Magyar őstörténet

 

Újdonságok a honlapon
 
Eredetünk
 
Ajánló
 
Impresszum
 
Szerkesztő
 
Látogatók
Indulás: 2007-08-20
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Marton Veronika

 

 Marton Veronika

Kőrösi Csoma Sándor megkövetése

Mottó:

"Materiam dedi formam habetis Querite gloriam, si placet!"

( Kőrösi )

  Bevezetés

Magyarországon a tudományos felfedezéseknek csak akkor van hitele, ha ugyanazt felfedezik külföldön is. A magyar felfedezőt meg többnyire elfelejtik. Más nemzetek tudósai a saját nemzetükből valókat még érdemeiken felül is méltányolják. Eredményeiket örömmel használják fel és kürtölik világgá. Nálunk a legszebb eredményeket is elvitatják egymástól, s mindenkit igyekszik lenyomni az a veszedelmes középszerűség, amely érdekcsoportokba tömörít minden tudományos hatáskört.

Kőrösi Csoma Sándor életműve sem kerülhette el "magyar" sorsát.

Az 1784. április 4-én született Kőrösi Csoma Sándor életéről, vándorlásairól, magyar vonatkozású felfedezéseiről, és a nekünk, magyaroknak szóló üzenetéről a lexikonokban számos adat található.

Erdélyországból elindulván hallatlan nélkülözések közepette jutott el Indiába. Az angol Moorcroft és Trebeck tanácsolására kezdett foglalkozni a tibeti nyelvvel. Pártfogásuk révén az angol kormány csekély, de rendszeres támogatása ellenében Ladakban, a zanskari zárdában a tudós Szung-je Pu Cong láma segedelmével 3 év alatt elkészítette a tibeti nyelvtant és a 40.000 szavas szótárt.

E felbecsülhetetlen szolgálatot ismerte el Japán, amikor az erdélyi székely-magyart 1933 február 22-én szentté avatta. Mindmáig ő az első és egyetlen európai, akit a buddhista világ szentnek, boddhiszatvának tart és tisztel.

Kőrösi a szótár és a nyelvtan elkészülte után 11 évig Kalkuttában, az Asiatic Society könyvtárában volt könyvtárnok. Tibeti és szanszkrit tanulmányait folytatva itt is készült lhasszai útjára. Tibet felé menet Darjilingben érte a malária-halál 1842 április 11-én.

Általában ennyit tud az átlagember Kőrösiről.

 Kőrösi célja

A valóság kissé másképp fest. Kőrösi élete, munkássága az előlünk, magyarok elől rejtegetett titkok közé tartozik. Bárki bármit is mond, Kőrösi soha nem tett le arról, hogy megtalálja a magyarok rokonait. Bizonyíték erre élete és titokzatos halála. Szegénysége, becsületessége kerülőutakra késztette. Arról nem tehetett, hogy az emberi önzés és féltékenység időnap előtt kioltotta életét, tág teret adva a találgatásoknak.

Kereste a magyarok őshazáját, vagy nem kereste? Belátta-e tévedését, - ha ugyan tévedés volt - hogy hamis úton jár, amikor India felé veszi útját? Sajnálkozzunk-e hiábavalóan feláldozott életéért, vagy hajtsunk fejet előtte, és ismerjük el: fogadalmát híven teljesítette?

Kőrösi megállapította, hogy: "anyanyelvem a magyar rokon, nem szavakban ugyan, de alkotásban", azaz a nyelv logikájában, szerkezetében "a török, az indiai, a chinai, a mogul és a tibeti nyelvekkel", vagyis az ural-altáji nyelvcsaládba tartozik.

 Az indoeurópai nyelvek és a szanszkrit nyelvrokonság

1786-ban az angol Jones, majd 1791-ben Bopp az összehasonlító módszer alkalmazásával kimutatta az indoeurópai nyelvek és a szanszkrit közötti nyelvtani hasonlóságot.

Mire Kőrösi elindult Indiába, általánosan elfogadtatott, hogy minden indoeurópai nyelv szanszkrit eredetű, csak a magyar és a finn nem. Kőrösi az angol szanszkritológusokhoz írt leveleiben már 1825-ben arról értesít, hogy "a szanszkrit alkotásaiban párhuzamos a magyarral, de eltér a többi indoeurópai nyelvtől." Kizárt, hogy a nyelvészek ezt ne tudták volna. Valószínű, a korabeli összehasonlító nyelvtudomány művelőit sérthette az indoeurópai nyelvek magyarral való rokonsága. Hát még az, hogy a magyar nyelv, ill. annak elődje e nyelvek alapja lehetett.

