Tudom, hogy most nagyon gonosz leszek, de ez a Kásler Miklós ugyanaz az ember, aki a Nemzeti Nagyvizit című tévéműsor sorozatot csinálta. Valamelyik köztelevízióban adták. Azóta ugyanilyen címen könyvsorozatot is megjelentettek. A filmsorozatban történészekkel, régészekkel, stb. beszélgetve történelmünk szinte összes, ezerszer megcáfolt hazugságát újra elmondták, a nevezett úr erős helyeslésével. Én ilyen embertől nem várok semmi jót. Ha mégis kapok, annak azért örülni fogok.
"Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora napjaink problémáit arra vezette vissza, hogy a felvilágosodás korában teret nyert az igazságot az emberen belülre helyező, az objektív igazság létét tagadó felfogás, amivel szemben legutolsóként a kereszténység lép fel az európai kultúrkörben."
Minden tiszteletem Kásler Miklósé, és a magyar történelem tisztázására irányuló szándékoké. Nagyon valószínű, hogy a finnugor süllyesztőből jelen pillanatban csak a kerszténységre való hivatkozás segít kiemelkedni, (mert más kapaszkodónk nincs) de azért ezzel is akadnak gondok.
Objektív igazság például nem létezik. Még az isteneknek tulajdonított kinyilatkoztatások is emberek alkotásai.
Kedves Kati, egy régi bölcsességet juttattál eszembe, miszerint minden szentnek maga felé hajlik a keze.
A 6000 évesnél idősebb leletek - hacsak nem írásleletek - valóban nem a láncragozás meglétét bizonyítják, de ezt nem is állította senki. A régészeti leletek elsősorban az emberi jelenlét bizonyítékai. Segítségükkel meghatározható egy-egy adott kor kultúrája, az adott népesség életmódja, elterjedtsége, stb. Amikor az időrendi sorrendbe rakott leletek között (figyelembe véve bizonyos "fejlődést" is) egyértelmű rokonság mutatható ki, akkor az adott területen élő népesség folyamatos jelenlétét is fel kell tételeznünk. Ugyanígy feltételezhető az is, hogy a ma itt beszélt nyelv is egyenes ági leszármazottja a korábban itt beszéltnek, de hogy az pontosan milyen volt az írásbeliség előtti időkben, azt csak feltételezni tudjuk. Több mai nyelv közös őse valamilyen módon minden utódjában vissza kell hogy köszönjön.
Itt jön azután az archeogenetika óriási jelentősége, segítségével már az is kimutatható, hogy az egykor itt élt emberek csontjaiból kivont gének azonosak-e a későbbi korok emberének, illetve a ma itt élő embereknek a génjeivel. Ehhez persze tisztázni kell, hogy a mintákat honnan (kikből) kell megvenni.
Tóth Imre: „Kiskőrös tehát (mint sok más magyar település is) többezer éve lakott volt a török idők előtt. Azt a gyakorlatot, ami szerint egy település létrejöttét az első fennmaradt írásos említéshez kötötték, idejétmúltnak kell tekintenünk!” Krizsa: Idejétmúlt? Botrányos!
„A valódi kezdetekre csak a régészeti leletek adhatnak helyes választ.”
Eddig igaz. De a 6000 évnél régebbi régészeti leletek a láncragozó nyelvek korszakára még nem utalhatnak! Azért nem, mert a mai értelmemben vett NYELVTANOK még nem léteztek! Nem, a sumér sem láncragozó, hanem csak egyszótagocskákat egymás után rakosgató! Az egyszótagocskák azonban még csak GYÖKSZAVAK. Idáig még Eurázsia, Észak-Afrika világosabb bőrü populációjának ős-nyelvei (az összes sémi, de még az éneklő kinai tipusúak) is mind távoli „rokonnyelveink”.
Miben rokonnyevei a magyarnak a finnugor társaság? Csak a ragozás korszaka óta, de még annak sem az elejétől! Csak a láncagozás korszakában (maximum 4000 éve). Addigra meg, főleg a KÁRPÁT-MEDENCÉBŐL mindenfelé ki-, és szétáradtak már a sémi és a ragozó nyelvek hordozói.
A magyar (és az összes ragozó) nyelvek feltárásához miért muszáj először a sémi nyelvekkel keresni a rokonságot? (Mért tagadja, tiporja sárba ezt a lehetőséget a hivatalos nyelvészet?) Azért, mert az összes ragozó nyelv a GYÖKNYELVI alapokat megtartva fejlődött tovább, sokkal később ragozóvá: fejlesztette ki a ragozó tipusú nyelvtanokat.
