fiúszék a székhez, avagy pl. Székelyföld Erdélyországhoz, avagy ország az országhoz, amint Erdélyország Magyarországhoz, avagy - mai viszonylatban megmaradt fogalmakkal, de kiürült értelemmel - a megye az országhoz. S éppen ezt írta le az idősebb Plinius is az Itáliát benépesítő subini-sabini őslakosságról. :)

2016.09.11. 16:34
Botond

Nekem a "lovasnomád" életmód sulykolása a legellenszenvesebb, meg persze az, ha valaki kézzel-lábbal bizonygatja, hogy nekünk semmiképp sem lehetnek az őseink. (Még részben sem.)

2016.09.11. 16:01
varnaijanos

A ködösítések közül csak így hirtelenjében:

A szkíták többszáz népe azt jelenti az ógörögben, hogy egy város = egy nép. Nagyjából mint a matyók, akik szűkebb értelemben 3 település lakossága Magyarországon.

Az irániak beszéltek és beszélnek rontott szkíta nyelve(ke)t, nem a szkíták iráni nyelvet. Időrendiség is van a világon, bár az indoeurópaiak ott csalnak vele, ahol nekik tetszik.

Az iráni eredetű szavaink helyett lehetne nyugodtan szkítát mondani és írni. Az őseinknek nem sok köze volt Iránhoz, a szkítákhoz viszont ... de ezt is el kell hazudni.

Az órörök jövevényszavainkról kimutattam (lásd: http://www.leventevezer.extra.hu/Honfelott.pdf), hogy gyakorlatilag nem létezik olyan, amit nyugodt szívvel annak tekinthetnénk.

2016.09.11. 07:43
Botond

Erre természetesen megvan az esély, a ködösítésnek tényleg nincs még vége:

Mese és valóság vegyítve

Egyébként persze a "hun kori" még mindig jobb, mint a "császárkori", vagy a "feltehetően germán".

2016.09.09. 00:23
varnaijanos

A leleteknél a "hun kori" nem azt jelenti - mint mindig - hogy szépen elterelik a germánok, esetleg a szlávok felé a tulajdonjogot?

2016.09.03. 15:22
Botond

Nem az arany a lényeg? Én azért kíváncsi lennék arra a másik négy-öt aranypártára is. Megkockáztatom, hogy nem a zsuanzsuanoknál kerültek elő.

Egyébként persze igazuk is lehetne, ha nem jönnének elő szokás szerint a megszálló rómaiakkal, - akiknek az avarokhoz semmi köze sincs.

2016.09.02. 18:54
Botond

Mitagadás. Itt bizony a jégkorszakokat is túl lehetett élni.

 

2016.09.02. 00:24
Ferenc

Na, hja! Egy német szaklap által már évtizede közölt kép magyarított változatával ékesítvve. :) Ráismertünk úgy-e a Melegvizek Birodalmára! :) A Jóisten malmai lassan és tétován, de őrölnek.


2016.09.01 10:53
Botond
2016.09.01. 10:53
Botond
2016.08.31. 15:16
Ferenc

Mai hír (már megint a szarmatákról): http://szolnokiregeszet.blog.hu/2016/08/31/ujabb_szarmata_telepules_reszletet_tarta_fel_a_muzeum_tiszapuspoki_hataraban

S a kérdés továbbra is áll: vajon hova is tűntek a szarmaták?

2016.08.27. 14:37
Ferenc

Ha már a pártás pártusokról esett szó, akkor Marton Veronika előadása a Magyarok IX. Világkongresszusról valóban idevágó.

http://martonveronika.blog.hu/2016/08/25/a_partus_birodalom_vallasa

2016.08.25. 20:07
Krizsa

Oksa, megyek tovább. 

2016.08.25. 18:54
Botond

Bocs Kati, de nem igazán hiányzott ide a héber nyelvészeti kapcsolat. Nem akarlak elriasztani, de megkérlek arra, hogy ilyenekkel csak akkor gyere elő, ha tényleg aktuális a téma!

2016.08.25. 05:17
Krizsa

Vigyázzunk, a közös szláv-magyar előnyelvet szerintem nem szabad megtagadni. (Ahhoz, hogy volt-e „szláv állam”, én nem értek).

 

1. Varga Csabának van igaza: a szlovák a „kismagyar” nyelv. Ez számomra „az ú.n. szláv jövevényszavak problémája”-nak kutatásakor vált nyilvánvalóvá (a Gyöknyelvészet modulban alul). 2. Rájöttem, hogy a szláv-magyar (avar?) nyelvközösség nem ősi ugyan, de a jól dokumentált hébernél (3000 év) régibb. Ott ugyanis a szókezdő W és annak mindössze 8 szava, egyértelműen jövevény. A héber O/U/W triásznak közös a betűje - miért? Ezzel szemben, a szláv / magyarban nagyon sok a V-vel (valójában W-vel) kezdődő szó van (vad, vág, váj, van, vár, vesz, vét, vív, von, stb. – hm… u,- ö- és ü-vel meg egy sincs…) Ezeknek és csak ezeknek (ismétlem, az egész szótárból csak ezeknek) egy fia héber rokonszavuk sincs. Vissza a VEND (kelta-szlovák-magyar) területre: a vas-zalai nyelvjárásban a W helyett diftongust ejtenek. A W tehát eredetileg O/U (esetleg más kettőshangzó) volt. Megjegyzés: így lehet – irásos leletek nélkül is – időrendet felállítani a nyelvek történetébenJ.

2016.08.25. 00:28
varnaijanos

Nem hagy nyugodni a kérdés: mit lehet írni 19 oldalon át "A dunántúli szlávok állama" címmel? Két oldal a borító, mégegy a könyvcím, két oldal kép nem-szláv régészeti leletekről, ajánlott irodalom jegyzék: 10 oldal (szlovák nyelven, tudományos érték nélküli, valamelyik zsolnai kocsmában írt könyveket említve), de még mindig marad 4 oldal. Arra mit írhattak?

2016.08.24. 17:23
Botond

Pártus párta: kétségkívül avarhun lelet.

Néhány évtizede talán még megpróbálták volna átjátszani a szlávoknak, (esetleg valamilyen ismeretlen germánnak), de úgy tűnik, ez ma már nem divat. (Legalábbis akkor nem, ha megmutatják.)

Egy régi példa, amit azért még ma is terjesztenek:  Vitathatatlan avar fülbevaló

Csomor Lajosnak a Szent Koronáról írott fantasztikus könyve után az efféle összehasonlítás már gyerekjáték. (Némi túlzással persze.)

