Arató István eddigi írásaiban sok remek gondolattal örvendeztette meg olvasóit, a Rőt ökör címűt is érdemes elolvasni a szarvasról írottak és a nyelvészeti rész miatt; csak azt nem értem, hogy miért kell a cikk felét a kereszténység gyalázásának szentelni? A magyarok ellenségei amúgy is annyi törésvonalat nyitnak szétforgácsolásunkra, amennyit csak tudnak; ezért biztos, hogy el kell taszítani a keresztényeket a nemzeti oldalról? Én pl. egyszerre vagyok magyar és keresztény, velem együtt sokan mások is. A kereszténység álcája alatt sok rossz dolgot követtek el kereszténynek nem nevezhető emberek, ahogy a magyarság nevében is magyarnak nem nevezhetők  (pl. Károlyi Mihály, Rákosi Mátyás). Nem ez alapján kell megítélni akár a keresztényeket, akár a magyarokat.

Kedves Arató István! Remélem, hogy eljut Önhöz észrevételem.

Ha mégis a kereszténységgel akar foglalkozni, kérem legalább érdeklődjön utána, záró mondatai:

"A kereszténység valójában kétisten-hit, ugyanis Jézust is istennek tartja. Formálisan olyan,
mintha a görög Zeusz (aki égisten) és egyik fia (valamelyik halandó asszonytól) maradt volna
meg."

ugyanis helytelenek. Ilyenformán ezt kellett volna írnia: "A kereszténység valójában háromisten-hit (Atya - Fiú - Szentlélek). Jézus, aki Fiúistenként lényegileg azonos az Atyaistennel, nemi aktus nélkül született egy halandó asszonytól."

Egyébként ezután is szívesen fogom olvasni írásait, mert ahogy fent megjegyeztem, vannak remek gondolatai.

Várnai János

Kedves László!

Üdvözlöm a honlapon! Szomorú, de valóban az van, amit ír: ezek a begyepesedett emberek már nem tudnak megváltozni. A különféle területek munkáját és eredményeit valóban össze kellene hangolni. Ehelyett nálunk már régóta azon erőlködnek, hogy minden más eredményt hozzáigazítsanak a nyelvészek elképzeléseihez. (Tények, azaz finnugor régészeti leletek és nyelvemlékek nem léteznek, csak "hipotézisek" meg "rekonstrukciók".)

Kedves Tóth Imre!

Régóta olvasója vagyok honlapjának, nem vagyok semmilyen téma szakértője csak az igazság keresése miatt foglalkoztat az őstörténet kutatása. Több helyről próbálok anyagot gyűjteni és az eddig  puzzle szerűen összeálló információk alapján vártam volna valami áttörést a MTA őstörténeti konferenciájától. Sajnos a leírtak alapján megerősödik bennem, ami az év elején megállapítást nyert .  A Koszta József Múzeumban : Magyar õstörténet a legújabb régészeti kutatások tükrében. Dr. Türk Attila régész-múzeumigazgató vetítésekkel egybekötött elõadását látogattam meg. Úgy látom az eddigi honfoglaló elmélet új leletanyagokkal kissé módosított verzióban újra lakkozva! Ami még megdöbbentett a régész csak az ásatási leletanyagokból dolgozik, a nyelvész csak a nyelvvel, stb.. Így csak részeredmények lehetnek ezeket nincs csak az "amatőr" tanszéken aki gondolkodva összeillesztené. Népiesen én ezt úgy jellemzem, hogy fordítva ülünk a lovon és a kutatókon a szemellenző!

Úgy látom az igazság nem a fizetett tanszékekről hanem az "amatőr" tanszékről fog megszületni mégha nagyon nehéz a vajúdás is.

Berezvai László

Kedves Tóth Imre!

Nekem írt válaszával teljesen egyetértek.

Az őstörténeti konferenciában pedig lássuk meg a jót is: 1-2 évtizeddel ezelőtt, a finnugrizmus mindent beragyogó fényénél lehetséges lett volna, hogy rovásírásról, magyar-török vagy magyar-szláv nyelvi kapcsolatokról beszéljenek akadémikusok? Ha esetenként nem is találják most meg a helyes utat, legalább már el kezdték keresni.

Amint írta, a genetikai eredményeket elismerték; a rovásírtást pedig már nem tartják reneszánszkori eredetűnek. Ezek a megállapítások és hogy a fent említett - eddig tabunak minősülő - témákban megindult egyfajta párbeszéd, fontos alapot képeznek majd a jövő ifjú tudósnemzedékének, akik közül talán lesznek olyanok, akik hozzáértő szinten foglalkoznak pl. rovásírás témával.

Erre a mai tudósnemzedék már nem képes (lásd a "rovásírást az egyház nem üldözte, hiszen főleg templomokban maradt fenn" tartalmú megállapítást, amire az óvodás gyerek is azt mondja, hogy a szabadkőművességet pedig bizonyítottan üldözte az egyház, mégis tele vannak a templomok szabadkőműves jelképekkel; ezért ez az érv hibás).

Várnai János

"Hát igen, ezek szerint az évtized-pontosságú meghatározást a bejövetel környéki időkre gondolták, azaz továbbra is kb ott kezdődik számukra a magyar őstörténet."

Kedves István, valóban ez a legnagyobb baj. A magyar őstörténet nem ott kezdődik. De akad más is.

A genetikai eredményeket (úgy-ahogy, de) tulajdonképpen elismerték, ebből pedig egyértelműen az következik, hogy az általuk hirdetett eredet egyszerűen nem lehet igaz! Mégis kötik az ebet a karóhoz.

Na és a népzene: figyelmes ember gyakran hall ismerős dallamokat Izlandtól Kínáig, ha belehallgat más népek zenéjébe. (Kis kece lányom, Gyertek lányok ligetre, stb.) Juhász Zoltán matematikus kiváló módszert dolgozott ki ezek összehasonlítására. Az eredmény az lett, hogy Eurázsia összes népzenéje rokona a kárpát-medenceinek, de ezek csak részben rokonai egymásnak. Úgy gondolom, ehhez sem kell kommentár, és ha ezek a kutatók valóban kutatnának, akkor az ilyen eredményeket egyszerűen nem hagyhatnák figyelmen kívül. Főleg nem egy ilyen őstörténeti konferencián.   

"Szerintem nem kell feltétlenül hozzá központi irányítás.

Abból indulok ki, hogy pl. Mezőkövesd alföldi jellegű településként a 19. sz.-ban gabonatermelésre rendezkedett be, a szomszédos hegyvidéki falvak pedig zöldség- és gyümölcstermelésre..."

Kedves János, egy véleményen vagyunk!

Magam is úgy gondolom, hogy az "egyszerű nép" minden korban ügyesen megszervezte a saját életét, - ha hagyták! Ám amikor kialakultak az uralkodó rétegek/osztályok/népek, (nem kívánt rész törlendő,) már alkamazkodniuk kellett azok elvárásaihoz is. Hiszem, hogy az ősi kultúrák életében ekkor ért véget az a bizonyos "aranykor".

Ám a szkíták nem ugyanúgy uralkodtak mint mások, mert ők csak annyit vettek el, amennyire feltétlenül szükségük volt, és nem csak elvettek, hanem adtak is. Mindenekelőtt védelmet, és jól használható fém eszközöket. (Ezernyi bronz sarlót találtak már a régészek, de akad sok minden más is, még horgász horog is.) Azt is megírtam már sokszor, hogy Hunor és Magor legendája eredetileg éppen erről a testvéri együttműködésről szólt. (Harcias Hunor, békés földművelő Magor=testvérek, akik így segítik egymást.)  

Én egyébként a "nemzetközi" kereskedelemre gondoltam, ezért is említettem Atilla példáját.   

Kedves Imre, igazad van. A fontosabb előadásokat el kellett volna olvasnom.