És a sémi nyelvek nem fejlődtek tovább? Persze hogy – dehogynem. Csak azok, szintén megtartva a gyöknyelvi alapokat, a később kialakuló nyelvtani szerkezeteket is gyökkezeléssel fejlesztették tovább.
A sorok között olvasva apró, de örömteli változások felfedezői lehetünk:
"Azt mondta: a magyarság által fizetett véráldozatba több száz magyar településhez hasonlóan Kiskőrös sorsa is belefoglaltatott, 1529. április 8-án ugyanis a korábban több ezer éven át lakott település megsemmisült."
Kiskőrös tehát (mint sok más magyar település is) többezer éve lakott volt a török idők előtt. Azt a gyakorlatot, ami szerint egy település létrejöttét az első fennmaradt írásos említéshez kötötték, idejétmúltnak kell tekintenünk!
A valódi kezdetekre csak a régészeti leletek adhatnak helyes választ.
Nagyon jó, hogy ma már sokan megértik, a genetika végleg megcáfolta a finnugor eredetet. (Ha az Ural környéki "finnugor" népekre leginkább jellemző marker a magyarságból teljesen hiányzik, akkor mi egyszerűen nem jöhettünk onnan, mi egyszerűen nem lehetünk finnugorok.)
„Egyértelműen kiderült, hogy az Árpádok az R1a genetikai haplocsoportba tartoztak. Azt pedig már tudtuk, hogy a finnugor nyelvű népek az N1bc-be. […] Tény, hogy az Árpádok és a magyarok többsége az R1a haplocsoport népei közül származik. A finnugoristák is kénytelenek voltak finomítani, ma már nem közös eredetről, csupán a finnugor népekkel való nyelvi rokonságunkról beszélünk”.
Valójában az a helyzet, hogy génjeink tisztázásával a finnugor nyelv-eredeztetés is megbukik. A különféle nyelvek sok tekintetben rokanai a magyarnak, de hogy melyik milyen alapon, és milyen mértékben, azt a feltételezett őstörténetünk alapján döntötték el annak idején. Eszerint mi a finnugor őshazából jöttünk ki, így a nyelvünket is onnan hoztuk, onnan vándoroltunk évezredeken át, míg el nem jutottunk mai hazánkba. Azt mondják, a legfontosabbak a legősibb nyelvi kapcsolatok, hiszen azok őrzik az ősnyelvünket. Minden későbbi azonosság csak átvétel, vagy véletlen egyezés következménye lehet. Ezen az alapon lettek tehát a legközelebbi rokonaink a finnugor nyelvek, kevésbé fontosak az "átadó" török nyelvek, és a legtávolabbiak a szláv nyelvek. (Az egyéb nyelveket pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyták.) Érdekesség, hogy ha a rokonszavak számát nézzük, akkor az előbbi sorrendnek éppen az ellenkezőjét kapjuk: a legtöbb rokon szó a szláv nyelvekben van, míg a legkevesebb a "finnugorokban". Igen ám, de ha nem a finnugor őshazából jöttünk, akkor a nyelvünket sem hozhattuk onnan, tehát a finnugor rokonság nem lehet sem a legősibb, sem a legfontosabb. Újra kell gombolni a kabátot!
Már csak az a kérdés, hogy ezt az eddigi gyakorlat szerint tesszük-e, azaz, keresünk magunknak egy újabb őshazát, és abból kiindulva keresünk magunknak újabb nyelvi rokonokat, vagy elkezdjük végre előítéletek és eredetelméletek nélkül összehasonlítani a nyelvünket Eurázsia nyelveivel. Igazán korrekt megoldást csak az utóbbi hozhat.
Van egy kérdésem, de előbb idézek: „Megygőződésem, hogy a mi régészeinknek a mi őseinkkel kellene foglalkozniuk, nem a rómaiakkal, varázslókkal, nimfákkal, rabszolgákkal, meg holmi "egyéni sorsokkal". A valódi magyar történelmet bizonyító leletek legnagyobb része még mindig a múzeumok pincéiben hever...”
..vagy ha nincs is „kint” semmiféle eredeti, vannak másolataink, van róluk tudásunk, stb. Kérdés: és ilyenkor csak mérgelődni lehet?
