Helytelen a "kunhalom" szó használata?
(Általában ezt olvashatjuk az idevágó írásokban.)
„A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak.” - írja a Wikipédia. ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Kunhalom )
- Hasonló halmok (már a rézkortól kezdődően) a Dunántúlon is épültek, ld. Száz-halom-batta, Pátka, Bakony, stb. A Balaton körül, csak Szalacska-Nagyberki határában 130-at találtak! (TI)
„A kunhalom elnevezést a szakirodalomban Horvát István használta először a 19. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Ipolyi Arnold hunhalmokat említ. Jerney János őskutató szerint a kunhalom elnevezés a nép számára eredetileg ismeretlen volt, és az irodalomból terjedt el.” (Wikipédia)
- Nem igaz, Horvát ilyet sosem állított! Állította viszont azt, hogy a kun népnév megfelel a korábbi hun-nak, és így Ipolyinak is igaza lehet, legalábbis annyiban, hogy a hunok is építettek ilyeneket. A kunok tehát Horvát szerint a hunok utódai. Kijelentette továbbá, hogy a kunok, (hunok) magyarok, jászok, székelyek, palócok és pártusok „mindenkor egynyelvű nemzetet tettek” és „tagadhatatlan maradékai a régi szittyáknak.” A kunhalmok-királyhalmok pedig a szittya népek alkotásai. (Rajzolatok, 16. oldal.) Ugye, ez így már nem ugyanaz?
A hunhalom kifejezés egyébként nem csak Magyarországon ismert. A XIX. század elején használták Nyugat-Európában is, pl. Dániában és Hollandiában. (Hunenbette, Hunengräber.) Feltehetően nem Horvát István kedvéért.
„Hasonló eredetű földhalmok ugyanakkor Közép-Európa északabbi területein, Lengyelországban és Németországban, sőt Nyugat-Európában, például Hollandiában is előfordulnak. Érdekes, hogy helyenként „hun halmoknak” nevezik őket. A kunhalmokhoz hasonló mesterséges dombok ezenkívül nagy számban találhatók az egész eurázsiai sztyeppevidéken, a szkíták és hunok hajdani területén.” (Írja tovább a Wikipédia)
Tényleg érdekes, de már nem lep meg bennünket.
A kun-hun azonosságról pedig a következőket olvashatjuk Horvát Istvánnál:
„Már Ptolemaeus Chunokat, azaz Kúnokat emleget. Chunokról szólnak Claudianus, Ausonius, Sidonius, Apollinaris, Paulinus Petrocorius, és néhol Ammianus Marcellinus; mindenkor Chunokról beszél Gregorius Turonensis, kit Du Chesne több igen régi kéziratokból adott ki. Így Chunoknak, sőt, Cománusoknak is nevezik a’ Hunusokat némelly Görög Irók. Nem azt kellett volna tehát a’ Magyar Iróknak félszázad óta feszegetniek, hogy a’ Magyarok Hunusoknak maradékaik-e? Hanem inkább ezt: Magyarúl beszéltek-e Attila Kúnai? Én hiteles okoknál fogva állíthatom: hogy a’ Kún és Magyar egy nyelvnek két Dialectusát beszélte, s hogy Attila maga egyenesen a Magyar Nemzet kebeléből született.”
Tóth Imre, 2009. április
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