A hagyományőrzésbe tartozik a történelmi hagyomány is, továbbá a műveltség

minden eleme. A népzenét például szájjal fontosnak tüntetik fel, de valójában

nem teszik közzé, nem játszák. Ez kimerül Kodály, Bartók és más zenekutatók

emlegetésében. A jurtakészítés, meg a mongol főfedőben előadott játékok,

eleve hamisságot sulykolnak. (Ugyanúgy, ahogy anno a szarmatákról szóló

római ruhákban)

Hát igen, ezek szerint az évtized-pontosságú meghatározást a bejövetel környéki időkre

gondolták, azaz továbbra is kb ott kezdődik számukra a magyar őstörténet.

A legaggasztóbb az, hogy nem nyelvész, hanem az elnök mondta a „nyelvészetben

nem várható látványos előrelépés”-t, ami az én olvasatomban, annyit tesz, hogy a

fgr nyavajához (betegséghez) foggal-körömmel ragaszkodni fognak.

Valóban úgy tűnik, igen apró jeleket éreztem biztatónak.

A. István

"Gondolok itt a mezőgazdaságra és a kézműiparra. De vajon ezekkel kereskedtek is? Mert logikus következtetés, hogyha igen, akkor kellett lennie legalább egy minimális szintű központi irányításnak."

Szerintem nem kell feltétlenül hozzá központi irányítás.

Abból indulok ki, hogy pl. Mezőkövesd alföldi jellegű településként a 19. sz.-ban gabonatermelésre rendezkedett be, a szomszédos hegyvidéki falvak pedig zöldség- és gyümölcstermelésre; egymással kereskedve kialakult az az egyensúly, hogy a földeket a lehető legjobban kihasználva, mindenki a lehető legjobb árut kapta. Mai napig bizonyos termékeknél számít, hogy honnan származik. (Mezőkövesden a piacon pl. a szomolyai cseresznyét, hevesi dinnyét keresik az emberek, mert azt jobbnak ismerik a többinél.) A kézműiparosok (kovács, fazekas, stb.) is hasonlóan, főleg a környező települések részére termeltek. Emellett léteztek vásárok is, ahová messziről is elvitték az árut. A mezőkövesdiek pl. rendszeresen jártak a debreceni, budapesti vásárokba, akár 100-150 km-re is. Vásárok sem ott alakulnak ki, ahová a központi irányítás teszi őket, hanem ott, ahol valamiért sok ember megfordul. (Központi irányítás legfeljebb elősegítheti vagy hátráltathatja a dolgok rendes menetét.)

Tehát ez az egész rendszer szerintem alulról szerveződő módon is létrejöhet, nem kell hozzá központosítás.

Eredetileg ú.n. mellérendelő társadalmi rendben éltek, de később - nagyjából a bronzkortól - fokozatosan uralkodó pozícióba kerültek a szkíták. Ezeket ugyan hivatalosan másképp nevezik, (kurgán, halomsíros, harcibaltás, stb,) de itt egyértelműen szkítákról van szó. Ezek szervezték meg a kereskedelmet, a védelmet, meg sokminden mást is.

Ha már a kereskedésnél tartunk, érdemes megemlíteni egy érdekességet: Atilla - akit pl. a vele tárgyaló Priszkosz rétor következetesen szkítának nevezett - a rómaiakkal kötött szerződésbe belevetette, hogy a kereskedésnek tisztességesnek kell lennie. Vajon mi oka lehetett erre?

Évszázadok, évezredek óta itt élő őseink nyílván termeltek. Gondolok itt a mezőgazdaságra és a kézműiparra. De vajon ezekkel kereskedtek is? Mert logikus következtetés, hogyha igen, akkor kellett lennie legalább egy minimális szintű központi irányításnak. Törzsi szerveződés volt ez, vagy fejlett államot alapítottak ki a Kárpát-medencében? 

A török származtatási elmélet nagyon bejáratlan még. Ha átmerészkednének a jól bejárt, biztosan szilárd finn-ugor "jégről", akkor elképelhető, hogy a török réteg nem stabil és hamar beszakad (képletesen). Ezért vigyázni fognak, nehogy olyan kijelentéseket tegyenek, ami a rendszer szilárdságát veszélyeztetné.

Továbbra is fenntartom, hogy ez a konferencia valódi őstörténetünk szempontjából eredménytelennek tekinthető. A hagyományőrzők beengedése nem jelent mást, mint hogy a vesztésre álló finnugor helyett most (is) felmutatták a másik hamiskártyát, a törököt. "Ha nem akartok finnugorok lenni, akkor legyetek törökök! Csak szkíták meg magyarok ne akarjatok lenni..." (Jurtakészítés mint magyar hagyomány? Népzenénk gyökerei meg az ugor korba mutatnak? Ugyan már kérem!)

Ami a genetikát, illetve az ázsiai eredetet illeti, nem igaz még az az 1 %, meg a 3 % sem, a honfoglalóknál emlegetett 20 % meg végképp nem, de már elmondtam sokszor a véleményemet erről. Ismerjük a mintavétel körüli ravaszságokat, és tudjuk, hogy a külföldiek által elvégzett vizsgálatok eredményei "európaibbnak" mutatták a magyarságot, mint a hazaiak. (Gyakorlatilag tisztán európainak.) Mindez nem lehet véletlen. Ne feledjük el, hogy Raskóék mindenáron (8 éven keresztül!) az ázsiait keresték a magyarokban.

A rovásírásnál pedig édeskevés az, hogy elismerik azt, amit anélkül is tud mindenki: nem a XVI. század óta létezik. Az lett volna a valami, ha a "honfoglalás" előtti leleteket is elismerték - és persze elemezték - volna.

Általánosságban véve is ez a legfontosabb negatívum: őstörténetről csak akkor beszélhetnének, ha a honfoglalás előtti korokba is visszamerészkedtek volna. Méghozzá annál sokkal-sokkal messzebbre, és persze elsősorban idehaza!  

Bocsi, az utolsó mondat lemaradt:

Ilyen mértékű és módú erőszak mellett nagyonis valós, hogy tűzrehányták a „pogány” emlékeket. Nem kellett ahhoz külön rendelet. Hiszen a kereszténység még embereket – „hitetleneket” és „eretnekeket” – is máglyára vetett.

http://hetivalasz.hu/itthon/uj-kezdet-a-magyar-ostortenet-kutatasaban-63024

Voltak azért a konferencián pozitívumok és előrelépések:

– A kutatásban a kompetensnek tartottak mellett most először hagyományőrzők is felszólaltak.

– A 2012-ben létrejött MTA Magyar Őstörténeti Munkacsoport (MŐT) nyitása a hagyomány-őrzők felé ugyanis korszakos vállalás.

      Remélhetőleg korszaknyitó vállalásra gondolt.

– Az ázsiai eredet a mai magyar emberekben 1 százaléknyira, a székelyeknél 3 százaléknyira mutatható ki. A honfoglaló sírokból vett adatok alapján ez a X. századi magyarságnál kb. 20 százalékra tehető.

– Benkő Elek régész és Sándor Klára nyelvész előadásukban cáfolták, hogy a székely rovás-írást patrióta meggondolásokból a XVI. század körül hozták  volna létre. Ez a –  döntően irodalomtörténészek által képviselt állítás biztosan nem tartható, egyszerűen azért, mert egyre több lelet ismert a X. és a XVI. század közötti időszakból is.

S hát sajnos voltak negatívumok:

– Az elnök úgy értékelt, a tudomány – lehetőségeit tekintve – több szempontból elérte határait: nyelvészeti, filológiai kérdésekben már biztosan nem várható látványos előrelépés.

Éppen e kettő a legcseppfolyósabb és a legingatagabb alapokon álló! Éppenhogy a nyelvészetben várható nagy áttörés, amely nemhogy ujragombolást igényel majd, mint a történelem, hanem teljes újraalapozást.

– Természettudományok: egyszázalékos ázsiai népség vagyunk.

Ez tudományhoz nem méltó alcím.

Helyesen: Csak egy százalékig vagyunk ázsiai nép.