A „mi régészeink” azt mutatnak be, amit... Na és mi lenne, ha ilyenkor, párhuzamosan, nyilna 2-3 „alternativ” bemutató is? Mindegy hol, akár nagyobb lakásokban. Ahhoz hozzáértő és szervezőgárda is kell. A 15 millió magyarból mondjuk 20-40 fő. A látogatókat fogadó gárda kiesne egy hónapra a munkahelyéről? Ne essen. Mondjuk csak bizonyos napokon - vagy csak naponta 4 órára legyen nyitva a tárlat. Akkor is kell pénz, még reklámra is. A 15 millió magyar közül - mondjuk pár tucattól... Nekem ez nem az „alternativ” szakterületem - nem is értek a történelemhez. De belátom, hogy ezügyben is ki kellene nyitnunk a „tárlatot”. Kb. 3oo dollárt bármikor tudok nélkülözni... Hivatalosan bejegyzett társaság is kellene? Hát ja. Mindegy, én (magyar állampolgár is vagyok) a 300 dollárkám után az adózást is vállalom. Vállalja más is! A "tudomány" tiltakozna? Az meg kit érdekel... Hány szekta és... á, nem is merem kiirni:-)... müködik hivatalosan, a "tudományok" engedélye nélkül?
Megygőződésem, hogy a mi régészeinknek a mi őseinkkel kellene foglalkozniuk, nem a rómaiakkal, varázslókkal, nimfákkal, rabszolgákkal, meg holmi "egyéni sorsokkal". A valódi magyar történelmet bizonyító leletek legnagyobb része még mindig a múzeumok pincéiben hever, (ha ugyan el nem tüntették őket közben, mert erre is akad példa,) ideje lenne előhozni őket!
Csak néhány példa:
Pattintott kőkori leleteink (mint mondjuk a miskolci kovakő eszközök)
Újkőkori arcos és vonaldíszes kerámiáink, paticsfalas házaink maradékai
Magyar hieroglif írás: csak az összefoglalás utolsó mondata nem stimmel.
Tény viszont, hogy a középkori rovásábécék jelei között akadnak ma már érthetetlen összetett jelek is. Csakúgy, min a Hosszúfalu-kisfentősi bronzkori leleten:
2018. ápr. 30. A mai nappal kezdem újra átirni a Gyöknyelvészetet, aminek nyomtatott 2011-es kiséreleti kiadása: „Hun gár ha-hungár? – Hol lakott a táborlakó?” és a 2012-es kiadása: “Elsőként a világon: Gyöknyelvészet” egyaránt elavult már. (Megjegyzés: a héber gár = lakik, lakott / ha- = a, az / hone = táborozik.) A honlapomon fennlevő változatom ugyan mindkettőnél jobb... de az is átirásra szorul. Az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészetet 10 éve fejlesztem – de sajnos, ami a nyelvészetet illeti, a mai napig csak egyedül. (A társszerzőm, Karvaly Katalin is sok éves munkájával járult hozzá, elsősorban az általa ismert 3 nyelven való szótározással / szerkesztőként / és a magyar szöveg lektorálásával.) Kérem az érdeklődőket, hogy kérdéseikkel, kételyek, kritikák formájában segitsék a Gyöknyelvészet - véglegesnek tervezett kidolgozását. Hozzászólásokat inkább a honlapomra várok – s persze emailban is (krizsa@inter.net.il) nagyon örülnék neki.
Azt gondoltam, hogy aki érdemben hozzászólna, kérdezne, kritizálna, azt (kizárólag az illető irásos engedélyével) esetleg a könyvben is megjelentetném... Mivel egy ilyen „szótár jellegü”, immár 3 kötetes könyv bolti forgalmazására úgysincs remény, ezúttal is csak 3o-4o példányt nyomtatnék ki. Amiből 6 megy az OSzK-ba (akik 4-et továbbküldenek 3 nagy egyetemre és a Statisztikai Hivatalhoz) - az izraeli Nemzeti Könyvtárba, és talán még a San Franciscoi egyetem (Kalifornia) könyvtárának cimezve. A többiből még azok kapnak (postán), akik kérik.
Én gratulálok Varga Gézának, mert amit a finnugristák szemére vet, abban feltétlenül igaza van. A finnugrizmus elutasítása szempontjából majdnem mindegy, hogy hunok vagyunk-e, vagy őslakos magyarok, mindenképpen megdől a sarlatánság. Persze azért Varga Istvánnak is van igazsága, a hun képek beillesztése ezúttal nem túl szerencsés.
Észre kell venni, milyen frappáns ez az érvelés!