2016.08.23. 14:30
Krizsa

Ha bezárt területre raknak különböző élőlényeket, s a keritések is átláthatatlanok, akkor kívülről senki nem fogja látni többé, hogy mi történik velük. Csak egy dologban lehetnek biztosak: hogy odabent, előbb-utóbb mind kipusztul. A bezártak megmentésére csak kintlevők képesek - le kell bontaniuk a keritéseket. 

2016.08.22. 20:31
Ferenc

Mintha mi sem történt volna! Mintha az elmúlt évtizedben előkerült volna bármi, ami bizonyítaná az uráli eredetet! Mintha itthon a folytonosságnak nyoma sem lenne!

http://mult-kor.hu/a-magyarok-ostortenetet-kutato-urali-expedicionak-mar-vannak-eredmenyei-20160822

Ez van, meg a mérhetetlen munka azért, hogy a hangyából elefántködöt csinálók zajában és füstjében halljuk és lássuk azt, ami igaz.

2016.08.22. 07:20
Krizsa

Folytatás: …tökéletes (és csalás-mentes) forditás nem létezik. S ez igaz. Meg azért tiltja, mert „az I. által adott nyelvnek” egyetlen vesszőcskéjét sem szabad megváltoztatni. Tehát akit érdekel a Talmud, az Ószövetség, stb. (az Újszövetséget már nem héberül irták), az olvassa eredetiben. Az ellen a vallásosoknak sincs semmi kifogásuk.

De hogy lehet az, hogy a latinbetűs, magyarra fonetizált héber szótáram már negyedik éve fenn van, mégse "tud róla" senki? Bizosan azért, mert ez nem egy „rendes” szótár. Nem abc sorrendben, hanem a GYÖKVÁZAK alatti táblázatokba van összeállitva! Igaz, hogy a tartalomjegyzék alapján igy is könnyen összeszedhetők a keresett szavak - s egy magyar gyökkutatónak pontosan erre van szüksége. (Ezt gondoltam tegnapig.) Pl. az apa a magánhangzóval (X) kezdődő nagycsoportban, az XP/F gyöknél van. Aztán ma reggel arra ébredtem, hogy ez nem is igaz. Csak a magyar (alap)szavak kereshetők össze a szótáramban - azok is csak megfelelő tájékoztatás után - de a héber nem!

Máris hozzákezdek. Hogy ugyanebből az adattárból (a könyvemből) fonetikus héber-magyar szótár is készüljön. Latin betűs. Folyamatosan fogom feltenni, kb. 2 hét mulva már indul. 

2016.08.20. 19:46
Krizsa

A héber 1-2-3 szótagú alapszókincs tanulmányozását ma már semmi nem neheziti. Azóta nem neheziti semmi, hogy közreadtam az interneten (2013-ban, 3 különböző fórumon) a Gyöknyelvészet első kiadását. 1084 oldal, aminek ¾ része magyarul-fonetikus szótáranyag. Nincs benne héber betű. (Ma már az összehasonlitások minőségét, hitelességét feljavitó 2. kiadásom van fenn és készül a 3. kiadás. E javitások azonban nem érintik, ugyanaz maradt a könyv min. 10.000 alapszót tartalmazó szótárrésze.)

A könyv tudományos igényű használata előtt azonban van egy kötelező feladat: héberül olvasni tudó magyarral kell ellenőriztetni, hogy az én magyaros fonetikám helyesen adja-e vissza a héber kiejtést? Meg persze azt, hogy sehol nem csalok. Ez a feltétele annak, hogy TUDOMÁNYOS igényű cikket is irhass a héberről. 

 

A héber nyelvűek nemcsak elkülönülnek, de egyáltalán NEM folytatnak párbeszédet az ind. nyelvészettel. Miért? Nincs értelme. A vallásos zsidóság MEG IS TILTJA (ez elvileg még énrám is vonatkozik) az ókori szövegek bármilyen nyelvű forditását. S ami mégis megjelenik, azt semmibe veszi. Azon az alapon, hogy tökéletes (és csalás-mentes) forditás nem léte

2016.08.20. 18:38
varnaijanos

Katalinnak: Mostanában olvasom Czakó Ferenc: Juliánusz barát ajándéka c. könyvét, ebben az egyik rövidebb írásban szerepel, hogy már a bibliafordítók is észrevették a héber mellett a magyar nyelv gyöknyelviségét. Erre alapult Kresznerics Ferenc gyökszótára, amire pedig Czuczor - Fogarasi: A magyar nyelv szótára.

De sok más nyelvészeti érdekesség is van Czakó Ferenc könyvében, többek között a finnugor nyelvészetet alapvetően megkérdőjelező adatok is.

 

A héber nyelv tanulmányozását pedig megnehezíti, hogy gyakorlatilag nincs (vagy ha van, akkor nagyon elrejtve) olyan elérhető héber - bármilyen más nyelv szótár, amit a kvadrátírás megtanulása nélkül is lehetne használni. Azaz a héber nyelvvel csak azok tudnak foglalkozni, akik megtanulnak héberül. Aki csak érdeklődne, annak vagy nagy utánajárás, vagy több éves nyelvtanulás. De a héber nyelvűekben is látok egyfajta elkülönülési szándékot a nyelv terén. Nemrég jelent meg a Talmud angol nyelvű fordítása. Addig csak héberül volt elérhető, de vallásos zsidókról azt olvastam, nem tetszik nekik, hogy bárki tanulmányozhatja azokat az iratokat, amiket csak ők maguk használnak.

2016.08.20. 08:18
Krizsa

Folytatás: Az izraelieknek nem a tudománytalan ind. nyelvészetbe való bemasirozás, hanem (nagyon helyesen) a nyelvi különmaradás az érdekük. A „kinti” zsidó származásúak meg, akik legtöbbször annyit se tudnak az egészről, mint Te - fizetést és elismerést kapnak a munkáltatójuktól.

És Krizsa Katalinnak mi az ÉRDEKE? Pénzt csak – jó sokat – csak ráfizet erre. Elismerést pedig valszeg soha nem fog kapni. Krizsának a KM szenzáció – a fantasztikus magyar nyelv megőrzése az érdeke. És a zsidóknak sem ártok azzal, ha az ind / finnugor nyelvészetről kiderül végre, hogy sunyi ostobaság.

2016.08.20. 08:16
Krizsa

Finnugor nyelvészet? A Wikipedián (bármely ismeretterjesztő cikkben) határozottan állitanak nyilvánvaló hazugságokat.

1. Nem igaz, hogy a héber nyelv gyökei csak 3 mássalhangzósak. Hanem 1, 2 (ha ez duplázódik, akkor 4) és 3 mássalhangzósok. Az 1 és 2 mássalhangzós gyökök nagy része közös a láncragozó nyelvekével - de a 3 mssh.-ósaknak már csak töredéke közös. Miért? Mert a nyelvfejlődésnek ebben a stádiumában vált szét (legkevesebb 10.000 éve – de sokkal több lehet) a láncragozók fejlődése a sémi nyelvektől.