– Más korokkal összevetve rendkívül forrásszegényes időszak ez, így a legproblematikusabb kérdés még mindig a keltezés. „A Kárpát-medence történeti régészeti kutatásának nincsen még egy ilyen korszaka, ahol évtizedpontos keltezési kényszer lenne

Hamis: Uis az őstörténet kutatásban a forrásszegénység inkább forrásritkaság, forráshéza-gosság. Emiatt, továbbá a nagy, több évezredes időtávlatok miatt éppenhogy nincs szükség évtized-pontosságú időmeghatározásra. Többnyire elegendő az évszazad behatárolása, sőt olykor elég tudnunk, hogy melyik évezredről beszélünk.

– Benkőék szerint továbbá nem tartható az a hobbitörténészek által képviselt elmélet sem, mely szerint az egyházak üldözték a rovásírás használatát. Ennek bizonyítéka, hogy sok feliratot éppen templomok falán lehet elolvasni.

1) Ilyen elmélet nem létezik.

2) Ez nem bizonyíték. Ez inkább passzív rezisztencia  jele. Éppen a kereszténység elleni és latin elleni tiltakozás jele. Tkp egyfajta középkori falfirkának tekinthetők.

3) S főleg, nem ez a lényeg! Az ősi szkíta hagyományú műveltséget, művészetet, vallást üldözték, s az ősi szabad társadalmi berendezkedést semmisítették meg, változtatták rabszolgasággá. Maguk a keresztény források fogalmaznak rabigával kb így:  a népek nem akarták felvenni a kereszténység rabigáját v. Jézus igáját.

Ilyen mértékű és módú erőszak mellet nagyonis valós, hogy tűz<

Őszintén örülök annak, hogy Bunyevácz Zsuzsa is eljutott idáig! Csak annyit tennék hozzá, hogy ez a kiáramlás a Kárpát-medencéből a későbbiekben - köszönhetően az állattenyésztés és a fejlett földművelés elterjedésének, na meg az emiatt bekövetkező népességrobbanásnak, - szinte minden irányban folytatódott, sőt, föl is erősödött. Európa történelme valóban itt kezdődött!

Nagyon szép gyűjtemény, köszönjük!

http://bunyevacz-zsuzsa.blog.hu/2013/04/09/a_ki_jott_elobb_cimu_jatek_folytatodik

http://www.scribd.com/MagyarNyelveszet/documents

Valóban így lehet. A régészeti leletek szerint a rézkortól kezdve egészen a "honfoglalásig", évezredeken keresztül kimutatható a  keletről való visszaköltözés. Ezek a visszaköltözők nyilván mindig hozták magukkal az ott megkedvelt dolgokat is, köszönjük nekik!

Na persze nem inváziókra, meg hasonlókra kell itt gondolni, hiszen amint a bronzkori feltárásokból kiderült, a legtöbb esetben mindössze néhány család, nemzetség visszaköltözéséről beszélhetünk. Példa: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18721

(Ne tévesszen meg senkit, hogy itt éppen nyugat felől jönnek, északon megkerülték a Kárpátokat, úgy jutottak oda.)

Meg merem kockáztatni, hogy még talán a paprikát, a fokhagymát és az egyéb fűszereket is ismerték a szkítáknak, hunoknak köszönhetően. Persze ez csak feltételezés.

"Leveseikbe néha tört piros paprikát is használnak (ez az apró piros paprika ázsiai és nem amerikai eredetű!), de az igen erős ízeket bizonyos gyömbérrel érik el."

"Fontos ünnepi ételük a főtt birka vagy marha. A kis darabokra vágott húsokat póré hagymával együtt puhára párolják, majd friss fokhagyma és más fűszerekkel fogyasztják."

Hogy mit ettek?

Véleményem szerint majdnem ugyanazt, mint mi. Legalábbis ez következik a régészeti tudósításokból.

"8000 éves agyagedényeken talált zsíros ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink ételfogyasztási szokásairól, amelyek az eltelt évezredek dacára nem sokban különböznek attól, ahogy ma táplálkozunk. Legalábbis a választék tekintetében: tejföl, sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs, mint például eper, málna, alma vagy szilva szerepelt a mindennapi étrendben. Na és persze rengeteg hús, legyen az marha, kecske, vagy akár juh." - olvashatjuk itt: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=12348

Fejlett földművelést folytattak, így a gabonafélékben sem szűkölködhettek: "Az első gazdaságokat létrehozó emberek Közép-Európában az i.e. 6. évezredben ismerték és alkalmazták a szántásos talajművelést és az állattenyésztést, az eddigi kutatások azonban más európai országokkal ellentétben nagyon keveset foglalkoztak az egykori mindennapok mezőgazdasági gyakorlatával.” Lásd itt: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600 

Csak a disznó volt kétséges, de mint egy nemrégiben előkerült disznószobor bizonyítja, még azt is ismerték - és nyilván ették is - az őseink.

Ha már az őstörténetről van szó, őseink milyen ételeket fogyasztottak, és milyen alapanyagokat használtak fel?

Köszönöm!

Eddig minden úgy megy, ahogy sejteni lehetett. Ami új, az a következő: "a magyar őstörténet területén a nyelvészet és az írásos források kutatása lassan eléri határait..."

A finnugrista nyelvészet valóban elérte határait, éppen ideje tehát, hogy újra elkezdjék nyelvünk "nem finnugor" nyelvekkel való összehasonlítását. Felül kell vizsgálni mind a véletlen szóegyezésekre, mind a tömeges szóátvételekre vonatkozó elképzeléseket, mert ezek egyike sem állja meg a helyét.

Ami pedig az írott forrásokat illeti, szó sincs a határok eléréséről, elő kell venni az eddig elhalgatott dokumentumokat, mint például a szkítákról szóló görög szövegeket, vagy a magyar betűs (rovott) írásokat! A számtalan közül csak egyetlenegy példa: Hérodotosz világosan megírja, hogy a vérszerződés (pontról pontra úgy, ahogy azt Árpádék tették,) szkíta szokás. Több mint ezer évvel a "törökök" megjelenése, és több mint kétezer évvel a "finnugorok" megálmodása előtt! (A történelmet tehát még mindig nem ott kezdik, ahol kezdődik.)

http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/170026/1/tudomany/Ujjaszervezodott_a_magyar_ostortenetkutatas

http://tortenelemportal.hu/2013/04/mta-ostorteneti-konferencia/

http://books.google.ro/books?id=iyJUAAAAcAAJ&pg=PA133&dq=A+magyarok+Istene&hl=hu&sa=X&ei=ngBwUbrgGsrGtAaK-oDoCg&ved=0CDQQ6AEwATgK#v=onepage&q=A%20magyarok%20Istene&f=false

Kíváncsian várom, hogy az alacsony termetű, görbelábú mongolid magyarokat, sztyeppei országúton vándorló népeket vízionáló, igazi őstörténetünket és rovásírásunkat elhallgató, idehaza 40 éve szlávokat kutatgató "szakemberek" mi újat tudnak hozzátenni a magyar őstörténethez?! Köszönettel veszek ezért minden tudósítást az MTA konferenciájáról. Szándékomban áll egy értékelés megírása, és én lennék a legboldogabb, ha előrelépésről számolhatnék be.  