1849-ben a szabadságharc bukása után a testben-lélekben megtört magyarságra ráerőszakolták a finnugor származáselméletet. Ezért sugallják ma is, hogy Kőrösi Csoma Sándor hiába ment Indiába, a magyar vonatkozásokból semmit sem talált. És amit talált, gondos kezek eltüntették, munkáit agyonhallgatták.

 Tibeti-szanszkrit-angol értelmező szótár

Kőrösi angolra fordított egy szanszkrit-tibeti értelmező szótárt, hogy könnyebb legyen az eligazodás a két nyelvben. Kézirata letisztázva, csinos, rendezett formában, nyomtatásra készen letétetett az Asiatic Society (a kalkuttai Ázsia Társaság) könyvtárába. Saját maga írta rá: 800 lap. 1910-ben adták ki. Hogy, hogy nem addigra már csak 686 + 20 lapnyi tartalomjegyzék és néhány üres lap maradt. Ez kb. 710 lap. Vajon hol van a hiányzó, Kőrösi említette 90 lap? Ki tüntethette el, és mit tartalmazhatott?

 Személyes iratainak eltűnése a kalkuttai törvényszéki könyvtárból

Halála után a kalkuttai törvényszéki könyvtárba került a személyes levelezését, okmányait tartalmazó vasládika. Életrajzírója, Duka Tivadar még látta. Az iratokat lajstromba vette, de le nem másolta, mert el kellett utaznia. Visszatérte után közölték vele, a ládikát és tartalmát kiselejtezték, mondván: nem nagy érdeklődésnek örvendett. Mindkét eset ékes példája magyar tudósok semmibe vételének.

 Az indoeurópai nyelvelmélet csődje

Azóta maguk az indoeurópai nyelvészek - Trubetzkoy, Pittioni, Schegel, stb. - döntötték meg az évszázados dogmát, és elvetették a közös indogermán ősnyelv és ősnép létezését. Beismerték, hogy tévedésnek bizonyult azon feltételezésük, miszerint a szanszkrit lett volna az indoeurópai nyelvek őse.

Csak idehaza tartatik csökönyösen az indoeurópai, és ennek folyományaként a finnugor nyelvelmélet kizárólagossága.

 A szanszkrit és a magyar nyelv kapcsolata

Kőrösi a magyar és a szanszkrit nyelv párhuzamaira, azonosságaira hívta fel a figyelmet.

Hogyan lehetséges ez? Kőrösi megállapította, hogy "a szanszkrit semmiféle nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat, mint a magyarral…, amennyire különbözik minden más kelet-európai nyelvtől, olyannyira kimutatható a magyar nyelvvel való rokonsága." Majd látjuk, hogy e megállapítás okozhatta tragédiáját, halálát.

Mind a kortársak, mind a mai nyelvészek egyetértenek abban, hogy Kőrösi rossz helyen kereste a magyarok rokonait. Nem Tibetben kellett volna, hanem mondjuk az Uralban. Schmidt József kijelenti: Kőrösi annak ellenére, hogy 17 nyelvet ismert nem is volt nyelvész. Kérdem én: akkor mi a csuda volt? A Révai lexikon betetőzi: "néhány tibeti szó magyaros hangzása csábította" a magyarral való rokonság elképzelésére (kied-kend, gyúr, Stan-Isten).

Indiában mind fajilag, mind nyelvileg több népcsoportot lehet kapcsolatba hozni a magyarokkal:

 A Karakorum mellett élnek a fehér hun utód hunzák, alapszavaik megegyeznek a mi, finnugornak tanult alapszavainkkal.

 Ott vannak a bengáliak…

 Szentkatolnai Bálint Gábor magyar szempontból figyelemreméltó megállapításokat tesz a tamilokról. Őt Keleten Kőrösi reinkarnációjának tartják.