2. Nem igaz, hogy a héber irás nem használ magánhangzókat. Van O/U és I betű. Van ALEF betű (ami leggyakrabban A vagy E, de nemcsak - általában a lágy magánhangzók jele). Van ÁJIN betű (ami többnyire a torokhangú A és E jele, de más is lehet, mert a torok-magánhangzók általános jele). A héberben tehát 4 magánhangzó betű van, amik két sorozat (6 lágy és 6 torok-) magánhangzót tudnak kódolni. Pontozás nélkül.

 3. Nem igaz, hogy a héber nyelv pontozását azért vezették be, mert anélkül az ókori akkád és héber szövegeket nem lehetett kiolvasni – hiszen ma sem pontozunk! Láttál már héber napilapot? NEM PONTOZ, igaz? A pontozásra csak a több, mint 2000 éves szétszóratásában, százféle idegen nyelvű környezetben volt szükség. Hazugság, hogy az ókori, könyvtárnyi héber irásokat ne tudták volna kiolvasni. Nemcsak olvasták, hanem „fel is használták” (sokezer) szavát, fogalmait: lásd görög/latin-újlatin nyelvgyártás.

A gyök-fogalom (az Ószövetség leforditása alapján) már a 17. században közismertté vált. A laikusok körében azonban - a zsidóság miattJ - ma is elrettentő dolog bármilyen nyelvi kapcsolat feltételezése. Csakhogy a nyelvtudományt mégsem lehetett volna – pusztán rasszista fintorgással – ennyire távoltartani a kutatástól. MÁSKÉPP kellett – és sikerült – távoltartani. Hazudozással. A hivatalos nyelvtudomány szerint a sémi nyelvcsalád semmilyen más nyelv fejlődésében nem lehetett résztvevő – ezért kőkemény fallal körülvéve – semmilyen más nyelvcsaládot nem is hasonlitanak össze vele.

Mégse stimmel… hiszen az ind. nyelvészek között is akadnak, aki ismernek sémi nyelveket. (Habár héberül, az volna fontos, igazán jól csak nagyon kevesen tudnak.) De még azok se szólnak? Nem. Az izraelieknek nem a tudománytalan ind. nyelvészetbe való bemasirozás, hanem (nagyon helyesen) a nyelvi különmaradás az

2016.08.19. 16:41
Botond

Milyen érdekes, hogy erről tudósítanak, a háromezer évvel korábbi hazaiakról meg nem! Még csak meg sem említik őket.

Körépítmény Spanyolországban

 

2016.08.18. 17:32
varnaijanos

Én azon sem lepődnék meg, ha csak néhány követ találtak volna, ráfogták hogy karoling kori, mert az szenzációs, azt meg hajhászni kell, mert nem lesz pénz.

Ha a mai Pécs és Szombathely elődtelepülésein már a római korban jelentős keresztény közösség élt, akkor miért kell csodálkozni, hogy a Dunántúlon máshol is voltak keresztények? Miután a római fennhatóság megszűnt, a kereszténység miért szűnt volna meg? Mert 10 évente le kell cseréltetni a teljes lakosságot, hogy legyen helye és ideje a párszáz fős germán, szláv és tudomisén milyen népeknek és királyságocskáknak? (Gepidák, longobárdok, vandálok, nagymorvák, stb.)

Ahogy Imre írta, látni kellene a leleteket.

2016.08.18. 15:24
Botond

Kereszténység nyomai: már csak az a kérdés, milyen kereszténységé? Megint csak látni kéne a leleteket, de szinte biztos, hogy az Ariánizmusról van szó. (A Karolingokhoz nincs semmi köze.)

2016.08.17. 15:56
Botond
2016.08.16. 19:00
Krizsa

Folytatás: (ennek a kettőnek az „abc”-je is fennmaradt). Próbáljuk meg mégis az ismeretlen nyelvű (ázsiai, ibér, etruszk=?föniciai, stb.) irásleletek szövegét is, mondjuk „magyarra” forditani? Ha csak a mássalhangzók hangértékét tudná biztosan, a gyöknyelvész (sok fenntartással) megpróbálhatná, hogy rátaláljon a ragozatlan tőszavakra. Talán képzőkre / ragokra is? Talán. De ha nincsenek meg az abc-k listái (kor, hely, feltételezett nyelvhasználattal) akkor részemről belebuktam - vagyis lemondtam erről. További problémát jelent, hogy a puszta mássalhangzó vázak (a gyökök) ősi értelme eléggé kozmopolita maradt – tehát egészen más nyelvekben is hasonlót jelenthet. Hasonlót, de csak „olyasmit”! Pl. a HRG gyök a magyarban harag, horog, hörög, herg(el), stb. A héberben: megöl, felbosszant, hozzászoktat (betöri), stb. A TRH váz szavai a magyarban teher, tarhál, turha. A héberben teher, fáradságos, zaklató, kellemetlen jelentésűek.

A magánhangzókról (ha egyáltalán megvannak): teljesen mindegy, hogy milyenek? Nem, de mivel a különböző nyelvjárások elég szabadon csereberélik fel őket, a ragozó nyelveknél inkább csak az fontos, hogy mélyek vagy magasak-e? Abból pedig, hogy az eszköz funkciója, a készités körülményei, stb. alapján mi is lehetett arra ráirva, én még nem tartom indokoltnak, hogy feltételezzük a szöveg jelentését.  

2016.08.16. 18:57
Krizsa

J)))). 1. A rovás-megfejtések átlátásába, követésébe – belátván, hogy nem megy - egyszer már belebuktam. Úgy emlékszem, hogy pont nálad, József. Ezt mindjárt részletezem is, hogy miért?

2. Ez a mondatom szórendhibás - igy lett volna helyes: „Ott tartunk tehát, hogy a rovásírások kivételével... csak a magyar nyelvnek csak van néhány, egyezer éves íráslelete van. (De az is bizonytalan, hogy az akkori béna latin betűkészlet… az eredeti magyar kiejtést tükrözi­-e.)” Szóval nem azt akartam állitani, hogy nincsenek magyar rovásemlékek, hanem azt, hogy amiket ellenőrizni is tudok, csak latin betűs van… és számomra azok sem elég hitelesek.