http://books.google.ro/books?id=XyJKAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=A+magyar+nyelv&hl=hu&sa=X&ei=YPluUeb6Lc3CswbriYHgBA&ved=0CC4Q6AEwADhu

http://books.google.ro/books?id=9CZUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=A+magyar+nyelv&hl=hu&sa=X&ei=qfhuUYzXJczwtQbhmYCYAg&ved=0CEQQ6AEwBDha#v=onepage&q=A%20magyar%20nyelv&f=false

http://books.google.ro/books?id=sB9UAAAAcAAJ&pg=PA103&lpg=PA103&dq=A+magyar+nyelv+sz%C3%B3alkot%C3%B3+s+m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%B3+ragainak+nyelvtudom%C3%A1nyi&source=bl&ots=1_HAdYDnC-&sig=oz2KG6dYYG9gpvwd102DO036YK0&hl=hu&sa=X&ei=n_duUfiiMpDcsgavvIHoBg&redir_esc=y#v=onepage&q=A%20magyar%20nyelv%20sz%C3%B3alkot%C3%B3%20s%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%B3%20ragainak%20nyelvtudom%C3%A1nyi&f=false

http://ia700309.us.archive.org/22/items/magyarnyelvfinn00mtuoft/magyarnyelvfinn00mtuoft.pdf

http://books.google.ro/books?id=ZiVUAAAAcAAJ&pg=PA528&dq=kresznerics&hl=hu&sa=X&ei=JOJuUdyBDcTlswaSuIHwBA&ved=0CFMQ6AEwBw#v=onepage&q=kresznerics&f=false

http://books.google.ro/books?id=nXxHAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=magyar+nyelv+elonyei&hl=hu&sa=X&ei=sdxuUffoJM_Osgbr6ICoBw&ved=0CDgQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=eh9UAAAAcAAJ&pg=PA141&dq=Magyar+sz%C3%B3k%C3%B6t%C3%A9s+(1846)&hl=hu&sa=X&ei=q99uUZ6TH4_DtAb97oD4DA&ved=0CFEQ6AEwBg#v=onepage&q=Magyar%20sz%C3%B3k%C3%B6t%C3%A9s%20(1846)&f=false

http://books.google.ro/books?id=ch9UAAAAcAAJ&pg=PA124&dq=Magyar+sz%C3%B3k%C3%B6t%C3%A9s+(1846)&hl=hu&sa=X&ei=q99uUZ6TH4_DtAb97oD4DA&ved=0CEwQ6AEwBQ#v=onepage&q=Magyar%20sz%C3%B3k%C3%B6t%C3%A9s%20(1846)&f=false

http://bo

hasonlok

alol meg tobb lehet keresni jobb rol fogaskerek letolteni

http://books.google.ro/books?id=145AAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=oac_AAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=rlIwAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=MvgUAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=IINBAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=6n9BAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=6N8UAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22J%C3%A1nos+Fogarasi+(als%C3%B3viszti)%22&hl=hu&sa=X&ei=9tluUfu-GNHWsgai5YD4Aw&ved=0CDwQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=RB9UAAAAcAAJ&pg=PA36&dq=magyar+nyelv&hl=hu&sa=X&ei=l9puUe_JKIXPtQb-noC4Bg&ved=0CDQQ6AEwATgo#v=onepage&q=magyar%20nyelv&f=false

amugy itt van az a konyv valszeg

A magyar nyelv rendszere 

http://books.google.ro/books?id=lfUvAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

Kétnapos őstörténeti konferenciát rendez az MTA. http://regeszet.org.hu/magyar-ostortenet-tudomany-es-hagyomanyorzes-konferncia-az-mta-ban/

Őszintén meg lennék lepve, ha csak egy hajszálnyival is közelebb kerülnének a valósághoz.

Ha mégis így lenne, a megynyitó beszédnek így kellene kezdődnie: "Elnézést kérünk mindenkitől, és mindenekelőtt a magyar néptől, amiért  hosszú ideig azt állítottuk, hogy a magyarok "finnugor" eredetűek, és hogy az Ural északi része körül volt az őshazájuk. Ezek az állítások nem igazolódtak be, ezért mostantól mi sem állítjuk ezeket." Ez lenne tehát a tisztességes megoldás.

Ehelyett "finnugrista tudósaink" újabban úgy tesznek, mintha finnugor eredetről soha nem is beszéltek volna, helyette most már mindenütt a "nyelvrokonság" kifejezést használják. Ebben valóban van is valami, csak ahogy már ezerszer tisztáztuk, nem úgy, nem onnan ide, hanem innen oda. A "finnugor" alapú nyelvészkedés tehát ugyanolyan bóvli, de hogy ez is a szemétdombra kerüljön, arra még várnunk kell egy keveset. 

A nyelvészek még a lehetetlent is megbírják magyarázni a nyelvészettel (a "hivatalos, akadémiai" magyar őshaza is a nyelvészek által lett meghatározva). Épp ezért nem szakmabeli írja.

A nemzetközi helyzet fokozódik témáról:

Ha én észrevettem, akkor bárki más is észre fogja, hogy a tenyleg.com oldalon a cáfolati részeket sumer témakörben asszíriológusok, hun témakörben nyelvész írta. Az asszíriológus elsődlegesen sémi nyelvekkel (asszír, babiloni, akkád) foglalkozik, a hunoknak meg biztos több könyvtárat megtöltő, eredeti nyelven olvasható irodalmuk van.

Miért nem tudtak találni olyan tudóst, akinek az adott téma a szakterülete (sumerológust, ill. hunokra szakosodott régészt, művelődéstörténészt), miért dilettánsok írták a cikkeiket? Magyarul szólva, miért nem vállalták szakemberek a feladatot? Itt bújik ki a szög a zsákból.

A sumér nyelv hangtanáról pl.azt a  "tudományos" megállapítást tették, hogy nincsenek benne megkülönböztettve a zöngés és zöngétlen hangok. Pár sorral feljebb viszont leírják, hogy a hangtant illetően semmilyen konkrét következtetést nem tehetünk, mert csak más nyelveken keresztül ismerjük a sumér hangtant. Sajnos sok olvasó nem fogja észrevenni a logikai bukfencet...

A hunokról szóló részben az egyik cím "Az európai források kezdettől hunoknak hívták a magyarokat". Ha ezt cáfolják, akkor az mit jelent? 1.) A nem európai források kezdettől hunoknak hívták a magyarokat és 2.) az európai források nem kezdettől nevezték hunoknak a magyarokat (mert még nem ismerték a népet?), de rövidesen már ők is hunoknak nevezték.

Ha a sötét oldalon állnék, agrármérnök létemre nagyobb tudományos színvonalon és kevésbé átlátszó módon tudtam volna elvégezni ugyanazt az aknamunkát, ez pedig hatalmas szégyen a "Történelemtanárok Egyesületére" nézve.

A finnugor/turáni témához:

Szinte hihetetlen, de még mindig itt tartunk: a rokonság politikai alkudozás tárgya.

Hát igen. Valóban létezik több elmélet is a magyarság eredetére, és mindaddig, amíg az ember utána nem néz ezeknek, az egyik kutya, a másik eb. Látszólag.

Ma sokan elhiszik, hogy ennek már nincs is különösebb jelentősége, de valójában a megmaradásunk a tét. Hosszú lenne ezt elmagyarázni, kevés ehhez egy rövid hozzászólás. Meg aztán, aki ezt nem érti, vagy a téma nem is érdekli, annak talán fölösleges is.

A minimum az lenne, hogy a finnugor mese tarthatatlanságát belássa a magyar, mert a legfontosabb kérdés csak akkor merül fel benne: mi lehet akkor az igazság? Azt hihetnénk, hogy ehhez elegendő a józan paraszti ész, de még ez sem így van. Hiába állapították meg tudományos kutatások már az 1960-as években, hogy a "finnugor őshaza" a mi állítólagos ott tartózkodásunk idején fizikailag lakhatatlan volt, hiába látszik ránézésre, hogy egy vogul vagy egy osztyák semmiképp sem lehet a legközelebbi rokonunk, hiába ordít minden kutató, hogy a világ összes krónikája ellentmond ennek a mesének, az iskolákban még mindig ezt tanítják, ezért a gyerekek ebben hisznek, ezt fogadják el valóság gyanánt. És amit az ember gyereke az iskolában megtanul, és mint igazságot el is fogad, azt a fejéből kiverni többé nem lehet, de legalábbis majdnem lehetetlen.