Kortársai szerint Kőrösi készült a "magyar és a szanszkrit nyelv rokonságát bizonyító" mű megírására. A kézirat hagyatékában megvan:

 Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit-magyar szójegyzéke

 1984-ben a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában 800 példányban jelent meg. Ötszáz magyar szót tartalmaz szanszkrit jelentésével együtt. A hasonlóság is, de az azonosság is könnyen felismerhető. A kiadvány előszavában olvashatjuk, hogy ezen: "írása .. a szanszkrit és az indoárja nyelvek magyarral való hasonlításának kísérletére vonatkozik. Ez kétségtelenül kényes kérdés, amelyet csak óvatosan közelíthetünk meg." Finnugor szempontból tényleg nem árt az óvatosság, mert egycsapásra megdőlhet az egész elmélet. De ha a magyar a nyelvek anyja, akkor egészen más. Akkor bizonyíték.

Ha Kőrösi azt mondja, hogy a lányka, a szoba, a béka, a szabla, a vasana, pataka, pata azaz út, ezek ugyanolyan jelentésűek a szanszkritban, mint a magyarban, akkor én Kőrösinek hiszek, bármit mondanak is finnugristák.

Gondolati rokonság van az út-pata (a magyarban lópata, de ez is kapcsolatban áll az úttal) és a pataka-patak között. Mindegyik szalagszerű, folyamatos vonalat jelent!

 A magyar nép őshazája és a magyar nyelv eredete

1832 április 30-án Neumann báróhoz, az akkori londoni osztrák-magyar követhez írt levelében Kőrösi maga figyelmeztet:

 " ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken (vö: a vándorlások során elhagyott helyeken) ma már hiába keresünk."

Kőrösi befejezvén a tibeti szótárt és a nyelvtant Kalkuttába indult, mert ott "sok a szanszkritból tibetire fordított buddhista könyv, … e két nyelv segítségével jelentékenyebb anyagot tudok összegyűjteni a magyar régiségek megvilágítására."

Sabathuban az angolok kémnek nézvén feltartóztatták, majd útjáról és munkásságáról részletes beszámolót kértek.

Teesában (Tisza) a Pookdal zárdában a Kennedy századosnak írt 1825 május 25-i levelében beszámol eddigi munkásságáról, leírja a bizonyítékokkal alátámasztott megfigyeléseit, világosan feltárja a magyar nyelv és a magyar nép hovatartozását.

 "Utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első települési helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteiket, megfigyelni a hasonlóságot, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van, mert a magyar nyelv pedig a szanszkrit vagy arabssal szemben nyelvészeti tekintetben nem áll alsóbb rangban.

Arábiának belsejében él még egy ősi tradíczió, mely azt tartja, hogy az arabok polgárosultsága egy oly néptől származik, mely Samarkand környékéről költözött közéjök. ( Ekkor még nem találták meg a mezopotámiai városokat, de Kőrösi a tibeti iratokban rábukkant a később sumirnak nevezett ősnépre. )

Európának a keleti és északnyugati részeiben sok nyoma találtatik a régi buddhizmusnak és a szanszkrit szavaknak az ottani népek között… e szavak a görög-római történetíróknál megtalálhatóak Thráciát, Macedóniát, a Duna két partján lévő Seriát, Pannóniát és Dáciát illetően.

Pannonia betűszerinti lefordítása e szanszkrit szónak: SARBAYA, ami gabonát, életet jelent. (Latinul: panem-kenyér, annona-gabona.)

Dácia annak a tartománynak a neve, amely szőlőben bővelkedik, származik ez a szanszkrit szóból: "dakh" vagy "dák" = szőlő, Dákia = szőlős.

A Dnyeper folyót a régiek Borysthenes néven ismerték, ez magyar szó. Herodotosznál szintén!

A vándor népeket nemcsak szkítának, hanem gétá-nak is hívták, ami azt jelenti járni, menni. ( Mintha a "jött" szavunk bölcsőjét találta volna meg! A mai indiaiak a lágyabb formáját, jata [dzsata] használják. )

Buddha szanszkritul Bhagvan vagy Tathagata, azaz "győzedelmes, egyenes úton járó." A "bhagvan" szót a buddhisták gyakran használják, ezt a keresztények "pagani"-nak hallották, és így is hívják őket. A tathagata szó megerősíti a "géta" szó "járó" értelmét.