Közép és dél-Európa időszámitás előtti rovásokkal volt tele, amiket a római „nagykultúra”, ahol csak rátalált, megsemmisitett. Ázsiában (úgy tudom), csak időszámitás utáni rovások lelhetők fel. (Ha nem jól tudom, javits ki.) Ahhoz, hogy ellenőrizni tudjuk a különböző rovásirások megfejtését, szerintem előzőleg a illető rovásokjelek hang-értékét kell(ene) ismerni. Mert arról szó sincs, hogy ugyanaz a rovásjel ugyanazt a hangot jelentené pl. a székely-magyar és az óhéber rovásban (ennek a kettőnek az „

2016.08.16. 12:48
heftalita

Igen nagy kár, írja Krizsa Katalin (2016. 08 08.) a honlap méltatásán túl, hogy azon kevés a résztvevő, igen kevés, akik meg vannak nem látják egymást! Értem ez alatt, talán el sem olvassák a másik írását. Mondom Őrá is értve, idézett kijelentése alapján: „1000 évnél régebbre írásos forrás sem a szláv nyelvekre, sem a magyarra nem lelhető fel. ... Ott tartunk tehát, hogy a rovásírások kivételével (...) csak a magyar nyelvnek van néhány, egyezer éves íráslelete... (De az is bizonytalan, hogy az akkori béna latin betűkészlettel, valószínűleg idegenajkú egyházi személyek által legyezve – valóban az eredeti magyar kiejtést tükrözi­-e.)” Mire is világít rá eme idézete? Arra, hogy vagy nem olvasta, vagy ha olvasta hallgat a honlapon található azon írásaimról, melyek éppen idézett véleményét cáfolnák. Nem az önfényezésért szólók, arra nincs szükségem, csak becses figyelmét szeretném felkelteni, talán lehetne „egy fikarcnyi bizonyíték” arra, hogy a visszajövők mégis beszélhettek magyarul, ha kelet­európai szálláshelyeiken (Majak, Novocserkaszk, Szmolenszk, legújabban majd Humara) – persze csak szerintem – több magyar nyelvű rovásfeliratot hagytak, mint amennyi a KM-­ben van! Igaz ezek „keletről jöttnek” számítanak, de ha ennyi is kevés, akkor az Isszik­kul­i, Aral­tó melléki magyar rovásfelirat mitől lenne majd több!?
(Csak úgy magamban beszéltem).

2016.08.13. 06:36
Krizsa

Húsz évvel azután, hogy már mindenünket szétosztották és felvásárolták, Európa nagyon büszke lesz arra, hogy a KM-ben keletkezett a civilizáció. Nem sokkal később arra is rá fognak jönni, hogy az emberiség is itt alakult ki. 

2016.08.09. 06:13
Botond

Itt kezdődött, illetve még ennél is régebben, hiszen a pásztornép letelepedésének első nyomait már 11500 évvel ezelőttről is kimutatták Regölyben. A nagy bumm azonban később volt:

A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció

"Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások -, az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó környékére. Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a Kárpát-medencébe vezetnek."

2016.08.08. 17:09
Botond

Regöly közelebbről, 87. oldal.

Mintha csak a hajdúböszörményi kincseket látnánk! Ne feledjük el, az ártándi szkíta fejedelem sírjában is találtak ilyeneket, de azokat már görög eredetűeknek minősítették.

Csak látni kéne, minden a helyére kerülne!

 

2016.08.08. 15:08
Krizsa

Ez a honlap olyan gazdag, hogy igazán nincs párja… mégis elég kevés a résztvevő. Annak ellenére, hogy mindenki a legőszintébben keresi a megoldást: 1. a magyarság valós történelmének kutatását az ú.n. hivatalos történelem (szándékolt) zűrzavarában 2. a magyar nyelv kutatását a tökéletesen tudománytalan, hivatalos zagyva-nyelvészet ellenére. A tudomány megmondó embereinek elismerését mi akkor sem fogjuk elérni, ha minden oldalról körüljárt, bizonyitott következtetésekre jutnánk - a paradigma váltást (új tudományos módszertan alkalmazását) akkor is csak kikényszeriteni lehetne. (Hogyan?) De sajnos még a körüljárásnál és bizonyitásnál sem tartunk.

A magyar nép populációjának eredetét a genetika – 30-40 ezer évre visszamenőleg – már bebizonyitotta. Azt is, hogy a legközelebbi genetikai rokonaink jelenleg a szlávok (lengyelek, ukránok, horvátok). Kérdés: mikortól a legközelebbi rokonaink? Szintén 30-40 ezer év óta - tehát ők is őslakosok Európában? Valószinűleg igy van.

Ázsiából jöttünk? Nem, mert akkor nem volnánk őseurópaiak. Vagy KM lakók voltunk, ahonnan részben szétszéledtünk és (sokkal később, az utolsó népvándorlások idején) sokféle törzsi néven vissza is jövögettünk? Azám, de arra sincs egy fikarcnyi bizonyiték, hogy a visszajövők magyar nyelven beszéltek volna… (Juliánus a pápa kémje volt, aki a tatárokat ment felderiteni - amit meg is tett. Innentől… hogy valóban talált-e magyarul beszélő, minden szavát pontosan érthető fiatalasszonyt (?) - odáig, hogy nem is Juliánus jegyezte fel mindezt, hanem csak az elbeszélése alapján, az egyházi főnöke. Mert akit kémkedni küldenek, annak hivatalosan van egy más megbizatása is…)

A magyar nyelv KM-eredetét a tud. a legcsekélyebb bizonyitás nélkül tagadja. Az „ősszláv” KM-beliségét nem tagadja ugyan, viszont mindössze kb. 3000 évesnek véli. Hát ezzel, a magyar nyelvet tekintve, nem jutottunk előbbre. Pedig a töménytelen szláv (onnan-ide ránkfogott) „jövevényszó” pont arra utal, hogy nemcsak genetikailag, hanem nyelvileg is rokonok vagyunk. (Szerintem igy is van, közös protonyelvünk volt - de csak egy néhány ezer éves korszak idején.)

A tények: 1000 évnél régebbre irásos forrás sem a szláv nyelvekre, sem a magyarra nem lelhető fel. Ősszláv nyelvemlék nem is létezik, csak - Wikipedia: „A szláv nyelvek közül az óegyházi szlávnak vannak a legrégebbi írásos emlékei a 9. századból.” Ha „óegyházi”, akkor az már ugyanolyan, liturgiai célokra kibővitett és átalakitott műtermék, mint az újlatin nyelvek - csak ezúttal nem a római, hanem a bizánci egyház „komponálta össze”. Ott tartunk tehát, hogy a rovásirások kivételével (amit nagyrészt elpusztitottak, s a maradékot nem akarják megfejteni), csak a magyar nyelvnek van néhány, egyezer éves iráslelete… (De az is bizonytalan, hogy az akkori béna latin betűkészlettel, a valszeg idegenajkú egyházi személyek által lejegyezve – valóban az eredeti magyar kiejtést tükrözi-e.) 