Visszatérve az elméletekre, valójában csak egy van ami mindent megmagyaráz, ez pedig a kárpát-medencei őshaza elmélete. Amióta ezt megértettem, minden, de minden újabb információ csak megerősít ebben a hitemben. Minden más elmélet alapvetően azért hibádzik, mert a történelmet nem ott kezdik, ahol kezdődik. (Bizonyára ismerős a példa, a verekedés azzal kezdődött, hogy valaki visszaütött.) 

A 'Történelemtanárok Egyesülete' már az elején gyanús volt nekem, de miután elolvastam az "Egyezzünk ki a múlttal" című tákolmányukat, rögtön leesett, hogy miről is van szó.

A nemzetközi helyzethez:

Ezen az oldalon a Történelemtanárok Egyesülete (vagy minek hívják) legújabb nemzedékének írásai vannak. Ők azok, akik ifjúi erővel próbálják visszanyomni a tákolmány omló köveit, segítve és benyalva az öreg professzoraiknak.

Konkrétan az ősbudás kutatásokat bíráló fiú írásait olvastam, aki úgy alkot véleményt a terület kutatásairól hogy nem is ismeri a helyszíneket, hanem a könyvtárakban és a tankönyveiből összeollózott ismeretekkel érvel.

Imre én törölném a szarukat, nem érdemes egy percet se vesztegetni rájuk, lejárt az idejük.

Határozottan visszaemlékszem azon zsenge koromra, amikor a kisgyermekként megismert meséink, mondáink után alig vártam a történelem tantárgyat és azon belül is a magyarokra, hunokra vonatkozó fejezetet. Amit kaptam, az egy összefüggéstelen katyvasz volt, még nyomaiban sem hasonlított az addig hallottakra. (Már akkor elméláztam azon, hogy a résszemű, halszagú finnugorok hogy a fenébe pattantak egyszercsak lóhátra, majd hogy lovagolhattak be a Kárpát-medencébe, aztán hová lett a résszemük, tán a sok napsütés hatására nyílt fel röpke ezer év alatt? -Röhej hogy tanult emberek ma, ennyi anyag ellenére még mindig azon rágódnak, amire én 10 évesen rájöttem hogy egy baromság.) Hagytam is az egészet azzal, hogy ha ez a tantárgy ennyi zavarossággal van teli, akkor sok energiát nem érdemes ráfordítani a tanulására.

Aztán mikor először hallottam az igazságról, hitetlenkedve kezdtem utánanézni és kerestem benne a hibákat, amiket leltem is bőven a sokféle igazságmorzsákból összeollózott elméletben. Ez az oldal volt az első, ahol bőven találtam olyan anyagot, amik részeit összeillesztve azt mondtam, hogy igen, ebben van logika, ez elfogadható.

Kedves Szilaj Vadász!

Bocs hogy belekotyogok, de az hogy őseink őshonosak voltak a Kárpát-medencében az csak azoknak elmélet, akik szemét a számtalan bizonyíték ellenére még mindig elhomályosítja a sok összefüggéstelen, logikátlan maszlag, amikkel etettek bennünket az iskoláinkban.

Ha az ember a tanultaktól el mer rugaszkodni és figyelmesen végignézi a motívumokat, formákat, jelképeket, olvassa a mondákat, őstörténetünket, megfigyeli a hagyományainkat, figyel a szavaink valódi értelmére, elkezd összeállni egy szép kerek egész, amiben semmi keresnivalója a jelenlegi hivatalos elméleteknek. Tóth Imre oldalát pont azért érdemes olvasgatni, mert ő azon kevesek közé tartozik, aki igyekszik távol tartani a túlzásokat innen. Az embernek azért van az esze hogy használja és átlépjen a butaságokon még akkor is ha azt neves oktatók terjesztik.

Tisztelt Tóth Imre!

A korrekt tájékoztatás lényege, hogy mind a két fél meghallgatásra kerüljön. Én nem hagyhatom figyelmen kívül a másik oldalt sem, hiszen mi is ugyan úgy átesnénk a ló túloldalára, és úgy járnánk ahogy az 'akadémikusok'. Legutóbb a 'hivatalosok' cáfolták azt az ostoba elméletet, hogy a rovásírás reneszánsz találmány. A két oldal eredményeit kell összevetni. Ahogy ők is, mi is elméleteket gyártunk. A kárpát-medencei őshonosság ugyan úgy elmélet (reálisabb és logikusabb, mint a finnugor v. török), ahogy a finnugor nyelvrokonság és őshaza is. Mindaddig ameddig ki nem derül legalább 80-90%-ban az ellenkezője.

Tisztelet Önt, hogy tenni akar, és tesz is azért, hogy kiderüljön az igazság.

Itt nincs arról szó, hogyha hivatalosan bizonyítva lenne, akkor Magyarország hirtelen nagyhatalmi státuszba emelkedne (bizonyos emberek ezt állítják, és ezt a kérdést huszadrangú problémának minősítik). Csak csupán arról van szó, hogy ismernünk kell a saját történelmünket. Az ókortól, netán őskortól kezdve. Példának említve az angolok sem kizárólag a normannokkal foglalkoznak, akik a királyt, illetve a vezető réteget adták az országnak (I. Vilmos), hanem azokkal a római korban odavándorló 'feltehetően' germán eredetű angolokkal és szászokkal is, akik a köznépet alkották.

(Források. http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly | http://hu.wikipedia.org/wiki/Angolok)

http://www.youtube.com/watch?v=GMRTVnpYDWw

Hun csatak

Gratulálok nekik! Remélem, egyéb vonatkozásban tudják mit művelnek.

Egy ideje azért arra már vigyáznak, hogy csak nyelvrokonságról beszéljenek. Mindössze egy gondolattal kellene továbblépni: ha nem vagyunk finnugor eredetűek - mert "finnugor" ősnép soha nem is létezett, - akkor finnugor ősnyelv sem létezhetett, tehát a mi nyelvünk sem lehet "finnugor".

Most olvasom, hogy a Hír6 c. hírportálon már a döntést nehezményező hozzászólásokat is törölték. Nekik is gratulálok!

Ezt az ősnyelvet egyébként, amiből a magyar is származik, véleményem szerint leghelyesebben "középeurópai ősnyelvnek" nevezhetnénk. Ez fedi a valóságot, és nem is sértene senkit.  

Kedves Szilaj Vadász!

Meg kellene értenie végre, hogy az MtDNS vizsgálatok nem adnak tisztességes módon értékelhető eredményeket! Elég megnézni, kik hivatkoznak minduntalan ezekre. Ezek a diagramok csak akkor lennének komolyan vehetők, ha a jelzők valóban azt jeleznék, mint amit állítanak róluk. (Pl. ugyan mitől ázsiai az ázsiai?) Ha a magyarokról kiállított diagramok mellé odatennénk mondjuk az osztrákokét is, akkor abból azt látnánk, hogy bennük is kb. ugyanannyi az "ázsiai", mint mibennünk. Ezekből tehát az eredetünkre nézve komoly következtetést levonni nem lehet. (Ugyanezzel az erővel említhettem volna a franciákat, vagy az íreket is, akkor is ugyanez lenne az eredmény.) Maradjunk meg tehát az Y-kromoszómás vizsgálatok mellett!

Ezek a kördiagrammok mindent elmondanak: http://www.tte.hu/media/images/stories/tortenelemtanitas/rasko04.jpg - A köznépi diagrammnál is található bizonyos százalél ázsiai M haplocsoport. Viszont a legmegdöbbentőbb, hogy mindegyik körcikknél a H többségben van.

Igaza van a szerzőnek, ezt az alábbi kép is mutatja: 

//magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=31222811

http://www.sarkozybio.hu/bioadatbazis/bioeletmod/karpat-medence3.html

Ezek a földtani viszonyok jelentik annak alapját, hogy a Kárpát-medencében – amikor a lengyel és orosz síkság területén a jégkor végén a még zord, jeges időjárás volt az uralkodó, a medencében elolvadt a hó, az itt élő emberek már megművelték a termékeny földet. A talajok éppen a medencét körülvevő változatos földtani felépítésű, hegyek kőzeteinek mállásából, tápanyagokból, mikroelemekben gazdag kitűnő termőképességűek. A hévforrások, gejzírek, közeli barlangok biztos védelmet, kellemes életteret, megélhetést biztosítottak, a megtermelt, bőséges élelmiszerfeleslegből másoknak is jutott. (Vannak, akik ebből eredeztetik a Kárpát-medencében élők hagyományos vendégszeretetét.)