A párthusokat Justinianus a scyták száműzöttjeinek hívta, ők ugyanazon nép, amely GETA név alatt Európában és Ázsiában is szerepelt. Miután Macedóniát meghódították a rómaiak, a parthusok a Duna felé vonultak rokonaikhoz. Vergilius így ír róluk: "Aut Ararim Parthus bibet aut Germania Tigrim" ( Vagy a párthus issza a Szajnát, vagy Germánia a Tigrist. )

Valami lehet benne, mert pár éve Wiesbadenben egy párthus herceg sírját tárták fel. A múzeumi magyarázat szerint a gallusoknál követségben járt párthus herceg volt. Szerintem valószínűbb, hogy a párthusok tényleg itt éltek Európában.

( A Wies kelta szó. Vizet jelent. A "Bada" szót kapcsolatba lehetne hozni a szanszkrit "pataka"-val. Ez ugyan feltételezés, de Wiesbadenben sok a forrás. )

A géták az ázsiai forrongások miatt eljutottak Rhodoszra és Krétára. Őket nevezi a történelem pelazgoknak.

Szanszkritul a sived vagy sifed fehéret jelent... a svédek nemzeti nevüket a szanszkritul beszélő szkíta népektől, azaz a gétáktől kaphatták.

A géták számra kevesen valának Európában, de kulturáltabbak voltak, mint a többi nép, ezért az európai nyelvek számos szanszkrit szót vettek át tőlük.

Buddha vallása sok nemzet között elterjedt. Erre utal a gót Odin vagy germán főisten Woden vagy Wotan neve (benne rejlik UTU a sumir napisten neve!). Akár hiszik akár nem, Atilla bátyja, a mi Budánk neve is erre vezethető vissza, mert a szanszkrit Buddha - öreg, vén. Buddhát Budának ejtik "h" nélkül, mint mi Budavárát.

A tibeti irodalmi és tudományos művek a STAN GYUR és a KAH GYUR köteteiben vannak összegyűjtve.

A tudós világ tanulmányozza a régi buddhizmust, amelynek sarokköve olyan erkölcsi tanokból áll, mint a mi hitünké, azaz a felebaráti szeretetből:

Halljátok mindannyian e törvényt!

S ha hallottátok, el ne feledjétek:

Amit én magamnak nem kívánok,

Soha másnak nem teendem."

 Kőrösi üzenete a magyaroknak

A mai magyar tudósok nem ismernek annyi keleti nyelvet, mint Kőrösi. Ezért, aki oly tanulmányokkal, amelyeket Kőrösi elénk tár, behatóan nem foglalkozott, ti. a szanszkrit, az indiai, a tibeti nyelvet nem mívelé, eljárását, eszméit, következtetéseit kellően nem értheti meg, érdemleges ítéletet felőle hozni nem tud. Manapság meg sem próbálják megszívlelni Kőrösinek a Tibeti szótár előszavában írt üzenetét, sőt el is titkolják előlünk:

"Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval."

 Párhuzamosságok a szanszkrit és a magyar nyelv között

"Előragok helyett utóragok." Tehát agglutináló nyelv.

"Az igetőből segédige nélkül egy hang, egy szótag hozzáadásával formálhatjuk az igealakot: cselekvő, szenvedő, óhajtó, gyakorító, visszaható formákat."

"A múlt és jövő idő képzéséhez nem kellenek a segédigék." (Az "el fogok menni" semmivel sem jelent többet, mint az "elmegyek.")

Kortársa, Torrens írja, hogy Kőrösi "különös említést tett a magyarországi helyek és hegylánczok neveinek szanszkrit eredetéről. Kijelentette, hogy minden földrajzi neve megtalálható Bengáliában."

Egy német kiadású India térképen 40-50 olyan földrajzi nevet találtam, ami itthon ma is használatos: Barna, Kókai, Kálna, Tura, Tisza, Buda, stb. A tibetieknek a dalai láma személyében megtestesülő védőszentjét AVALOKITESVARA-nak hívják. S tényleg, aki szent és igaz, az nem más, mint "A Való Hites Vára".

 A jugar nép

 Mindaz amit elmondtam nemigen került nyilvánosságra, bár a szakirodalom foglalkozott vele, de csak azért, hogy megállapíthassa: álmodozó, fantaszta volt. Hipotéziseket valós tényeknek állított fel, kiindulási pontja a magyarok eredetét illetően eleve téves volt.