2016.08.07. 17:37
Ferenc

Kedves János! Félig komolyan írom csak, hogy nekem annyi ismerősöm van, amelyre ránézve is csupán azt kell mondjam, hogy a neandervölgyi nem halt ki! Tutti! :)) Tudom, nem todományos érv, de a megérzés sem az, s mégsem kutya. Nem pejorativ értelemben írom ezt, hanem az alapján, amilyen csontmaradványok ismertek, mint neandervölgyi emberek.

Pannonokról: számomra világos, főként Imre észrevételeivel kiegészítve, hogy a pannonok sem egy népfaj feltétlen, hanem inkább olyan, mintha azt írnám, székhelyi, értsd: pl. dunántúli, tiszántúli, erdélyi, székelyföldi emberi megnyilvánulás (kultúra=műveltség) kör. A pannonok is egy megadott korban együttélő és határozottan megkülönböztethető műveltségi jegyekkel rendelkező kárpát-medencei népesség megnevezése volt csupán. S bizony, a legtöbb megnevezés, mint pl. géta-dák és gepida, vagy vandál-vangar és venger, vagy vend-venét és szavóniai szlovén, vagy vót-vón-livón és horvát, vagy langobárd-lombárd és umriai ember, vagy anglivariens angar-angol és umbriai vándor, vagy szarmata-jász vagy jazig és jut-jüt, vagy jött, mint gót-géta és vizigót meg ostrogót, azaz tehrvingi-türing, avagy warni-avar-obar-opar-ombor-umbri-ember, vagy varingjar-varhungar-varang és frank, ..., s sorolhatnám még a galata-gall és partigall-portugálig végtelen a létező műveltségi köröket, de hosszú ideig mégsem fajokat, amelyek többnyire az i.sz. e. 500-tól isz. u. 500-ig terjedő időszakban tűntek fel a történelemben. Mind az uralkodó osztály megkülönböztetésére egy adott  korban és adott környezetben használt népmegnevezések, nem külön származású fajok, csupán a későbbi műveltségi, majd - nem rossz értelemben - le- vagy elfajulási fajukat (mint a nyelvfejlődésben, a romlás virágait) visszavetítő mai meghatározások, elkülönülő származásukat azon múltba is vetítve, amelyben gyökereiket megtalálni vélik ma. Ezért is származik a fenti felsorolt népek majd, mindegyike azon Észak-Nyugat-Szarmata-Európából a vilgátörténelmi összefoglalókban, amely éppen a VEND-VENDGAR-WANGAR népek (azaz a szlávok, vandálok, lombardaok, gótok, frankok, frízek, türingek, skandináv népek, ...) őshazájaként számon tartott Balti-tengerpart alatti , Kárpát-medence feletti terület, ahol - mily' érdekes - máig VENGER-VENGRI-UNGRI-UNKARI-... néven neveznek minket. A pannonok tehát azok, akik Pannóniában teremtettek műveltséget, életlehetőséget, s adtak egy korban egy uralkodó osztálynak is nevet (s természetesen terepet) esetleg - szerintem. Ettől még mára, az utódok lehetnek testvérek is, meg idegenek.

2016.08.06. 18:12
Botond
A pannonokról:
-Megint egyszer megtalálták a máshonnan származó uralkodó réteg nyomait, most már csak a köznépét kellene.
-Nincs semmi bizonyíték arra, hogy a Duna két oldalán élők ellenséges viszonyban álltak volna a rómaiak előtt!
-Pannónia nem az egymást váltó uralkodó rétegektől volt híres, hanem a földműveléséről és az állattenyésztéséről. A római írók kenyeres Pannóniaként emlegették. Nem árt tudni, hogy Róma Pannónia elfoglalása előtt gabona importőr volt, (főleg Egyiptomból vették,) utána viszont exportőrré váltak! Nyilván nem a regölyi urak miatt. Annak is nyoma van, hogy Pannónia megszállása idején keresett árucikk lett az innen származó füstölt sonka és a szappan! Itt olvasható

 

 

2016.08.06. 18:08
Botond

Ha jól tudom, a legutóbbi jégkorszak, a Würm, úgy 120 000 évvel ezelőtt kezdődött, és talán 15 000 évvel ezelőtt ért véget, ez a neandervölgyi ember szempontjából szerintem éppen elegendő időtartomány. Ha 40 000 éve még virult, akkor néhány évvel később sem akadt oka a kihalásra. Kétségtelen, hogy Észak-Európa a Würm idején eljegesedett, de a Kárpátoktól délre eső területek nem. Amint a kutatók állítják, "mindössze" 8-10 C°-kal csökkent az átlaghőmérséklet.

Ami az előítéleteket illeti, Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon c. könyvében azt írja, hogy a megtalált kb. 150 teljes csontvázból (1980-ig) maximum 4-5 olyan majomszerű, mint az eredeti, a többi sokkal közelebb áll a mai emberhez.

Az utóbbi időben - főleg a genetikai kutatások miatt - sok olyan eredmény is napvilágot látott, miszerint mi, mai emberek is örököltünk ezt-azt a Neandervölgyitekől. Szerintem nyugodtan tekinthetjük őket is az őseinknek.     

2016.08.06. 09:05
varnaijanos

Nem tudom, hogy "a neandervölgyi itt élt legalább százezer évig Európában" kijelentés valóban igaz-e, de ha igen, közben volt jégkorszak is és nem halt ki mégsem?

A tudósok az elmúlt századokbeli elődeikre hivatkozva állandóan azzal hülyítik még mindig a népet, hogy a neandervölgyiek mennyire ostoba és életképtelen élőlény-faj voltak a mai emberhez képest. A (náci, stb.) fajelméleti felsőbbrendűségre alapozva.

2016.08.05. 18:48
Botond

Pannonok:

Sok szempontból korrekcióra szorul, de mindenképpen előrelépés.

2016.08.05. 18:33
Botond

Nahát, nahát!

Ez a neandervölgyi itt élt legalább százezer évig Európában, de a végén elfelejtette, hogy itt évente hidegre fordul az idő. (Akár jégkorszak van, akár nem.) Nem csoda hogy megfagyott. Vagy mégis?

2016.08.04. 16:38
Krizsa

The Vogelbarke of Medinet Habu… Nem magamtól jöttem rá, hanem 1-2 cikk alapján, hogy a "kétfejű madár" stilizálása - a tengeri népek bárka-motivuma - van a böszörményi edényen – de a KM-ben!