Kedves Hadvezér!

Ha ez így lett volna, akkor mi itt ma nem beszélnénk magyarul, és valószínűleg nem is tartanánk magyaroknak magunkat.

Az embertani vizsgálatokról szóló közléseket mindig fenntartással kell fogadni, mert a közlők gyakran a saját elméleteik alátámasztására, kiforgatva közlik ezeket. Éppen a közelmúltban említettem Bíró András Zsolt példáját, aki legújabban ferdeszeműekként próbál eladni bennünket, - éppen bizonyos embertani vizsgálatokra hivatkozva. De ha jobban körülnézünk az utcán, vagy bárhol a környezetünkben, a saját szemünkkel láthatjuk, hogy mi nem vagyunk ferdeszeműek. Még csak kicsit sem.

Azt is megírtam már, hogy a magyarság a tatárjáráskor sem pusztult ki, ezt csak a szokásos jóakarók állítják. Hogy is pusztulhatott volna ki, ha IV. Béla néhány hónappal később, "erős hadsereggel" visszafoglalta mindazokat a megyéket, amelyeket nyugati szomszédaink a felfordulást kihasználva elszakítottak tőlünk.

A Kárpát-medence soha nem volt üres az elmúlt nyolcezer év során, aki ilyet állít, az hazudik. Teljesen felesleges ezt tovább ragozni!

Tisztelt Tóth Imre!

Arra hivatkoznak bizonyos emberek, hogy azért nem ütünk el a környező népektől, mert a népességünket a tatárjáráskor kiirtották ezért nem vagyunk olyanok mint az uráliak. Persze ebben van realitás, de ez csak egy romantikus vágyálom bizonyos emberek számára. Itt jön rögtön a buktató, ha az egész Alföld szinte telepesekkel lett újratelepítve, kitől tanulták a magyar nyelvet? Ki asszimilálta őket?

Végeztek embertani vizsgálatokat is: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bolcske/pages/Bolcskei_tanulmanyok_1/b1_011_b_magyarok.htm

Üdv

Ez is egy érdekes közlés: "...mondáik szerint a Fekete-tenger mellékéről költöztek mai hazájukba." http://www.kislexikon.hu/csuvas.html

Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a szarmata-szkíta nyelv egészen közel állt a magyarhoz. Mára világos, hogy sok mindenben igaza volt például Götz Lászlónak és Padányi Viktornak is, akik ugyan a magyarság bölcsőjét még rossz helyen keresték, de azt nagyon helyesen állapították meg, hogy a szkíta-hun-honfoglaló népek nem átvevői, hanem átadói voltak annak a kultúrának, aminek a nyomait még ma is ki lehet mutatni a finnugristák által rokonított népek nyelvében. Érdemes megnézni ugyanakkor a Semino-féle genetikai vizsgálatok térképét is, mert az európai népek közé a cseremiszeket és az udmurtokat is bevonták. (Jobb felső sarok.) Teljesen világosan látható, mi az, amit az őseik egykor innen vittek oda, (vagy később a Fekete-tenger mellől,) és mi az, amit ott szedtek össze az Ural környékén. //magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=22698187&gid=2052351

A lényeg a rózsaszínű összetevő, a TAT. Jól látható, hogy ezekre a népekre ez a legjellemzőbb, míg belőlünk ez a jelző egyértelműen hiányzik. Tehát:

1. Mi semmiképp sem lehetünk egy az Ural környékéről idejött népcsoport kizárólagos utódai, mert akkor mi is olyanok lennénk mint ők. Mi itt őslakók vagyunk.

2. Árpádék sem jöhettek onnan, mert akkor még mindig jelentős TAT aránynak kellene lennie a magyarokban. De nincs.

Továbbmenve, ebből az egészből az következik, hogy genetikailag az itt megjelent honfoglalók (szkíták, szarmaták, avar-hunok, Árpád népe, stb.) egyike sem üthetett el túlságosan az itteni népességtől, mert ennek nyoma kellett volna hogy maradjon a magyarságban. Ha pedig ez így van, vagyis ha ezek a szkíta népek a Kárpát-medencétől távol sem keveredtek el túlságosan másokkal, akkor joggal feltételezhető az is, hogy a nyelvük sem változott meg, mint ahogy az itthon maradottaké sem. Ezért is lehet igaza a Tárih-i Üngürüsznek abban, hogy Hunor népe itt a saját nyelvén beszélő népet talált.

Erre már nagyon szükség volt...

"A finnugor nyelvrokon népek napjává nyilvánította minden év októberének harmadik szombatját hétfőn elfogadott határozatával az Országgyűlés.

Az erről szóló javaslatot két fideszes, egy KDNP-s, egy MSZP-s, egy jobbikos és egy független képviselő nyújtotta be. A Ház 314 igen szavazattal, hat ellenében és 17 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

A határozat indokolása szerint a kultúra és a nyelv fontosságának felismerése és megőrzése a globalizáció korában fontosabb, mint valaha, és támogatni kell az e célt szolgáló kezdeményezéseket. Az Országgyűlés a határozati javaslat elfogadásával az észt parlament által e tárgyban korábban megszavazott törvényhez csatlakozik. Egyúttal hasonló lépésre bátorítja a Finn Köztársaság, mint a harmadik államalkotó finnugor nép parlamentjét is.

A határozat a közzététele napján lép hatályba."

Hasonló következtetések vonhatók le néhány egyéb finnugorrá nyilvánított nép történetéből is. Pár éve lementettem, és a magam módján kiegészítettem egy marikról szóló írást:

http://www.leventevezer.extra.hu/Marik.pdf

Szombaton adták a tévében a Szibéria harcos királyai c. dokumentumfilmet. Ebben az oroszok szibériai terjeszkedéséről és a szamojédekről (nyenyecekről) volt szó. Bár a téma nem tartozik szorosan az őstörténetünkhöz, mégis megérdemel pár szót.

Iskolában úgy tanultuk, hogy a finnugorok mellett a családfánk legtávolabbi ágán a szamojédek vannak. Ez amolyan szégyenág, mert a szamojéd orosz szó, emberevőt jelent.

Ehhez képest a filmből kiderül, a szamojéd szó a nép önmegnevezéséből ered, van "normális" jelentése (amit sajnos nem jegyeztem meg).

A filmben részleteket közölnek a cárhoz írt orosz levelekből, amiből kiderül, hogy a nyenyecek (szamojéd nép) pl. a házasság előtt külön a vőlegény, külön a menyasszony számára rováspálcán írják össze a hozományt, utána a 2 tételt egyeztetik. Tehát volt rovásírásuk! Erről hallottunk bármikor bárhol bármit? A hozomány ugyanis nem csak rénszarvasból áll, amit elég számírással összeírni, hanem minden másból (kutya, sátor, konyhai edényzet, egyéb felszerelés), amit fel kell tüntetni a listán.

Ezek után megnéztem a wikipediát, mit ír a szamojéd szóról. Magyar nyelven nem írnak semmi hasznosat, ezért megnéztem angol, német, orosz nyelven a Szamojéd nép és Szamojéd nyelv címszókat. Úgy van elrejtve a lényeg 4-5 különböző oldalon, 3 nyelven, hogy lehetőleg senki ne vegye észre az igazságot, ami a következő:

Az orosz самоед = szamojéd szó,  "sajátmagát-evő" jelentésű, népetimológia a "Saamod, Saamid" népnevekből és  az 1670-es évek orosz útijelentéseiben tűnt fel, ahol kannibálként írják le az egyébként félelmetes harcos szamojéd népet. Tehát a szamojéd szó a nép önmegnevezésének torzított alakja. "Same-edne" = a "Sami" népek földje, "Saamod, Saamid" = oroszul: самод- (= szamod, tehát nem szamojéd) a nép saját neve.