 Ez állításokat kortársa, Malan cáfolja meg: "Nem fürkészte a hipotézisek bonyodalmait, ahhoz ő túlzottan is jóeszű ember volt. Célját elérendni abban látta, ha a jugarok országát felfedezi. Ez országot meglelni hivé Lhassától és a Chám tartománytól északkeletre, China nyugati határán." Maga Kőrösi azt vallja, hogy "Tatárország Kína felé eső belső zugai azok a helyek kétség kívül, ahol a magyar törzs bölcsőit keresni kell:

"… azt a népet, amely Magyarországnak a nevet adta, ugornak hívták. Az arab, a török és a perzsa művekben említés tétetik egy közép-ázsiai népről, amely sok tekintetben hasonló a kelet felől Magyarországra jött néphez. Európának a szláv, saxon és germán nyelveiben azt, amelytől a mai Hungária veszi eredetét, hungarnak vagy jugarnak nevezték. E művekből kikövetkeztethető, hogy a jugarok országa a fentemlített vidéken terül el."

A Stan Gyur-ban talált útlevelek a Shambala-i Kalapsa városába szólnak. Ez Tibettől 20 napi járóföldre, a Jaxartesen túl a jugarok országában van.

 Kőrösi őket tartja a magyarok legközelebbi rokonainak. A jugar oroszul ugor, az urali nyelvek egy csoportját jelöli. Meglepő módon e helymegjelölés azonos azzal, ahol Samuel Kramer a sumir Aratta várost véli felfedezni (ld. Aratta és Emelkar ura c. eposz), a Tolsztov-expedíció megállapítása szerint pedig Chorezmmel.

Ma a jugarok, azaz a 4800 lelket számláló sárga jugarok (sara jugar) ma keletebbre, a kínai Hszincsiang Ujgur tartományban élnek. E néptöredék temetkezési szokása olyan, mint a magyaroké volt a honfoglalás idején. Díszítőművészete, dallamkincse hasonló a miénkhez, étkezési szokásaik úgyszintén (Kiszely).

 Kőrösi útja Lhassza felé

"Csoma Kalkuttában serényen tanulta a szanszkrit nyelvet, melynek szerkezetében valamint némely, abból eredett mai nyelvében is a magyarhoz igen közel eső rokonságot talált. S három esztendő múltán, midőn tanulmányai már gyümölcsözőre érnek, szándéka e tárgyról egy latin nyelvű munkát írni, és azt hazájának szíves elfogadásra ajánlani" - írja kortársa Malan.

Kőrösi elment a titaljai Jalpaiguriba és három évig tanulta Tibet nyelvét, hogy teljesítse hazájának és magának tett fogadalmát: Lhasszában, a könyvtárakban kutatandva ráleljen a magyarok és a hunok elődeire vonatkozó iratokra.

Kutatásai során feltétlenül találhatott utalást arra, hogy a tibeti könyvtárakban fellelhető a magyarok elődeire vonatkozó anyag, különben nem készült volna oda.

Útközben érte utol a halál. Arról nem tudunk, hogy korábban komoly betegsége lett volna. Kortársai nem említik. Edzett volt. Kalkuttai évei alatt a trópusi klímához is hozzászokhatott.

Tibet felé menet át kellett kelnie a Himalája lábánál, Titalján lévő, mintegy 10 angol mérföldnyi (=15-16 km) Térai mocsarakon. Ott valószínű meghált, mert aki ott megalszik, az maláriában bizton megbetegszik… és meghal. Naív magyarázat ez!

1. Kőrösi előzőleg 3 évet töltött nyelvtanulással Titalján, néhány mérföldre a Térai mocsaraktól. Kizárt dolog, hogy ne hallotta volna a bennszülöttektől, mily veszélyes a Térai.

2. Tényleg olyan ostoba volt, hogy lefordítván a tibeti orvosi könyveket semmibe vette a maláriás veszélyt!

3. Tanítójától a tudós orvos-láma Szungje Pu Congtól, Tibet kinevezett főorvosától ne tudott volna arról, hogy a Térain nem tanácsos éjszakázni!

Ilyen figyelmetlenséget egy frissen érkezett kutató elkövethet, de az évtizedekig Indiában élő ember bizony nem.

 Végezzünk egy kis számítást!

Kalkutta és Darjiling között légvonalban a távolság kb. 500 kilométer lehet. A korabeli vízi és közúti viszonyokat tekintve Kőrösi 700 km-nél aligha utazhatott többet. Ez jó háromhetes út, mert egy ember gyalogszerrel, ha különösebb akadálya nincs, napi 26 km-es utat tud megtenni. A Térai-mocsarak mintegy 15-16 km-es sávban húzódnak a Himalája alján. Az átkelés a nehéz terepviszonyokat tekintve sem tarthatott 1 napnál tovább. Semmi sem indokolta az ottani éjszakázást, nem is szólva, hogy a hely sem volt ismeretlen, hiszen már másodszor járt ott. Ezt onnan tudjuk, hogy az évekkel korábbi titaljai útjáról részletesebb leírás maradt fenn.