Az „ismeretlen nyelvek” problémája. Szerintem SÉMI gyökvázas nyelv volt Egyiptomban, a filiszteusoké is, és a "tengeri népeké" is. Mert szinte minden korabeli elnevezés megfelel egy közismert héber szó(bokor)nak, az értelmekkel együtt. Filiszteus. P/F változó hang: a héber poles = aki/ami betör, áthatol, plisá = betörés, elfoglalás – PALÓCOK (C=TSz), poloska. (Az S/Sz páros akkoriban még nem vált szét két hangra - sok helyen azóta sem). Shardenák: szarád = aki/ami megmaradt, a túlélő – Szardinia, SZÁRAD. Shekelesek: "mérlegelők" (valszeg ingázók, hajósok) – talán rokonszó a SIKLÓ, SIKLIK. Mediná = ország, állam, "vidék" – a magyar MEDENCE: alföld is. Satöbbi.

Bronzkor: fémművesség, távoli kereskedelem, hajózás, mezőgazdaság. Ebben a korban az emberek már nemcsak beszéltek, hanem adminisztráltak is. El kell hagyni azt az ostoba dogmát, hogy a „latin kultúra” előtt csak (a nagyon rosszul megfejtett) kőbevésett ékirások és hieroglifák léteztek – mert a gyökvázas rovásirás Európa-szerte általános volt. Nagy részüket ugyan elpusztitotta a ”latin-kultúra”, de az élő sémi- és a ragozó gyöknyelvek fennmaradtak. A KM rovás(ok)on kívül az etruszk, a föniciai, óhéber, barcelonai, stb. is rovásirás volt. S ezek 1, 2 és 3 mássalhangzós alapszavai – amelyeket a hatalmas szóbokrok stabilizálnak – gyakorlatilag örökéletűek. A gyöknyelvek tő- és rövid alapszavai azért nem változhatnak soha, mert szóbokrokat alkotnak – olyan eset pedig nem létezik, hogy 20-200 szó egyszerre „kopjon ki” bármely nyelvből. A kozmopolita gyökvázak jelentéseinek kigyűjtésével tehát az ókori fogalmak, elnevezések hangalakját még irásos leletek nélkül is lehet rekonstruálni. 

2016.08.02. 17:56
Botond

"Ez az örökös "rituális aktusok" keresgélése eléggé romantikus az én szememben."

A régészek is csak emberek, és ők is "iskolában" tanulják a mesterségüket. Alaptantárgyaik a történelem és a nyelv. Aztán amikor munkához látnak, megpróbálják visszaigazolni a tanultakat.

"Elrejtés vagy raktározás inkább?"

Itt is ugyanarról van szó, a régészek a tanultaknak megfelelően elsősorban a népirtások-népcserék nyomait keresik. Ezek azonban raktárleletek, nem véletlen, hogy mindig jó állapotban találják meg őket.

 

2016.08.02. 07:22
Krizsa

Egyidejű kutatások volnának szükségesek 1. A tárgyak mellett - ha mellettük nincs, akkor a körzetben, "tájban és azonos időben" fellelt emberleletek - mellett a haszonállatok, növények genetikája? E genetikák kapcsolata a teljes Európában, Kaukázus / Anatólia / Közel-Kelet és Észak-Afrikában.

2. Ez az örökös "rituális aktusok" keresgélése eléggé romantikus az én szememben. Elrejtés vagy raktározás inkább? Szóval én a mindennapos életszokásokat, kereskedelem, árucsere, stb. bizonyitékait inkább keresném...

3.  Számomra nem életszerű, hogy az ilyen feljett ipar és mezőgazdaság - távoli területeket összekötő népességek - az ón és rézkereskedelem feljegyett információit (rajzos, mintás irásfélét) ne kellene keresni ezeken a tárgyakon. Ott van pl. a szlovákiai abos(?) szitula. Pusztán diszitések volnának rajta - nehezen hihető. 

2016.08.02. 06:27
Botond

Bronzok: mennyi mindent elloptak már tőlünk...

Érdekes, hogy az etruszkokat lehagyták a térképről, pedig az is rokon. Példa: Vei bronzedény

 

2016.07.30. 09:58
Krizsa

Na jó, nem itt, hanem a honlapomon fejtem ki, hogy: 1. "Nincs tehát baj a héber rokonsággal, csak a jelentőségét kell a helyére tenni." Van baj, mert a hivatalos nyelvtudomány a sémi nyelveket (OKKAL, SZÁNDÉKOSAN, CSALÓ MÓDONtökéletesen távol tartja a bármilyen más "nyelvcsaláddal" való összehasonlitástól. 2. "A zsidó" - úgymond - "kétezer éve tolakodó, agressziv..." - a megalázott, mindentől, a hazájától, és minden lehetőségtől megfosztott, aki az igaza (és a tehetsége:-) tudatában van, az tesz róla, hogy ő legyen a még sikeresebben túlélő... (mint én) és úgy is kell! Gyöknyelvészet / Magyarnak maradni

2016.07.30. 06:20
Botond

Lehetne vitatkozni azon, hogy a zsidók iránt érzett állítólagos ellenszenv oka valóban valamiféle alaptalan gyűlölet volt-e az elmúlt kétezer év során, vagy inkább az általuk tanúsított lenéző, agresszív, tolakodó viselkedés váltott ki időnként ilyen reakciókat, de nem itt. Nem igaz az, hogy nem kell a héber, hiszen ha nem kéne, nem is lehetne itt. De ha valóban igaz az, hogy egy nyelv volt valaha, akkor a magyarnak valamilyen szinten mindegyik nyelv rokona kell legyen, így nem tagadható meg a többi sem. Mert amint az a napokban felhozott néhány példából is jól látszik, ez a rokonság kellő igyekezettel és hozzáértéssel más nyelvekkel is szépen kimutatható. Idézett szavainkat megtaláljuk számtalan más nyelvben is, így pl. a házat a dántól az olaszig még vagy tíz másikban is. (És most az ősi nyelveket nem is említettem.) Nincs tehát baj a héber nyelvrokonsággal, csak a jelentőségét kell a helyére tenni.   

2016.07.29. 17:36
Krizsa

Tarthatatlan… Marácz majdnem minden érve jó, sőt kitűnő - de elvész (elveszünk) a részletekben. A magyar nyelv (az összes ragozó) csak VOLT gyöknyelv, mielőtt láncszerűen ragozni kezdtek volna - de ma már ragozó gyöknyelvek: többezer éve. Van egy közel 300 millió! beszélővel rendelkező nyelvcsalád: a sémi (akkád, arám, héber, arab), amelyek gyöknyelvként fejlődtek tovább - mert a mai napig sem (alig, nagyon keveset) ragoznak.

