A jászokat a középkorban filiszteusoknak nevezték!
Mai hivatalos történetírásunk a jászokat a honfoglalás után beköltöző, eredetileg idegen nyelvű népcsoportnak tartja. Helytelenül!
A jászok (jazigok) már Krisztus idején is itt éltek! Vitathatatlan tény, hogy a halomsíros szkíta népek családjába tartoztak, legközelebbi rokonaik a szarmaták voltak. A legismertebb jász kunhalom a jászalsószentgyörgyi Borsa-halom, a Kr.u. II. századból. A jászok jászkun neve is csak akkor értelmezhető helyesen, ha tudjuk, hogy a kun népnév a hun utóda, és hogy egykor hunoknak neveztek minden szkítautód népet, amelyik a hun birodalomba tartozott. Így lettek a jászok is hunok=kunok, azaz jász-kunok. A jászokat a római történetírók többnyire jazigoknak nevezték, de előfordult már náluk is a jas, jass, ias, iassy, stb. is. Gyárfás István szerint: „Moldvában Jászvásár némely irók által még 1711-ben is: „forum Philistinorum,” mások által 1412-ben is „forum Jazygum” név alatt említtetik.”
„Ez a róluk elnevezett táj, (a Jászság) csak jóval kisebb része annak a területnek, amelyet korábbi évszázadok, vagy évezredek során birtokoltak, vagy amelyen napjainkban is élnek. Strabon (Kr.e. 60 - Kr.u. 20) görög földrajzi író az utazásainak tapasztalatait megörökítő (hiányosan fennmaradt) Geographika c. munkájában a Dráva két oldalán említi a jászok (jasi) által lakott területet. Ptolemaiosz a Balaton déli partján jelöli őket azali néven. A Mura és a Dráva összefolyásánál volt Jas település. A Dráva folyónak Murához közeli déli oldalán volt Aquae Jasae fürdőhely Varasd város helyén. Ptolemaiosz Athos-hegyi térkép másolatán 8 jász város nevét örökítette meg. Ezek latin neveik és helyeik a következők: 1. Usceum-Vác, 2. Bernamun-Léva közelében, 3. Paprca-Párkány. A Dunától délre: 4. Abieta-Jászfalu, 5. Trissum-Vác közelében, 6. Candanum-Dunaharaszti közelében, 7. Pessium-Kunszentmiklós közelében, 8. Partiscum-Kiskunfélegyháza közelében.” (Sándor Gyula: A jászok nyomában) Baráthosi-Balogh Benedek kilenc II. századi jász települést sorol fel: Öskő, Kántanya, Furt-Árka, Párka, Partoska, Jegenyés, Hármasvár, Siritanya és Survára.
„Ha a jászok történelme is bevonatik a magyarok történelmébe, kitűnik, hogy nincs olyan nemzetiség a Duna és Kárpátok térein, mely a magyarságnál régibb volna ... Mily anachronizmus tehát Magyarország alapításáról beszélni Árpád korában, midőn Magyarország már ezer évvel előbb létezett Iazigia, Hunnia, Siculia, Avaria nevek alatt és csak ezután következett a Hungária nevezet!" (Szombathy Ignác: Kutfőtöredékek a magyarok történelme Jász Korszakához)
Annál meglepőbb, hogy középkori okleveleink, - Nagy Lajos korától egészen Mária Terézia idejéig - nemegyszer filiszteusoknak nevezik a jászokat! Vajon miért?
„El nem hitethetném, különösen magammal, hogy főképen a Magyar Törvények vaktában adták volna a Jászoknak e nevezetet, s midőn látám: hogy a Philistaeusokat a Szent Irás is néhány helyeken Jászoknak nevezi; hogy a’ Mária Királyné Országlásából fennmaradott Ó Testámentomi Darabok is magyarul a Philistaeusokat széltében Jászoknak fordították, fontos dolgot kezdék gyanítani a Philistaeus név alatt.” -Írja Horvát István a Rajzolatok-ban.
Legelőször egy Nagy Lajos korabeli, 1357. évi oklevél szól a filiszteus (PHILISTINORUM) jászokról, amikor a „Jász Berén és Jákó-halma” közötti vitát rendezi. Zsigmond király egyik 1393. évi parancsában már kétszer is szerepel a „filiszteus vagy jász” kifejezés, „PHILISTAEORVM seu JASSONES” ill. „PHILISTAEI seu JASSONES” formában. Horvát István felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyekben a jászokat filiszteusoknak nevezik Ulászlón és Mátyás királyon keresztül a Habsburgokig, míg eljut egészen Mária Teréziáig. Nála utoljára az 1741. évben, a 63. törvény 11. paragrafusában szerepel ez a név.
„E’től az évtől, mintha a Jászok, vagyis a Philistaeusok akár kivesztek, akár kiköltöztek volna Hazánkból, egyszerre megszakad a Philistaeus név sora a’nélkül, hogy legkisebb okát adhatnók.”
Magyarázat persze biztosan van erre is, csak az nincs, aki utánajárjon!
|