Kőrösi Csoma Sándor első és második, egyben utolsó útjának összehasonlító adatai

Első titaljai útja

Második, Darjilingbe vivő titaljai útja

1835. december 14-én kapott útlevelet

1841. szeptember 27-én kapott útlevelet

Indulásának időpontja nem ismeretes. 1836. Január 20-án csónakon érkezik Maldába. Öt bennszülött kísérte. A viharos idő miatt útja viszontagságos.

Indulásának időpontja nem ismeretes. Előző útján a január ugyancsak viharos volt, ezért nem januárban indulhatott útnak, hanem csak február utolsó vagy március első napjaiban, mert az Asiatic Society titkárához, Torrenshez írt utolsó levelének kelte 1842. február 9. E levelet végrendeletének is tekintik.

Prinsep 1836. február 8-án Kalkuttában kelt levelét 1836. február 19-én kapta meg Julpaiguriban, tehát a kb. 600 km-es távolságra a postai küldemény 11 nap alatt érkezett meg. Számításba veendő a posta gyorsasága (az ún. váltott lovak módszer), ezért egy málhás menetnek a távolság megtételére legalább 16-18 napra volt szüksége.

A Térai-mocsarakhoz közeli Jalpaiguri kb. 100 km-re van Darjilingtól.

Az első titaljai utazása alapján 17-18 napnál tovább nem tarthatott Jalpaiguriig az út. Ehhez hozzá kell számítani a Térain való átkelést (1 nap).

Jalpaiguritól talán 100 km az út Darjilingig. E távolságot kb. 3-4 nap alatt tehette meg. 1842. március 24-én érkezett meg Darjilingba egészségesen, egyetlen szolgája sem volt beteg.

A fenti összegzés alapján Kőrösi február végén, március elején indulhatott el Kalkuttából. 20-24 napi utazás után érkezhetett Darjilingba. A szikkimi rádzsa küldötte ekkor meglátogatta és kifaggatta utazás céljából, hogy eldönthesse, méltó-e az útlevélre?

Időközben halálos betegséget kapott. Az észlelt tünetek maláriára utalnak. A malária lappangási ideje 9-16 nap. Ha visszaszámolunk, akkor a fertőzésnek közvetlenül a Darjilingba való megérkezés előtti vagy utáni napon kellett megtörténnie, mert az érkezés és a betegség jelentkezése között pontosan 14 nap telt el. Olyan területen kapta tehát a maláriát, ahol nem állt fenn a maláriás fertőzésnek még a veszélye sem.

Betegségének lefolyása:

1842. március 24.

Darjilingba egészségesen érkezik.

április 6.

Campbell meglátogatta

Tipikus maláriás tünetei voltak: hidegrázás, sárgás bőr, kiszáradt száj, magas láz, a maláriára jellemző ciklikussággal.

április 7.

Jobban volt. Elmesélte Campbellnek miért igyekszik Lhasszába.

április 8.

Campbell nem látta

április 9.

Campbell és Griffith meglátogatta: ekkor már nagyon rosszul volt.

április 10.

Jobban lett

április 11.

Reggel öt órakor meghalt

Ha valóban maláriás lett volna, akkor legalább 2-3 nappal korábban kellett volna a tüneteknek jelentkezniük. A malária tényleg hamar végez az emberrel. De Kőrösivel három lázroham végzett. A német kiadású "Fertőzéses megbetegedések" c. orvosi kézikönyv szerint is a Téraira jellemző ún. malaria tertiana 4-5-6 lázroham után viszi el a beteget, ami legalább egy héttel további szenvedéssel jár. Sőt, a komplikáció nélküli esetekben nem is végződik halállal! Kőrösinek csupán tipikus tünetei voltak! (O. Gsell - W. Mohr: Infektionskrankheiten, IV. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 486-497. o.)

Nyugodtan ki merem jelenteni: Kőrösi Csoma Sándort megmérgezték! Úgy ahogy évekkel korábban Moorcroft-ot és Trebeck-et, nekik is hasonló tüneteik voltak, s nagyon hamar végzett velük a láz. A hivatalos jelentés szerint a bennszülöttek mérgezhették meg őket.