Ez a népnév hasonlít a lappok Saami és a finnek Suomi, Suomen önmegnevezésére.

Mindezt azért írtam, hogy lássuk, milyen mélységig hamisították meg a történelmet a "tudósok", és hogy lássuk, milyen nehéz a valós tényeket feltárni.

Ahogy Varga Csaba írta: egy nyelv volt valaha. (Legalábbis Európában.) Ebből következik, hogy nem kellett átvennie sem a magyaroknak a szlávoktól, sem a szlávoknak a magyaroktól semmit. Mindannyian a saját őseiktől örökölték azt, amijük van. (Ettől persze hébe-hóba előfordulhatott átvétel is, de semmiképp sem tömegével.) A nyelveink között ma meglévő különbség pedig abból keletkezett, hogy az örökséggel nem egyformán bántak a népek. Hogy miért, arra is van már magyarázat. Felépítéséből, logikájából, gyökeiből, szóbokraiból úgy tűnik, hogy a magyar többet őrzött meg másoknál. Az is tény, hogy azoknál sokkal lassabban változik, ezért valószínűsíthető, hogy ma a magyar áll a legközelebb az európai ősnyelvhez. Mindennek végsősoron az az oka, hogy az egy tömbben élő, helyben maradottak nyelvét sokkal kevésbé érték idegen hatások.

A közel-keleti eredeztetés vakvágány, csak a feltételezett őshazák számát szaporítanánk eggyel. (Mu, Atlantisz, Ataisz, Belső-Ázsia, Equador, Szibéria, Ural, Görögország, Mezopotámia, stb.)

"De élhettek nyelvi őseink egy és ugyanazon időben máshol is a finnugor és Ural térségen kívül. Természetesen kerültek törökös szavak is a nyelvünkbe, még a nyelvtan is lehet hasonló a török nyelvvel. De azt írni-valaki ezt írta ugyanis-hogy a török nép egy fiatal nép, fiatalabb, mint a magyarok ős, hát nem tudom. Elég merész kijelentés. legfeljebb annyi igaz belőle, hogy későn jelentek meg, mint politikai tényező, de attól még korábban kis jelentéktelen népként létezhettek, amiről nem sokat tudunk. Ahogy a magyarok esetében élhetett itt a KM-ben egy népesség ie.4000 körül, amelyiknek nyelve a mai magyar távoli őse lehetett, hiszen tudjuk, hogy volt itt már több kultúra is egymás mellett. Csak hát nem ismerjük a nyelvüket.

A mai magyar nyelv tehát nem tisztán egy valamikori ősi nyelv, ám gyökerei visszavezethetnek nagyon messzire. Ezt a gyökeret nagyon nehéz megtalálni. Még azt sem merném kijelenteni, hogy török gyökerű.

Majdnem biztos, hogy messzebbről érkezett ide térben és időben is, méghozzá Közel-Keletről. Számos más nép hozhatott magával valamit a magyar nyelv őséből a vándorlása során, akár a szarmaták is, hiszen a KM. nyüzsgött az iráni eredetű népcsoportoktól. Ritka az olyan eset, hogy egy nyelv kihal mindenestül, még a kihalt nyelvek bizonyos szavai is megtalálhatóak más, élő nyelvekben. A nyelvészet tudomány, csak sajnos időben nem tud visszamenni korábbra, mint ahogy az írás megjelent."

"A lelkesedése jó irányba hat, de ne döntsön elhamarkodottan.
A következő lépés az lehetne, ha le tudná vetkőzni a belénk nevelt
reflexet; tudnillik, hogy a magyarnak mindig valamelyik másik nyelvből kell erednie.
Ne felejtsük el, hogy a török nagyon fiatal nép, a magyar az ős öregapja lehetne.
A fenetebb emlegetett urak közül igenis olvassa csak Varga Csabát, nem olyan ostoba ember, mint amilyennek lefestik.
Mellár Mihály, Marácz László, Végvári József, Varga Géza sem valami futóbolondok.
Ők egyenként is többet tettek a magyar nyelv becsületének visszaállításáért, mint az összes antimagyar dédelgetett nyelvész együttvéve.
Nézzen csak utána nyugodtan, keressen rá a nevükre a neten, hogy kik ezek az emberek, és mit tettek le az asztalra.
Utána döntsön a saját meglátása szerint."

"Szóval ne vedd zokon, de az általam felvetett kérdésekre még csak meg sem próbáltál valamilyen választ vagy magyarázatot adni (bár mások sem tették). Szóval visszatérve az eredeti "elmélkedéseim" okaira, én a saját gyakorlatomból tudom, hogy a múltbeli események vizsgálatánál, az időtényező kulcskérdés - már pedig a nyelvészeti kutatások esetében valószínűleg igen nagy időmélységekről lehet szó - még akkor is ha néhány írásos forrás fel-fel bukkan -, amely időtávolságból, most az alapcikkben az "igékre" vonatkozóan de más szavakra is, az átadás vagy átvétel tényének bizonyítási nehézségekbe ütközik.
Bár nem vagyok "mélymagyar", sem nyelvész, de a saját népem javára döntve, nekem nincs az nyelvész aki bebizonyítja hogy például a "csinál" igénk szláv (szerb-horvát) eredetű...na igen, a magyar lovas nemtudta elmondani a komájának, hogy "pajtás csináltam egy szép kantárdíszt"

"Már pedig egyes nyelvészek szerint nem tudta elmondani, ehhez nekünk vissza kellett jönnünk a kárpátmedencébe...alapítani egy államot, hogy a szlávoktól átvegyük a "csinál" igét és mellette - egyes nyelvészek szerint - a szókincsünk jelentős részét. Na persze, egy az akkori Europát félelemben tartó nép majd a behódoló nép vagy népek nyelvén kezd beszélni...ugyan már kérem. A "hatás-ellenhatás" elve alapján nyilván vettünk át szavakat tőlük, de a domináns nyelvnek akkor is a magyarnak kellet lennie, amely inkább adott mintsem felvett volna szavakat. Félre ne tessék érteni semmi bajom a szláv népekkel, nyilván nekik is megvoltak a nyelvi kifejező eszközeik, de nehogy már a farok csóválja a kutyát. És itt be is fejezem, mert a nyelvészetről van szó, és csak remélni merem, hogy egyszer valaki kimeri mondani, hogy a magyar nyelvből került át jelentős szókincs a behódolt népekhez és nem fordítva."

"Számomra érthetetlen azaz állítás, hogy - a Kárpát-medencébe született, saját írással rendelkező népünk -, a szlávoktól vagy más népektől szavakat vett át. Ráadásul a napi emberi tevékenységek/cselekvések meghatározására/kifejezésére alkalmas "alap" igéket pl.: csinál, arat, gyűjt! Szerintem az ilyen típusú igéket, minden akkor élő népnek ismernie és alkalmaznia kellett a saját nyelvében, amiből egyenesen következik, hogy nem kellett átvennie senkitől. Főleg nem a magyar népnek, - ha jól tudom egy "mesterségesen" létrehozott nyelvből - a szláv nyelvből (ezt ne tessék rossz értelemben értelmezni).
Ugyanakkor az is érthetetlen (egyetértve kedves Zsuzsa Tankó hozzászólásával), milyen alapon állítják az átvétel tényét és milyen alapon zárják ki az átadás lehetőségét - persze az ok sejthető, de az már egy másik téma lenne. Szerintem, a történelmi, a földrajzi, a biológiai, a néprajzi adatok azt támasztják alá, hogy a mi nyelvünkből sok szót vettek át a szomszéd népek - bár erről hivatalosan igen keveset beszélnek. Ahogy a cikkből is kiderül használunk ténylegesen idegen igéket (pl.: a definiál), de nem azért mert nem tudnánk saját nyelvünkön kifejezni a cselevést. A nyelvünk logikájából fakadóan mindent olyan igét amely alkalmas nyelvünk kifejező készségét bővíteni, nyilvánvaló, hogy alkalmazzuk. Ezek használatának vizsgálata, pedig a nyelvészek feladata."