A magyar nyelvterületen elterjedt GyÖK-fogalom, természetesen, a sémi nyelvek ismeretéből (Európában az Ószövetségből) eredt. Csakhogy a magyar nyelvterületen elterjedt gyökfelfogás - tévesena rövid tő- és alapszavakat tekinti GyÖKnek, nem pedig a puszta mássalhangzó vázakat. A nyelvészeti alapoktól való eltávolodás oka (mivel a „keresztény” érában mindigis a hébert tekintették a gyöknyelvek fő reprezentánsának), a kétezer éves zsidógyűlölet volt - és maradt. A zsidó vallás azonban (akár ellenszenves, akár nem) maximum 4000 éves.  A ragozó nyelvek kezdete/ősisége pedig minimum 10.000. Megéri egy újkori vallási ellenségeskedés miatt, hogy elveszitsük a magyar gyöknyelvet, ami minden valószinűség szerint Eurázsia ősnyelvének itt helyben, a KM-ben kifejődött autentikus leszármazottja? A józan ész…?

EZEK SZERINT a sémi nyelvek is valósziműleg az ős-Európa délre jutott termékei? Igen, szerintem azok. Bizonyiték (szerintem): az askenázi zsidók vörösses-szőkék, szeplősök, világitó kékszeműek, fehérbőrűek, vonalszerű, keskeny orrlyukakkal (a hideg elleni védekezés) – vagyis eredetüket tekintve echte északi KELTÁK. Összefoglalom: a ragozó nyelvek, a láncragozás előtt - tehát több, mint tizezer évvel ezelőtt MIND sémi tipusúak voltak. A héber nyelv, a 7300 általam vizsgált rövid magyar tő- és alapszóból 4000 rokonszót igazol vissza. MINDEZT bármely más ma élő sémi nyelvvel is igazolni lehetne? Igen, vagyis nem ennyit, de a ¾ részüket valszeg más sémi nyelvekből is lehetne. (Én azonban csak héberül tudok…) De mivel már többen figyelmeztettek, hogy „nem kell a héber”, most én kiszállok a párbeszédeből. 

2016.07.29. 15:48
Botond

Ha már szóba került, betettem egy rövid idézetet Varga Csaba egyik könyvéből. Szerintem csodálatos.

Nemrég Csaba egyik ismerőse felszólított, hogy ne tegyek ki tőle semmit, mert ezzel rontom a könyvei eladhatóságát, de én most is úgy gondolom hogy ez nem igaz. Ez igazából reklám!

2016.07.29. 11:49
varnaijanos

Az AVAR-ral kapcsolatban: ennek a magyarban az AVUL is rokonszava. De a latin nyelvbeni: AVUS (= nagyapa, ős) is.

A szláv nyelvek eredete nem annyira egyszerű, hogy keltára visszavezethető és kész. Vannak hasonlóságok, pl. a mai kelta nyelvekben is a mássalhangzók többségének 2 változata van, egy kemény és egy lágy, azaz jésedett (n - ny, m - mj, stb.). De a szláv nyelvek a sztyeppei (szkíta, stb.) nyelvekkel is kapcsolatban állnak, ahogy a szanszkrittal is és még sorolhatnám.

2016.07.29. 08:15
Krizsa

Javitás: A szlávosoknak viszont kelta a forrásnyelve.

2016.07.29. 08:09
Krizsa

Rutinos félrevezetés: a római Victoria szobor emlitése még engem is megzavart… hogy kerül ez ide? Na és hogyan juthatunk előbbre? Írásleletek nélkül - az elő-magyar nyelv kérdésében - sehogy. Biztos? Genetika: a KM-ben van az első nyomuk a szlávoknak, akiknek legközelebbi genetikai rokonai a magyarok. A KM ugyan a keltáknak is őstelepe volt, csak korábban. A finnugor-mínusz-magyar nyelvek, bár a hivatalos nyelvtudomány tagadja, nemcsak a magyarnak, hanem a keltának is (távoli) rokonai. A szlávosak viszont a kelta forrásnyelvei. Az ellentmondásokat a kronológia - történeti sorbaállitás oldhatná fel… de ha nincsenek irásos leletek? Életformára utaló és használati eszközök óriási tömegben vannak. Tulajdonképpen szám- és képirásos leletek is vannak: a KM-ben 7000, a francia barlangokban 30.000 évesek. A tatárlaki korongok a közel-keleti kultúrákat 1000 évvel megelőző hieroglifáit “nem akarják” megfejteni. A barlangrajzok felirataira meg csak rácsodálkoztak: jé, nem is vettük észre - de “úgyse lehet” már megfejteni őket. (Persze hogy lehet: Varga Csaba).

 

Felhivom még a figyelmet az AVAR szóra, aminek a héberben óriási szóbokra van – alapjelentése és szinonimái: elmúlt, elavult, elköltözött, folyón átkelő… a magyarban ugyan  csak 1. a (többféle) avar népet és 2. a lehullott lombot jelenti. Igy is rokonértelmű a szó? Igen. 

2016.07.26. 14:56
Botond

Újabb bronzkori leletek:

Színtiszta hazai kultúra, ami az egész Kárpát-medence területén kimutatható, előzményeivel és utóhatásával együtt. Az elmúlt száz évben tonnaszám találtak efféle leleteket. (A rómaiakat pedig ezúttal is teljesen feleslegesen keverték bele a történetbe.)

 

2016.07.26. 10:23
Krizsa

Még annyit tennék hozzá, hogy egyáltalán nem „kicsinyitem” a nagyszerű Varga Csabát azzal, hogy ismeretterjesztőnek és nem nyelvkutatónak tartom - mert ő maga is igy gondolta. Ezt irta nekem: „Katikám, mindent ki kell mondanunk, és le kell irnunk, amit tudunk - de még azt is, amit csak sejtünk. Jönnek majd utánunk mások…” 

2016.07.24. 13:14
Krizsa

M. Adorjánt és főleg V.Csabát én mégis nagyra becsülöm. Mert amiben tévedtek, az nem tartozik a lényeghez – az eredményeikhez. Az viszont igaz, hogy nem szabad túllépni (az „elképzeléseink”: a fantáziák irányába) olyan tudomány-területeken, ahol az ismereteink hiányoznak.  Akkor, amikor mindketten (meg én is, vagy bárki más) a ma is élő nyelvek fix szótári adatait hasonlitják össze, és olyan tömegű (sokezer) alaki plusz értelmi hasonlóságot állapitanak meg, ami a statisztika törvényei szerint véletlen nem lehet, akkor nincs mit vitatkozni velü(n)k. Ténykérdés, hogy a legkülönbözőbb nyelvek között VAN kapcsolat. Vitatkozni már csak azon lehet, hogy mi volt e kapcsolatok oka a múltban? Ekkor a kutató (ha kutató) felállit egy valószinűleg BIZONYITHATÓ hipotézist, hogy mi lehetett? Azt ismét adatok ezreivel (tizezreivel, stb.) kell, de most már egészen más - nem szótári-lexikális, hanem tudományos - módszerekkel bizonyitania.