Várkonyi Nándor "Az elveszett Paradicsom" című művének 600-ik oldalán írja: "Kőrösi… beavatott volt", láma, "a tibetiek azt hitték, elárulta tanaikat az angoloknak, ezért amikor vissza akart térni Tibetbe, a határon megmérgezték." Várkonyi nem jelöli meg, honnan vette értesülését, mondhatnám úgy is: félrevezet.

Kőrösi soha nem járt Tibetben, csak Ladakban és Kasmirban, azaz Kis-Tibetben. Ez lett volna az első tibeti útja, emiatt folyamodott a szikkimi lámához engedélyért.

( Időközben felhívták a figyelmemet: Kőrösi biztos a magar népcsoport miatt tartott Szikkimbe, mert Lhasszába rövidebb út is visz. Darjilingba el sem kellett volna mennie. Szikkim akkoriban nem tartozott az angol fennhatóság alá, ezért a Tibet felé való áthaladást a szikkimi lámának kellett engedélyeznie. Az engedélyt pedig a legcélszerűbb volt Darjilingban az utolsó angol határállomáson megvárnia. Merő feltételezés csak, hogy a magarok miatt tartott Szikkimbe. E népet az eddig ismert leveleiben nem is említi. )

A bennszülöttek miért is ölték volna meg, amikor oly nagy tiszteletnek örvendett? Ha Tibetbe nem akarják beengedni, egyszerűen megtagadják tőle a beutazást, mint ahogyan az első titaljai útja alkalmával a szikkimi láma már megtette. Kőrösi halála nem a bennszülöttek, hanem az angolok érdeke volt!

Ekkortájt fogadtatott el, hogy a szanszkrit az indoeurópaiak ősnyelve. Kőrösi elmélete az indoeurópai-szanszkrit nyelvelméletet megdönthette volna. El kellett hallgattatni!

 Indoklás:

1.      Wilson, az Asiatic Society volt titkára mandátumának lejárta után Oxfordba került szanszkritológusnak. Szanszkrit kutatásaihoz igénybe vette Kőrösi felfedezéseit, hisz levelezett is vele. Így elsőkézből tudhatott a magyar népre és a magyar nyelvre vonatkozó kutatásairól. Levelezésük nem maradt fenn, legalábbis mi magyarok nem tudunk róla.

2.      Kőrösi nem csupán vele, de a soron következő titkárokkal is levelezett. Bár nem volt közlékeny, mégis épp eleget hangsúlyozat, hogy feladata, végső célja a tibeti könyvtárakban a magyarok eredetének felkutatása.

3.      Kínosan vigyázott, hogy a bennszülöttek ne nézzék kémnek, idegennek. Ezért első titaljai útján nem volt hajlandó az európaiak között lakni.

4.      Soha nem járt Tibetben, hanem csak Ladakban és Kasmirban.

5.      Málhájának nagyságát, könyveinek számát tekintve (Campbell részletesen közli) valószínűleg több kísérővel utazhatott. Más dolog, hogy Darjilingban már csak egy szolgája volt. Az előző útjához hasonlóan a megérkezésekor elbocsátotta a málhásokat.

6.      Rajta kívül senki nem kapta meg a maláriát.

7.      Campbellel együtt Kőrösit egy rejtélyes Griffith úr is meglátogatta. A Duka féle életrajz nem részletezi ki, miért ment Kőrösihez. Furcsa módon elhallgatja kilétét. Amúgy Duka mindenkinek, aki Kőrösivel találkozott, részletesen megírta a nacionáléját. Griffithről hallgat. Griffith egyszerűen csak odament. A Révai lexikon szerint: "William Griffith angol botanikus. 1810-1845. Meghalt Malakkában." (Griffith valóban botanikus volt, többek közt a himalájai selyemfenyő eredeti régi latin neve is őrzi Griffith nevét: Pinus griffithii… A szerk.)

Lehet, hogy volt némi köze Kőrösi halálához?