Míg "amatőrjeink" eddig azt próbálták bizonygatni, hogy a hun szavak azonosak, vagy rokonok a magyar szókkal, hivatalosék az írásmaradványokat megkérdőjelezve, hamisítványoknak nyilvánítva, kijelenthették, hogy a maradék 3-4 szó alapján a hun-magyar nyelvrokonság nem igazolható. Varga Géza most azt mondja, hogy ha a nyelvészek (saját bevallásuk szerint) mindössze 3-4 hun szót ismernek, akkor egyszerűen nincs alapjuk a hun-magyar nyelvi rokonság megtagadására!
Varga Géza írásához: Szerintem Varga Géza is megrekedt az időben a hunoknál és mindent hunmagyarul olvas. Ki kellene mondani nyíltan - európaiak vagyunk nem ázsiaiak és az anyajogú rendszer leszármazottai. Egyenlőre az egyik jelet kerestem ki. Itt megtekinthető: https://drive.google.com/file/d/1uuJI2PTEaQ2O5X2gJXWsFT5ctA8oueow/view?usp=sharing
Az első képen egy 23000 - 21 000 éves Franciaországban talált szobron látható a jel, alatta a kicsit megváltozott jel látható egy ie. 4000-ből tatált Magyarországi leleten Tiszafüredről, ami egy fedélfogantyú darabja. A második jel teljesen véletlenül megegyezik a rovásásírás Ly jelével. Ha mind a kettőt az anyajogú nyelvünkre fordítjuk, akkor ez a mai Lyuk szavunk jele, igen az életadó lyuk, amin keresztül megszületünk. Eszerint a jel már akkor létezett, amikor a hunok még a láthatáron sem voltak. A másik jel is megvan a régi Anyaisten szobrokon, csak most nem volt időm kikeresni.
Meghallgattam a Berecz Andrástól példának feltett videót. Nekem nagyon tetszett, jó lenne ha mások is követnék a példáját és hasonló módon igyekeznének megszerettetni a tájnyelveinket. Én a mai napig a palóc nyelvjárást használom bárhol is vagyok. Még a szlovák nyelvet is palóc "á" hangokkal beszélem és idáig senki nem ütközött meg rajta, lehet, hogy a hátam mögött kibeszéltek, de a szemembe senki nem mondta.
Köszönöm az üdvözleteket. Én nem látok módszert ezen politikai renszeren belül, hogy megoldjuk, hogy ne legyenek birkák. Milyen tantervet lehetne követelni, hiszen egyelen egy tudományágban nincsenek meg az elfogadható alapelméletek. MIndent az szerint változtatnak, ahogy a globalizátoroknak megfelel. Kati - igazad van, hogy a földet nem szabadna eladni, csak bérbe, de ki meri ezt megcsinálni. Ha teljesen tiszta háttérrel rendelkezne a politikus, akkor is nagyon gyorsan el lenne távolílva, mert ez nem érdeke a globális hatalomnak. A nyelvoktatásban is ugyanez működik, a kötelező iskolai oktatásban csak az irodalmi nyelv a menő, ha valaki tájnyelven beszél azt kigúnyolják.Most pár napja találtam Kálnási Árpád Debreceni cíves szótárát, el voltam hűlve, hogy valakinek volt mersze a példamondatokban bemutatni a népnyelvet. Vannak ott lehagyások, betűváltások, sőt sok helyen a kettős magánhangzóok is meg vannak adva -óu, öü, stb. Ha ezt jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az egyszerű emberek a mindennapi beszédben magasról tettek az irodalmi nyelv használatára. Csak a kötelező iskolai oktatás törölte el a tájnyelveket, mert kicsúfolták a tájnyelven beszélőket. Ha nálunk valaki hivatalos eseményen palóc nyelvjárásban beszél, akkor máris hallani a megjegyzéseket, hogy micsoda paraszt ez.
Tudom, hogy most nagyon gonosz leszek, de ez a Kásler Miklós ugyanaz az ember, aki a Nemzeti Nagyvizit című tévéműsor sorozatot csinálta. Valamelyik köztelevízióban adták. Azóta ugyanilyen címen könyvsorozatot is megjelentettek. A filmsorozatban történészekkel, régészekkel, stb. beszélgetve történelmünk szinte összes, ezerszer megcáfolt hazugságát újra elmondták, a nevezett úr erős helyeslésével. Én ilyen embertől nem várok semmi jót. Ha mégis kapok, annak azért örülni fogok.
Várnai János