Ameddig Adorján és V.Cs., akik nagyon sikeres ismeretterjesztők voltak, és sok más „gyökkereső”, akik kevésbé – az még nem nyelvtudomány. Mégis hasznos? Aki, amennyire… kijelöli az utat. 

2016.07.24. 10:39
varnaijanos

Van még jópár más őshaza-elmélet is. Magyar Adorján szerint a Csallóköz az őshazánk, de abból az időből, amikor az a Föld pályája szerinti északi-sarkon volt. Furcsa elképzelés.

Ha valahol találnak bármit, aminek csak feltételezhető hasonlósága is van a magyarokkal, az rögtön őshaza. Arra az 5 percre, amíg nem találnak másikat.

2016.07.23. 18:33
Krizsa

De csak a Finnugor a "tudományos"!!! Wikipedia: "Habár a szakirodalomban az uráli őshazauráli ősnép és uráli alapnyelv kifejezések elterjedtebbek, ez a szócikk a finnugor őshaza megnevezést használja, amibe ...a szamojéd népek őshazája is beleértendő. Az uráli őshaza név ugyanis megtévesztő lehet, hiszen nem bizonyított e nép hazájának az Urál hegység menti fekvése."  (Vagy máshol:-).

2016.07.23. 16:54
Botond

Megint megtaláltak egy magyar őshazát, ezúttal Indiában.

Érdemes lenne összeírni, hány helyen vélték felfedezni eddig a mi őshazánkat!

Én ezekről tudok:

Szkítia, Mezopotámia, Adzsem (Észak-kelet Irán), Belső-Ázsia, Közép-Ázsia, Egyiptom, Közép-Amerika, Görögország, Atlantisz, Ataisz, Finnugor őshaza.

Van még más is?

2016.07.18. 04:28
Krizsa

De mi nem hiteltelenitjük, hanem pont kiegészitjük egymást. Aki tehát az ős-magyar gyöknyelvet akarja megismerni, szeretni, elismertetni végre - de engem, a többezer oldalas héber/finn/orosz/angol/latin összhasonlitó szótározásammal "nem talál meg", annak csakis Bérczi Sziniszlót javaslom. Az itt idézett tanulmánya például mindössze 52 oldalas – és nagyszerűJ).

2016.07.18. 04:27
Krizsa

Ez az első olyan tanulmány a magyar gyöknyelvről (számomra - igen, még az elévülhetetlen érdemű Czuczorékat és a zseniális Varga Csabát is beleértve, mert ezek sem nyelvészet még, csak ismeretterjesztő adatbázis) amelyet nyelvészetnek nevezek..Miközben a mai elfogadott "hivatalos" nyelvészet, úgy, ahogy van kóklerség - áltudomány. Bérczi is összhasonlit tehát – hisz anélkül nem létezik gyöknyelvészet – bár ő nem a klasszikus, a sémi gyöknyelvekhez hasonlit. Hanem "minden máshoz". (Ha én az ELTE kutatója / oktatója lettem volna, akár csak a nem-nyelvészeti (a közös fizika-matematika-kémia) tudományágakban, ezt én sem tehettem volna meg, mert akkor… J

2016.07.16. 16:46
Botond

Nem is rossz!

Fogalomfejlesztés

2016.07.16. 10:29
Krizsa

rczi Szaniszló: A fogalomfejlesztés művészete a Kárpát-medencében és Eurázsiában. 

Persze ő sem nyelvész, hanem: születési év: 1950. Végzettség: fizikus, csillagász. Jelenlegi munkahely, ELTE TTK Általános Fizika Tanszék, egyetemi docens. Tudományos fokozat: földtudomány kandidátus. A mai napig nem is hallottam róla, mégis ugyanarról beszélünk. A GYÖKÖK kialakulása

2016.07.14. 07:23
Botond

A "vandálok"-hoz:

"A település korai germán lakói a feltárt sekélyebb, paticsos agyagfalú, padlós, kőkemencés házakban éltek, áldozati szokásaikra két kutya csontváza és egy emberkoponya előkerülése utal."

Csodálom a régészeket, akik néhány apróság alapján rekonstruálni tudják az egész történelmet!

Nekem azért gyanús ez a "vandál ügy", pláne azokkal a cölöpszerkezetű paticsfalas házakkal. Ha képeket is láthatnánk róla, sokkal könnyebb lenne megítélni, de én így is megkockáztatom, hogy itt talán mégsem a vandálokról van szó. (Az pedig, hogy germánok lettek volna, teljesen kizárt.) Többé-kevésbé ismert már, hogy a szarmata-hun-kori (és nem római-kori!) leleteket előszeretettel ajándékozzák oda a "germánoknak", ritkábban a rómaiaknak. Lásd pl. Szabó Antónia: Megy a gyűrű vándorútra c. könyvét!

2016.07.13. 06:12
Botond

Kedves Kati! Hogy a ragozó nyelvek egykor flektáltak-e, azt én nem tudom. De abban biztos vagyok, hogy ez a Nemzeti Kulturális Alap által is támogatott könyv nagy előrelépés a magyar nyelv és nép kárpát-medencei eredetének igazolására. Ez a lényeg, a többi már csak részletkérdés!

 

2016.07.12. 06:15
Krizsa

A könyv bevezető szövege (szerintem is) kifogástalan. Probléma csak ott lehet, ha az értelem felderitésekor nem a puszta mássalhangzó vázat "vesszük komolyan", hanem a konkrét magánhangzót is közötte, ami bizony változhatott... A gyöknyelvészet "magyar hagyományában" ugyanis nem tudnak arról, hogy a ragozó nyelvek kora-életében a gyökszavak még FLEKTÁLTAK.

2016.07.11. 18:21
Botond

Megvettem Faragó Imre: BER, BERE, BERÉNY c. könyvét, amelyben a szerző a Kárpát-térség helynévadását elemzi gyöknyelvészeti alapon. Csak dícsérni tudom, nagyon hasznos munka!

 

2016.07.11. 13:46
Krizsa

Elsodródunk. Akié az "iskola", azé a hatalom.

 
Tartalom

Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Hírek a folytatásról - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed -    *****    LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT * LORDE * ISMERD MEG TE IS * LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Nem értesz a CSS kódokhoz/nem tudod egyedül fenntartani oldalad/szeretnél egy társszerkesztõt? Írj nekem! - sakura-ec.gp    *****    ISMERD MEG A GYÖNYÖRÛ OSCAR-DÍJAS SZÍNÉSZNÕT, ALICIA VIKANDERT, AKI A 2018-AS TOMB RAIDER LARA COFTJÁT FOGJA ALAKÍTANI!    *****    "Céljuk fellelni az Egyesülés Pengéjének darabjait, és újra felemelni a Lidérckirályt."    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.