Duka az 1848-as szabadságharc után Angliába menekült. Orvos lett. A gyarmatokra, Darjilingba helyezték. Az élet kínálta lehetőséget kihasználva megfogadta, hogy felderíti és végigjárja Kőrösi Csoma Sándor útját. Áldozatos utánjárással ezt meg is tette. Nélküle még ennyit sem tudnánk Kőrösiről. Ennek eredménye az angolul és magyarul megjelent "Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai" c. munkája. (Hasonmás kiadása 1984-ben 1500 példányban jelent meg. Megjegyzendő, hogy Kőrösinek mind az MTA, mind pedig a British Museum tujaldonában lévő hagyatéka feldolgozatlan.)

Angol alattvalóként nem vetett volna rá jó fényt, ha az angolokat orgyilkossággal vádolja. Ezért csak a hivatalos, Campbell féle jelentés szövegét közli, de hagyja, hogy a sorok között olvassunk.

Befejezésül hajtsunk fejet Kőrösi Csoma Sándor előtt, és ne a kortárs-vetélytársak kikiáltotta hóbortos bolondnak nézzük, hanem tényfeltáró tudósnak, aki nem az 1848-49-es szabadságharcban, hanem a tudomány mezején halt hősi halált magyar hazájáért.

 Győr, 1999. április 30.

 Felhasznált irodalom

  1. Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Gondolat, Budapest, 1963.
  2. Bíró József: Kőrösi Csoma Sándor és a szabirok. Los Angeles, 1988.
  3. Blaskovich Lajos: Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja. Stádium.
  4. Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor. Kriteriton, Bukarest, 1984.
  5. Duka Tivadar: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai. MTA, Budapest, 1885. Reprint. Buddhista Misszió, Budapest, 1984.
  6. Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról (levelek, okiratok, emlékiratok). Szerk.: Terjék József. KCST MTA, Budapest, 1984.
  7. O. Gsell - W. Mohr: Infektionskrankheiten, IV. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 486-497. o.
  8. Jettmar, Karl: Die frühen Steppenvölker. Zürich, 1964.
  9. Jókai Mór: És mégis mozog a Föld. Móra, Budapest, 1963.
  10. Kalmár György: Hazai koszorú egy indiai síron. Népszabadság, 1974. IV. 28.
  11. Kara György: Kőrösi Csoma Sándor. Akadémiai K. Budapest, 1970.
  12. Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai. Szerk. Bodor András. Kriteriton, Bukarest, 1982.
  13. Laczkó Géza: Kőrösi Csoma Sándor. Atheneum, Budapest, 1900.
  14. Mode-Chandra: Indische Volkskunst. Müller-Kniepenheuer Kiadó, Lipcse, 1984.
  15. Révai lexikon. 1-20 kötet. 1911-1927.
  16.  

 
Tartalom

ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaroS Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaroS Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    Gyere és csatlakozz a -Karstjäger- magyar airsoft csapatába!    *****    Szoba gyerekkel kiadó film meg tekinthetõ gportálon klikk ide!    *****    Simonyi ingatlan Debrecen Eladó luxus lakások, házak, telkek, üzletek, lakóparki ingatlanok. Simonyi ingatlan Debrecen    *****    Ajándékozz Horoszkópot! Lepd meg szeretteidet egy Személyre szóló asztrológiai elemzéssel és 1 éves elõrejelzéssel.    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie, ehhez adok én,sok segítséget. Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Az asztrológia sok segítséget ad az élet minden területén, de képzett, tapasztalt asztrológus kell hozzá, keress meg!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,konzultáció.Tájékoztatás az oldalon! látogass,meg!!!    *****    | WATTPAD | Egy neves gimnázium, egy gazdag, arrogáns srác és egy ösztöndíjas lány nem mindennapi szerelme | WATTPAD |    *****    Bérkalkulátor    *****    Infrashape Horizontal fitness stúdió Debrecen    *****    Infrashape Horizontal fitness stúdió Debrecen    *****    too young and innocent | an aegyo queen | twice | neo culture technology    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA! Regisztrálj oldalamra és én segítelek elsajátítani az asztrológia tudományát!    *****    Tanuld nálam az asztrológiát teljesen ingyen, vagy kérj részletes asztrológiai elemzést „BECSÜLET KASSZÁS” alapon!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés ingyenes konzultáció,tájékoztatás az oldalon! kattints ide!!!    *****    Bûbájos Boszorkák - Charmed - Hírek - Extrák - Érdekességek - Charmed - Bûbájos boszorkák - Sok - sok infó - Charmed -    *****    Pénzkeresés az Interneten! Csak is kipróbáld, tesztelt módszerekkel, melyek tényleg fizetnek!