Kedves János, köszönjük!

Nemrégiben Varga István említette, hogy a szlovák nyelvben is megvan a chata.

Házaink nyomai és a rekonstrukciók:

//magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=22698187&gid=2343309

A "ház" szó megfelelői mellé tenném a "kunyhó" szó megfelelőit: finn: kota; német: die Hütte; angol: hut; orosz: xáta (olvasd: (k)háta).

Tehát két külön szóról kellene beszélnünk, egy H_Sz és egy H_T hangalakúról. A két szó egyébként hangzásban és jelentésben is közel áll egymáshoz, de előbbi minden említett nyelvben ház, utóbbi minden említett nyelvben kunyhó jelentésű. Nyelvcsaládtól függetlenül.

Ezt hallgatják el a hivatalos nyelvészek. Többek között.

 Varga Géza írásához:Varga Géza írásához:

"Ez az „összeszedegetés" elmélet akkor lenne következetes, ha az „us" jelet a hettitáktól, a „ty" jelet a kínaiaktól, a „tprus" jelet pedig az egyiptomiaktól eredeztetné - egy-egy hettita, kínai és egyiptomi „szerzetes" látogatását feltételezve."  

Te Géza! Nem kéne nekik ilyen ötleteket adni, a végén még komolyan veszik!

Hogy ez a finnugrista nyelvészet mennyire rosszindulatú a magyarokkal szemben, azt akkor érti meg igazán az ember, amikor megtudja, hogy a kota (finn szó) valójában nem is ház, hanem kunyhó. Ugye nem kell magyarázni, hogy emögött miféle szándék áll?

A valóság az, hogy újkőkori őseink magukkal vitték az akkor itt használt szavakat, és ezek mindenhonnan vissza is köszönnek ránk, ha észrevesszük őket. Miután pedig ezek az ősök földművelők voltak, elsősorban az olyan szavakra kell koncentrálnunk, amelyek ezzel összefüggésben lehetnek. Ilyen mindenekelőtt a föld szó, aminek a magyarban több értelme is van, de ezek mind vissza is jönnek, ha jól körülnézünk. Föld=szántóföld. (Feld, Field.) Föld=bolygónk. (World, Welt) Mert mint tudjuk, a hangcserék miatt W=V=F, és a d=t.) De a föld Világ értelemben is használatos, (bejárta az egész Földet=bejárta az egész Világot) tehát a Welt=Föld. Ilyen véletlenek pedig még a nyelvészek meséiben sem léteznek, ezért aztán nem is beszélnek róla.

Földművelő őseink a modern(?) szarvasmarha helyett a tehén szót használták. Ez a szanszkritban dehen-u. (Nyelvészeink állítják - és nem is alaptalanul - hogy d=t.) Ugyanott a béka=beka, de Kőrösi Csoma Sándor ennél sokkal többet is felmutatott, csak valahogy eltűntek az ide vonatkozó írásai. (Ehelyett emlegetik lelkesen a tibeti-angol szótárát, mintha az lett volna a lényeg.)

Márpedig az MTA álláspontja szerint az csak merő véletlen, hogy a magyar ház szó, pl. a német Haus, a holland huis, az angol house, a dán, svéd hus szavakkal azonos jelentést takar, és azokkal hangalakja összecseng. Nagyjaink szerint a ház szavunk az uráli *kota ősalakból származik, míg Európa velünk akár szomszédos népeinek hasonló alakú, és jelentésű szavai a (gemein-) germanisch *hūsa kikövetkeztetett ősetimológiára vezethetők vissza.

Kedves Imre!

Sajnos tényként kezelik az akadémiai tudósok (és legtöbbször nyelvészek) hogy mi türkök, vagy finnugorok vagyunk, akik lovasnomádok voltak és a környező népek tanítottak meg házépítésre, fejlett mezőgazdaságra.... sajnos a mi őshazánkat nyelvi szempontból választották ki. Épp az miatt, mert régészetileg semmi nyoma sincs. Szerintük uráli ősnyelv létrejöhetett uráli nép nélkül. Itt egy érdekes olvasmány:

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:VffoAqTjpX0J:www.borbolajanos.com/index.php%3Foption%3Dcom_content%26view%3Dcategory%26layout%3Dblog%26id%3D7%26Itemid%3D10+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-beta

Ennek a rovásírásról szóló akadémiai összejövetelnek - azon túl, hogy egyáltalán foglalkoznak a témával - egyetlenegy említésre méltó pozitívuma hogy elismerik, a rovásírás nem a reneszánsz találmánya. Negatívum annál több van, mindenekelőtt az, hogy letagadják a hazai leleteket. Pedig akad itt is jónéhány, még ezen a honlapon is megemlítve. Példának okáért a ma is meglevő kiskunhalasi rováspálcák.

Ez a hozzászóló azon a másik honlapon biztosan nem magyar volt, de nem lenne szerencsés, ha itt is ezekkel foglalkoznánk. Hagyjuk őket ott, ahol vannak!  

http://nol.hu/tud-tech/genetikailag_nincs_kulonbseg_magyar_es_szlovak_kozott

Olvastam a genetikai kutatásokról különböző hírportálokon. Találtam egy érdekes hozzászólást...

"Ne felejtsétek el, hogy a magyarok 1015 óta még csatát sem nyertek! (1242, 1526, 1542, 1918, stb.!) A magyarságban (a magyarrá lett egyéb népekben [szlovákok, szerbek, svábok, stb.])frusztrációként él a 'Nagy Magyarország' elvesztése, amiért csak a mi magyar urainkat okolhatjuk. Ezt sokan soha nem fogják elfelejteni, lenyelni. Azt sem gondolják végig, hogy idejött kb. 600 ezer (Anonymus)magyar, és nem egy üres pusztára jött, hanem egy sok nép (főként szláv és germán) által lakott áldott helyre, ahol sok a víz, és jó a fű, és összekeveredett a sok itt élővel, majd jöttek különféle népek, tatárok, törökök, németek, olaszok, stb., akik mind itt hagyták "írmagjukat", amiből a mai magyarság áll. De! Nem sok büszkeségre adhat okot történelmünk, nem voltunk hódítók, a saját országunkat sem tudtuk megőrizni. Az angolok, franciák, németek több mindenre lehetnek büszkék. A nehéz napokban ők nem széthúztak, hanem összetartottak!"

Itt rögtön észrelehet venni a magyar történelemoktatás hiányosságait. Már az általános iskolás is kivülről tudja, hogy a nándorfehérvári csata hol történt és mi volt a végkimenetele. Nem tudok megérteni, miért pont 1015 jutott eszébe a hozzászólónak. De, nagyon sajnálom, hogyha az imént idézett hozzászóló az országot, vagy a magyarságot okolja a sikertelenségéért.

http://www.youtube.com/watch?v=6lsvgucgM7w

Hunok masszageta  s szkita nevei

+ amit eddig nem lattam en sem az az hogy Cosmas a 6ik szazadban 'Magiares-nek' nevezi a hunokat

http://www.youtube.com/watch?v=vkFEj_mlyx8

30 masodpercnel

szlovak eredetu meg torok eredetu helynevek

Természetesen ez sem írás. (Kép a boszniai piramisból.) Annyit azért nem árt hozzátenni, hogy itt valóban valami mesterségesen kialakított gúlával, azaz piramishoz hasonló építménnyel, és benne emberek által hátrahagyott jelekkel van dolgunk. 

http://www.youtube.com/user/MSMuvek/videos

itt meg van Pierr meg Lanszki es

http://www.youtube.com/watch?v=MAqa4SiFM8M

Grandpierre Attila